Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-23 / 223. szám

8 HORIZONT DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. SZEPT. 23. • Rúzsa: nem olcsó és majdnem ráz Újravillamosítás a tanyákon • Számolgatjuk a koordinálásra hivatott községi hivatalban. nevezetesen az önkormányzatnál, mibe is kerül az egykoron hevenyészve villanyhálózatba kötött tanyavidék elektromos korszerűsítése. Akkora pénzekel mutat a papír, amit szinte csak a leírt sorok bírnak el, a számot kimondani is sok. Pedig a Démász Rt. a hálózat korszerűsítésre behatárolt ideig, talán már csak az idén, háromnegyed részben költségtérítést ad. Magyarán a partnerként szóba jöhető önkormányzatoknak, mint a fogyasztók és a szolgáltató közötti áthidaló jogi személynek a felújításnak csak negyed részét kell fizetnie. Persze a települési önkormányzatok, így a rúzsai is, a tanyai embereket képviseli, a felújítási díjat a lakóknak, a tanyai fogyasztóknak kell fizetniük. - Az egyes területeken természetesen eltérő lehet a felújítás költsége - mondja Papp János polgármester, miután a jegyzővel, Lábecz Lászlóval együtt végigböngészhetjük a Démász szakemberével együtt kialakított kalkulációt. Az úgynevezett „idegen tulajdonú", vagyis magánhálózatok, esetleg termelőszövetkezeti hirtoklású rendszerek felújítása, biztonságosan használható állapotba hozása Rúzsán összegészében mintegy 52 millió forintot emésztene fel. Tavalyt árakon kalkulálva. Ebből az összegből Egy esztétikus villanyoszlop. (Fotó: Révész Róbert) az önkormányzatnak, mint szerződéses partnernek, rajta keresztül pedig a hálózatra csatlakozott fogyasztóknak a tanyákon több, mint 13 millió forintot kellene fizetnie. Ekkor a számítások szerint 60 kilométer hosszúságú „maszek" és „maszekban készült" vezeték az előírásoknak megfeleld állapotba kerülne és biztonságosan használható lenne, minden elektromos fogyasztóra számolva. Viszont a hálózat Démász. Rt. tulajdonba kerül, a karbantartás és működtetés minden kötelezettségével. A tulajdonvesztést és az elmaradó tulajdoni részesedést azonban az egyes önkormányzatok némiképp sérelmezik. Talán nem egészen ok nélkül. Kényszerhelyzet azonban ma, hogy a szerte vidéken elavult tanyai villamos hálózat megújuljon, mert helyenként igen rövid életű lehetne a működtetésük. A 60-as évek elején hevenyészve végzett, fogyasztói igényeket távlatokban felmérni rest villamosítás napjainkra veszélyhelyzetet jelez. A munka sok helyen elodázhatatlan lenne, ámde rangsorolni kell és szervezni, hogy ki-ki fizetni tudja és akarja a reá eső felújítási hányadot. A helyzet Zákányszékre éppúgy jellemző, mint Ásotthalomra, vagy esetünkben Rúzsára. A homokvidéki község, Rúzsa csak azzal emelkedik ki a sorból, hogy tanyavilága a környékbeli falvak legnagyobbjai közé tartozik. A külterülettel együtt a község átmérője 20 kilométer, a külterületen 900 élő tanyát számlálni. Közülük összesen 428 fogyasztó olyan villamos hálózattal létezik, amely végképp megérett a korszerűsítésre. Az idén sor kerülhet két tanyarész, az Okos-tanya és a Kiri trafó környékének tanyai hálózat felújítására. Ez már bizonyosnak látszik, s további területekkel bővülhet. A gond az: az egyes területeken, mint például a Juhász Gyula dűlőn a közel tíz kilométer hosszú szakaszon a tanyákon egyesével 28 ezer forintot kell saját részként befizetni a felújításért. Az önkormányzat, amit tehet, annyiban segít. Például öt-hat havi részletfizetést ad, s erre az időszakra meghitelezi a felújítási díjat. Mindez nagyon sok vigaszt a tanyák népének nem ad. A valamikori villanyhálózatért is fizetni kellett, amire a jelek szerint nemigen nézett senki az évek során. Most az újkorában sem szabványos, megnövekedett gépi fogyasztási igényeket ellátni képtelen hálózat cseréjéért újból fizessen. Lehet töprengeni: kinek az áldozatai ezek az emberek, nem kis részben idősek, alacsony nyugdíjasok, járadékosok. A girbegurba, hasadozott akácoszlopos „hálózat" egyikén, a Juhász Gyula dűlőben elkeseredve legyint Szögi Mihályné. „Majd harmincezer, mikor semmim sincs. Téesznyugdíjból tengődök. Villany azonban kell." Később teszi csak hozzá, hogy jobbára csak a locsoló miatt. Különben nem teremne semmi. Azért kell a szivattyú. Amúgy még csak egy hűtőszekrénye sincs. • Közgyűlés9 tőkemelés Richter-nyttány Nemcsak a hazai, hanem az. osztrák tőzsdepiac is várja a Richter Gyógyszergyár részvényeit. Az időpont kiválónak látszik, hiszen ősszel az értékpapírpiacok hagyományosan nagyobb forgalmat hoznak, mint az év más időszakában. A tőzsdei bevezetés előtt persze még vannak elintézni valók. Mivel az ÁV Rt. már döntött a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. alaptőkeemeléssel egybekötött részleges privatizációjáról, a jóváhagyott tranzakció végén az alaptőke zártkörű emeléssel 13,2 mrd forintról 17,6 mrd forintra emelkedik, és a külföldi befektetők több mint 25 százalékos részesedést szerezhetnek a legnagyobb magyar gyógyszergyárban. Szeptember 28-án lesz. a társaság közgyűlése, amely majd a tőkeemelésről dönt. Ezután - várhatóan október elején - nyilvános forgalomba hozzák a részvényeket, aV ÁV Rt. a hazai magán- és intézményi befektetők részére 464,5 millió forint értékű részvényt értékesít. Országszerte lehetőség lesz a jegyzésre, majd év végéig - lehetőleg minél előbb - következik a tőzsdei bevezetés. A Richter elődjét egy gyógyszertár megvásárlása révén 1901-ben Richter Gedeon alapította. Az rt. 1923ban jött létre, a második világháború után államosították, de részvénytársaságként működött tovább, a részvények állami tulajdonban voltak. Amikor 1990-ben az állami vállalatból ismét rt.-vé alakult, beleolvadt az. időközben létrehozott Kőbányai Gyógyszerárugyár is. A Richter 10 évig adókedvezményt kapott, mivel konvertibilis valutabevételt biztosított az államnak. 1992 végén a társaság vezetése jelentősen megváltozott, és a cég komoly átalakítási programba kezdett. Szigorították a pénzügyi ellenőrzést, csökkent a létszám (12 százalékkal), hazai és külföldi orvoslátogató hálózatot építettek ki, vegyes vállalatokat hoztak létre a keleti piacon, koncentrálták a kutatásfejlesztést, és nyitottabb licencpolitikát alakítottak ki a nyugati piacokon. A fő cél az volt, hogy a hagyományos termelésközpontúság helyébe a piaci szempontok kerüljenek. Ezért a Richter csökkentette, leállította, illetve értékesített egy sor melléktevékenységét, pl. a kozmetikai üzletágat. A vezetés szerint a cég a keleteurópai és FÁK-beli hagyományos jó pozíciói miatt is vonzó partner lehet olyan nyugati cégek számára, amelyek új növekedési lehetőségeket keresnek a régióban. A társaságnak szándékában áll teljes szolgáltatásra szóló (Full service) megállapodásokat kötni nyugati cégekkel, hogy törzskönyvezett reprodukciós és generikus termékeket szállítson kiszerelt, piacra kész formában a partnerek számára. A tőkeberuházás révén a cég cl akarja érni, hogy a Richter kutató és gyártó egységei megfeleljenek a szigorodó feltételeknek, és hogy hatóanyag és tablettagyártó berendezései legyenek. • A hét végén rendezték Budapesten az új évad első rangos versenyét. Parkettra szólítottak minden osztályt és minden korosztályt. A létszámon ugyan még érződött a nyár, kicsit kevesebben álltak rajthoz, de a színvonal az a régi volt. Szegedről a Papiron SC versenytáncosai közül egy páros indult: Németh Tamás-Papp Éva, a duó a felnőtt D osztály standard táncokban 2. helyezést ért el. Az E osztály latinamerikai táncok versenyében pedig a 3. helyet szerezték meg. Szegedi táncosok a dobogón A Probitas TSK táncosai közül a junior I. korcsoporban Mizsei Viktor és Lőrincz Krisztina standard táncokból a 2. helyet, latin-amerikai táncokból pedig az I. helyezést hozta. Az oktatók: a Papiron SCnél Zsilák Zsuzsanna, a Probitás TSE-nél dr. Taródiné Tóth Erzsébet. m Alapkőletétel: gazdaképző Pusztamérgesen A homokhátság iskolája • Mi indokolja egy ilyen kistelepülésen szakiskola létesítését ? - Többféleképpen is megindokolható, hogy miért kezdtünk hathatós támogatással az iskola létrehozásába. Először is arról van szó, hogy a térségre jellemző mezőgazdasági termelőtevékenység, a gazdálkodás hagyományai kellő alapot adnak arra: legyen speciális szakmai képzés a kor igényeinek és a termőhelyi adottságoknak megfelelően. A termőhelyi adottságokat és a képzés, szakmai ismeretszerzés, gyakorlati felkészülés iránt megmutatkozó igényeket nem csak Pusztamérgesre értem. Korántsem szűken vett helyi érdek az iskola megépítése. A környék, a homokhátság szakiskolája lesz ez az intézmény. Felmértük a környék számos településén a mezőgazdasági szakiskolával, gazdaképzővel kapcsolatos igényeket. Tompától Kiskunmajsáig és onnan Mórahalomig terjedő térségben sokan igénylik egy ilyen iskola beindítását. Az intézmény megépítése tehát gazdasági racionalitásra, térségi hagyományokra és termelési kultúrára, következésképpen még érzelmi kötődésekre is alapoz. • Milyen támogatással, közreműködői körrel készül az intézmény? - Alapvető a megvalósításban a németországi ÉszakRajna-Vesztfália Tartomány minisztériumának támogatása, hiszen másfél millió márka pénzbeni hozzájárulásuk nélkül aligha lenne Pusztamérgesen gazdaképző és mezőgazdasági szakiskola. A tartomány nálunk járt képviselői a községünk általános iskolájában látták a mezőgazdasági képzés jó gyakorlatát, s elfogadták azt az ötletünket, amely megalapozást nyert több környező, közelebbi-távolabbi település általános iskoláinak vezetőitől, tanulóktól és szülőktől. Szükségesnek látja ezt a képzési formát, s a segítséget is megadja Csongrád megye közgyűlése: 30 millió forinttal Uj iskolával gazdagodik Csongrád megye: a régió nyugati végvártelepülésén, Pusztamérgesen Gazda- és gazdasszonyképzó' mezőgazdasági szakiskola és népfőiskola építésébe fognak. A község öttömösi végén, a sportpálya mellett szeptember 24-én délelőtt 10 órakor helyezik el ünnepélyesen a létesítendő középfokú oktatási intézmény alapkövét. Az esemény előzeteseként kérdeztük az iskola létrehozásáért sokat munkálkodó Börcsök Antal helybéli polgármestert. járul az iskolaépítés költségeihez. Pusztamérges község kötelezettséget vállal 6 hektár közművesített telek ingyenes biztosításával az iskola részére, az épület építtetőjeként való közreműködéssel, valamint az iskola működéséhez szükséges engedélyek beszerzésével. Természetes módon vállaljuk az oktatás majdani folyó működési költségeinek viselését, s arra is kötelezettséget vállalunk, hogy minimálisan 25 évig az épületet az ifjúság mezőgazdasági képzésére használjuk. • Az alapkőletétel az építés kezdő mozzanata. Mikor nyitja kapuit a tanulók előtt az iskola? - Szerződéses kötelezettség, hogy 1996. szeptember elsején a tanulóifjúság rendelkezésére álljon az intézmény. A négy tantermes, 120 tanuló fogadására kész, tankonyhával, étkezővel ellátott iskola és a 6 hektáros gyakorlókért ekkortól teljesen a diákoké lesz. Az építést azonban már korábban be kell fejezni, ennek határideje 1995. december 31. Tervezhetjük tehát, hogy a felnőtt népfőiskolai képzésre már 1996. első havában sor kerül. B> p> • Továbbra is a 300 fő feletti gazdálkodó szervezetek a meghatározóak a megye gazdaságában. A szervezetek decentralizálódása minden ágazatban folytatódott, hatása a mezőgazdaságban és a szálláshely-szolgáltatás ágazatokban a legnagyobb. A megyében a foglalkoztatottak 60 százaléka végez fizikai munkát, létszámuk az előző év azonos időszakához viszonyítva több mint 10 százalékkal csökkent. A szellemi foglalkozásúak - arányuk 40 százalék - száma viszont egy százalékkal emelkedett egy év alatt. Az új kormányzat a munkanélküliség kezelésének egyik lehetséges módszerét abban látja, hogy a foglalkoztatásnál előtérbe kerülhetnek a nem teljes munkaidősként történő alkalmazások. Ágazatonként eltérő ugyan a részmunkaidősök aránya, mértéke azonban kivétel nélkül alacsony, és nem éri el a nyugdíjasként alkalmazottak számát sem. Az országossal egyezően újra növekvő tendenciát mutat a regisztrált munkanélküliek száma, bár létszámuk az egy évvel korábbinál még mindig közel 20 százalékkal kevesebb. Az utolsó hónapok - júniusjúlius - növekménye zömében a munkanélküli pályakezdő fiatalok regisztrációba vételének következménye. A munkanélküli intézményCsongrád megye - számokban (2.) Havi 28 ezer forint bruttó A megyeben a nemzetgazdasági ágazat megfigyelt szervezeti körében közel 95 ezer főt foglalkoztattak 1994. első fél évében. Kár ez a létszám közel 6 ezer fővel kevesebb az előző évinél, a csökkenés messze elmarad az előző évek nagyságától. Az országos és a megyei tendencia 1994-ben azonos volt, ágazatonként azonban jelentős eltérések vannak. rendszer folyamatosan csökkenő ellátottainak aránya mellett viszont bővül a vállalkozási, valamint a foglalkoztatásbővítő támogatást igénybe vevők köre. Jövedelempótló támogatásban ma már a regisztrált munkanélküliek egyharmada részesedik. A betöltetlen álláshelyek számának emelkedése folyamatosnak mondható a megyében. A növekvő kínálat ellenére viszonylag alacsony az elhelyezkedési arány. Strukturális problémákon kívül valószínűleg egyéb okok - pl. a munkanélküliek mentalitása, vagy a meglévő joghézagok ügyes kihasználása - is közrejátszanak ebben. A felajánlott álláshelyek legnagyobb részét - 70 százalékát - fizikai munkaerőigények, ezek 64 százalékát szakmunkák tették ki. Ezzel szemben a fizikai foglalkoztatásra váró munkanélküliek nagyobbik fele - közel 60 százalékuk - szakképesítés nélküli betanított és segédmunkás. Állandóan nő az egy évnél, de különösen a 18 hónapnál hosszabb ideje munkanélküliek száma és aránya, ami a helyzet krónikusságát tükrözi. Legrosszabb e tekintetben a helyzet Makó, Kistelek, Mórahalom és Csongrád körzetében, ami azt jelzi, hogy a több profilú gazdasági területeken kisebb a válság, mint a korábban szakosodott, a csupán egy-egy nagyobb munkahelyet magának tudó térségekben. A gazdaság pangása és a költségvetés növekvő hiánya miatt az érdeklődés homlokterébe került a keresetek alakulása. A megyében a havi bruttó átlagkereset 27 885 forint volt, ami 29,2 százalékkal magasabb az előző évinél. A növekedés mértéke mintegy 4-5 százalékkal nagyobb az országos átlagnál, de az átlagkereset abszolút értékben még mindig - jelenleg mintegy 1000 forinttal kevesebb annál. A nettó átlagkereset az 1994. évi adóelszámolások változása miatt a bruttónál nagyobb arányban, 30-31 százalékkal nőtt, értéke csupán 20-21 ezer forint közötti. A kormányzat azon szándéka, hogy új - egységes - jövedelemelvonási formákkal csökkentené a bérek reálértékét, további differenciálódást eredményezhet. Jelentősek a kereseteltérések a nagy és a közepes látszámot foglalkoztató gazdasági szervezetek között. A nagyvállalati r 300 fő feletti - körben több, mint 5 ezer forinttal fizettek többet, mint az 51-300 fős szervezeteknél. Természetesen nagy szerepe van ebben annak a három ágazatnak, amely még a nagyvállalati körben is jóval az átlagjövedelmek feletti keresetet biztosttja foglalkoztatottainak. Donkáné Verebes Éva KSH