Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-30 / 229. szám

PÉNTEK, 1994. SZEPT. 30. A VÁROS 5 Ásványvízesés gKyermekkoromban „gyűrűzött be" hazánkba a ká9M vé-őrület. Szegényes fridzsider-szocializmusunkban amolyan vigasztalás féle is volt a fekete: lám, nekünk már ezt is szabad! A rendszer éber örei ugyanis a Coca Colát még jó ideig távol tartották a romlatlan magyar állampolgártól, akárcsak a piacgazdaságot. Azért kétarcú világ volt az: hamar fölismerték, ha már megengedték a kávézgatást, sőt viccek örökös céltáblája lett a kévét főző csinos, de buta titkárnő - azért még nem állam ellenes cselekedet jó alaposan megadóztatni a feketézőket. Egyszóval kávéivó nemzet lettünk - ahogyan amerikában az autó, nálunk a zaccos fekete lett a szabadság szimbóluma. Azután jött a piacgazdaság, immár ideológia szempotokat félretéve nyomták rá a luxusadót a duplákra. Ma már igazodunk a világpiaci árakho~: ami magyarul annyit tesz, folyton emeljük a kávé árat, ha mégis csökkene odakinn, akkor kicsit „helyre húzzuk", s megfejeljük némi luxusadóval. Mostanság már más a világ: kimegy a Mercedes is a divathói, mert egyre töhb feketező státuszszimbóluma. Újabb látvány után kell hát néznünk. És lön az ásványvíz az újabb szimbólum - helyesen. Egyre többen isszák az egészséges, vitaminokban, no meg buborékban, gazdag húsltöt. De az állam sem volt rest, a kincstárat nem lehet becsapni: ha a nép buborékra vágyik, akkor erre kell rátenni a magas fogyasztási adót. Ja kérem, ne flancoljon a középosztály! De legalább Jizesse meg, ha mutogatni szeretné magát. Lassan-lassan eljutunk oda, hogy drágább egy liter egészséges víz, mint a sör. De az állampolgárt sem ejtették a fejére. Kimegy szépen esténként az Anna-kúthoz, sorba áll a műanyagkannákkal, s zutty, belereszti a finom vizet. Otthon azután csinál belőle jó kis szódavizet, s még a magas vízdíjon is sporol valamennyit. Csodálkozom, hogy kincstárnokaink minderre még nem jöttek rá: olyan szépen hangzana például, hogy buborék adó, vagy sorban állási járulék... Persze előbb-utóbb még azt is megérhetjük, privatizálják a vizet is - s akkor újabb divatos, de kevéssé egészséges szimbólumok után nézhetünk. Sebaj, jöhet megint az „örökzöld", jó öreg Kőbányai. Rafai Gábor • Várakozni kell az orosz határon TIR-igazolvány szükséges Várakozniuk kell az oroszországi határátkelőhelyeken azoknak a kamionosoknak, akik TIR-igazolvány nélkül indultak el szállítmányaikkal, hacsak nem várja őket a határon az orosz címzett a vám összegével, vagy eredeti vámgaranciával, illetve kezességi nyilatkozattal. Erről csütörtökön adott tájékoztatást Gálffy Alt/, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének fótitkára. A fótikár egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az orosz-ukrán átkelőknél 10-15 kilométeres kamionsor alakult ki, amelyekben feltehetően sok magyar teherautó vesztegel, s vezetőik nem tudnak érintkezésbe lépni megbízóikkal. Az érintett cégek tehát számítsanak arra. hogy a szállítások késedelmet szenvednek. A TIR-igazolvánnyal rendelkező kamionokat az új jogszabály nem érinti, hiszen az utanként 5 millió forint értékű garanciát jelent a kifizetendő vámra. (Folytatás az 1. oldalról.) Ragyogó őszi reggel, már a kora reggeli csúcsforgalom után vagyunk, így a kispiacon nyugodtan lehet sétálni, nézelődni. A Csongrádi sugárúti Diófa abc-hez vezető járda két oldalán gyönyörű áruval megrakott ládák sorakoznak. Szóló, alma, zöldségek - ha a színpompás látvány előtt mélázó vevőjelölt csak pillanatra is megtorpan, már oda is ugranak hozzá: „Tessék parancsolni! Mit adhatok?" Talán csak az tűnik föl, hogy a járdasort alig kettenhárman uralják: a sajátjuknak tekintett terület határait világosan jelzik a ládasorok, kinekkinek meddig terjed a birodalma. A stand kezelője mozgékony, villámgyorsan ott terem, ahol kell, még ha sokszor tíz métert kell is egy nap lefutnia. Az abc zöldségespultja előtt három asszony vásárol, ismerhetik egymást, mert hangosan beszélgetnek, s közben sűrűn tekintgetnek a piac-sor irányába. A viszonteladókról cserélnek gondolatokat - ám véleményük szó szerinti fölidézésétől - stilisztikai okokból most el kell tekintenünk. Röviden: mélységesen fölháborítónak tartják egyesek basáskodását, valamint azt, hogy szegény kistermelőnek „ezek" diktálják az árat, már ha egyáltalán beengedik a piacra. • Az előbb vázolt képet pontosan visszatükrözte az a lakossági fórum is, amelyet a „Diófa-piac" ügyében szerdán estére hívtak össze (helyszín: a Kodály téri Altalános Iskola). Dobó János, a terület önkormányzati képviselője már régóta szeretné elérni a ,zöldséggyümölcs elárusító hely" működésének rendezését. Az elnevezésnek azért van különös jelentősége, mert a „Diófa-piacot" hivatalosan nem lehet piacnak nevezni. Hiányoznak ugyanis azok a föltételek, amelyek nélkül nem piac a piac: nincs állandó fölFotó: Nagy László • „Diófa-piac": kiszorítani a viszonteladókat! Kinek van narancsfája? ügyelet, nincs mosdó-WC, nem szednek helypénzt, stb. Amint azt a képviselő úr, valamint a vendégként meghívott Réti Csabáné dr. (a polgármesteri hivatal Altalános Igazgatási Irodájának vezetője) is elmondta: ezeket az árusítóhelyeket azért jelölték ki, hogy a kiskertek tulajdonosai eladhassák termékeikből azt, ami már fölösleges. A Diófa-piacon azonban valami egészen más történik: a viszonteladók „bérelt helyeket" tartanak fönn (persze nem fizetnek érte), éjjel-nappal foglalják a területet, megszabják az árakat, s a valódi őstermelők már nem tudnak hová kipakolni. Ezen fölül: a zöldség-gyümölcs mellett olyasmit is árulnak itt, amiről nehéz elhinni, hogy szegedi kiskertben termett: banánt, narancsot, cigarettát, bő szárú térdnadrágot, cipőt. stb. Hacsak nem tart valaki narancsfát... A polgármesteri hivatalban most elkészült rendelettervezet szerint a jövőben csak őstermelői igazolvánnyal szabad csak a zöldség-gyümölcs elárusító helyeken megjelenni. Az igazolványért nem kell fizetni, megszerzéséhez viszont igazolni kell. hogy az igénylő szegedi lakos, kiskertje nem nagyobb, mint 1500 négyzetméter, s a zöldség-gyümölcs termelést-árusítást nem főfoglalkozásként végzi. A kispiac nyitását-zárását is szabályozzák: hétköznap 8-20 óráig, hétvégén 8-14 óráig tarthat nyitva. Záráskor semmi sem maradhat a helyszínen ha valamit mégis ott felejtenek, azt az esti takarításkor, a szeméttel együtt elszállítják. Megszabják továbbá azt is. hogy miféle termékeket lehet a kispiacra behozni: a zöldséggyümölcs jöhet, talán a vágott, szálas virág is, a tojás, gomba (vagy más, hatósági engedélyhez között áru) már nem. A szabályok betartásáról a városgondnokság köteles gondoskodni. Vezetője, Serege János reméli, hogy a feladat mellé biztosítják számukra a szükséges anyagi és egyéb föltételeket is... • Persze a Diófa-piacon nem csak viszonteladókkal találkoztunk: láttunk egy valódi, hamisítatlan „őstermelőt" is. A nagy standok mögött, a kocsiút túloldalán, ahol szinte csak autók járnak, nagy rakás láda árnyékába húzódva, egy néni ült kis széken, előtte vödör, abban vágott virág. Neki ott jutott hely... Ny. P. • Szombaton Újszentiváni falunap Az első újszentiváni falunapot október 1-én, szombaton a falu sportpályáján rendezik meg. Változatos program várja az odalátogatókat, hiszen délelőtt 9-től, amikoris ünnepélyesen megnyitják a rendezvényt, estig szórakozhat a település apraja-nagyja. Fellépnek ugyanis a nagycsoportos óvodások, a School Dance Band modern táncokkal, a Színitanoda, az általános iskolai néptánccsoport, a deszki Bánát Néptáncegyüttes, az önvédelmi sportok képviselői, a River country együttes és lesz családi vetélkedő, focibajnokság, valamint zárásként: diszkó. Az idegsebészeti klinika tíz éve • Ajándék kutyusok. Szabó Árpúdné a 329-671es telefonszámon várja azok jelentkezését, akik ajándékba elfogadnának rövidszőrű, közepes termetű, hathetes kiskutyákat. (Az apa fajtatiszta tacskó.) • Köszönet a megtalálónak. Ábrahám Edit buszon felejtett hátitáskájáról tegnapi számunkban adtunk hírt. A Szegeden csak ideiglenes lakhellyel rendelkező tulajdonos ezúton köszöni a megtalálónak, hogy hátitáskáját, a személyi igazolványában szereplő állandó lakhelyére. Rúzsára kiszállította, és azt édesanyjának átadta. • Tornazsák a végállomáson. Kedden a 90-es buszon találtak egy jól megtömött, kék színű tornazsákot, melyet a buszsofőrnek átadtak. A valakinek hiányzó, fontos kellék valószínűleg a járat végállomásánál keresendő. • Sandrát visszavárják. A Rózsa utcai fonaldiszkontban valaki bizonyára tévedésből magához vette az egyik Sandra nevű, fonalakat bemutató újságot. Kérik a vevőt, szíveskedjék a lapot a boltba visszavinni. 6 CSÖRÖG A l((05p»)))n VIXIESTEL Ezen a héten ügyeletes munkatársunk, Pacsika Emília várja hívásaikat, munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap pedig 14 és 15 óra között. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. • Zöldügy. Egy anyuka kérdezi a Hunyadi téri óvodások nevében, hogy a gyermekmegóvó melletti területről mikor vágják le a nyakig érő gazt. A parlagfűvel és vadkenderrel benőtt terület az óvodába járó allergiás gyerekek egészségét veszélyezteti. • Fűirtók a Palánkban. A 451-257-ről telefonáló olvasónk pedig éppen azt kifogásolja. hogy nagy szorgalommal irtják a füvet a városgazdálkodás emberei. Olvasónk a Palánkban lakik és örömmel vette, hogy a közelben levő csobogókút környékére úgynevezett zöldbetont helyeztek a városgazdák. A betonlapok között az idók folyamán gyönyörű fű nőtt. amit tegnap reggel egy kapálóbrigád kiirtott. A zöld helyén most a szürke beton éktelenkedik. • Csak létfenntartásra! Zsombói olvasónk arról panaszkodott, hogy hiába kért az önkormányzattól beiskolázási segélyt, nem kapott. A két gyermekét egyedül nevelő anyuka kérelmére azt a választ kapta hogy, az ót meglátogató bizottság „létfenntartást veszélyeztető körülményeket, rendkívüli élethelyzetet nem észlelt". Olvasónk kérdezi, miért kell megvárniuk a kérvényt benyújtóknak, hogy az említett helyzetbe kerüljenek, miért nem lehet a dolgot megelőzni? • Bosszankodnak a nézők. Bozsoki István a 470-120as számú telefon tulajdonosa kérdezi, hogy miért nem lehet újabban a Tarjáni kábeltévé FilmNet csatornáján korábban vetített filmeket élvezni. Olvasónk felháborodottan mesélte, hogy mióta a HBO kísérleti adását megszüntették, azóta egyik tévéadást sem lehet fogni. • A hallássérültek segítséget várnak. A Siketnémák intézetének kis lakói igen nehéz körülmények között élnek és tanulnak. Nekik egy cirkuszlátogatás, vagy egy kirándulás sokkal nagyobb élmény lenne, mint egészséges társaiknak. Sajnos sem a szülők, sem az iskola nem tudja biztosítani azt, hogy ezek a fogyatékos gyerekek egy kis szórakozáshozjussanak. Sok állami gondozott és rossz szociális körülmények között élő kisgyerek lakik az intézetben, sajnos nekik zsebbénzre sem telik. Egyik anyuka telefonált, s kéri a nagyobb és kisebb cégek vezetőit, szíveskedjenek segíteni abban, hogy a halláskárosult gyerekeknek boldogabban teljenek mindennapjaik. A Pécsről érkező dr. Bodosi Mihály egytemi tanúr 1984. július l-jén foglalta el tanszékét, de csak most szakíthattak egy kis időt a megemlékezésre. Föltétele volt annakidején az alkunál, hogy az egykori II. számú sebészeti klinikából idegsebészeti klinika legyen. A mindvégig szellemes, és amellett természetesen tudományos emlékülésen hangzott el az a megfogalmazás is, hogy Másodrangú sebészeti klinikából lett az idegsebészeti klinika. Elvileg ettől a naptól dátumozható a legjelentősebb változás, a gyakorlatban azonban hosszú, és máig tartó kemény munka révén lett európai rangú intézetté. Időközben nagyszerű új épület emelkedett a Libalegelőn, számos keserves epizóddal kísérve, berendezésével azonban kevés klinika vetekedhet, de ez csak az egyik oldal. Hasonlóan kemény következetességgel sikerült az itt dolgozókkal fölzárkózni a legkomplikáltabb föladatok megoldására. (Nem szabad elfelejtenünk, legtöbbször olyan betegek kerülnek ide, akik korábban a halállal voltak kénytelenek szembenézni.) Konferenciák, tanulmányutak, előadások, dolgozatok és vendégmunkák révén találtak kapcsolatot nemcsak Európával, de a világ élvonalával is. Tegnap délután az új klinika tantermében tartották az emlékülést Szemere György dékán elnökletével. Személyre szóló ünnepi köszöntőt Mészáros Tamás professzor mondott a zsúfolásig megtelt hatalmas teremben, emlékeztetve rá. hogy szerencsés időben lehetett professzor, és sikerült is kamatoztatnia a kedvező pillaHa nem is kormánypuccshoz, de méretre szabott klinikai puccshoz fogható az a csöndes eló'készület, amelyet a Szegedi Idegsebészeti Klinika fönnállásának tizedik évfordulójára szerveztek az ott dolgozók. Tanszékvezetőjüktől ugyanis talán legmesszebbre saját magának ünneplése vagy ünnepeltetése áll. natokat. Magyarország legnagyobb klinikaépítő professzorának nevezte, utalva rá, hogy a pécsit is ő építette illetve építtette. Huszka Endre, Tarjányi János, Ladvánszky Csaba, Kuncz Ádám, Kopniczky Zsolt tanítványként és munkatársként tartott érdeklődéssel kísért előadást szakmája egyegy izgalmas ágazatájjól, illetve a közben pécsi professzorrá lett Dóczi Tamás a szegedi idegsebészetről. Ízelítő volt ez csupán a tíz év alatti 136 tudományos dolgozatból, és a I 14 rangos előadásból. Az orvosképzés korszerűsítésében, és a halálosnak tartott betegek meggyógyltásában játszott jelentós szerepük számokkal nehezen fejezhető ki. Bodosi professzor a zárszó jogán, a tőle megszokott közvetlen szellemességgel hárította tovább az őt ért elismeréseket a klinika dolgozóira, hangoztatva, figyelmes támogatásuk nélkül a legkisebb eredményeket sem érhették volna el. Jó szívvel csatlakozunk a gratulációkhoz. H. D.