Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-05 / 207. szám
2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. SZEPT. 5. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Szeptember S. Tervezett szarajevói útján 1332. A budai káptalan oklevele Gyál birtok határlefrása kapcsán emlfti a Budáról Szegedre vezető utat. 1458. Mátyás király megtiltja a becsei vámagynak és Brankovics György szerb despota Tisza-parti vám- és révfelügyelőinek, hogy a szegedieket megvámolják. 1542. Ahmed pasa élelmiszert követel a szegediektől a Péterváradon hidat verő hadinépe számára. 1658. Köprülü Mehmed nagyvezér parancsára a Bodza-szoroson benyomulő tatár hadak feldúlják Gyulafehérvárt, majd Nagyenyedet, Tordát, Kolozsvárt és Marosvásárhelyt, sőt Bihar megye egy részét is. Szeptember 20án a nagyvezér parancsára távoznak Erdélyből. (Mintegy I (X) ezer embert öltek le vagy fűztek rabszíjra.) 1690. I. Lipót király engedélyezi, hogy a Szent György (ápr. 24.) és Szent Mihály (szept. 29.) napot követő nyolc napon át országos vásár légyen Szegeden. 1807. Az angolok három napig tartó bombázás után beveszik a dán fővárost, Koppenhágát. Dánia elveszíti függetlenségét. 1914. Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország a londoni szerződésben kötelezi magát, hogy nem köt különbékét a Központi Hatalmakkal. 1915. A zimmerwaldi konferencián (Svájc) a baloldali szocialisták találkozóján a küldöttek többsége elutasítja a V. I. Lenin által fogalmazott javaslatot, hogy az imperialista háborút változtassák át polgárháborúvá. 1960. Patrice Emery Lumumbát, aki 1960 júniusától a Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) első miniszterelnöke, Joseph Kasawubu államelnök leváltja és letartóztatja. Lumumbát 1961. I. 17én tisztázatlan körülmények között megölik. 1966-ban nemzeti hősnek nyilvánítják. 1964. Áz Alexandriában tartott második arab csúcsértekezlet a palesztinok hivatalos szervezetének minősíti a nem sokkal előbb alakult Palesztinai Felszabadftási Szervezet. 1972. Arab terroristák a müncheni XX. nyári olimpia idején merényletet követnek el az. izraeli olimpiai csapat ellen. 1992. A Liberális Internacionálé 45. mainzi kongresszusán a szervezet teljes jogú tagjává választják a Fideszt. UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ FAMÍLIA D1VATARU - Szíriai ezüst ékszer, dísztárgyak - Kézi munkával készített selyemterllők - Női, férfi- és gyermek-felsőruházat AKCIÓS ISKOLATÁSKA-VÁSÁR! Nyilva tanis: H P 918, Szo.: 9-13 óráig Takaréktár u. L ELSŐ BETON SZEGED, DOROZSMAI UT 5-7. BIZTOS ALAP, ÉPÍTHET RÁNK! fi Betoneladás: 326-858. Pl Kpitőanyug-úruház: 326-735. !~) Betonacél-értékesítés: 326-903. • Betonelemek, tartozékok: 326-903. A pápa Máriában bizik II. János Pál pápa annak ellenére Szarajevóba kíván utazni, hogy a boszniai szerbek vezetője nem hajlandó szavatolni biztonságát. Francesco Monterisi pápai nunciüs szombaton Paléban elutasításra lelt a boszniai szerbek vezetője, Radovan Karadzsics részéről. Karadzsics ismét hangsúlyozta: azért nem vállalhat garanciát a pápa biztonságáért. mert a jövő csütörtökre tervezett látogatás során a boszniai muzulmánok incidenseket idézhetnek elő, hogy aztán a szerbeket tegyék felelőssé a történtekért. A békeküldetést csak egyetlen dolog hiúsíthatja meg, az, ha veszély fenyegetné a pápával találkozni akaró híveket és zarándokokat. „Nagyon remélem, hogy megfelelő biztonságban lesz a lakosság, mely találkozni kíván velem ebben a sokat szenvedett városban " - mondta. A Boszniában lévő ENSZerők szavatolják a pápa biztonságát a kéksisakosok felügyelete alatt álló repülőtéren és a városba vezető úton. A pápa szombat este kifejtette, hogy a saját biztonságát a Madonna gondviselésére bízza. Hangsúlyozta, hogy a Madonna a katolikusok és az ortodoxok közös anyja, s a muzulmánok is tisztelik őt Jézus próféta édesanyjaként. • Vasárnapi fejlemény: újabb nehézségek merültek fel II. János Pál pápa csütörtökre tervezett szarajevói látogatásával 1 kapcsolatban - jelentette ki Francesco Monterisi pápai nuncius. A szarajevói rádió értesülései szerint a pápai követ, aki szombaton a boszniai szerbekkel tárgyalt a pápa biztonságáról, kijelentette: nehézségek merültek fel, s ezért még nem született végleges döntés a pápa útjáról. Monterisi nem árulta, milyen nehézségek merültek fel. Valószínűleg az lehet a legfontosabb akadály, hogy ti szerbek nem hajlandóak szavatolni a pápa személyes biztonságát. • Szocdemek hadjáratnyitója Helmut Schmidt a „vörös zoknikról ft A német ellenzéki pártok jelentős személyiségei - balról jobbra: Rudolf Seharping kancellárjelölt (Kohl ellenfele...), Johannes Rau, Helmut Schmidt, Oskar Lafontaine és Gerhard Schrödcr (MTI - Telcfotó) • Az ellenzéki Német Szociál- 16-ai választások előtti kamdemokrata Párt az ország meg- pányt indító vasárnapi orszáújulását szolgáló kormányvál- gos rendezvényén. A jelenlegi tást szorgalmazta az október koalíció legkisebb pártja, az ff FDP nürnbergi kongresszusán az elmúlt hónapok súlyos kudarcai után az erőgyűjtés volt a legfőbb cél. A dortmundi Westfalen stadionban Helmut Schmidt. a német szociáldemokrácia egyik legtekintélyesebb személyisége, volt kancellár szólalt fel, élesen bírálva utódját, a 12 éve a kancellári székben ülő Helmut Kohlt. - Kohl hatalmi politikájával megosztja az országot, hatmillió munkanélküli van, több mint ötmillióan szorulnak szociális segélyre, s a költségvetési hiány az elmúlt tíz évben megháromszorozódott. Majd arról beszélt, hogy Kohl különböző intézkedéseivel a keleti tartományokban élők millióinak sértette meg az önérzetét, s ezzel ő tette naggyá a keletnémet állampárt utódját, a Demokratikus Szocializmus Pártját (PDS). A PDS nem alkalmas arra, hogy tagja legyen egy kormánynak, de e párt szavazóit sem szabad sértegetni vélte Schmidt, utalva arra, hogy a kereszténypártok egyszerűen „vörös zokniknak" csúfolják a PDS táborához tartozókat. • Németország januártól útadóra kötelezi a hazai és a külföldi teherfuvarozókat, akik 12 tonnánánál nagyobb gépjárművel közlekednek. Január elsején Németországgal együtt a Benelux-államok és Dánia is bevezeti az úthasználati díjat. Az országok eredeti megállapodása szerint a teherfuvarozók az autópályák használatáért kötelesek fizetni, de a német törvény felhatalmazza a közlekedési minisztert, hogy Német útadó közlekedéstechnikai okokból a díjfizetési kötelezettséget más utakra is kiterjessze, ami nagy valószínűséggel meg is fog történni. A kettő vagy háromtengelyes teherautók vagy napi 12, vagy heti 40. vagy havi 150, vagy évi 1500 márkát kötelesek fizetni. A négy vagy több tengelyes gépjárműveknél napi 12, heti 66, havi 250, évi 2500 márkát kell leróni. A fuvarozók szabadon választhatnak, hogy milyen időtartamra vásárolnak engedélyt. Az útadó befizetéséről szóló igazolást a határállomásokon, az érintett országok szomszédságában, valamint az országokon belül benzinkutaknál, kamionparkolókban lehet kiváltani. Egy ilyen engedély nem csak egy országra, hanem a díjat bevezető egész országcsoportra vonatkozik. Az úthasználati díj befizetéséről szóló igazolás gépjárműhöz kötött és a hatóságok rendszeresen ellenőrizni kívánják meglétét. A német törvény szerint 10 ezer márkáig terjedő pénzbüntetéssel sújtható az a fuvarozó, akinél nem lesz érvényes igazolás. A francia elnök valóban ellenálló? Mit mondanak az angolok? A britek hozzáteszik a magukét a francia elnök hatalmának alkonyán kibontakozott vitához arról, hogy vajon milyen szerepe volt Francois Mitterrand-nak a Pétain-féle náci kollaboráns kormányzatban a negyvenes évek elején. Nemsokára megjelenik egy másik könyv, „The Death of Politics" (A politika halála) címmel John Laughland brit történész tollából, és Laughland nem kevesebbet állít, mint azt. hogy Mitterrand hazudik. Laughland tanúkat kutatott fel. akik keményen állítják, hogy Mitterand 1943 tavaszán személyesen vette át a francia fasizmusnak tett szolgálatokért járó legmagasabb kitüntetést, és büszkén hordta is. - Péan könyve szerecsenmosdatás - így nyilatkozott a The Sunday Telegraph című brit lapnak vasárnap John Laughland. A The Sunday Times kommentárjából persze az is kiderül, miért örülnek a britek Mitterrand lejáratásának, függetlenül a történészvita végső igazságtartalmától. „Pétainhez hasonlóan Mitterrand is egyesült Európát akar. francia és német vezetéssel. Ahogyan közeledik politikai pályafutásának vége. úgy válik mind világosabbá, hogy, sokkal inkább mint bármelyik háború utáni francia politikus, Mitterrand a Pétain hamvaiból feltámadt főnix" - írja a brit lap. Száműzetés egy lakatlan szigetre Pierre Péan: „Egy francia ifjúkor, Francois Mitterrand 1934-1947" címmel könyvet jelentett meg, amelyben sok dokumentumot, korabeli fényképeket mellékelve megrajzolja a francia elnök ifjúkori éveit. Egyebekben egykori elkötelezettségét a francia nemzeti jobboldal iránt, de főként a Vichy-rendszer, majd késóbb a francia ellenállás soraiban kifejtett tevékenységét. A közel hatszáz oldalas könyv címlapján egy olyan eddig ismeretlen korabeli fotó látható, amely az itjú Mitterrand-t 1942. október 15-én Vichyben mutatja Pétain marsallal. Az ifjú Mitterrand vidéki fiúként 1934-ben érkezett Párizsba, katolikus hagyománnyal felvértezve; úgynevezett nemzeti önkéntes lett a La Rocque tábornok alapította ifjúsági mozgalomban. 1935 februárjában Mitterrand részt vett a nemzeti jobboldalhoz tartozó diákok tüntetésén. amelyen tiltakoztak a francia egyetemek külföldiek által való elözönlése ellen. Aztán jött a háború, a front és a hadifogság. A hadifogságból sikerül megszöknie. Mitterrand 1942 januárjában érkezett Vichybe. és családi kapcsolatok révén a rendszer kis funkcionáriusa lett. De nem egyfajta „kettős játék" jegyében, ahogy azt sokan a környezetében állították, hanem mert szemében akkoriban valóban Pétain marsall, a verduni győztes volt az, aki a legkisebb rosszat választotta Franciaország számára - olvasható a könyvben. Péan művében e korszakkal kapcsolatban teljesen új elem is van. Eszerint Mitterrand Vichybe érkezve csatlakozott a „Nemzeti Forradalom Harcosainak és Önkénteseinek Légiójához" amelyet Xavier Vallat, egykori Csuklyás, a zsidó ügyek későbbi főfelügyelője alapított. Mitterrand Pierre Laval kormányra kerülése után kilépett a légióból, bár igazán Laval-ellenes csak késóbb lett. 1942 májusától egyre inkább részt vett a szökött katonák segítésében és egy számukra hamis papírokat juttató csoport illegális tevékenységében. Ez azonban Péan szerint még nem volt az igazi ellenállás. Mert bár kapcsolatban állt az illegalitásban működő németellenes személyiségekkel, de mindez a marsall környezete egy részének támogatását is élvezte. 1943 elejétől a rezsim sok más tisztségviselőjéhez hasonlóan Mitterrand is anélkül vált ellenállóvá, hogy megtagadta volna korábbi önmagát és kapcsolatainak egy részét. Erre a legjobb „tárgyi bizonyíték," a szerző szerint az a kitüntetés, amit Mitterrand a Pétain-rendszertől kapott. Ez - mint késóbb megvallotta - sokat segítette abban, hogy a nehéz időkben is szabadon mozoghatott. Az igazi fordulópontot főnökének, Maurice Pinotnak Laval kormányfő által elrendelt menesztése jelentette; ekkor lemondott posztjáról, és ettől kezdve aktívan részt vett a németekkel való együttműködést választó Laval-kormány elleni harcban. Felvette a kapcsolatot a francia fegyveres ellenállási mozgalommal. 1943 novemberében Londonba ment, majd decemberben Passy ezredes, aki az ellenállásban fölöttese volt, Algírba küldte, hogy találkozzék De Gaulle tábornokkal. Börtön helyett lakatlan szigetre száműzték azt a két alaszkai indián fiatalembert, akik tavaly baseballütővel megtámadtak egy pizzakihordót, súlyos hallás- és szemsérüléseket okozva neki. Miután a tlingit törzshöz tartozó támadók bevallották a bűnösségüket, előzetes letartóztatásba helyezték őket. Biztos börtön várt rájuk, amikor a sors másképp intézte a dolgot. A tlingitek képviselője ugyanis arra kérte a bíróságot, hogy börtön helyett inkább engedélyezze Adrián Guthrie és Simon Roberts indián szokások szerinti megbüntetését. A bíró példátlan módon beleegyezett az eljárásba. A törzs székhe• Kolozsváron megalakult „A Caritas pilótajáték károsultjait védelmező országos szövetség". A szövetség elnöke Ana Potcoava asszony, aki hoszszabb ideje folytat küzdelmet a bűnösök felelősségrevonásáért, ő szervezte a kolozsvári polgármesteri hivatal előtt 26. napja folyó éhségsztrájkot is. Ennek résztvevői, akik elvesztették minden pénzüket a játékon, követelik a Caritas mellett mindvégig kiálló Gheorghe lyén, Klawockban összeült a tizenkét tagú vének tanácsa, és két napon át vitatkozott az esetről. Végül kihirdették az ítéletet: a bűnösöknek lakatlan szigeten kell meglakolniuk tettükért, mindenkitől - még egymástól is elszigelten. A száműzetés tizenkét-tizennyolc hónapra szól. Megfelelő szerszámokat is adnak nekik, hogy időben felkészüljenek a kegyetlen télre. A tlingitek tanácsa úgy vélekedett: a kemény életfeltételekkel való megküzdés sokkal inkább használ majd a két fiatalnak, mint a rendes börtön, ahol más se csinálnának, csak bámulnák egész nap a tévét, miközben napi háromszor eléjük teszik az ennivalót. Caritas károsultak Funar polgármester felelősségrevonását is. Különben loan Stoicát, a pilótajáték tulajdonosát naponta több órán át hallgatják ki őrizetbevételét követően a bukaresti nyomozók. Stoica tagadja a vádakat.