Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-17 / 218. szám
SZOMBAT, 1994. SZEPT. 17. BELÜGYEINK 3 Fotó: Nagy László Tízéves a Soros Alapítvány Soros-est az egyetemen Jubileumi hangversenyt és könyvkiállítást rendeztek tegnap este a József Attila Tudományegyetem aulájában a Soros Alapítvány fennálásának tizedik évfordulóján. A szegedi est része volt annak a sorozatnak, amely hét vidéki és számos budapesti helyszínen zajlik a jubileum alkalmából. A Soros Könyv- és Folyóiratkiállítás anyaga az alapítvány által támogatott kiadványokból áll; s az utóbbi évek legszínvonalasabb kötetei, folyóiratai közül sok felfedezhető benne (jópár szegedi vonatkozású is). Az alapítvány első ízben, tekintettel a magyar könyvkiadás rászorultságára, 1992-ben írt ki könyvkiadási pályázatot, bár a könyvek kiadásának támogatása más programok keretében addig is létezett. A pályázaton azok a kiadók vehettek részt, amelyeknek kész sorozattervük volt a társadalomtudományok és a filozófia kalsszikus és mai főműveinek megjelentetésére, illetve vállalták a hazai- és a világirodalom alkotásainak elérhető áron való megjelentetését. Azóta a Soros Alapítvány Könyvkiadási Kuratóriuma több mint hetven kiadó elképzeléseit támogatta. A kiállítás megnyitóján llia Mihály irodalomtörténész kiemelte, hogy Soros György szándéka szerint az alapítvány tízéves működése alatt a nyitott, demokratikus társadalom megteremtését, Magyarország európai előrehaladását és a szomszédaival való együttélési formák kialakítását támogatta. A megnyitó után Weninger Richárd vezénylete mellett, Kosztándi István közreműködésével a Weiner Leó Kamarazenekar adott hangversenyt. Az aulában ma este 20 órától vetítést tartanak a Soros Alapítvány támogatásával készült rövidfilmekből. Fotó: Nagy László • Zoltánfy István emlékezete Képíródeák, mennybéli kocsmában Zoltánfy István ma lenne 50 éves. De soha nem lesz annyi. Negyvennégy éve nem él közöttük. Negyvennégy év a 20. század krisztusi kora. És a 20. század benzin-máglyáján halt meg. Csak a teste. Mert amíg egy ember él a rokonok, barátok, ismerősök emlékezetében, amíg megőrzi őt a generációk emlékezete, addig nem hal meg. Tegnap este Zoltánfy Istvánra sokan emlékeztek a Stefánia klubban. Hónuk alatt festményekkel, táskáikban fotókkal, levelekkel, kezükben gyertyákkal érkeztek. Idézték Z. I. szeretetre méltó személyiségét, beszéltek a találkozásokról, művészetének sok-sok összetevőjéről. Egy tény: Zoltánfy István kitörölhetetlen része a hetvenes-nyolcvanas évek magyar képzőművészetének. Úgy volt szegedi, hogy magába szívta a művészettörténet legjelentősebb alakjainak erényeit, s mindazt e század nyelvén fogalmazta meg. Fra Angelico, Giotto, Jan van Eyk, Filippo Lippi, Memling, id. P. Bruechel. Bosch, Grünewald éppúgy beépült művészetébe, mint a megsárgult, századfordulós fotográfiák, mint a finoman fényt törő hutaüvegek, mint a barokkosan burjánzó, aranyozott tükörkeretek, vagy mint a Sárkány „tanszék" akváriuma, a Napsugár bisztró könyöklős pultsora (lám, mindkettő immár történelem!), vagy a család, a barátok s mindaz, ami körülvette ebben a hőn szeretett városban. Mert hűséges volt Szegedhez, a város motívumai, figurái kitörölhetetlen részei festészetének. Csak születni és meghalni ment el. A tegnapi emlékesten művésztársai fölvetették: alkotásaik ellenértékével támogatják egy Zolfánfy-album megjelentetését. Ehhez ott helyben többen csatlakoztak. Remélhető, hogy hamarosan kötetté érik e nemes szándék. Elképzelem a mennybéli kocsmát. Asztalfőn hófehér vitorlával keretezett fejjel Vinkler László ül, mellette Tápai Tóni bácsi villámhárítós svájci sapkában, krákogva Dorogi mester, skót kockás mamuszban Erdélyi Miska bácsi, az asztal sarkán T. Nagy Irén üldögél, vele szemben Dér Pista rágja kun bajuszát. Az asztal végén ott ül Zoltánfy Pista. Előtte, mint utolsó években festett több képén, kenyér és bor. A többiek koccintásra emelik poharukat... Tandi Lajos Honatyák a vámosoknál (Folytatás az 1. oldalról.) Ma egy kamion 1 napos várakozása körülbelül 1000 ECU kárt okoz a szállítóknak, ez az adat is jelzi, hogy a határok átjárhatóbbá tétele mennyire fontos feladat. Arnold vezérőrnagy arra kérte a törvényhozókat, segítsenek abban, hogy a Vám- és Pénzügyőrség munkáját kiszámíthatóbb törvények és gazdasági jogszabályok segítsék. A testület körülbelül 5000 fővel szolgálja a nemzetgazdaságot, a vámok, adók beszedésével igen jelentős öszszeggel gyarapítja az állami költségvetést. Ugyanakkor a 27400 forintos átlagilletmény miatt nagy a fluktuáció, évente körülbelül 900 új munkatárs szakképzését kell biztosítani, ami személyenként 400 ezer forintba kerül. A parancsnok úgy vélte, 50 százalékos bérfejlesztés felére csökkentené a pályaelhagyást. Dr. Daróczi Ferenc ezredes, főosztályvezető a térség határátkelőhelyeinek fejlesztéséről szólva elmondta, hogy a Vámés Pénzügyőrség saját hatáskörében idén két kisebb határátkelőhelyet létesített a szerbiai határszakaszon Bácsalmásnál és Tiszaszigetnél. Szükséges a Békés megyei átkelők bővítése is, közel fél milliárd forintba került a méhkeréki és a battonyai határátkelő felépítése. Nagylakon 800 millió-forintos beruházással 1995 végére európai léptékűvé bővítik a határátkelőt. Röszkével kapcsolatban egyelőre eltérő a magyar és a szerb álláspont. Mi azt szeretnénk, ha a felépülő autópálya két terminálos új határátkelője mellett a régit is használhatná a személyforgalom. A szerbek szerint a mostanit majd kizárólag a kamionforgalom számára kellene fenntartani. I. Zs. ílf) em kell vallásos érzelműnek lenni ahhoz, hogy az LkJ ember különvéleménnyel legyen az egyházi iskolák tervezett támogatásmegvonásával kapcsolatban. Horn Gábor (SZDSZ) meglehetősen magas lóról tett televíziós nyilakozata ugyanis az új kormánytól eddig megszokott tüzérségi előkészítés nélkül érkezett. Az exporól már koalíciókötés közben hallhattuk, hogy kicsinek-nagynak 6-6 ezer forintba kerülne. A 8 százalékos forintleértékelés előtt 20-25 százalékkal etették be a közvéleményt. Az energiaáremelésről pedig a minap magyarázták el, mennyivel több százalékot is sózhatnának a nyakunkba. Tiszta haszon, hogy a jó kormány egyiket sem tette meg. Persze lehet, hogy az egyházi és alapítványi iskolák ügye nem tartozott az össznépi meggyőzés fontossági fokozatába, mert a Horn Gábor féle nyilatkozatot csak egyetlen Dabas-Sáriról készült riport előzte meg a Híradóban. Bemutatták, hogy jön a tél, és a világi iskola tanulói sátorban kezdik a tanévet, míg az egyháziak az épület javában pöffeszkednek. Akkor most csere? Egyháziak a sátorba, világiak az épületbe? Ezentúl így lesz? Aki kormányra kerül, revansot vesz? A televíziós tisztogatás áldozatairól ki-ki elmélkedhet, hogy sajnálja-e őket vagy sem. Itt azonban gyerekekről van szó, akiknek az esélyegyenlőségéről - bárhová járnak iskolába - a mostani kormányzat tisztségviselői anno annyit papoltak ellenzéki korukban. A minisztérium újdonsült vezetői jól tudhatják, a normatív támogatás csak meleg vízre elég az iskoláknak, s ha megvonják a további támogatást - melyre egyébként érvényes szerződés van - akkor szabályosan halálra ítélnek iskolákat. Aki ezt szemrebbenés nélkül figyeli, annqk akkor sem fog felszaladni a szemöldöke, ha ugyanezt legközelebb az önkormányzati iskolákkal játsszák el, és a települések nyakába varrják a normatív támogatáson fölüli plusz kigazdálkodását. (\J Zegeden öt egyházi, illetve alapítványi iskola létezik. —J Közülük a legnagyobb ütést alighanem annak a piarista gimnáziumnak kell majd állnia, amely tavasszal még iskolaépítésre kapott kormánypénzt, most pedig lassan azon kell gondolkodnia, mihez kezd az önkormányzattal megegyezésben építendő új gimnáziummal. Feltéve, ha az új szerződés- és törvényszegési divatban egyáltalán megkapja a pénzt rá. f SZEGED, Fonógyári út 24. Tel : 421-875 Tel./fax: 482 563 y - Sze-Ma Kft. falazóanyagai telephelyről gyári áron értékesítve! - 12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kéménybéléscsövek, idomok, itt a legolcsóbban - Hagyományos tetőcserepek, fenyőfúrészárú - Allvanyanyag J Polgárőr szövetség alakult Megtartotta alakuló ülését a Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szövetség pénteken. Kecskeméten a megyei rendőr-főkapitányság központjában. A szövetség a megyében tevékenykedő csaknem 100 önkéntes lakossági önvédelmi szeive/.ei működését hangolja össze. Célkitűzése, hogy erősítse a lakosság és a rendőrség közötti bizalmat és együttműködést. • Két évvel ezelőtt alakult meg Szegeden a Vajdasági Magyarok Demokratikus közösségének helyi tagozata. A közeljövőben tisztújító értekezletet tartanak, amelyen összegezik majd az elmúlt időszak munkájának eredményeit és megválasztják az új vezetőséget. Hegedűs László a tagozat elnöke. • Hogyan emlékezik viszsza az elmúlt két évre és miben merült ki tevékenységük? - A VMDK a Szegeden és környékén tartózkodó magyar és más nemzetiségű menekültek, áttelepültek érdekvédelmi szervezeteként jött létre. Szeged város önkormányzatától kaptunk segítséget, így fizetni tudunk egy alkalmazottat, aki a Bolyai utcai székházba betérőknek tanácsot tud adni a letelepedési, tartózkodási vagy munkaengedéllyel kapcsolatban. A két év alatt különféle programokat szerveztünk, elsősorban ismeretterjesztő jelleggel. Meghívtuk minden olyan szervezet képviselőjét (menekültügyi hivatal, népjóléti iroKÉRDÉS Az érdekvédelmi szervezet elnökéhez da, rendőrség, anyakönyvi hivatal, munkaügyi központ, az ANTSZ stb.), amely a tagság ügyes-bajos dolgait hivatott rendezni. Tartottuk a kapcsolatot az érdekszervezet délvidéki vezetőségével és területi szervezeteivel, valamint az ottani magyarság kiemelkedő személyiségeivel is. A tagság segélyezését is megszerveztük, így több ízben osztottunk külföldről és Magyarországról származó segélyküldeményeket. • A VMDK-ban szakadás állt be. Mi a helyzet a szegedi szervezettel? - Mi az eredeti elvek szerint igyekeztünk dolgozni, s most is azt tesszük. Mi ezen a néven vagyunk bejegyezve a Csongrád megyei bíróságon, de tulajdonképpen az otthoninak nem vagyunk része - sem szervezetileg, sem jogilag. Mint mondottam: az eredeti, tehát '91-és elvek szellemében, valódi érdekszervezetként szándékozunk működni. Önállóan. • Tisztújító közgyűlés előtt állnak. Hogyan tovább? - Tulajdonképpen úgy dolgozunk, mint az iskolákban: szeptembertől június végéig. Ez egyfelől a nyári szabadságok miatt van, másrészt az idei évre szóló költségvetési juttatásunkat is most kaptuk meg, így csak ezután láthaHegcdűs László tunk érdemi munkához. Most az lesz a feladatunk, hogy vezetőséget és bizottságokat válasszunk. Máris igen fontos feladat hárul az oktatási bizottságunkra, amely tavaly megszervezte az itt tanuló vajdasági gyermekek fakultatív szerb nyelvű oktatását, valamint a felzárkóztató magyar nyelvi tanítást azok számára, akik odaát korábban szerb nyelven tanultak. Ezt idén is szeretnénk megtenni. K. F.