Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-15 / 216. szám

4 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. SZEPT. 8. Királyi visszavonulás? Somogyi Lajosné. nyugal­mazott ügyintéző: - Talán nem kellett volna Király Zoltánnak elhagynia a várost. A szege­diek bíznak benne még most is. Az egyik legnépszerűbb po­litikus volt 6 itt Szegeden, aki­re csak emlékszem. Személye­sen nem ismertem, csak látás­ból. Nagyon szimpatikus volt nekem, de szinte mindenkinek. Pártolta a szegedi népet, a rendszerváltás előtti ország­gyűlésben nagyon karakánul állt ki az elvei mellett. Ez na­gyon jó tulajdonsága volt. Most, hogy lényegében vissza­vonult a politikától, nem tu­dom, csalódott-e, vagy kiáb­rándult. Ezt igazán csak ő tud­hatja. Szerintem a szegediek többsége sajnálja, hogy már nem találkozhatunk a nevével a Parlamentben. Remélem, a megválasztott szegedi képvise­lők is úgy állnak majd ki a he­lyi ügyekért, mint ahogy azt Király tette. Szabics Imre. nyugalmazott főgépész: - Napraforgó ember ez a Király Zoltán. Világ életé­ben arra hajlott, amerre a Nap sütött. A politikai pályafutásá­nak elején is ilyen volt, egy­A HÉT KÉRDÉSE Fotó: Somogyi Károlyné Szombaton este leköszönt tisztéről Király Zoltán, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke. Szeged egyik legnépszerűbb és legismertebb politikusa többek között a választásokon való sikertelenségével indokolta döntését. szerre három pártban is műkö­dött. A rendszerváltás után el­sőként jutott be a Parlamentbe, de azután hamar rájött, merről süt a Nap. Ekkor kezdődött nála igazán ez a napraforgó po­litizálás. Nem igaz, hogy hátat fordított a szegedi választók­nak, mert az igazság az, hogy a választók fordítottak neki há­tat. Király távozásával, a poli­tikai életből való várható el­tűnésével sem az ország, sem a város nem veszít. Ilyen ember nem való az országgyűlésbe. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretem Király Zoltánt, ez más kérdés, inkább arról van szó, hogy soha nem szavaznék rá. Szerintem alkalmatlan a képviselőségre. A korábbi időkben szerencsésen alakult a karrierje, voltak nagy emberek, akik súgtak neki. Mára már egyedül maradt, s látszik, hogy ez kevés. Lippai Sándor, műszerész: ­Annak idején Király Zoltánt jó képviselőnek tartottuk. Mára már kicsit kiesett az átlagem­ber látóköréből. Királynak van egy jó tulajdonsága, amiért szimpatikus a választóknak. Következetesen kiállt mindig a kisemberek érdekeiért. Szerin­tem egyenes ember, aki mindig önmagát adta, noha adott eset­ben nézete esetleg ellentétes volt pártja irányelveivel. Ilyen emberekre mindig szükség lesz, de nem tudom, akad-e majd olyan politikus, aki a helyére áll. Király lemondott, nagyot veszített vele a magyar politikai élet. Azt gondolom, Király nem távozik végleg a magyar politikai életből, hi­szen annak, aki ennyi időt töl­tött a törvényhozásban, annak helye van a politika színpadán is. P. T. P. MIRŐL IRT A DM? 1 HÍR -1 KOMMENTÁR Teher alatt nő az adósság? A bruttó magyar adósságállomány jelenleg közel 26 mil­liárd dollár, a nettó pedig - a devizatartalékon kívül - 17-18 milliárd dollár. Fz. kezelhető, hiszen nem éri el a GDP 50 szá­zalékát - jelentette ki Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke abból az alkalomból, hogy 300 millió dolláros konzorciós hitel felvételéről Írtak alá szerződést. • Fűszerpaprika bemutató Együtt a kertben, s azonkívül Időről időre hallani riasztó híreket a nemzetgazdaság házatájáról. Akadnak közgaz­dászok, akik szerint már több­ször is össze kellett volna om­lania a hazai gazdaságnak. De nem így lett - szerencsére! Szinte üdítően hat hát Hárshe­gyi úr megállapítása: ekkora teher még kezelhető! Lehet, hogy az ismeri bankvezér is úgy van vele, teher alatt nő a pálma? Ez még mindig jobb, mintha az államadósság emel­kedne. Azért akad némi ellent­mondás a gazdasági csúcsmi­niszter Békési László és Hárs­hegyi Frigyes megállapítása között. A pénzügyminiszter ugyanis a gazdasági összeom­lástól való félelmében hoz szi­gorú pénzügyi intézkedéseket. A szerepek persze jó ideje ki lettek osztva. A mindenkori pénzügyminisztert lehet, sőt illik szidni a rossz életszín­vonalért, az emelkedő árakért, a növekvő adóelvonásért. Az MNB alelnökének fizetésében viszont ezek szerint a polgárok megnyugtatása is benne fog­laltatik. Hiába, teher alatt nőnek gazdasági szakembereink is. R. G. • Ötvenéves lenne Zoltánty István Emlékest a Stefánia klubban Hat esztendővel ezelőtt, 1988. augusztus 14-én tragikus autóbaleset áldozata lett Auszt­riában a szegedi képzőművé­szet egyik kiemelkedő alakja, Zoltánfy István. 1944-ben szü­letett, szombaton lenne ötven éves. Tehetséges művész, kü­lönleges személyiség volt. Szinte hihetetlen, de mindenki tiszelte, szerette. Magával ra­gadó egyénisége, senkihez sem hasonlítható stílusa, a műtör­ténet ériékeit 20. század végi módon megfogalmazó festé­szete kivívta nemcsak a szak­ma, de a közönség szeretet­teljes elismerését is. A Tábor utcai szabadisko­lában Vlasics Károly és Tápai Antal irányításával kezdett a képzőművészettel foglalkozni, a tanárképző főiskolán Vinkler László volt a mestere, haláláig a Tömörkény István Gimná­zium és Szakközépiskolában tanított. Üstökösként robbant be a képzőművészeti közélet­be: 1966-ban, még főiskolás­ként rendezte első önálló kiál­lítását s 1971-ben az ő bemu­tatásával indította múvészport­ré sorozatát a TV Galériája. Sok egyéni kiállítást rendezett s még több kollektív tárlaton vett részt. Számos díjat, elis­merést kapott. Ötvenéves lenne. Művész­társai, barátai, ismerősei hol­nap, pénteken este 6 órától ta­lálkoznak a Sajtóház Stafánia klubjában, hogy emlékezzenek a 44 éves korában elhunyt Zol­tánfy Istvánra. Kérünk min­denkit, aki ismerte, tisztelte és szerette Zoltánfy Istvánt és művészetét, jöjjön el, hozza el a hozzá kötődő emlékeit, tár­gyait, egy-egy festményét, és saját kezűleg akassza fel a fal­ra, erre az egy estés, soha meg nem ismételhető emlékkiállí­tásra. S gyújtson egy szál gyer­tyát Zoltánfy Pista emlékére! (Folytatás az L oldalról.) Somogyi György, a szegedi kutatási osztály vezetője üzenet­értékűnek nevezte az összejö­vetelt, melyen mindazok kép­viseltették magukat, akik a ma­gyar paprika minőségéért, hírne­véért, jövedelmező termelésé­ért együtt többet tehetnek, mint bármely piacvédelmi intézkedés. A Szegedi Paprika Rt. Ku­tató Állomásának fajtáit és faj­tajelöltjeit is itt mutatták be az érdeklődőknek. A Szegedi Paprika Rt.-t képviselő Katona Antal a hosszútávú érdekeket szolgáló törzstermelői kapcso­latok fontosságát emelte ki. Arra kérte a termelőket, hogy a termést lehetőleg a feldolgozás ütemének megfelelően szedjék. A felvásárlás pénzügyi fedeze­te megvan. Az idei aszály is megmutat­ta, öntözés nélkül igen bizony­talan a paprika termesztése is. Tusnádi Gábor, az FM Hivatal képviseletében tájékoztattott arról, hogy öntözési beruházá­sokra továbbra is kérhető a 40 százalékos támogatás. Az idén az állam nem vállalt át az öntö­zés költségeiből, talán jövőre ebben is változások lesznek. A tenyészkertben a résztve­vők egymás mellett láthatták a minősítő intézet fajtakísérleti és bemutató sorait, a közter­mesztésben lévőket, az onnan kiszorultakat, az oda igyekvő­ket is. Emellett 200 hazai és külföldi fajtából álló fűszer­paprika fajtagyújtemény is he­lyet kapott itt. T. Sz. I. DtLMAGYARORSZÁG 80 éve Hírlapkiadón háborús időben (...) Alig van vállalat, amely­nek annyi áldozatot kellene hoz­ni s amely annyit szenved a há­ború alatt, mint épen az újság­kiadó. (...) A Kölnische Zeitung is meg­győző érveket hoz fel annak bi­zonyítására, milyen alaptalan az újságok jól jövedelmezőségéről elteijedt vélemény. - Újságot kiadni háborús időben sem nem gyönyörűség, sem nem üzlet. (...) A cenzúra ott van minden hir mögött, más­részt (...) azok a kiadások, ame­lyek ezeknek a híreknek meg­szerzésére fordíttatnak, hiábava­lóak voltak. A távirati, telefoni és levélbeli összeköttetés szá­mos helyen akadályoztatva van, (...) a hirek értéktelenné válnak. A közönség azonban hírekre szomjazik, és azt hiszi, hogy az irigy szerkesztőség eltitkolja előle az újdonságokat. (1914. szept. 15.) DELMAGYARORSZAG 40 éve Iparunk az elmúlt évek folya­mán hatalmasat fejlődött. Új gyárak épültek, a meglévők többsége is bővült, korszerű be­rendezésekkel látták el őket. Je­lentősen megnövekedett ipari termelésünk is. Rákosi elvtárs kongresszusi referátumában rá­mutatott, 1951-től 1953-ig 73 százalékkal emelkedett ipari ter­melésünk. A többtermelés mellett az a cél, hogy üzemeink jó minősé­gű, olcsó árut gyártsanak. Ezt a célt szolgálják azok a kísérletek is, amelyek országszerte folynak a külföldről behozott import­anyagok hazai anyagokkal való pótlására. Ebben a munkában már számos eredmény született. Sok külföldi anyagot sikerült már hazai anyagokkal pótolni, amelyek sokszor jobban megfe­lelnek a célnak, mint a drága importanyagok. Igen jól bevált például a külföldről behozott vasoxid pótlása a hazánkban bő­ven található bauxittal, a gyufa fejmasszájának előállításánál. (...) (1954. szept. 15.) DÉLMAQYARORSZÁQ 4 éve Megszűnik a halálbüntetés (...) A kormány heti ülését követő szokásos pénteki sajtóértekez­letén László Balázs szóvivő a hazai és a nemzetközi sajtó kép­viselői előtt bejelentette: ha­zánknak jó esélye van arra. hogy még az idén, feltehetőleg novemberben felvegyék az Európa Tanács tagjai sorába, a kelet-európai országok közül elsőként. Ez szükségessé teszi, hogy az Európa Tanács legfon­tosabb közös okmányaihoz, vál­lalásaihoz, (gy az Emberi Jogi Egyezményhez is csatlakozzék Magyarország. A kormány az igazságügy-minisztert megbízta egy bizottság létrehozásával, amelynek feladata a magyar jogrendszer fokozatos összhang­ba hozása aZ európai Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakor­latával. Az Emberi Jogi Egyez­ményhez való jogrendszerbéli alkalmazkodás feltehetően egy évet vesz igénybe. Az egyez­mény egyik pontja a halálbün­tetés eltörlését tartalmazza. A szóvivő emlékeztetett a köztár­sasági elnök kijelentésére, amely szerint amennyiben halálos ítélet születik magyar bíróságon, s az elítélt kegyelmet kér, kérvényét nem fogja eluta­sítani. Ez a megnyilatkozás a magyar gyakorlatban a halál­büntetés - de facto - megszün­tetését jelenti. Nyilvánvaló, hogy a ratifikációs eljárás befe­jezéséig e kérdésben az Ország­gyűlésnek is állást kell fog­lalnia. (...) <1990. szept. 15.) AZ IFJÚSÁGI HAZBAN holnap: 10-08 óráig Kaktusz kiállítás és vásár; 16-19 óráig Robinson klub. ma és holnap: Adriai­és Vörös-tengeri merülések cimű fotókiállítás. (DM HOLNAP PROGRAMAJÁNLAT VIDÁMPARK Újszeged, Liget Felnőtt és ifjúsági játékok, nyitva: nonstop Gyermekjátékok, nyitva: 10-20 óráig FÜVÉSZKERT Lövölde út Látogatható minden nap 10-18 óráig MA MOLNÁR V. JÓZSEF mű­vészettörténész előadást tart ­A Nap arca - gyermekrajzok üzenete és a népi műveltség címmel 17 órakor, a Somogyi­könyvtár első emeleti hírlapol­vasójában. KOZMO ARKANUM KLUB: Hogyan oldhatja meg problémáit. Tanácsadás az életre - Benárik Ádám asztro­lógus előadása 18 órakor lesz a Juhász Gyula Művelődési Köz­pontban. A LAUDA KÓRUS hang­versenye 19 órakor lesz a Kon­zervatórium hangversenyter­mében. Músor: Az Arezzo-i verseny programja. Vezényel: Rozgonyi Éva. A JATE KLUBBAN 21-3 óráig Studenl est. Nosztalgia­buli újdonságokkal. Műsorve­zető: Poór Zsolt. A KERTBARÁTOK a reg­gel 8 óra 30 perckor induló Volán busszal mennek a Mars térről a szentesi kiállításra. A CSILLAG TÉRI fiók­könyvtárban (Kereszttöltés u. 29.) 15-17 óra között videófil­met vetítenek. FANTÁZIA-JÁTÉK KLUB középiskolásoknak, 17 órától, a BBMK Belvárosi Klubjában. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész utca) 18 órától láto­gatható. A GYÓGYÍTÓ SZERETET KLUBBAN, az Indóház tér 2. szám alatt Bornemisza Gergely Teremtéstörténet címmel tart előadást, 18 órakor. A JATE KLUBBAN 18 és 20.30 órakor videómozi - Ró­bert de Niro-sorozat: Éjszakai rohanás; 21 órakor a Frankié Látó Quartett játszik a klub ká­vézóban. IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK A MÓRA FERENC MÚZE­UM KÉPTÁRÁBAN (Horváth Mihály u. 5.): Szegedi Fesz­tivál Tárlat - Táblaképfesté­szeti Triennálé A MÓRA FERENC MÚZE­UM I. emeleti kiállítótermé­ben: „Az év természetfotósa 1993." - a szegedi díjnyertesek tártala A MÓRA FERENC MÚZE­UM II. emeleti kiállítótermé­ben Bortnyik, a grafikus és könyvművész című kiállítás A FEKETE-HÁZBAN: „...mondhatatlan örömmel szemlélem Szeged népében a lelkesédést... - emlékkiállítás Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára; Mérnökök, mér­nökök című kiállítás A KASS GALÉRIÁBAN (Vár utca): Kass János grafi­kái; 100 éves a Feszty-körkép - bélyegterveket bemutató ki­állítás AZ IMPALA HÁZBAN (Zárda u. 9.): N. Szilamér va­rázs- és repülőszőnyegeinek kiállítása A HUNGALÉRIÁBAN (Deák F. u. 29.): Vinkler-ha­gyaték és Sinkó János (Sze­ged), Erdélyi Tibor (Vásár­hely) kamaratárlata A SZEGEDI VADAS­PARKBAN, a Zooiskolában: Élet az őserdőben és az Andok vidékén - a dél-amerikai élő­világbemutatóhoz kapcsolódó­an az ott élő indiánok életének bemutatója A GARDEN ÉTTEREM­BEN: Vanko Basa Lenke, ko­lozsvári fetsőmúvész kiállítása A KÁLVÁRIA GALÉRIÁ­BAN (dr. Boross J. u. 27.): Szegedi képzőművészek alko­tásai láthatók. A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR földszintjén: Művészi könyvkötések című kiállítás látható A FORRÁS SZÁLLÓBAN: Hajas Ferenc festőművész kiál­lítása a Poszt-Art Galéria Stú­dió rendezésében A POSZT-ART GALÉRIA STÚDIÓBAN: Atlasz Gábor és Szabó András festőművész kiállítása A MEGYEHÁZÁN: „Élő művészet" címmel kortárs kép­zőművészeti kiállítás A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN (Kálvin tér 6.): Vasútmodell kiállítás és ver­seny - hétvégeken modellbör­ze; A nap napja című UNICEF-pályázat gyermek­rajz-kiállítása A RÓKUSI FIÓKKÖNYV TÁRBÁN (Vértó u. 5.) az 1994-es Víz világnapjára ké­szült pályázati rajzok láthatók. A MARIKA PANZIÓBAN (Nyíl u. 45.) Kenéz István fest­ményei A SZEGEDI RENDŐRKA­PITÁNYSÁG (Párizsi krí 16-22.) előcsarnokában: Mó­nus Sándor és Mónus Irén fest­ményei AZ ALKOTOHAZ (Arbóc u. 1-3.) foglalkozásai: ma 15-17 óráig csipkeverés gyerekeknek, 15-18-ig fazekas szakkör felnőtteknek és fafaragó szakkör, 16-20 óráig kosárfonás; holnap 14-18 óráig szövés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom