Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-23 / 223. szám

PÉNTEK, 1994. SZEPT. 23. A VÁROS És A MEGYE 5 Közegek M ég az átkosban történt velem: gyalog téptem át a piroson, a Boszorkánytól srégen a trolimegálló felé, amikor az éjjeli semmiből két rendőr varázsolta magát éppen az orrom elé. Miután felszólításra kiugrottam a zsebemből, hosszasan feddlek, s ez idegesített, mert az utolsó járatot nem szerettem volna lekésni. Megnyug­tattak, az még nem ment el. Nekik lett igazuk. Nevelő tevékenységüknek még a közepén sem tartottak, amikor be- s kicsikorgott az utolsó garázsmenet. Mint megbeszélt jelre, a troli távozása után befejezték személyi igazolvá­nyom elmélyült tanulmányozását. A minap is piroson közlekedtem - gyalog, mert nekem nem csökkent az életszínvonalam - a Mars téren. A rendőr a másik oldalról jött - időközben zöldre váltott a lámpa -, ezért csak futólag volt ideje kioktatni. Megjegyzem, aki csak egyszer is átkelt a vas-müszaki bolt előtti kétsávoson, az tudja, a zöld életveszélyes, a piros azonban némileg biztonságos. Szemtanú is voltam (csak még nem találtak rám), per­sze nem komoly ügyben: tegnap délelőtt az erélyes tiszthelyettes egy malteros nadrágú biciklistát szállított le jármüvéről a Kárász utcában. A malteros nadrágot azért említem, mert az illető, ha nem is a szocializmust építette, feltehetőleg dolgos ember. De nincs pardon, ha valaki vét a szabályok elen. Ne is legyünk cinikusak. Anno, a Széchenyi téren lehet, hogy fegyelmezetlen viselkedésemmel valóban én voltam a legfőbb veszély. Nem hihették ugyanis, hogy harminc kilogramm trotillal a nadrágomban a közeli munkásőr székház és fegyverraktár ellen igyekszem. De ki lehetett, aki malteros nadrágú biciklistának, egyben munkásembernek álcázta magát? Mert nagyot változott ám a közeg. (Mármint a Kárász ivitii iiugyui vuiio^uu urn u nu^eg. yiviuri utca, meg a Mars tér.) Csak a közegek nem. Ó. I. • Szegedi színhelyű és ihle­tésű regény bemutatóját tartot­ták tegnap délután a Móra Fe­fenc könyvesboltban. Az Üvölts a farkasokkal című kö­tet Svájcban élő szerzője, Vezényi Pál Makón született, az ötvenes években a szegedi egyetem bölcsész szakos hall­gatója volt, 1956-ban kénysze­rült elhagyni az országot. Mint utószavában írja, nem akart szemérmes és tapintatos lenni, szándékosan ragaszkodott helyszínként az ötvenes évek szegedi tudományegyetemé­hez, s a regényt a valóság ele­meiből kovácsolta össze tör­ténetté. A könyvről a szerzőt kérdeztük. - Az emlékeim még elég élénkek voltak, amikor ezt az ifjúkori regényem írtam, hi­szen 1959-ben készült. Erede­tileg úgy gondoltam trilógiát írok a szegedi egyetemen tör­téntekből, melynek a befejező kötete 1956-tal foglalkozott volna. 56-ban én voltam, aki a bölcsészkaron a mefesz-t meg­szervezte, ezért is kellett el­mennem. Kicsit szarkasztiku­san kell megemlítenem, hogy az akkori Délmagyarország az 1957. tavaszi számaiba hosszú szerkesztőségi cikksorozatot írt Ellenforradalom a szegedi egyetemen címmel, ahol engem • Regény az 50-es évek szegedi egyeteméiül „Vannak, akik magukra ismerlek w és három társamat jelölt meg, mint az „első magyarországi titkos ellenforradal­mi szervezkedés ve­zéralakjait". Esze­rint egy természetjá­ró kört használtunk fel arra, hogy titkos szervezkedést vé­gezzünk a népköz­társaság megdön­tésére. Ez persze abszolút marhaság volt. • Bizonyára ol­vasta Moldova György regénye­it. Talál hasonló­ságot? - Én nem aka­rom a kommunis­tákat tisztára mosni, hogy vol­tak jó és rossz kommunisták. Lehet, hogy voltak jóhiszemű emberek köztük, de egyet mondhatok: ezt 56-ig állíthatta valaki, utána már nem. Aki Vezényi Pál a tegnapi dedikáláson. (Fotó: Révész Róbert) utána csatlakozott a párthoz, az nem lehetett jóhiszemű. • Az utószóban írja, hogy a szereplöknek álneveket adott. Mégis, gondolja, hogy lesz, aki magára ismerhet? - Már vannak is, akik ma­gukra ismertek. Persze ez egy regény, s nem dokumentum­kötet, ők csak modellként sze­repeltek. Éppúgy, ahogy Bo­ticelli ha madonnát festett, azt cselédlányokról mintázta. Ha valaki ismerte a cselédlányt, ráismert, de mások a madonnát látták a képben. • Még utalás sem szerepel valódi nevekre? - Valódi név sehol sem sze­repel, utalásban sem. Esetleg néhány keresztnév egyezik. De ismétlem, nem kulcsregényt akartam frni. - Mit gondol, milyen a fo­gadtatása a regénynek sze­gedi egyetemi körökben? - Őszintén szólva nem tu­dom, de vannak még sokan évfolyamtársaim, egyetemis­tatársaim közül, akik Szegeden élnek. P. I. GSM 900 MO PIK PAK KFT. j Nokia, Motorola, Ericsson, Siemens mobiltelefonok, tartozékok, antennák, bőrtokok Szeged, Roosevelt tér 5. Telefon: 62/319-849. Megyei munkaerőpiac Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk /IS 1 ISI (Csak felárral és hirdetését! 7-19-ig: 1Ö1 -Zöl gyászlcöilemények) .,,,^318-999 Délmaqyarorszáo 7-lS-ig: DL U-^jy É KÖZÉLETI NAPLÓ ma PANCZA ISTVÁN ország­gyűlési képviselő (minden héten szerdán és pénteken) 10-12 óráig fogadóórát tart szám alatt, a Függetlenség Kisgazdapárt székházában. AZ MDF székházban (Ró­mai krt. 31.) 17 órától dr. Varga László jogi tanácsadást Szegeden, a Teleki utca 3. tart. Szűkebb pátriánkban - a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ helyzetképe szerint ­az elmúlt hetekben csökkent a regisztrált munkanélküliek száma: júliusban 22 510-en voltak, augusztus végén pedig 22 409-en. A nyilvántartásban szereplők közül 1 I 666-an részesültek munkanélküli jára­dékban. Egy fő egy napi bruttó járadéka 380 forint körül alakult. A járadékfolyósítási időt 764-en merítették ki. A munkaerőpiaci szervezet nyil­vántartásából augusztusban 1 334-en kerültek ki. A munkaügyi központ ki­rendeltségein megyénkben 2 270 állásajánlatot adtak ki 1591 munkát kereső részére. Az. elhelyezkedettek száma azonban csak 375 volt. A nyilvántartásban szereplő mun­kanélkülieknek 45 százaléka (10 036 ember) 18 hónapnál hosszabb ideje állástalan. Me­gyénkben 12 870-en vannak a nyilvántartásban, akik egy évnél régebben nem helyez­kedtek el. A pályakezdők közül au­gusztusban 344-en jelentkez­tek, így a munkanélküli fiata­lok regisztrált száma 3022 lett. Az elmúlt hónapban 1790 állást kínáltak a munkáltatók, így összesen 5574 bejelentett, betöltetlen álláshelyből vá­laszthattak a munkát keresők. A munkahelyek 70 százaléka fizikai tevékenységet ajánl. A megyei munkaügyi köz­pont munkatársai augusztusban 131 ellenőrzést végeztek. Ezek következtében 1 029 CKK) fo­rint értéknek a Foglalkoztatási Alap javára történő befizeté­sére tettek javaslatot a sza­bálytalanságok szankciójaként. Az ellátásból 21 főt zártak ki. Az elmúlt hónapban 145 kül­földi állampolgár itteni foglal­koztatását engedélyezték, 342 kérelmet elutasítottak. Szabó Magdolna Pofozkodó gazdi • Kulcscsomó. Szerda délelőtt elhagytak egy gaz­dagon ékesített kulcscsomót a Kárász utca - Széchenyi tér - Klauzál tér környékén. A becsületes megtaláló hívja a 488-888-as telefon­számot. M Víz, víz, tiszta víz. Már egy hete sötétsárga színű, rossz minőségű víz folyik a csapokból a távfűtéses laká­sokban - jelentette rókusi olvasónk a 489-850-ről. Az okokról Balogh László, a Szegedi Vízművek Kft. munkatársa nyilatkozott la­punknak. A szakember el­képzelhetőnek tartja, hogy valamilyen belső javítást (mérőóra felszerelés stb.) végeznek a lakóépületben. Ilyenkor, ha megbontják a vezetéket, sárgaszínű víz folyik ki az első részletben a csapokon. Rókusról egyébként még nem kaptak erre vonatkozóan semmi­lyen konkrét jelzést. Balogh kéri olvasónkat, hogy ne­vezze meg a pontos helyet, mert csak így tudnak a problémáján segíteni. • Gazdátlan Opel? Sike Csaba másfél évvel ezelőtt adta el Opel Manta sze­mélygépkocsiját. Az üzlet­ről, mint mondta, érvényes adásvételi szerződése van. CSÖRÖG A VVIESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Szabó C. Szilárddal oszthatják meg. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Munkanapokon 8 és 10 óra között hívható. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. mégis a büntetéseket (gyors­hajtás és más egyéb szabályta­lanságok) azóta is neki címezi a rendőrség. Sike szerint az űj tulajdonos valószínűleg nem íratta át az autót a nevére. A rendőrségnek többször megír­ta, hogy már nem az övé az autó. (Csak mellékesen jegyez­te meg, hogy postaköltsége már többszáz forintra rúg.) Ezidáig mindhiába. Remény­kedik, hogy egyszer csak ki­nyomozzák az illetékesek, hogy kié az Opel. • Kóbor eb. Állatbarát ol­vasónk jelezte, hogy az Olaj­bányász téren már napok óta kóborol egy nagy méretű, ká­vébarna színű, pöttyös kutya. Az eb hátsó lábára sántít. In­formátorunk szerint valószí­nűleg megverték a szerencsét­len állatot. • Ékszerek. Szabó Krisztinát, kinek jövő héten lesz az es­küvője, súlyos csapás érte. Napokkal ezelőtt elhagyta a fehér kövekkel kirakott kísérő­gyűrűjét a Csongor tér környé­kén. A becsületes megtaláló hívja a 488-588-as telefonszá­mon a búslakodó menyasz­szonyt. Vanicsek Istvánná el­lenben a szívének oly kedves cizellált arany karkötőjét hagy­ta el szombaton a Forrás Szál­lóban tartott lakodalmi vigas­ságban. Szomorú olvasónk fel­ajánlotta, hogy jelenlegi for­galmi értékén kifizeti az ék­szert a megtalálónak, ha azt visszaadja. Telefon: 485-044, illetve 384-018. • Lesz telefon. A gyálaréti orvosi rendelő ügyében tegnap ketten is felhívtak bennünket. Papp Zoltán, a terület önkor­mányzati- és Süli József, Gyálarét lakossági közös­képviselője. Elmondták, hogy az orvosi rendelőnek egy-két héten belül lesz telefonja. A pénzt már ösz­szeszedték, a többi a Ma­távon múlik. • Köszönet. Ingyen adott padokat az Osztrovszky utcai Általános Iskolának a Városgazdálkodási Vállalat. Tölcséri Erzsébet az intéz­mény tanulóifjúsága és nevelőtestülete nevében mondott köszönetet a VGV­nek. • Pestre kell ahhoz men­ni. Nyugdíjas olvasónk (név és telefonszám a szerkesz­tőségben) sírva mesélte el, hogy minap arról érdeklő­dött a Társadalombiztosítási Igazgatóságon, hogy a jára­dékosok miért nem kapják meg szeptember elsejétől a nyolc százalékos nyugdíj­emelést. Ott közölték vele, hogy az ügyben forduljon a budapesti központhoz. Ke­rényi Károlyné osztályve­zető lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a rendsze­res szociális járadékosok problémájával nem a TB, hanem a budapesti közpon­tú Nyugdíjfolyósítói Igaz­gatóság foglalkozik. (Folytatás az 1. oldalról.) Igaz, az ő esetében arról volt szó, hogy menyével és kisuno­kájával sétált a Csongor téren, amikor egy 25-30 év körüli fiatalember nagy kutyája a kislány felé rohant, s alaposan ráijesztett, úgy, hogy szegény­ke sírva fakadt. Erre a nagy­mama megkérte a gazdit, hogy kösse pórázra az állatot. Az el­ső kérés nem használt, a má­sodikra viszont megjött a vá­lasz: egy hatalmas pofon ké­pében... M Pósz Jenő utca, békés, nap­sütéses őszi délelőtt. A látha­táron pillanatnyilag egyetlen kutya sincs, de vendéglátóm szerint e nyugodt, szinte idil­likus kép megtévesztő. Vagy egy éve zajlik már a „háború" a Tarján széle-József Attila sugárút-Pósz Jenő utca által határolt területen kutyafuttatók és ott lakók között. A közeli játszótéren, parkban sétáltatják az ebeket, ami önmagában még nem is lenne baj - viszont a házigazda elbeszéléséből úgy tűnik, tűrhetetlenné mérgese­dett a viszony a nyugalomra vágyó lakók, s az ablakok alatt zajongó (egy ott lakó meg­fogalmazásával: „randalírozó") kutyások között. • Pedig a házigazda is állat­barátnak vallja magát, bizonyí­tékul rámutat a szobába puhán beosonó, szépen gondozott, hófehér macskára. A kutyát is szereti, de fiainak nem engedte meg, hogy ebet hozzanak a lakásba: ott a kutya se érezné jól magát, s ő sem akar más bosszúságára állatot tartani. Egyik délután épp munká­ból tartott hazafelé, amikor a házuk közelében egy fekete boxer rohant felé, s nem lehe­tett tudni, mit is akar voltakép­pen. A kutya gazdája - egy tizenéves leány, aki pórázt még mutatóba se hozott magával ­az utolsó pillanatban visszapa­rancsolta az állatot. Viszont amikor a hölgy szóvá tette, hogy talán megköthené az ebet, a leányzó imígyen vála­szolt: „Ne pofázz, mert rád uszítom a kutyát!" Ez világos beszéd. • És még mindig a Pósz Jenő utcában vagyunk: egy első emeleti lakó szúnyoghálót bar­kácsolt a ház előtt (ez még tavasszal történt). Két nagy kutya rohant arra, neki egye­nest a frissen keretre szögelt hálónak. A szúnyogháló tulaj­donosa ijedtségében-dühében megütni merészelte az egyik ebet - erre az időközben hely­színre érkező fiatalember úgy összeverte, hogy a szemésze­ten kötött ki. A verekedős nagyfiú más­nap motoros-kutyás barátaival megerősítve tért vissza a tett színhelyére, s hangos kiabá­lással adta tudtára mindenki­nek, ki is az úr itten... Azóta is rendszeresen látogatják a kör­nyéket. • A beszélgetés közben meg­érkező hármester előbb meg­törli vizes kezét (fölmosott ép­pen), majd - miután az addig elhangzottakat összefoglalás­ban meghallgatva egyetértését fejezte ki - maga is mesélni kezd. Hamar kiderül, tud újat mondani. A Pósz Jenő utcába járó kutyások között olyan is akad, aki macskafojtásra ido­mította be kedvencét. Egyszer a bokrok alól áradó búz ve­zetette nyomra a házmestert, máskor keresni sem kellett a kivégzett macskát: ott feküdt a játszótéren, ahová a környék­beli szülők már alig merik leengedni a gyerekeket. Eddig három megfojtott macskát találtak arrafelé. • A lakók a polgármesteri hivatalban is próbákoztak: levél, aláírásgyűjtés, telefon ­eredmény nélkül. A közte­rületfelügyelők azt mondják, nincs elég emberük. Még sze­rencse, hogy a rendőrök gyak­ran kijönnek. Ám a délután­este itt megjelenő motoros­kutyás fiatalok is ügyesek a rabló-pandúr játékban: ha meg­látják az URH-kocsit, hirtelen szétspriccelnek, legföljebb az alkoholtól (ragasztótól?) fürge­ségüket vesztett, kamaszkorú gyerekek adadnak horogra. • Az itt leírtak természetesn nem vonatkoznak azokra a kutyatartókra, akik állataikat szűkebb és tágabb lakókör­nyezetük tiszteletben tartása mellett gondozzák és sétáltat­ják. Az ő magatartásuk szol­gáljon példaként minden érintett számára. Írásunk célja nem az volt, hogy tovább szítsuk az egyébként is feszült „kutyás-nem kutyás" ellen­tétet. Csupán arra szerettünk volna rávilágítani, hogy egye­sek elítélendő magatartása milyen kiszolgáltatott helyzet­be hozhat másokat. Ha a Pósz Jenő utcai törté­net szereplői a város más ré­szein élő ebgazdákkal is ha­sonlóságot mutatnak, az kizá­rólag a véletlen műve. Ny. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom