Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-29 / 228. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. SZEPT. 29. RIPORT 7 Tanyák között csörtetnek a szerbek • Legalizált illegális feketekereskedelem? • Mindent mérnek, ami folyékony ás szállíthats • Sunyi kicsi kscsik a buckák között Hajnali délvidéki panoráma Hercegszántó és Röszke között terül el az ország legnagyobb feketepiaca. Talán egyszerűbb lenne a két település között felépíteni egy végtelen elárusítóasztalt, amihez reggel odasereglenének a déliek, és rendelnének eztazt, ami az embargósújtotta szűzföldre éppen kell. Ott lennének az ENSZ-esek, figyelnék a pórnép tevékenységét, és láthatnák, mi az, ami odaát hiányzik. Egyszóval jó üzlet lenne annyi bizonyos. Netán még adóztatni is lehetne az árusokat. Mert így nemigen pengetnek be egy huncut vasat sem abból a százezrekből, amit havonta keresnek... • Amikor a nap befejezi fűtőtevékenységét és a futóhomok sem éget már annyira, megelevenedik a déli határszakasz. Jönnek az IFA teherautók és a nyergesvontatók feltölteni a készleteket, hiszen amit a tanyasi elárusítóhelyeken aznap eladtak, pótolni kell. A nappal az utakon poroszkáló lovaskocsikat, csettegőket, tízmilliós Mercedeszek váltják fel. És éjfélkor indul útjára a gyönyör. Itt vannak a keresztapák, a déliek és a mi hirtelen meggazdagodottjaink is. Megértik egymást, még ha nyelvezetük olykor nem is egyezik. Itt a számok beszélnek, meg az éjszaka. Ahol a szó elszáll, az áru meg ottmarad. Mesél az éjszaka A fekete, szürke és fehér Mercedeszek ide-oda futkároznak, irányítják a forgalmat. A tartálykocsi van úgy, hogy csak egy félórát van egy tanyán, majd odébb, néhány száz méterrel újra kiköt egy másik helyen. Hajnali egy óra. Elcsendesedik a környék. Jól látható néhány tanya udvari világítása, néha a bent lévők közül kijön valaki és körülnéz, majd viszszamegy az épületbe. Csend van. A pisszenés is tízméterekre hallatszik. Olykor felugat egy kutya, amitől az ember háta borsózik, de különben nyugalmas ez a környék. Hajnali fél három. Egy fehér Mercedesz araszol előre, országúti világítással. Az apró buckáknál lelassít, látszik, gazdája nagyon jól ismeri a terepet. A búvóhelyemtől mintegy háromszáz méterre lévő tanyához hajt. Jó a hangulat, nagyokat röhögnek valami tréfán. Majd újabb történet következik harsányan, és nevetésük ismét beléhasít a koromfekete éjsza(Budapesti tudósítónktól.) Biztos, hogy a 80-as évek végének, a 90-esek elejének politikai és gazdasági fordulataihoz, változásaihoz kötődő biogiliszta ügy a korszak egyik kulcstörténete, de az is biztos, hogy ma már a kutyát nem érdekel - azt a mintegy félmillió honfitársunkat (körülbelül 150 ezer családot) kivéve, akinek az életét már tönktretette, vagy épp most teszi még tönkre. A póruljárt kukactermelők érdekszövetségeket is alakítottak. Tegnap a Székesfehérvári Biohumusztermelők Érdekvédelmi Egyesülete a Budapesti Önkormányzat dísztermében tartott gilisztaügyi sajtótájékoztatót abból az alkalomból, hogy megjelent Erdélyi István rádióriporter A giliszta maffia című, alaposan dokumentált leleplező riportkönyve. Erdélyi a helyszínen hatalmazta fel a hazai és a külföldi lapokat, hogy könyvének részleteit, vagy akár folytatásokban az egészet - honorárium fizetése nélkül közölhetik. A parlament előtt, a Kossuth téren, a sajtótájékoztató idején is nagyszámú léprement gilisztagyártó tartott, különösebb érdeklődéstől nem kísért éhségsztrájkot. A könyvvel, a sajtótájékoztatóval és az éhségsztrájkkal a biogilisztásök a szinte kába. Az égbolton felhők, de tikkasztó a meleg. Hajnali három óra. A mórahalmi aszfaltút felől egy mikrobuszkaraván érkezik. A fehér merci elakadásjelzője villogni kezd egy ideig, míg a kocsik rá nem kanyarodnak a földútra. Tizennégy mikrobuszt számolok meg. Közelebb lopakodom. Az újonnan érkezőknek csak némelyike beszéli anyanyelvünket, többnyire szerbül folyik a diskurzus. A mikrobuszokból kannák kerülnek elő. Nem üresek, ez látható abból, ahogy gazdáik cipelik őket. A tanyaudvar sarkában pótkocsis IFA áll, két kisebb kaliberű tartállyal. Miután a teli kannák tartalmát egy műanyag tartályba öntik, az IFA platóján lévő tartályból vételeznek. Az egész nem tart tovább fél óránál és máris fordulnak vissza. Időközben újabb karavánok érkeznek és más irányba haladnak tovább. Lassan pirkad, visszamegyek rejtekhelyemre. Hajnali öt óra. Csapatostul jönnek a mikrobuszok, de már sok a személygépkocsi is. Valamennyi meg van buggyantva áruval, csak óvatosan araszolnak előre. Szinte kivétel nélkül jugó rendszámosok. Hat óra körül elcsendesedik a táj. De csak rövid időre, mert azok a gazdák, akik nem feketekreskedelemmel foglalkoznak, most ébrednek. Pattog az ostor, fut a ló a kocsival együtt. Mintha éjszaka nem is történt volna semmi... nullára csökkent társadalmi érdeklődést kívánják fokozni. Mert - mint Sáfián István, székesfehérvári gilisztaegyesületi vezető elmonta - ügyük már bejárta az összes törvényes hazai fórumot, ám még mindig rendezetlen. A Délmagyarország kérdésére Sáfián érédekvédelmi vezető azt mondta, keresik a lehetőséget, hogy a külföldhöz, nemzetközi szervezetekhez fordulhassanak. A szörnyű gilisztaügyben a károsult kistermelők több ezer egyedi pert indítottak a gilisztavállalkozásokat szervező gazdasági társaságok ellen. A Jobb nem tudni réla Éjszaka megjegyeztem a tanyákat, ahová nem tértek be az embergó hiénái. Az egyik épületet a végéről közelítem meg. A kutya hosszú láncon van és láthatóan mérges. Hamarosan előkerül a gazda is, aki mogorvább a kelleténél, de ezt álmatag külsőm miatt megbocsátom neki. A hangos jónapotom után rögtön rátér a lényegre: - Sajnos, nem kiadó a tanya, ha azért jött. • Jöhettem volna éppen azért is - válaszolom meglepődve -, de ha már ezt említette, mondja meg, mi az árfolyam? - Eleinte havi harmincezer volt, de mostanság ötvenezret is kínálnak. Maga rendőr? • Úgy nézek én ki? - Hát nem egészen, bár láttam én már hasonló kinézetű embert itt és az zsaru volt. Van valamilyen igazolványa? pereket majd száz százalékban meg is nyerték, ám amíg az eljárások folytak, azalatt a perelt társaságok vagyonukat felszámolták, öncsődöt jelentettek, vagy a pénzüket átmosták más vállalkozásokba. A reménytelen helyzetbe került emberek közül eddig cirka húszan lettek öngyilkosok. Erdélyi Istvánnak, a gilisztamaffiát leleplező könyvét tegnap minden partlamenti képviselő megkapta, s eljuttatták a példányokat a pártok vezetőihez is. Mint ismeretes, az éhségsztrájkolók korábban petíciót adtak át a parlamentben, a petícióban a hazai gi• Persze - bólintok, és mutatom a MUOSZ flepnit. így már oké? - Mit keres itt ilyen korán? • Itt voltam éjszaka is. - Na, akkor látott mindent. Én az előbb érkeztem, de a feleségem kint aludt és meséli, mekkora volt megint a forgalom. • Nos, akkor egy hullámhosszon vagyunk. Nem tudja, mit szállítanak ide a szerbek és mit visznek innen? - Uram, jobb nem tudni róla, mert addig van az ember biztonságban. Ki tudja, kik vannak benne ebben a buliban. • Gázolaj? - Az is. Meg szesz is. Egyiket hozzák, a másikat meg viszik. A savazott olajat idehozzák a tanyákra a szőkítők, és itt mérik szét a szerbeknek. Az egyik helyen pénzzel fizetnek, máshol meg tiszta szesszel. • Ebből áll az egész biznisz? - Hoznak ide mindent, amiben üzletet látnak. Láttam már lisztapártok azt követelik, hogy alakuljon vizsgálóbizottság, és az október 30-ig tegyen javaslatot az állami intézményi közreműködéssel félrevezetett, megcsalt, becsapott gilisztaművesek kártérítésének módjára. A gilisztaáldozatok nem az adófizetők pénzére spekulálnak, hanem arra az ősi szabályra, hogy pénz nem vész el, csak más zsebébe vándorol. Megvannak az elkövetők. Erdélyi könyvében ott a nevük, címük, telefonszámuk, beosztásuk. A könyvben közölt, és a még rendelkezésre álló dokumentumok alapján vádat lehet emelni a fehéringes bűnözők személygépkosit is, ami meg volt pakolva ruhaneműkel és üresen jött vissza. • Sokan üzletelnek így? - Sokan. De ez megy már az egész határszakaszon. Pár száz méterre van ide a határsáv. Ez csak a felszín, amit látott. Hányan jönnek-mennek a zöldhatáron át... • Abban a tanyában mi folyik éjszakánként? - mutatok a jelzett épület irányába. - Jaj, az Isten szerelmére, ne mutogasson már - válaszolja, és egy másik irányba mutat gyors mozdulattal ki a fene tudja, hogy nem figyelnek-e bennünket... Az évszázad piaca Néhány száz méterrel odébb egy másik tanya udvarán éppen szénát forgatnak. Az idős bácsi egy darabig topog a kocsi mellett, majd gyorsan kapcsol az - eladó a tanya? - kérdésemre. Küldi a fiát. Nagyon rossz arcú, nagydarab pasi közelít felém, kezében vasvillával: • Nem tanyát venni, hanem bérelni szeretnék mentegetőzöm profi módjára. - Aztán miért? - kérdez vissza a behemót. • Hát ezért-azért - erőlködöm. - Ez már ki van adva - sunyít szemével -, látom, még fényképezőgépet is hozott magával - bökött fejével a hátsó ellen, és az összelopott pénzükből kárpótolhatóak, kiválthatóak a gilisztahitel-szerződések foglyai. Erdélyi István, a könyv szerzője szerint a giliszta koldusainak helyzete majdnem kilátástalan. Se a pártállami, se a népnemzeti, se a szocialista kormány nem foglalkozott, s nem törődik velük. Fordultak Göncz Árpádhoz is. A köztársasági elnök együttérzéséről biztosította a biogiliszta kirabolta családokat. Erdélyi István arról beszélt a fővárosi sajtótájékoztatón, hogy a gilisztások, a korábban is elég rossz körülmények között élő kisemberek, az állami intézményekben (például OTP) bízva határozták el, hogy javítanak a sorsukon. Hittek a velük szerződő félben, mert az az állam volt. De az állam képében ezúttal a maffia kötött szerződéseket velük. „Az állam - állította Erdélyi - a maffia volt, s a maffia, az állam." Majd így folytatta A giliszta maffia című könyv szerzője, Erdélyi István: „Sem az előző, sem a mostani kormány nem nyúl hozzá azokhoz az emberekhez, akik a gilisztaügyet szervezték. A maffia benne van a mai kormányzati szervekben, és a pártok vezérkarában." Erdélyi azt is elmondta. hogy korábbi rádióriportjaiban leleplezett gilisztagengszterek egyetíen egy becsületsértési pert nem kezdeményeztek! Hallgatásuk azt bizonyítja, hogy nincs mivel védekezniük. Valóban ők a maffiózók. Ők a biohumusz botrány hősei. Ők kaszálták le félmillió ember pénzét. ülésenjieverő Nikonomra. Na aggyisten, ne tartson fel bennünket. A földet kapáló bácsi eldobja szerszámát, amikor hangos jómunkáttal köszöntöm és rohan felém. Kedves parasztember, neki elmondom, mi járatban vagyok. - Hajja kérem, ami itt mögy, az mindennek a teteje. Éjszakánként nagy itt a forgalom. Aztán nem tudni, ki csak az üzleté gyün, ki másé. • Mi másért például? - Mondjuk lopni. Mert ugyi figyelünk mi iccaka, ki merre mozog, de nem tudjuk kiszűrni a tolvajokat. Figyeljön ide. Ami itt folyik, ilyen még nem vót. Ez az évszázad piaca. És ugye csak elnézik valakik... Hát éppen ez az.-Ki és kik irányítják itt délvidéken a feketekereskedelmet? Senkinek nem tűnik fel a mellékutakra tévedt jugó rendszámú gépkocsikaraván? • Később azt is megtudtam, hogy az olajszőkítő maffiózók egy része erre a területre specializálta magát. Mivel egyre keményebb benzinkútjainknál az ellenőrzés, egyszerűbb, ha a savas naftát a délieknek adják tovább. A délvidéken a számítások szerint napi egymillió liter üzemanyag hagyja el az országot. Ebből csaknem ötven százalék a savazott gázolaj, ami literenként harmincöt-negyven forint tiszta bevételt hoz a bűnözők konyhájára. Ez napi átlag tíz-tizenötmillió adózatlan bevételt jelent egyeseknek. Havi összesítésben megközelíti a félmilliárdot. Egy év viszonylatában a hatmilliárdot. Ehhez jön még a tiszta szesszel csencselők népes serege (hetvenöt százalékban ezt a piacot is a szőkítők uralják) és bevétele. Az annyi mint... De hát érdekel valakit? Posztobányi László Javult Nagy József állapota Szerdán javult a lakásán támadás áldozatává vált teheráni magyar diplomata állapota jelentette az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökség. A diplomata felesége a hétfő éjszakai támadás során életét vesztette. A hírügynökség Cipruson rögzített adása beszámolt arról is, hogy Nagy József, a magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa kedden, egy nappal a támadás után esett át műtéten. Az ÍRNA szerint Nagy József még nem beszél, de rövid időre felnyitotta szemét, és ránézett a Magyarországról hozzá érkezett fiára. A sérült állapota „valamit" javult - közölte az iráni hírügynökség. Derekegyház „pártában" maiad? Az Állami Vagyonügyrtökség tegnapi ülésén nem született döntés a Derekegyházi Mezőgazdasági Szolgáltató Rt. 90 százalékos részvénycsomagjának értékesítéséről. A kiírásra egyetlen pályázat sem érkezett. Versengő ajánlatkérésre kerül sor a Fornád Mezőgazdasági Részvénytársaság esetében. A társaság jegyzett tőkéje 258 millió forint, s megvételére két pályázat érkezett. A felajánlott ár azonban mindkét esetben nagyon alacsony volt, nem sokkal haladta meg a 60 százalékot. és környéke A maffia a kormányban - és fordítva? • Az éhezés nem lehet megoldás Sztrájk - felfüggesztve A Biotermelők Országos Érdekképviseleti Szövetségének küldöttségét fogadta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A szövetség vezetőinek közleménye szerint a küldöttség ígéretet kapott arra, hogy az Országgyűlés elnöke javasolja a Gazdasági Bizottságnak: hozzon létre albizottságot a giliszta-botrány hátterének kivizsgálására. Hasonlóképpen ígéretet kapott arra, hogy Gál Zoltán levelet Ir Horn Gyula miniszterelnöknek és ebben kéri, hogy a kormány tulajdonosi és „befolyásolási" jogánál fogva járón el az érintett bankoknál, pénzintézeteknél és állami szerveknél az ügy megnyugtató rendezése érdekében. Gál Zoltán biztosította a delegációt, minderről az Országgyűlés plenáris ülését is tájékoztatja. A magyar Országgyűlés elnökének ígéretét - hangoztatja a közlemény - komolyan vesszük és biztosnak tartjuk, hogy teljesül is. Ezért, illetőleg Gál Zoltán kérésének eleget téve, „Kossuth téri éhségsztrájkunkat felfüggesztjük. Ugyanerre kérjük fel a Nagyszénáson lévő csatlakozó alapszervezetünket is. Egyben jobbulást kívánunk Kató Béla tagtársunknak, akit kedden a Kossuth téri éhségsztrájkról menő szállított kórházba." - fejeződik be a közlemény.