Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-27 / 226. szám

KEDD, 1994. SZEPT. 27. • Pénzügyminisztériumi sajtótájékoztató Békési harcias tervei BELÜGYEINK 3 A stabilizáció és a növekedés feltételeinek megalapozása, ez a két fontos, alapvető feladat jellemzi a kormány jövő évi gazdaságpolitikáját. A stabilizáció jegyében csökkenteni kell a GDP és a végső felhasználás közötti különbséget. A végső felhasználás eddig 10 százalékkal haladta meg a GDP termelését. Ugyanakkor lényeges, hogy a beruházások részaránya tovább növekedjen. Minderről Békési László pénzügyminiszter tájékoztatta a sajtó képviselőit hétfőn a Pénzügyminisztériumban. A jövő évi költségvetés főbb irányvonalait ismertetve a továbbiakban elmondta, hogy a folyófizetési mérleg hiánya 1995-ben nem haladhatja meg a 2-2,5 milliárd dollárt, azt követően, hogy a deficit tavaly 3,5 milliárd dollárt ért el, s az idén várhatóan 3 milliárd dollár körül alakul. A beruházások részaránya a végső fogyasztás terhére növekedhet, csak így javulhat a gazdaság pénzügyi egyensúlya. A végső fogyasztás szerkezetében, teret engedve a lakossági fogyasztásnak, az államháztartás részesedése csökken. Az államháztartás hiánya 1995-ben - az esedékes tőketörlesztést nem számítva 330-350 milliárd forint lesz. Amennyiben a tőketörlesztést is figyelembe veszik, úgy ez a deficit eléri a 490-510 milliárd Rendkívüli kormányülés, két menetben A kormány hétfőn kora délután megkezdte rendkívüli ülését, amelyen - a tervek szerint - az 1995. évi költségvetés irányelveiről tárgyaltak a kormánytagok. Információk szerint a jövő évi költségvetés főbb számai szerepeltek a kabinet ülésének napirendjén; ezeket a számokat a csütörtöki ülésen kívánják majd véglegesíteni. forintot ami a GDP csaknem 7 százalékát jelenti. (Az idén a várható deficit a GDP 7,9 százalékát teszi ki). A kormány koncepciója szerint 1995-ben nem növekszik a GDP. Ez a viszonylag kedvezőtlen helyzet csak akkor változhat meg, ha a külföldi működőtőke-berámlás a prognosztizáltnál nagyobb lesz. Egyelőre azzal számolnak, hogy a jövő esztendőben 1-1,5 milliárd dollár értékű működőtőke jön be az országba. Amennyiben azonban a privatizációt sikerül felgyorsítani, úgy elképzelhető, hogy a tőkebeáramlás kedvezőbben alakul. Egyébként 1995-ben 150-200 milliárd forint értékű privatizációs bevétellel számol a Pénzügyminisztérium. Ebből 100 milliárd forintra tehető a készpénzes értékesítés nagysága, a tőkeemeléses privatizáció pedig eléri az 50-100 milliárd forintot. Tovább folytatódik a Matáv állami tulajdonú részvényeinek eladása, megkezdődik a MOL Rt. és az MVM Rt. eladása, valamint a gázszolgáltatók értékesítése. A Pénzügyminisztérium koncepciója szerint a beruházások 1995-ben 5 százalékkal bővülhetnek, miközben a fogyasztás 2-4 százalékkal csökken. Ezen belül is a közületi fogyasztás jóval nagyobb mértékben esik vissza, közel 10 százalékkal, míg a lakossági fogyasztás 1-2 százalékkal mérséklődhet. Mindennek az a feltétele, hogy a bérek és az államháztartás kiadásainak növekedése szerény mértékű legyen, jóval elmaradjon az árak emelkedésétől. Az elképzelések szerint a bérek a jövő évre tervezett inflációnál 5 százalékkal kisebb mértékben emelkedhetnek. A kormány hétfői rendkívüli ülésén a jövő évi költségvetés makró számairól döntenek. A részletes költségvetést a Pénzügyminisztérium október végén kívánja a Parlament elé terjeszteni. A sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva a pénzügyminiszter kifejtette, hogy csökkenteni kívánják az állampapírok jelenlegi 29 százalékos kamatszintjét. Ez elsősorban úgy érhető el, hogy a lakosság közvetlenül vásárolhat majd állampapírt, a jelenlegi rendszerrel szemben, amikor ezt csak a bankok közvetítésével teheti meg. Úgy számolnak, hogy ennek révén a kamatszínvonal 26 százalékra csökkenthető. Tovább folytatódik a bankrendszer privatizációja. A Magyar Külkereskedelmi Bank után a Budapest Bankon a sor. Elkészült a pénzintézet privatizációs stratégiája, s jelenleg már a szakmai befektetőkkel tárgyalnak. Október végéig kidolgozzák a Pénzügyminisztériumban a magyar bankrendszer távlati fejlesztési programját. Ettől a programtól függ a többi nagy bank magánkézbe adása. Elhangzott: nincs akadálya annak, hogy külföldi szakmai befektetők hazai nagy bankokban többségi tulajdonhoz jussanak. Elsősorban szakmai befektetőkre számítanak a privatizáció során, amely zömében tőkeemeléssel valósul meg. Ennek ellenére a kormány intézményes befektetők jelentkezésétől sem zárkózik el. Végül szóba került a belföldi államadósság ügye is a sajtótájékoztatón. Békési László szerint az idén a belföldi államadósság eléri a 3700-3800 milliárd forintot. Jövőre tovább növekszik, és az év végére várhatóan 4300-4500 milliárd forintot tesz ki. 1995 lesz az első esztendő, amikor a belföldi államadósság meghaladja a folyóáras GDP-t, amely a következő esztendőben 4000 milliárd forint körül alakul. 0' felszavaiban a legtöbb párt, mozgalom vonzóan fogalmazza meg magát. A legliberálisabb gazdaságpolitika is azt állítja: „szociálisan érzékeny". Azaz, elhiszi ugyan, hogy csak a pénz beszél, de meggyőződése, hogy e beszéd szelíd, jótékony nyelvekre is lefordítható. Esküszik: van jóindulatú pénz is - és én elhiszem, hisz' a páncélszekrény nemcsak riasztóberendezéssel, fegyveres őrrel, biztosítással óvható, hanem a nyomor enyhítésével is. Az ultranacionalista pártok világszerte tagadják, hogy másokat gyűlölnének. Másokat legfennebb gyilkolnak. láttam egy filmet. A szerb ultranacionalizmus apostola szerint nemzete kiválasztott, mennyei nép. A kolozsvári polgármester, Funar pártnyilatkozik: ő, dehogyis gyűlölik ők a magyarokat. A Nagyrománia pártnak pedig magyar szenátora is van; élő bizonyság ő, nemdebár, hogy a párt nem magyargyűlölő. A Hitler hatalomra jutása után megjelent, több nyelvű könyv ötlik eszembe, amelyben tekintélyes német zsidók nyilatkozzak lelkesedéssel és felháborodással: dehogyis antiszemita Hitler. Az lenne az igazi tényfeltáró riport: kinyomozni, mivé lettek, hol, hogyan, mikor pusztultak el. A pártokat, kormányokat tehát nem a szavaikról kell megítélni, hanem a teljesítményükről. Aggaszt ugyan, hogy Horn Gyula frissen kinevezett-folkért tanácsadói közül néhányan máris lemondtak, mégis azt remélem, a kormánynak sikerül maga mellé állítani annyi bölcsességet és cselekvőképességet, hogy néhány év alatt az or' kikecmeregjen a kátyúból. erre nem két, hanem három évet adok; öreg vagyok, van miből előlegeznem. Évtizedek óta egyebet sem teszünk, csak előlegbe élünk. Ebben edzett vagyok, a fiatalabbak aligha. A kormány önmagáról vallott (jel)szavaival egyetértek. Nem tudom, létezik-e politikai ima. Ha van, fohászkodom, hogy egyetérthessek a tettekkel is. Vagy legalább értsem őket. • A Koalíciós Egyeztető Tanács ülése A felek megegyeztek az önkormányzati választásban? A kormány nem vonja vissza az önkormányzati választási törvény módosítására tett javaslatát - erősítette meg Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője a Koalíciós Egyeztető Tanács hétfői ülését követő sajtótájékoztatón. Pető Iván. az SZDSZ frakcióvezetője Kuncze Gábor hétvégi rádiónyilatkozatára utalva jegyezte meg: a belügyminiszter csak elméleti lehetőségként említette a most érvényes törvény szerinti választást, kitartott azonban a koalíció álláspontja mellett. Az SZDSZ frakcióülésén korábban ugyan felvetődött a visszavonás gondolata, ezt azonban a szabaddemokrata honatyák elvetették. Akkor még az a Tölgyessy Péter ügyvivő, országgyűlési képviselő is ellene szavazott, aki az egyik hétfői napilapban amellett érvelt. hogy az 1990-es törvény alapján kellene megtartani a választásokat - említette meg az SZDSZ frakcióvezetője,- hozzátéve, hogy a párt vezetése a cikket Tölgyessy Péter „írói munkássága részének" tekinti. Szekeres Imre és Pető Iván a sajtótájékoztatón egybehangzóan arról beszélt, hogy még az idén fontos lenne megtartani az önkormányzati választásokat. - Ez - hangsúlyozta az MSZP frakcióvezetője - nem a pártok, hanem a választók és az önkormányzatok érdeke. Ehhez a gondolathoz kapcsolódva jegyezte meg Pető Iván: ha a választásra csak jövőre kerülne sor, akkor a törvények értelmében az új önkormányzatoknak az idei, a régi helyhatóság által elfogadott költségvetés arányaival kellene dolgozniuk. Ahhoz, hogy az idén választani lehessen, ezen a héten el kell fogadni az önkormányzati törvénycsomagot, ez Szekeres Imre szerint feszített munkát kíván a képviselőktől. • A Cégközlöny október elején teszi közzé, hogy az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság vásárolja meg a Magyar Hitelbank tulajdonában lévő kiadói részvényeket. Az MHB a Mai Nap Kiadó Rt.-ben 78,98 százalékos, a Reform Hírmagazin Lap- és Könyvkiadó Rt.-ben 90 százalékos, a Szabad Föld Kiadónál 3 százalékos részesedéssel bír közvet• Az AV Rt. vásárolja meg a kiadók részvényeit Újraállamosított lapok? lenül. Közvetve az MHB-Invest Rt.-n révén a Szabad Föld tulajdonának további 48,2 százalékával rendelkezik a bank. Ezeket a részvényeket az ÁV Rt. vásároja meg. A Mai Nap 9576 darab 10 ezer forintos névre szóló részvényeiért az AV Rt. 39 millió forintot fizet. A Szabad Földben 8947 darab 10 ezer forintos névértékű részvény cserél gazdát, ebből 7739 névre, 1208 bemutatóra szól. Ezeket a papírokat az ÁV Rt. 407 millió forintért vásárolja meg. • A tömörkényi polgármester kezdeményezésére 1994. szeptember 23-án megjelent és kezdeményezéséhez más módon csatlakozó polgármesterek felkérik az ország valamennyi polgármesterét, hogy egyetértésük esetén aláírásukkal támogassák az alábbi, közös nyilatkozatot. „Az 1990-ben létrehozott önkormányzati rendszer alapvetően működőképes volt. Ezért nem értünk egyet azzal, hogy az önkormányzati-törvény-csomagot a tervezet szerint közvetlenül a választások előtt a Parlament módosítsa. Mindez sérti a népszuverenitás elvén választott önkormányzatok Alkotmányban biztosított jogait. A törvénycsomag csökkenti az önkormányzatok és a polgármesterek hatásköreit, ezzel szemben erősíti a hivatalnoki rendszert a centrális akarat növelésének Polgármesteri kezdeménvuések .• XPMiW. W• • 1 XV• I u ip w WVI1 érdekében. A törvény elfogadásával beláthatatlan feszült ségek keletkezhetnek, mely lehetetlenné (eheti az önkormányzatok működését. Különösen sérelmes, hogy a törvénycsomag módosítását nem előzte meg semmilyen társadalmi vita, a leginkább érintett önkormányzatok véleményét sem kérték ki. Ismét rólunk akarnak dönteni - nélkülünk. Ezt nem tudjuk elfogadni, s ebben a formában hívjuk fel a figyelmet az esetleges következményekre." • A nyilatkozathoz való csatlakozást a tömörkényi polgármesteri hivatalba lehet eljuttatni. Embereket ölt a mustgáz Két ember halálát okozta a Heves megyei Gyöngyöspatán a borospincét elárasztó mustgáz. Özv. G. Józsefné és F. József a szokásos napi szüreti munka ebédszünetében azért ment le a borospincébe, hogy helyet csináljon a frissen leszedett szőlőnek. A feltételezések szerint munkájuk közben nem észlelték, hogy a zárt pince egyre inkább megtelik a korábban kipréselt must eijedése következtében keletkezett gázzal, és megfulladtak. A szüretelők mintegy órával azt követően észlelték társaik eltűnését, hogy azok lementek a pincébe. Értesítették a mentőket, ám a személyzet nem rendelkezett a megfelelő felszereléssel a pincébe való leszálláshoz. A szerencsétlen áldozatokat végül a tűzoltók hozták ki a gázzal telt üregből, és a mentőorvos már csak a halál beálltát állapíthatta meg mindkettőjüknél. • Deme László nyelvész, egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora, számtalan irodalmi és nyelvészeti bizottság, illetve társaság vezetőségi tagja tegnap a Kincskereső szerkesztőségének meghívására érkezett Szegedre. A József Attila Tudományegyetem egykor volt tanszékvezetőjével - akit leginkább a „Beszélni nehéz" című rádióműsorból ismerhetnek ez alkalomból beszélgettünk. • Ön szerint milyen veszélyek fenyegetik a magyar nyelvel? - Az ellaposodást és a vulgarizálódását érzem a legfenyegetőbbnek. Úgy látom, hogy a beszélőkben nem alakul ki az igényesség az önkifejezés iránt; az emberek nagyjából mondják el azt, amire gondolnak. Úgy hiszem, ismerjük mindannyian az előző korszakokból a túl kacifántos hivatali stflust, valamint az utcai, igénytelen kifejezésmódot. Ezek még mindig élnek. A klasszikusabb szónoklatok viszont eltűntek. Végre-valahára a politikusok nem azt a nyelvet beszélik, amit korábban. Van KÉRDÉS A nyelvészhez nekünk kényelmes, mindennapi használatra való nyelvi pizsamánk; de van nyelvi frakkunk is, ha ki akarunk tenni magunkért. Hiányzik azonban a jól szabott utcai zakó. Úgy érzem, hogy a közélet és a magánélet határa még mindig a lakásajtónál van. Otthon pongyolán beszélünk, s amikor kilépünk az ajtón, akkor vagy ezt visszük magunkkal, vagy pedig a magas közéletben használatos formulákat. A másik: túlzásnak tartom az idegen szavak, elemek és elnevezések használatát. Ma már nincsenek boltok, üzletek, csak shopok. Ma már nincs pattogatott kukorica, csak pop com. • Tudomásom szerint Franciaországban a szenátus felső háza még nem, de a parlament már elfogadta a nyelvtörvényt. E szerint az oktatásban, a hirdetésekben, illetve a különböző sajtóorgánumokban csak az angol szó francia megfelelőjét lehetne használni. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy Magyarországon is hasonló törvény szülessen? - Én félnék az ilyen törvényesditől. Azt hiszem, inkább a közízlést kellene formálni. A Kereskedelmi Minisztérium nyolc-tíz évvel ezelőtt próbálkozott egy rendeletettel az idegen szavak, elnevezések visszaszorítására. Semmire sem mentek, a kezdeményezés teljesen elhalt. Úgy gondolom, sok-sok ember közös akarata változtathatna a mostani helyzeten. Sajnos, ez egyelőre nincs meg. • Önnek nem csak az őszinteség, de a szókimonDeme László dás is a hobbija. Legalábbis ez olvasható a „Ki kicsoda" című lexikonban. Zárójelben azonban ott áll, hogy ez drága mulatság. Tapasztalatai szerint, mennyire drága mulatság ma a szó kimondása? - Nézze, én 1941 óta végzek közszolgálatot. Sok mindent átéltem, és sokszor ráfizettem arra, hogy azt mondtam, amit gondolok. Az őszinteség sohasem volt kifizetődő. Úgy érzem, ma sem az. Sx. C. Sz.