Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-17 / 218. szám

SZOMBAT, 1994. SZEPT. 17. BELÜGYEINK 3 Fotó: Nagy László Tízéves a Soros Alapítvány Soros-est az egyetemen Jubileumi hangversenyt és könyvkiállítást rendeztek teg­nap este a József Attila Tudo­mányegyetem aulájában a Soros Alapítvány fennálásának tizedik évfordulóján. A szegedi est része volt annak a sorozat­nak, amely hét vidéki és szá­mos budapesti helyszínen zaj­lik a jubileum alkalmából. A Soros Könyv- és Folyó­iratkiállítás anyaga az alapít­vány által támogatott kiadvá­nyokból áll; s az utóbbi évek legszínvonalasabb kötetei, fo­lyóiratai közül sok felfedez­hető benne (jópár szegedi vo­natkozású is). Az alapítvány első ízben, tekintettel a magyar könyvkiadás rászorultságára, 1992-ben írt ki könyvkiadási pályázatot, bár a könyvek ki­adásának támogatása más programok keretében addig is létezett. A pályázaton azok a kiadók vehettek részt, ame­lyeknek kész sorozattervük volt a társadalomtudományok és a filozófia kalsszikus és mai főműveinek megjelentetésére, illetve vállalták a hazai- és a világirodalom alkotásainak elérhető áron való megjelente­tését. Azóta a Soros Alapít­vány Könyvkiadási Kuratóriu­ma több mint hetven kiadó el­képzeléseit támogatta. A kiál­lítás megnyitóján llia Mihály irodalomtörténész kiemelte, hogy Soros György szándéka szerint az alapítvány tízéves működése alatt a nyitott, de­mokratikus társadalom megte­remtését, Magyarország euró­pai előrehaladását és a szom­szédaival való együttélési for­mák kialakítását támogatta. A megnyitó után Weninger Richárd vezénylete mellett, Kosztándi István közreműkö­désével a Weiner Leó Kamara­zenekar adott hangversenyt. Az aulában ma este 20 órától vetítést tartanak a Soros Ala­pítvány támogatásával készült rövidfilmekből. Fotó: Nagy László • Zoltánfy István emlékezete Képíródeák, mennybéli kocsmában Zoltánfy István ma lenne 50 éves. De soha nem lesz annyi. Negyvennégy éve nem él kö­zöttük. Negyvennégy év a 20. század krisztusi kora. És a 20. század benzin-máglyáján halt meg. Csak a teste. Mert amíg egy ember él a rokonok, bará­tok, ismerősök emlékezetében, amíg megőrzi őt a generációk emlékezete, addig nem hal meg. Tegnap este Zoltánfy Ist­vánra sokan emlékeztek a Ste­fánia klubban. Hónuk alatt festményekkel, táskáikban fo­tókkal, levelekkel, kezükben gyertyákkal érkeztek. Idézték Z. I. szeretetre méltó személyi­ségét, beszéltek a találkozások­ról, művészetének sok-sok összetevőjéről. Egy tény: Zoltánfy István kitörölhetetlen része a hetve­nes-nyolcvanas évek magyar képzőművészetének. Úgy volt szegedi, hogy magába szívta a művészettörténet legjelentő­sebb alakjainak erényeit, s mindazt e század nyelvén fo­galmazta meg. Fra Angelico, Giotto, Jan van Eyk, Filippo Lippi, Memling, id. P. Bru­echel. Bosch, Grünewald épp­úgy beépült művészetébe, mint a megsárgult, századfordulós fotográfiák, mint a finoman fényt törő hutaüvegek, mint a barokkosan burjánzó, aranyo­zott tükörkeretek, vagy mint a Sárkány „tanszék" akváriuma, a Napsugár bisztró könyöklős pultsora (lám, mindkettő im­már történelem!), vagy a csa­lád, a barátok s mindaz, ami körülvette ebben a hőn sze­retett városban. Mert hűséges volt Szegedhez, a város motí­vumai, figurái kitörölhetetlen részei festészetének. Csak szü­letni és meghalni ment el. A tegnapi emlékesten mű­vésztársai fölvetették: alkotá­saik ellenértékével támogatják egy Zolfánfy-album megjelen­tetését. Ehhez ott helyben töb­ben csatlakoztak. Remélhető, hogy hamarosan kötetté érik e nemes szándék. Elképzelem a mennybéli kocsmát. Asztalfőn hófehér vitorlával keretezett fejjel Vinkler László ül, mellette Tápai Tóni bácsi villámhárítós svájci sapkában, krákogva Do­rogi mester, skót kockás ma­muszban Erdélyi Miska bácsi, az asztal sarkán T. Nagy Irén üldögél, vele szemben Dér Pista rágja kun bajuszát. Az asztal végén ott ül Zoltánfy Pista. Előtte, mint utolsó évek­ben festett több képén, kenyér és bor. A többiek koccintásra eme­lik poharukat... Tandi Lajos Honatyák a vámosoknál (Folytatás az 1. oldalról.) Ma egy kamion 1 napos várakozása körülbelül 1000 ECU kárt okoz a szállítóknak, ez az adat is jelzi, hogy a hatá­rok átjárhatóbbá tétele mennyi­re fontos feladat. Arnold vezér­őrnagy arra kérte a törvényho­zókat, segítsenek abban, hogy a Vám- és Pénzügyőrség mun­káját kiszámíthatóbb törvények és gazdasági jogszabályok se­gítsék. A testület körülbelül 5000 fővel szolgálja a nemzet­gazdaságot, a vámok, adók be­szedésével igen jelentős ösz­szeggel gyarapítja az állami költségvetést. Ugyanakkor a 27400 forintos átlagilletmény miatt nagy a fluktuáció, évente körülbelül 900 új munkatárs szakképzését kell biztosítani, ami személyenként 400 ezer forintba kerül. A parancsnok úgy vélte, 50 százalékos bér­fejlesztés felére csökkentené a pályaelhagyást. Dr. Daróczi Ferenc ezredes, főosztályvezető a térség határ­átkelőhelyeinek fejlesztéséről szólva elmondta, hogy a Vám­és Pénzügyőrség saját hatáskö­rében idén két kisebb határát­kelőhelyet létesített a szerbiai határszakaszon Bácsalmásnál és Tiszaszigetnél. Szükséges a Békés megyei átkelők bővítése is, közel fél milliárd forintba került a méhkeréki és a bat­tonyai határátkelő felépítése. Nagylakon 800 millió-forintos beruházással 1995 végére európai léptékűvé bővítik a ha­tárátkelőt. Röszkével kapcso­latban egyelőre eltérő a ma­gyar és a szerb álláspont. Mi azt szeretnénk, ha a felépülő autópálya két terminálos új ha­tárátkelője mellett a régit is használhatná a személyforga­lom. A szerbek szerint a mos­tanit majd kizárólag a kamion­forgalom számára kellene fenntartani. I. Zs. ílf) em kell vallásos érzelműnek lenni ahhoz, hogy az LkJ ember különvéleménnyel legyen az egyházi iskolák tervezett támogatásmegvonásával kapcsolatban. Horn Gábor (SZDSZ) meglehetősen magas lóról tett televíziós nyilakozata ugyanis az új kormánytól eddig megszokott tü­zérségi előkészítés nélkül érkezett. Az exporól már koalí­ciókötés közben hallhattuk, hogy kicsinek-nagynak 6-6 ezer forintba kerülne. A 8 százalékos forintleértékelés előtt 20-25 százalékkal etették be a közvéleményt. Az ener­giaáremelésről pedig a minap magyarázták el, mennyivel több százalékot is sózhatnának a nyakunkba. Tiszta ha­szon, hogy a jó kormány egyiket sem tette meg. Persze lehet, hogy az egyházi és alapítványi iskolák ügye nem tartozott az össznépi meggyőzés fontossági foko­zatába, mert a Horn Gábor féle nyilatkozatot csak egyetlen Dabas-Sáriról készült riport előzte meg a Híradóban. Be­mutatták, hogy jön a tél, és a világi iskola tanulói sátorban kezdik a tanévet, míg az egyháziak az épület javában pöf­feszkednek. Akkor most csere? Egyháziak a sátorba, vilá­giak az épületbe? Ezentúl így lesz? Aki kormányra kerül, revansot vesz? A televíziós tisztogatás áldozatairól ki-ki el­mélkedhet, hogy sajnálja-e őket vagy sem. Itt azonban gyerekekről van szó, akiknek az esélyegyenlőségéről - bár­hová járnak iskolába - a mostani kormányzat tisztségvise­lői anno annyit papoltak ellenzéki korukban. A minisztéri­um újdonsült vezetői jól tudhatják, a normatív támogatás csak meleg vízre elég az iskoláknak, s ha megvonják a to­vábbi támogatást - melyre egyébként érvényes szerződés van - akkor szabályosan halálra ítélnek iskolákat. Aki ezt szemrebbenés nélkül figyeli, annqk akkor sem fog felsza­ladni a szemöldöke, ha ugyanezt legközelebb az önkor­mányzati iskolákkal játsszák el, és a települések nyakába varrják a normatív támogatáson fölüli plusz kigazdálko­dását. (\J Zegeden öt egyházi, illetve alapítványi iskola létezik. —J Közülük a legnagyobb ütést alighanem annak a piarista gimnáziumnak kell majd állnia, amely tavasszal még iskolaépítésre kapott kormánypénzt, most pedig las­san azon kell gondolkodnia, mihez kezd az önkor­mányzattal megegyezésben építendő új gimnáziummal. Feltéve, ha az új szerződés- és törvényszegési divatban egyáltalán megkapja a pénzt rá. f SZEGED, Fonógyári út 24. Tel : 421-875 Tel./fax: 482 563 y - Sze-Ma Kft. falazóanyagai telephelyről gyári áron értékesítve! - 12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kéménybéléscsövek, idomok, itt a legolcsóbban - Hagyományos tetőcserepek, fenyőfúrészárú - Allvanyanyag J Polgárőr szövetség alakult Megtartotta alakuló ülését a Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szövetség pénteken. Kecskemé­ten a megyei rendőr-főkapi­tányság központjában. A szö­vetség a megyében tevékeny­kedő csaknem 100 önkéntes lakossági önvédelmi szeive/.ei működését hangolja össze. Célkitűzése, hogy erősítse a lakosság és a rendőrség közötti bizalmat és együttműködést. • Két évvel ezelőtt alakult meg Szegeden a Vajdasági Magyarok Demokratikus kö­zösségének helyi tagozata. A közeljövőben tisztújító érte­kezletet tartanak, amelyen összegezik majd az elmúlt időszak munkájának eredmé­nyeit és megválasztják az új vezetőséget. Hegedűs László a tagozat elnöke. • Hogyan emlékezik visz­sza az elmúlt két évre és miben merült ki tevékeny­ségük? - A VMDK a Szegeden és környékén tartózkodó magyar és más nemzetiségű menekül­tek, áttelepültek érdekvédel­mi szervezeteként jött létre. Szeged város önkormányzatá­tól kaptunk segítséget, így fi­zetni tudunk egy alkalmazot­tat, aki a Bolyai utcai szék­házba betérőknek tanácsot tud adni a letelepedési, tartóz­kodási vagy munkaenge­déllyel kapcsolatban. A két év alatt különféle programo­kat szerveztünk, elsősorban ismeretterjesztő jelleggel. Meghívtuk minden olyan szervezet képviselőjét (mene­kültügyi hivatal, népjóléti iro­KÉRDÉS Az érdekvédelmi szervezet elnökéhez da, rendőrség, anyakönyvi hi­vatal, munkaügyi központ, az ANTSZ stb.), amely a tagság ügyes-bajos dolgait hivatott rendezni. Tartottuk a kapcso­latot az érdekszervezet délvi­déki vezetőségével és területi szervezeteivel, valamint az ottani magyarság kiemelkedő személyiségeivel is. A tagság segélyezését is megszervez­tük, így több ízben osztottunk külföldről és Magyarország­ról származó segélyküldemé­nyeket. • A VMDK-ban szakadás állt be. Mi a helyzet a sze­gedi szervezettel? - Mi az eredeti elvek sze­rint igyekeztünk dolgozni, s most is azt tesszük. Mi ezen a néven vagyunk bejegyezve a Csongrád megyei bíróságon, de tulajdonképpen az otthoni­nak nem vagyunk része - sem szervezetileg, sem jogilag. Mint mondottam: az eredeti, tehát '91-és elvek szellemé­ben, valódi érdekszervezet­ként szándékozunk működni. Önállóan. • Tisztújító közgyűlés előtt állnak. Hogyan to­vább? - Tulajdonképpen úgy dol­gozunk, mint az iskolákban: szeptembertől június végéig. Ez egyfelől a nyári szabadsá­gok miatt van, másrészt az idei évre szóló költségvetési juttatásunkat is most kaptuk meg, így csak ezután látha­Hegcdűs László tunk érdemi munkához. Most az lesz a feladatunk, hogy ve­zetőséget és bizottságokat vá­lasszunk. Máris igen fontos feladat hárul az oktatási bizottságunkra, amely tavaly megszervezte az itt tanuló vajdasági gyermekek fakul­tatív szerb nyelvű oktatását, valamint a felzárkóztató ma­gyar nyelvi tanítást azok szá­mára, akik odaát korábban szerb nyelven tanultak. Ezt idén is szeretnénk megtenni. K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom