Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-30 / 229. szám

PÉNTEK, 1994. SZEPT. 30. A VÁROS 5 Ásványvízesés gKyermekkoromban „gyűrűzött be" hazánkba a ká­9M vé-őrület. Szegényes fridzsider-szocializmusunkban amolyan vigasztalás féle is volt a fekete: lám, nekünk már ezt is szabad! A rendszer éber örei ugyanis a Coca Colát még jó ideig távol tartották a romlatlan magyar állam­polgártól, akárcsak a piacgazdaságot. Azért kétarcú világ volt az: hamar fölismerték, ha már megengedték a kávézgatást, sőt viccek örökös céltáblája lett a kévét főző csinos, de buta titkárnő - azért még nem állam ellenes cselekedet jó alaposan megadóztatni a feke­tézőket. Egyszóval kávéivó nemzet lettünk - ahogyan amerikában az autó, nálunk a zaccos fekete lett a szabad­ság szimbóluma. Azután jött a piacgazdaság, immár ideológia szem­potokat félretéve nyomták rá a luxusadót a duplákra. Ma már igazodunk a világpiaci árakho~: ami magyarul annyit tesz, folyton emeljük a kávé árat, ha mégis csökkene odakinn, akkor kicsit „helyre húzzuk", s megfejeljük némi luxusadóval. Mostanság már más a világ: kimegy a Mercedes is a divathói, mert egyre töhb feketező státuszszimbóluma. Újabb látvány után kell hát néznünk. És lön az ásványvíz az újabb szimbólum - helyesen. Egyre többen isszák az egészséges, vitaminokban, no meg buborékban, gazdag húsltöt. De az állam sem volt rest, a kincstárat nem lehet becsapni: ha a nép buborékra vágyik, akkor erre kell rátenni a magas fogyasztási adót. Ja kérem, ne flancoljon a középosztály! De legalább Jizesse meg, ha mutogatni sze­retné magát. Lassan-lassan eljutunk oda, hogy drágább egy liter egészséges víz, mint a sör. De az állampolgárt sem ejtették a fejére. Kimegy szépen esténként az Anna-kúthoz, sorba áll a műanyagkan­nákkal, s zutty, belereszti a finom vizet. Otthon azután csinál belőle jó kis szódavizet, s még a magas vízdíjon is sporol valamennyit. Csodálkozom, hogy kincstárnokaink minderre még nem jöttek rá: olyan szépen hangzana például, hogy buborék adó, vagy sorban állási járulék... Persze előbb-utóbb még azt is megérhetjük, privatizál­ják a vizet is - s akkor újabb divatos, de kevéssé egészséges szimbólumok után nézhetünk. Sebaj, jöhet megint az „örökzöld", jó öreg Kőbányai. Rafai Gábor • Várakozni kell az orosz határon TIR-igazolvány szükséges Várakozniuk kell az orosz­országi határátkelőhelyeken azoknak a kamionosoknak, akik TIR-igazolvány nélkül indultak el szállítmányaikkal, hacsak nem várja őket a hatá­ron az orosz címzett a vám összegével, vagy eredeti vám­garanciával, illetve kezességi nyilatkozattal. Erről csütörtö­kön adott tájékoztatást Gálffy Alt/, a Magyar Közúti Fuvaro­zók Egyesületének fótitkára. A fótikár egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az orosz-uk­rán átkelőknél 10-15 kilométe­res kamionsor alakult ki, ame­lyekben feltehetően sok ma­gyar teherautó vesztegel, s ve­zetőik nem tudnak érintke­zésbe lépni megbízóikkal. Az érintett cégek tehát számítsa­nak arra. hogy a szállítások késedelmet szenvednek. A TIR-igazolvánnyal ren­delkező kamionokat az új jog­szabály nem érinti, hiszen az utanként 5 millió forint értékű garanciát jelent a kifizetendő vámra. (Folytatás az 1. oldalról.) Ragyogó őszi reggel, már a kora reggeli csúcsforgalom után vagyunk, így a kispiacon nyugodtan lehet sétálni, né­zelődni. A Csongrádi sugárúti Diófa abc-hez vezető járda két oldalán gyönyörű áruval meg­rakott ládák sorakoznak. Szóló, alma, zöldségek - ha a szín­pompás látvány előtt mélázó vevőjelölt csak pillanatra is megtorpan, már oda is ugranak hozzá: „Tessék parancsolni! Mit adhatok?" Talán csak az tűnik föl, hogy a járdasort alig ketten­hárman uralják: a sajátjuknak tekintett terület határait világo­san jelzik a ládasorok, kinek­kinek meddig terjed a birodal­ma. A stand kezelője mozgé­kony, villámgyorsan ott terem, ahol kell, még ha sokszor tíz métert kell is egy nap lefutnia. Az abc zöldségespultja előtt három asszony vásárol, ismer­hetik egymást, mert hangosan beszélgetnek, s közben sűrűn tekintgetnek a piac-sor irányá­ba. A viszonteladókról cserél­nek gondolatokat - ám véle­ményük szó szerinti fölidézé­sétől - stilisztikai okokból ­most el kell tekintenünk. Rö­viden: mélységesen fölháborí­tónak tartják egyesek basás­kodását, valamint azt, hogy szegény kistermelőnek „ezek" diktálják az árat, már ha egyál­talán beengedik a piacra. • Az előbb vázolt képet pon­tosan visszatükrözte az a la­kossági fórum is, amelyet a „Diófa-piac" ügyében szerdán estére hívtak össze (helyszín: a Kodály téri Altalános Iskola). Dobó János, a terület önkor­mányzati képviselője már rég­óta szeretné elérni a ,zöldség­gyümölcs elárusító hely" mű­ködésének rendezését. Az elnevezésnek azért van különös jelentősége, mert a „Diófa-piacot" hivatalosan nem lehet piacnak nevezni. Hi­ányoznak ugyanis azok a fölté­telek, amelyek nélkül nem piac a piac: nincs állandó föl­Fotó: Nagy László • „Diófa-piac": kiszorítani a viszonteladókat! Kinek van narancsfája? ügyelet, nincs mosdó-WC, nem szednek helypénzt, stb. Amint azt a képviselő úr, valamint a vendégként meghí­vott Réti Csabáné dr. (a pol­gármesteri hivatal Altalános Igazgatási Irodájának vezetője) is elmondta: ezeket az árusító­helyeket azért jelölték ki, hogy a kiskertek tulajdonosai elad­hassák termékeikből azt, ami már fölösleges. A Diófa-piacon azonban va­lami egészen más történik: a viszonteladók „bérelt helye­ket" tartanak fönn (persze nem fizetnek érte), éjjel-nappal fog­lalják a területet, megszabják az árakat, s a valódi ősterme­lők már nem tudnak hová kipa­kolni. Ezen fölül: a zöldség-gyü­mölcs mellett olyasmit is árul­nak itt, amiről nehéz elhinni, hogy szegedi kiskertben ter­mett: banánt, narancsot, ciga­rettát, bő szárú térdnadrágot, cipőt. stb. Hacsak nem tart va­laki narancsfát... A polgármesteri hivatalban most elkészült rendelettervezet szerint a jövőben csak őster­melői igazolvánnyal szabad csak a zöldség-gyümölcs eláru­sító helyeken megjelenni. Az igazolványért nem kell fizetni, megszerzéséhez viszont iga­zolni kell. hogy az igénylő sze­gedi lakos, kiskertje nem na­gyobb, mint 1500 négyzetmé­ter, s a zöldség-gyümölcs ter­melést-árusítást nem főfoglal­kozásként végzi. A kispiac nyitását-zárását is szabályozzák: hétköznap 8-20 óráig, hétvégén 8-14 óráig tart­hat nyitva. Záráskor semmi sem maradhat a helyszínen ­ha valamit mégis ott felejtenek, azt az esti takarításkor, a sze­méttel együtt elszállítják. Megszabják továbbá azt is. hogy miféle termékeket lehet a kispiacra behozni: a zöldség­gyümölcs jöhet, talán a vágott, szálas virág is, a tojás, gomba (vagy más, hatósági enge­délyhez között áru) már nem. A szabályok betartásáról a városgondnokság köteles gon­doskodni. Vezetője, Serege Já­nos reméli, hogy a feladat mel­lé biztosítják számukra a szük­séges anyagi és egyéb föltéte­leket is... • Persze a Diófa-piacon nem csak viszonteladókkal találkoz­tunk: láttunk egy valódi, ha­misítatlan „őstermelőt" is. A nagy standok mögött, a kocsiút túloldalán, ahol szinte csak autók járnak, nagy rakás láda árnyékába húzódva, egy néni ült kis széken, előtte vödör, abban vágott virág. Neki ott jutott hely... Ny. P. • Szombaton Újszentiváni falunap Az első újszentiváni faluna­pot október 1-én, szombaton a falu sportpályáján rendezik meg. Változatos program várja az odalátogatókat, hiszen dél­előtt 9-től, amikoris ünne­pélyesen megnyitják a rendez­vényt, estig szórakozhat a település apraja-nagyja. Fellép­nek ugyanis a nagycsoportos óvodások, a School Dance Band modern táncokkal, a Szí­nitanoda, az általános iskolai néptánccsoport, a deszki Bánát Néptáncegyüttes, az önvédelmi sportok képviselői, a River country együttes és lesz családi vetélkedő, focibajnokság, va­lamint zárásként: diszkó. Az idegsebészeti klinika tíz éve • Ajándék kutyusok. Szabó Árpúdné a 329-671­es telefonszámon várja azok jelentkezését, akik aján­dékba elfogadnának rövid­szőrű, közepes termetű, hat­hetes kiskutyákat. (Az apa fajtatiszta tacskó.) • Köszönet a megtalá­lónak. Ábrahám Edit bu­szon felejtett hátitáskájáról tegnapi számunkban adtunk hírt. A Szegeden csak ideig­lenes lakhellyel rendelkező tulajdonos ezúton köszöni a megtalálónak, hogy háti­táskáját, a személyi igazol­ványában szereplő állandó lakhelyére. Rúzsára kiszál­lította, és azt édesanyjának átadta. • Tornazsák a végállo­máson. Kedden a 90-es bu­szon találtak egy jól meg­tömött, kék színű torna­zsákot, melyet a buszsofőr­nek átadtak. A valakinek hi­ányzó, fontos kellék való­színűleg a járat végállomá­sánál keresendő. • Sandrát visszavárják. A Rózsa utcai fonaldiszkont­ban valaki bizonyára téve­désből magához vette az egyik Sandra nevű, fona­lakat bemutató újságot. Kérik a vevőt, szíveskedjék a lapot a boltba visszavinni. 6 CSÖRÖG A l((05p»)))n VIXIESTEL Ezen a héten ügyeletes munkatársunk, Pacsika Emília várja hívásaikat, munka­napokon 8 és 10 óra, vasárnap pedig 14 és 15 óra között. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyel­mét arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. • Zöldügy. Egy anyuka kér­dezi a Hunyadi téri óvodások nevében, hogy a gyermek­megóvó melletti területről mikor vágják le a nyakig érő gazt. A parlagfűvel és vadken­derrel benőtt terület az óvo­dába járó allergiás gyerekek egészségét veszélyezteti. • Fűirtók a Palánkban. A 451-257-ről telefonáló olva­sónk pedig éppen azt kifo­gásolja. hogy nagy szorga­lommal irtják a füvet a város­gazdálkodás emberei. Olva­sónk a Palánkban lakik és örömmel vette, hogy a közel­ben levő csobogókút környé­kére úgynevezett zöldbetont helyeztek a városgazdák. A be­tonlapok között az idók folyamán gyönyörű fű nőtt. amit tegnap reggel egy kapá­lóbrigád kiirtott. A zöld helyén most a szürke beton ékte­lenkedik. • Csak létfenntartásra! Zsombói olvasónk arról pa­naszkodott, hogy hiába kért az önkormányzattól beiskolázási segélyt, nem kapott. A két gyermekét egyedül nevelő anyuka kérelmére azt a választ kapta hogy, az ót meglátogató bizottság „létfenntartást veszé­lyeztető körülményeket, rend­kívüli élethelyzetet nem észlelt". Olvasónk kérdezi, miért kell megvárniuk a kérvényt benyújtóknak, hogy az említett helyzetbe ke­rüljenek, miért nem lehet a dolgot megelőzni? • Bosszankodnak a nézők. Bozsoki István a 470-120­as számú telefon tulaj­donosa kérdezi, hogy miért nem lehet újabban a Tarjáni kábeltévé FilmNet csa­tornáján korábban vetített filmeket élvezni. Olvasónk felháborodottan mesélte, hogy mióta a HBO kísérleti adását megszüntették, azóta egyik tévéadást sem lehet fogni. • A hallássérültek segít­séget várnak. A Siket­némák intézetének kis lakói igen nehéz körülmények között élnek és tanulnak. Nekik egy cirkuszlátogatás, vagy egy kirándulás sokkal nagyobb élmény lenne, mint egészséges társaiknak. Sajnos sem a szülők, sem az iskola nem tudja biztosítani azt, hogy ezek a fogyatékos gyerekek egy kis szórako­záshozjussanak. Sok állami gondozott és rossz szociális körülmények között élő kis­gyerek lakik az intézetben, sajnos nekik zsebbénzre sem telik. Egyik anyuka telefonált, s kéri a nagyobb és kisebb cégek vezetőit, szíveskedjenek segíteni abban, hogy a halláská­rosult gyerekeknek boldo­gabban teljenek minden­napjaik. A Pécsről érkező dr. Bodosi Mihály egytemi tanúr 1984. jú­lius l-jén foglalta el tanszékét, de csak most szakíthattak egy kis időt a megemlékezésre. Föltétele volt annakidején az alkunál, hogy az egykori II. számú sebészeti klinikából idegsebészeti klinika legyen. A mindvégig szellemes, és amellett természetesen tudo­mányos emlékülésen hangzott el az a megfogalmazás is, hogy Másodrangú sebészeti klini­kából lett az idegsebészeti kli­nika. Elvileg ettől a naptól dá­tumozható a legjelentősebb változás, a gyakorlatban azon­ban hosszú, és máig tartó ke­mény munka révén lett európai rangú intézetté. Időközben nagyszerű új épület emelkedett a Libalegelőn, számos keser­ves epizóddal kísérve, beren­dezésével azonban kevés kli­nika vetekedhet, de ez csak az egyik oldal. Hasonlóan ke­mény következetességgel sik­erült az itt dolgozókkal fölzár­kózni a legkomplikáltabb föl­adatok megoldására. (Nem szabad elfelejtenünk, legtöbb­ször olyan betegek kerülnek ide, akik korábban a halállal voltak kénytelenek szembe­nézni.) Konferenciák, tanul­mányutak, előadások, dolgoza­tok és vendégmunkák révén ta­láltak kapcsolatot nemcsak Eu­rópával, de a világ élvonalával is. Tegnap délután az új klinika tantermében tartották az em­lékülést Szemere György dé­kán elnökletével. Személyre szóló ünnepi köszöntőt Mészá­ros Tamás professzor mondott a zsúfolásig megtelt hatalmas teremben, emlékeztetve rá. hogy szerencsés időben lehe­tett professzor, és sikerült is kamatoztatnia a kedvező pilla­Ha nem is kormány­puccshoz, de méretre szabott klinikai puccs­hoz fogható az a csöndes eló'készület, amelyet a Szegedi Idegsebészeti Klinika fönnállásának tizedik évfordulójára szerveztek az ott dol­gozók. Tanszékvezető­jüktől ugyanis talán leg­messzebbre saját ma­gának ünneplése vagy ünnepeltetése áll. natokat. Magyarország legna­gyobb klinikaépítő professzo­rának nevezte, utalva rá, hogy a pécsit is ő építette illetve építtette. Huszka Endre, Tar­jányi János, Ladvánszky Csa­ba, Kuncz Ádám, Kopniczky Zsolt tanítványként és munka­társként tartott érdeklődéssel kísért előadást szakmája egy­egy izgalmas ágazatájjól, illet­ve a közben pécsi professzorrá lett Dóczi Tamás a szegedi idegsebészetről. Ízelítő volt ez csupán a tíz év alatti 136 tu­dományos dolgozatból, és a I 14 rangos előadásból. Az orvosképzés korszerűsítésében, és a halálosnak tartott betegek meggyógyltásában játszott jelentós szerepük számokkal nehezen fejezhető ki. Bodosi professzor a zárszó jogán, a tőle megszokott köz­vetlen szellemességgel hárí­totta tovább az őt ért elisme­réseket a klinika dolgozóira, hangoztatva, figyelmes támo­gatásuk nélkül a legkisebb eredményeket sem érhették volna el. Jó szívvel csatlakozunk a gratulációkhoz. H. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom