Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-17 / 218. szám
SZOMBAT, 1994. SZEPT. 17. MEZŐGAZDASÁG 15 • Tanulmány a mezőgazdaságról Megáll idén a visszaesés? Érdekes tanulmány jelent meg a közelmúltban a Központi Statisztikai Hivatal gondozásában. A tanulmány készítői a mezőgazdaság 1986-1990. évi teljesítményét vetették össze az 1990-1993. közötti időszakéval. Az élemzők szerint a mezőgazdaság mélyrepülése már a nyolcvanas években elkezdődött, amikor a termelőszövetkezeteknek mintegy 40 százaléka működésképtelenné vált, s elindult a termelőalapok és a vagyon felélése is. Az ágazat 1989. évi teljesítménye az. 1980. évi színvonalára esett vissza. A gondokat 1990-től az évről évre visszatérő aszály, a KGST összeomlása miatt roszszabbodó külpiaci értékesítési lehetőségek, a csökkenő hazai élelmiszer-fogyasztás, a fokozódó importverseny tetézte. Mindezek hatására a mezőgazdasági termelés 1990-1993. között 30 százalékkal csökkent. Ugyanezen időszak alatt a növénytermelés teljesítménye egyharmadával lett kevesebb, az okok között a szakemberek első helyen a talajerő-utánpótlás visszafogását jelölték meg: amíg 1986-1990-ben egy hektár területre 187 kilogramm műtrágyát használtak fel, addig 1993-ban csupán 30 kilogrammot. E kényszerű spórolás következtében a termésátlagok a korábbinál jóval nagyobb mértékben váltak kiszolgáltatottá az időjárás szeszélyeinek. Magyarán: a termelés visszaesése egyértelműen a termésátlagok jelentős csökkenésére vezethető vissza. A búza és kukorica tavalyi átlagos hozama mindössze 63 százaléka volt az 1986-1990. évek átlagának. Hasonlóan súlyos gondokkal találkoztak a tanulmány készítői az állattenyésztés területén. Az ágazatban az 1989. évihez viszonyítva 35 százalékos bruttó termelési érték elmaradást regisztráltak. Az export bizonytalanságaihoz a belföldi fizetőképes kereslet csökkenése és szórványos állategészségügyi problémák szegődtek. A számok önmagukért beszélnek: 1993-ban a szarvasmarha- és sertésállomány mintegy hattizede volt az 1986-1990. évek átlagos állatlétszámának. A baromfiféléknél a csökkenés ugyanezen időszak alatt 45 százalékos volt. Az elemzők szerint több jel utal arra, hogy a növénytermesztés területén az évek óta tartó drasztikus visszaesés folyamata az idén megáll, sőt számolni lehet a termelés némi bővülésével is. A termelési kedv élénkülésére utal, hogy az idén növekedett a műtrágyák forgalma és a mezőgazdasági gépek iránti kereslet. Az első negyedévben 300-zal több traktor kelt el, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Korántsem ilyen kedvező a kép az állattenyésztés területén, ahol nyoma sincs a konszolidálódás jeleinek. Az állatállomány évek óta tartó csökkenése az idén sem állt meg. A visszaesés mértéke a sertés és baromfiféléknél nagyobb, a szarvasmarha- és a juhállománynál valamivel kisebb, mint egy évvel korábban volt. (FEB) • Még mindig nem jött el az ideje, hogy az állattenyésztésről, mint szenzációról írhassunk. Ugyanis az ágazat közelmúltja gazdasági szemszögből nézve botrányok sorozata. Ma az lenne az igazi hír, hogy a termelés a fogyasztással és az exporttal szinkronban van, az állattartás és feldolgozás egyaránt jövedelmező, s a hasznon a termékpálya szereplői - beleértve a kereskedelmet is - érdemeik arányában osztoznak. Ezzel szemben vágóállat hiányról, kedélyeket borzoló húsimportról hallunk, miközben istállók és ólak állnak tömegével üresen. A szarvasmaha létszám 1 millió alatti, történelmi mélypontot ért el, s a hajdan volt 10 milliós sertéslétszám fele is alig van meg. A Csongrád Megyei Agrárkamara és a Mezőgazdasági Termelők Csongrád megyei Érdekvédelmi szövetsége által összehívott, tegnapi sertés- és szarvasmarha tenyésztési tanácskozás, ha másra nem, az időszerű helyzetértékelésre alkalmat nyújtott. Mike Imre a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára elmondta, hogy már a pártállami időkben kezdeményezték, hogy a 11 milliós sertés vágó kapacitást a valós igények szintjére csökkentsék. Ennek azóta sem vállalta senki a politikai felelősségét, ehelyett a vad-piac gazdálkodás mindanyiunk pénzét nyelő változata él. A tönkrementeket ismét eladja az állam, mondván nagyon kell a privatizációs bevétel. A megsegített rosszabb cégek alapanyag hiányos időkben sorra licitálnak rá a valós megmérettetésnek kitett, többnyire export orientált vállalatokra. Az idén 40 százalékkal kúsztak fel a felvásárlási árak, s többnyire Kézi vezérlés. (Fotó: Schmidt Andrea) • Állati történet Több nap, mint kolbász e helyzetnek is betudható, hogy ma már 150 forintnál tartanak. A termelők meg azt mondják, hogy az utóbbi években oly sokszor beköszöntött relatív túlkínálat miatti veszteségek után itt az ideje, hogy árában keljen el a portékájuk. A feldolgozók a csekély szubvenciós lehetőség miatt, félnek, hogy ilyen körülmények között még kevésbé tudják állni a támogatások nemzetközi versenyét. Főleg úgy, hogy feldolgozott termékek jöhetnek be lefölözés nélkül nyugatról, miközben a mi áruinkat ott alaposan megsarcolják. A piacvédelem és agrárrendtartás ügye ma sem rendezett. A terméktanácsnak nincs törvénnyel garantált, érdemi beleszólása az ágazatot érintő döntésekbe. Mindenképp fordítani kell azon a gyakorlaton, hogy a politika döntse el, hogy hallgat-e ezekre az észrevételekre vagy sem. Az elmozdulás első lépése, hogy eldöntsük vállalkozunk-e a szubvenciót igénylő exportra, s milyen mértékben. Akkor lehet csak tudni, hogy Magyarországon 5 vagy netán 7 millió sertésre kell beszabályozni a vertikumot. Amennyiben igen a válasz, akkor a tenyészállatok beállítását, a telepek újraindítását az eddigieknél kevesebb bürokráciával és nagyobb állami szerepvállalással kell ösztönözni. A tenyészállománynál elindított változás így sem hozhat azonnali egyensúlyt, így vélhetően '95 is a keresleti piac jegyében fog eltelni. Bihari Vilmos, a Piek Szeged Rt. vezérigazgatója megerősítette, hogy továbbra is a mindkét fél számára elengedhetetlen kiszámíthatóságot jelentő, komoly szerződéses kapcsolat híve. Ennek a mai körülmények között is versenyképes változatával 2-3 hét múlva szeretnének előrukkolni. T. Sz. I. Termelői árak Ez év júliusában az ipari termelői árak 0,8 százalékkal haladták meg a júniusi és 11,4 százalékkal az egy évvel ezelőtti szintet - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. A mezőgazdasági termelők közvetlen értékesítési árai júliusban az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 20 százalékkal emelkedtek. Legmagasabb az árindex a gyümölcsöknél (148,5 százalék) és az élőállatoknál (113,7 százalék), ugyanakkor a borszőlő, a must és a bor esetében csökkent az ár,csupán a tavalyi érték 98,4 százalékát éri el. A vadgazdálkodást a bizonytalanság sújtja - Az erdőkről, ezen belül a vadgazdálkodásról még az 1961. évi törvény gondoskodik. E törvény alapján adták ki a 8/1993-as FM rendeletet, amelynek értelmében a vadászati jog hasznosítási módjáról a földművelésügyi miniszter határoz. A rendelet kétféle hasznosítási módot jelöl meg. Az egyik lehetőség, hogy az üzemi vadászterületeken gazdasági társaságok gyakorolják a vadászati jogot. Ez csaknem 100 üzemi vadászterületet jelent az ország területének 18 százalékán. A másik a haszonbérleti forma, amikor vadásztársaságok bérelnek területeket, ez az ország vadgazdálkodására alkalmas területének 82 százaléka. A minisztérium javaslata - A haszonbérleti jog komoly jogi ellentmondásokkal terhelt. Az önkormányzati törvény 82. paragrafus l/F. bekezdése azt mondja ki, hogy a vadászati jog haszonbérletéből származó díj az önkormányzatokat illeti meg. Az üzemi vadászbérleti területeken nem keletkezik haszonbérleti bevétel. A 710 vadásztársasági területből 170-nek bérbeadói az erdőgazdaságok, a többi felett a megyei földművelésügyi hivatalok rendelkeznek. E 710 vadásztársasági területnél már megjelenik a bérleti díj, amit az önkormányzatok csak részben kapnak meg. A polgári törvénykönyv Kié a vadászati jog? Törvény ugyan szabályozza, hogy kit illet a vadászati jog, a tulajdonviszonyok változásai, az erdők magánkézbe kerülése azonban számos helyen kaotikus állapotokat teremtett. Vajai I.ás/.ló, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Vadászati, Halászati önálló osztályának főosztályvezetőjét a vadgazdálkodásban fellelhető állapotokról kérdeztük, aki leszögezte: a vadgazdálkodást leginkább a bizonytalan helyzet sújtja. mezőgazdasági haszonbérletről szóló rendelkezései ugyanis kimondják, hogy a haszonbérleti díj a bérbeadót illeti meg. A két jogszabály tehát nincs szinkronban egymással. Emiatt néhány erdőgazdaság - lévén részvénytársaság, tehát gazdálkodásra, nyereségre törekvő szervezet - nem utalja át az önkormányzatoknak a bérleti díjat. Perre mentek a felek, de nem mindig születtek egyhangú határozatok. - Ezt az anarchikus állapotot mindenképpen meg kell szüntetni, mégpedig jogszabály-módosítással. Az FM már megtette javaslatát: az önkormányzati törvény módosítása során a 82. paragrafus l/F. bekezdése kerüljön ki a törvény szövegéből. Ezzel egy másik konfliktus is oldható lenne, nevezetesen az, hogy az új földtulajdonosi kör (514 ezer a számuk), mint elsődleges gazdálkodók részesülhetnének a vadászati jog hasznosításából. Egyébként országos szinten 150 millió forint haszonbérleti díj folyik be, ámi az önkormányzatoknak átlagosan 50 ezer forint körüli bevételt jelent évente. Az összeg tehát nem túlságosan nagy, ám mindkét oldalon elégedetlenség tapasztalható. - A vadgazdálkodás egyéb konfliktusai csakis az új törvényben kezelhetők - mondja Vajai László. A törvénytervezetet már korábban minden szinten megvitatták, de a tárca új vezetése megkérdezi az érintett érdekképviseletek véleményét. A szakemberek a lehető legjobb szabályozásra törekszenek annak érdekében, hogy a magyarországi vadállománynyal a hosszú távú gazdálkodást megvalósíthassák. Ez ugyanis jelentős megújítható erőforrása az országnak. A törvénytervezet címe is kifejezi ezt az elsődleges célt, azaz: Törvényjavaslat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról. Ez a fontossági sorrend is, tehát a cél, hogy a vadvédelem kell, hogy áthassa a tevékenységet. A bevételszerzés kényszere - A vadállomány helyzetét is meghatározza ez a jogi bizonytalanság. A vadászterületek jelentős részén ugyanis „túlhasznosították" a vadállományt. Az 1993-as FM rendelet megjelenésével viszont lassult ez a folyamat, s azóta tervszerű vadállomány-csökkentés zajlik, s szakmai szempontok érvényesülnek az állomány szabályozásában, és az értékes trófeák megszerzésekor is. Ám a szigorú állami felügyelet, szankcionálási lehetőségek területén is nagy változásokra van szükség, s a főosztályvezető reméli, hogy az állami felügyeletet létszámban, szakembergárdában is meg tudják erősíteni. A bevételszerzés kényszere miatt is egyre inkább gazdálkodási tevékenység alakul ki a vadászterületeken. Már ott tartunk, hogy a trófeás vad 60-65 százalékát bérvadászati formában értékesítik, míg az apróvad 70-75 százaléka hasznosul ilyen formában. A magyarországi vadhús több mint 90 százaléka exportra megy. A bevételben stagnálás figyelhető meg az elmúlt három évben. 1991-ben 4,2 milliárd forint, 1992-ben 4,6 milliárd, míg tavaly 4,4 milliárd forint bevétele származott a bérvadásztatásból, a vadhúsértékesítésből a vadgazdálkodóknak - mondotta végezetül Vajai László. A tisztaság fél terméketlenség? A hivatalos szaktekintélynek számító tudós szerint a kutatások igazolták, hogy a mosó- és tisztítószerekben lévő, s a piszkot vegyi úton eltávolító úgynevezett felszínikapcsolódó anyagok, kikerülvén a környezetbe, a női hormonokhoz, vagyis az ösztrogénekhez hasonló módon viselkednek. Ez fokozódik, miközben a hatóanyagokat a környezetben lévő baktériumok lebontják. - Ettől e hatóanyagok stabilabbá válnak és fokozatosan felhalmozódnak az emberi szervezetben. Az anyagok hatására csökkenő ondósejtszám még nem veszélyes abban az értelemben, hogy számottevő terméketlenséget okozna a férfiak körében, de körülbelül 2005-től számítva már gyanítható, hogy mind több férfi kerül az alig termékenyítő, vagy terméketlen kategóriába - mondta Dennis Lincoln. Az utóbbi húsz évben végzett dán, francia és belga A háztartási szappanok és a korszerű mosóporok, tisztítószerek és kozmetikumok minden bizonnyal azok között az anyagok között vannak, amelyek miatt csökken a férfiak egységnyi spermában lévő ondósejt-száma - ezt állította pénteken a brit kormány egyik tudományos műhelye, az edinburgh-i Orvostudományi Kutatási Tanács szaporodásbbiológiai osztályának vezetője, Dennis Lincoln. felmérésekből egyébként az derül ki, hogy a vizsgálatba bevont férfiak egységnyi spermára jutó ondósejtjeinek száma évi 2 százalékkal csökken figyelmeztetett a brit professzor. A spermában milliliterenként átlagosan 100 millió ondósejt van. Akinél e szám 20 millió alá csökken, az elvileg terméketlennek számít. A legokosabb brit sertés a japán császári konda álén A legokosabb brit sertést választották a japán császári háztartáshoz tartozó konda tenyészkanjává, és a Marshland Captain (Mocsárvidéki Kapitány) névre hallgató Middle White fajtájú kant repülőgépen elszállították Japánba. A „Kapitánytól" azt várják, hogy az elkövetkező tíz évben legalább 250 malac apja lesz. A japán császári háztartás sertéstehetség-kutatói nem testi adottságai, termete vagy kiváló hús-, esetleg zsfrhozama miatt választották ki a brit sertést, hanem csakis szellemi képességei miatt. A Marshland Captain nevű sertés előzőleg ugyanis megnyerte a a hagyományos brit mezőgazdasági kiállítás és vásár, a Royal Lancashire Show ezévi idomított sertés-versenyét, mely nem sokban különbözik a kutyakiállftásokon látható ügyességi, fegyelmezettségi versenyektől. A japán beszerzők ott figyeltek föl a brit hízóra. Eddigi tulajdonosa, a prestoni illetőségű Tom Alty úgy nyilatkozott, hogy szomorúan vált meg tehetséges disznójától, de a japán császár igen sokat fizetett - csak nem mondta meg, hogy mennyit.