Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-05 / 207. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. SZEPT. 5. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Szeptember S. Tervezett szarajevói útján 1332. A budai káptalan oklevele Gyál birtok határle­frása kapcsán emlfti a Bu­dáról Szegedre vezető utat. 1458. Mátyás király meg­tiltja a becsei vámagynak és Brankovics György szerb despota Tisza-parti vám- és révfelügyelőinek, hogy a szegedieket megvámolják. 1542. Ahmed pasa élelmi­szert követel a szegediektől a Péterváradon hidat verő hadinépe számára. 1658. Köprülü Mehmed nagyvezér parancsára a Bod­za-szoroson benyomulő tatár hadak feldúlják Gyulafehér­várt, majd Nagyenyedet, Tor­dát, Kolozsvárt és Maros­vásárhelyt, sőt Bihar megye egy részét is. Szeptember 20­án a nagyvezér parancsára távoznak Erdélyből. (Mintegy I (X) ezer embert öltek le vagy fűztek rabszíjra.) 1690. I. Lipót király enge­délyezi, hogy a Szent György (ápr. 24.) és Szent Mihály (szept. 29.) napot kö­vető nyolc napon át országos vásár légyen Szegeden. 1807. Az angolok három napig tartó bombázás után beveszik a dán fővárost, Koppenhágát. Dánia elve­szíti függetlenségét. 1914. Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszor­szág a londoni szerződésben kötelezi magát, hogy nem köt különbékét a Központi Hatalmakkal. 1915. A zimmerwaldi konferencián (Svájc) a bal­oldali szocialisták találkozó­ján a küldöttek többsége el­utasítja a V. I. Lenin által fo­galmazott javaslatot, hogy az imperialista háborút változ­tassák át polgárháborúvá. 1960. Patrice Emery Lu­mumbát, aki 1960 júniusától a Kongói Demokratikus Köz­társaság (Zaire) első minisz­terelnöke, Joseph Kasawubu államelnök leváltja és letartóz­tatja. Lumumbát 1961. I. 17­én tisztázatlan körülmények között megölik. 1966-ban nemzeti hősnek nyilvánítják. 1964. Áz Alexandriában tartott második arab csúcs­értekezlet a palesztinok hiva­talos szervezetének minősíti a nem sokkal előbb alakult Palesztinai Felszabadftási Szervezet. 1972. Arab terroristák a müncheni XX. nyári olimpia idején merényletet követnek el az. izraeli olimpiai csapat ellen. 1992. A Liberális Interna­cionálé 45. mainzi kong­resszusán a szervezet teljes jogú tagjává választják a Fideszt. UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ FAMÍLIA D1VATARU - Szíriai ezüst ékszer, dísztárgyak - Kézi munkával készített selyemterllők - Női, férfi- és gyermek-felsőruházat AKCIÓS ISKOLATÁSKA-VÁSÁR! Nyilva tanis: H P 918, Szo.: 9-13 óráig Takaréktár u. L ELSŐ BETON SZEGED, DOROZSMAI UT 5-7. BIZTOS ALAP, ÉPÍTHET RÁNK! fi Betoneladás: 326-858. Pl Kpitőanyug-úruház: 326-735. !~) Betonacél-értékesítés: 326-903. • Betonelemek, tartozékok: 326-903. A pápa Máriában bizik II. János Pál pápa annak el­lenére Szarajevóba kíván utaz­ni, hogy a boszniai szerbek ve­zetője nem hajlandó szavatolni biztonságát. Francesco Monterisi pápai nunciüs szombaton Paléban el­utasításra lelt a boszniai szer­bek vezetője, Radovan Kara­dzsics részéről. Karadzsics is­mét hangsúlyozta: azért nem vállalhat garanciát a pápa biz­tonságáért. mert a jövő csütör­tökre tervezett látogatás során a boszniai muzulmánok inci­denseket idézhetnek elő, hogy aztán a szerbeket tegyék fele­lőssé a történtekért. A békeküldetést csak egyet­len dolog hiúsíthatja meg, az, ha veszély fenyegetné a pápával találkozni akaró híveket és za­rándokokat. „Nagyon remélem, hogy megfelelő biztonságban lesz a lakosság, mely találkozni kíván velem ebben a sokat szen­vedett városban " - mondta. A Boszniában lévő ENSZ­erők szavatolják a pápa bizton­ságát a kéksisakosok felügye­lete alatt álló repülőtéren és a városba vezető úton. A pápa szombat este kifejtette, hogy a saját biztonságát a Madonna gondviselésére bízza. Hangsú­lyozta, hogy a Madonna a ka­tolikusok és az ortodoxok kö­zös anyja, s a muzulmánok is tisztelik őt Jézus próféta édes­anyjaként. • Vasárnapi fejlemény: újabb nehézségek merültek fel II. János Pál pápa csütörtökre ter­vezett szarajevói látogatásával 1 kapcsolatban - jelentette ki Francesco Monterisi pápai nuncius. A szarajevói rádió értesülései szerint a pápai követ, aki szombaton a bosz­niai szerbekkel tárgyalt a pápa biztonságáról, kijelentette: nehézségek merültek fel, s ezért még nem született végle­ges döntés a pápa útjáról. Monterisi nem árulta, milyen nehézségek merültek fel. Való­színűleg az lehet a legfonto­sabb akadály, hogy ti szerbek nem hajlandóak szavatolni a pápa személyes biztonságát. • Szocdemek hadjáratnyitója Helmut Schmidt a „vörös zoknikról ft A német ellenzéki pártok jelentős személyiségei - balról jobbra: Rudolf Seharping kancellárjelölt (Kohl ellenfele...), Johannes Rau, Helmut Schmidt, Oskar Lafontaine és Gerhard Schrödcr (MTI - Telcfotó) • Az ellenzéki Német Szociál- 16-ai választások előtti kam­demokrata Párt az ország meg- pányt indító vasárnapi orszá­újulását szolgáló kormányvál- gos rendezvényén. A jelenlegi tást szorgalmazta az október koalíció legkisebb pártja, az ff FDP nürnbergi kongresszusán az elmúlt hónapok súlyos ku­darcai után az erőgyűjtés volt a legfőbb cél. A dortmundi Westfalen stadionban Helmut Schmidt. a német szociálde­mokrácia egyik legtekintélye­sebb személyisége, volt kan­cellár szólalt fel, élesen bírálva utódját, a 12 éve a kancellári székben ülő Helmut Kohlt. - Kohl hatalmi politikájával megosztja az országot, hatmil­lió munkanélküli van, több mint ötmillióan szorulnak szo­ciális segélyre, s a költségve­tési hiány az elmúlt tíz évben megháromszorozódott. Majd arról beszélt, hogy Kohl külön­böző intézkedéseivel a keleti tartományokban élők milliói­nak sértette meg az önérzetét, s ezzel ő tette naggyá a keletné­met állampárt utódját, a De­mokratikus Szocializmus Párt­ját (PDS). A PDS nem alkal­mas arra, hogy tagja legyen egy kormánynak, de e párt sza­vazóit sem szabad sértegetni ­vélte Schmidt, utalva arra, hogy a kereszténypártok egy­szerűen „vörös zokniknak" csúfolják a PDS táborához tartozókat. • Németország januártól út­adóra kötelezi a hazai és a kül­földi teherfuvarozókat, akik 12 tonnánánál nagyobb gépjármű­vel közlekednek. Január else­jén Németországgal együtt a Benelux-államok és Dánia is bevezeti az úthasználati díjat. Az országok eredeti megálla­podása szerint a teherfuvaro­zók az autópályák használatá­ért kötelesek fizetni, de a né­met törvény felhatalmazza a közlekedési minisztert, hogy Német útadó közlekedéstechnikai okokból a díjfizetési kötelezettséget más utakra is kiterjessze, ami nagy valószínűséggel meg is fog tör­ténni. A kettő vagy háromtenge­lyes teherautók vagy napi 12, vagy heti 40. vagy havi 150, vagy évi 1500 márkát kötele­sek fizetni. A négy vagy több tengelyes gépjárműveknél napi 12, heti 66, havi 250, évi 2500 márkát kell leróni. A fuvaro­zók szabadon választhatnak, hogy milyen időtartamra vá­sárolnak engedélyt. Az útadó befizetéséről szóló igazolást a határállomásokon, az érintett országok szomszédságában, valamint az országokon belül benzinkutaknál, kamionpar­kolókban lehet kiváltani. Egy ilyen engedély nem csak egy országra, hanem a díjat bevezető egész országcsoport­ra vonatkozik. Az úthasználati díj befizetéséről szóló igazolás gépjárműhöz kötött és a ható­ságok rendszeresen ellenőrizni kívánják meglétét. A német törvény szerint 10 ezer már­káig terjedő pénzbüntetéssel sújtható az a fuvarozó, akinél nem lesz érvényes igazolás. A francia elnök valóban ellenálló? Mit mondanak az angolok? A britek hozzáteszik a magukét a francia elnök hatalmá­nak alkonyán kibontakozott vitához arról, hogy vajon mi­lyen szerepe volt Francois Mitterrand-nak a Pétain-féle ná­ci kollaboráns kormányzatban a negyvenes évek elején. Nemsokára megjelenik egy másik könyv, „The Death of Politics" (A politika halála) címmel John Laughland brit történész tollából, és Laughland nem kevesebbet állít, mint azt. hogy Mitterrand hazudik. Laughland tanúkat kutatott fel. akik keményen állítják, hogy Mitterand 1943 tavaszán személyesen vette át a francia fasizmusnak tett szolgálato­kért járó legmagasabb kitüntetést, és büszkén hordta is. - Péan könyve szerecsenmosdatás - így nyilatkozott a The Sunday Telegraph című brit lapnak vasárnap John Laughland. A The Sunday Times kommentárjából persze az is kide­rül, miért örülnek a britek Mitterrand lejáratásának, függet­lenül a történészvita végső igazságtartalmától. „Pétainhez hasonlóan Mitterrand is egyesült Európát akar. francia és német vezetéssel. Ahogyan közeledik politikai pályafutásá­nak vége. úgy válik mind világosabbá, hogy, sokkal inkább mint bármelyik háború utáni francia politikus, Mitterrand a Pétain hamvaiból feltámadt főnix" - írja a brit lap. Száműzetés egy lakatlan szigetre Pierre Péan: „Egy francia ifjúkor, Francois Mitterrand 1934-1947" címmel könyvet jelentett meg, amelyben sok dokumentumot, korabeli fény­képeket mellékelve megrajzol­ja a francia elnök ifjúkori éveit. Egyebekben egykori el­kötelezettségét a francia nem­zeti jobboldal iránt, de főként a Vichy-rendszer, majd késóbb a francia ellenállás soraiban ki­fejtett tevékenységét. A közel hatszáz oldalas könyv címlap­ján egy olyan eddig ismeretlen korabeli fotó látható, amely az itjú Mitterrand-t 1942. október 15-én Vichyben mutatja Pétain marsallal. Az ifjú Mitterrand vidéki fiúként 1934-ben érkezett Pá­rizsba, katolikus hagyo­mánnyal felvértezve; úgyneve­zett nemzeti önkéntes lett a La Rocque tábornok alapította ifjúsági mozgalomban. 1935 februárjában Mitter­rand részt vett a nemzeti jobb­oldalhoz tartozó diákok tünte­tésén. amelyen tiltakoztak a francia egyetemek külföldiek által való elözönlése ellen. Aztán jött a háború, a front és a hadifogság. A hadifogság­ból sikerül megszöknie. Mit­terrand 1942 januárjában ér­kezett Vichybe. és családi kap­csolatok révén a rendszer kis funkcionáriusa lett. De nem egyfajta „kettős játék" jegyé­ben, ahogy azt sokan a környe­zetében állították, hanem mert szemében akkoriban valóban Pétain marsall, a verduni győz­tes volt az, aki a legkisebb rosszat választotta Franciaor­szág számára - olvasható a könyvben. Péan művében e korszakkal kapcsolatban teljesen új elem is van. Eszerint Mitterrand Vichybe érkezve csatlakozott a „Nemzeti Forradalom Harco­sainak és Önkénteseinek Lé­giójához" amelyet Xavier Val­lat, egykori Csuklyás, a zsidó ügyek későbbi főfelügyelője alapított. Mitterrand Pierre Laval kormányra kerülése után kilépett a légióból, bár igazán Laval-ellenes csak késóbb lett. 1942 májusától egyre inkább részt vett a szökött katonák segítésében és egy számukra hamis papírokat juttató csoport illegális tevékenységében. Ez azonban Péan szerint még nem volt az igazi ellenállás. Mert bár kapcsolatban állt az illega­litásban működő németellenes személyiségekkel, de mindez a marsall környezete egy részé­nek támogatását is élvezte. 1943 elejétől a rezsim sok más tisztségviselőjéhez hasonlóan Mitterrand is anélkül vált el­lenállóvá, hogy megtagadta volna korábbi önmagát és kap­csolatainak egy részét. Erre a legjobb „tárgyi bizonyíték," a szerző szerint az a kitüntetés, amit Mitterrand a Pétain-rend­szertől kapott. Ez - mint késóbb megvallotta - sokat segítette abban, hogy a nehéz időkben is szabadon mozoghatott. Az igazi fordulópontot fő­nökének, Maurice Pinotnak Laval kormányfő által elren­delt menesztése jelentette; ekkor lemondott posztjáról, és ettől kezdve aktívan részt vett a németekkel való együttmű­ködést választó Laval-kormány elleni harcban. Felvette a kap­csolatot a francia fegyveres el­lenállási mozgalommal. 1943 novemberében Londonba ment, majd decemberben Pas­sy ezredes, aki az ellenállásban fölöttese volt, Algírba küldte, hogy találkozzék De Gaulle tábornokkal. Börtön helyett lakatlan szi­getre száműzték azt a két alaszkai indián fiatalembert, akik tavaly baseballütővel megtámadtak egy pizzakihor­dót, súlyos hallás- és szemsé­rüléseket okozva neki. Miután a tlingit törzshöz tartozó táma­dók bevallották a bűnösségü­ket, előzetes letartóztatásba he­lyezték őket. Biztos börtön várt rájuk, amikor a sors másképp intézte a dolgot. A tlingitek képviselője ugyanis arra kérte a bíróságot, hogy börtön helyett inkább en­gedélyezze Adrián Guthrie és Simon Roberts indián szokások szerinti megbüntetését. A bíró példátlan módon beleegyezett az eljárásba. A törzs székhe­• Kolozsváron megalakult „A Caritas pilótajáték károsultjait védelmező országos szövet­ség". A szövetség elnöke Ana Potcoava asszony, aki hosz­szabb ideje folytat küzdelmet a bűnösök felelősségrevonásáért, ő szervezte a kolozsvári pol­gármesteri hivatal előtt 26. napja folyó éhségsztrájkot is. Ennek résztvevői, akik elvesz­tették minden pénzüket a já­tékon, követelik a Caritas mel­lett mindvégig kiálló Gheorghe lyén, Klawockban összeült a tizenkét tagú vének tanácsa, és két napon át vitatkozott az eset­ről. Végül kihirdették az ítéletet: a bűnösöknek lakatlan szigeten kell meglakolniuk tettükért, min­denkitől - még egymástól is ­elszigelten. A száműzetés tizen­két-tizennyolc hónapra szól. Megfelelő szerszámokat is ad­nak nekik, hogy időben felké­szüljenek a kegyetlen télre. A tlingitek tanácsa úgy véle­kedett: a kemény életfeltételek­kel való megküzdés sokkal in­kább használ majd a két fiatal­nak, mint a rendes börtön, ahol más se csinálnának, csak bá­mulnák egész nap a tévét, mi­közben napi háromszor eléjük teszik az ennivalót. Caritas károsultak Funar polgármester felelősség­revonását is. Különben loan Stoicát, a pilótajáték tulajdono­sát naponta több órán át hall­gatják ki őrizetbevételét köve­tően a bukaresti nyomozók. Stoica tagadja a vádakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom