Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-13 / 214. szám
2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1994. SZEPT. 13. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Szeptember 13. 1453. Ciliéi Ulrik gróf ligát köt Garai László nádorral, Újlaki Miklós erdélyi vajdával és több más magyar országnaggyal. 1505. I. Miksa római király hadat üzen II. Ulászlónak. mondván, hogy az megsértette az 1491. november 7-i pozsonyi békeszerződést. Ugyanakkor segítséget ígér neki a magyar rendek ellen. 1540. Országgyűlés Rákostnezején. A megjelentek, Fráter György kincstartó kezdeményezésére, királlyá választják I. János fiát, János Zsigmondot. Soha nem koronázták meg. 1598. II. Fülöp, aki 1556tól Spanyolország királya meghal a Madrid melletti Escorialban 71 éves korában. 1627. II. Ferdinánd és IV. Murád megbízottai Szőnyben (Komárom vármegye) 25 évre megújítják a Bethlen török támogatásával és más ellenséges cselekményekkel megzavart békét. 1684. A bajor választófejedelem a császár nevében megadásra szólítja fel Buda védőit. Felhívása eredménytelen marad. 1705. A törökországi Nikodémiában meghal Thököly Imre gróf felsőmagyarországi, majd erdélyi fejedelem. 1745. Lotharingiai Ferenc toszkanai nagyherceget, Mária Terézia királynő férjét, a német-római szent birodalom császárává választják. 1813. Szegeden Szluha Ádámot főbírónak választják, Kiss Józsefet pedig polgármesterré. 1850. Magyarország élére helytartó kerül, és az országot az új közigazgatási feloszlatás alapján öt polgári közigazgatási kerületre (Pest-Buda, Sopron, Pozsony, Kassa, Nagyvárad) osztják. 1854. Az angol-francia csapatok megkezdik Szevasztopol ostromát a krfmi háborúban. 1872. A Német Birodalom, Ausztria-Magyarország és Oroszország megköti a három császár szövetségét, amely Bismarck birodalmi kancellár közvetítésével jön létre. 1882. Nagy-Britannia At Tall A1 Kabirnál legyőzi a hadügyminiszter vezette egyiptomi hadsereget. Egyiptom ténylegesen is angol protektorátus lesz. 1923. Miguel primo de Rivera tábornok, Katalónia főkapitánya puccsot hajt végre a spanyol kormány ellen, és katonai diktatúrát vezet be. 450 ezer aláírás A szükséges 250 ezer helyett 450 ezer aláírás gyűlt össze a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kisebbségi oktatási törvényjavaslata mellett. annak az igénynek alátámasztására, hogy a törvényhozás tűzze napirendjére a tervezetet. Mint ismeretes, az RMDSZ azért dolgozta ki saját javaslatát, mert a tanügyi törvénynek a képviselőházban a többség által megszavazott szövege sok tekintetben korlátozza a romániai magyar nyelvű oktatást. A területi szervezetek vezetői Kolozsváron összegezték az akciót s átadták az aláírásokat tartalmazó (veke.t. Az eredmény annál is jelentősebb, VASAR a Börze Bála Butikban (Retek u. 2.VA.)Tak Szftv, mellen Nemet, Olasz, Benelux extra minőségű felnőtt és gyermek őszi áru érkezett. MINDEN HÉTEN MÁS AKCIÓ! • Hétfőn életbe lépett a román kormány nyáron kiadott 50/ 1994 számú rendelete, amelynek értelmében minden román állampolgár 15 ezer lej határátlépési illetéket kell hogy fizessen, amikor kilép az or.szágból. Ez nem egészen 9 dollár a jelenlegi árfolyamon. Az illeték alól mentesek a diplomáciai útlevéllel utazók, a szolgálati útlevelet használók közül azok, akik igazolják, hogy hivatalos ügyben utazHatárátlépési illeték Romániában nak, a külföldön tanuló diákok, a kezelésre utazó betegek és azok, akik rokonaik halálesete miatt utaznak külföldre. A kishatárforgalomban az illeték 5 ezer lej. A kormány indokolása szerint az illetékből eredő bevételt szociális célokra fordítják, az ellenzék azonban alkotmányellenesnek tartja a bevezetését, mivel korlátozza az állampolgárok szabad utazását. Az RMDSZ a múlt héten azért is szabálytalannak minősítette a kormányrendeletet, mert véleménye szerint - a kormány visszaélt azzal a felhatalmazással, amelyet a parlament nyári szünete idején rendeleti kormányzásra kapott és a nyáron kiadott rendeleteket nem terjesztette időben a parlament elé. Tavaly a parlamentben a kormánytöbbség a kisjövedelműek lakásfűtési támogatása cfmén szavazott meg korlátozott időre határátlépési illetéket, akkor összege 10 ezer lej volt. • Brüsszeli lapok hétfőn kész tényként tálalták, hogy az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának hétvégi ülése után jelentősen megnőttek Willy Claes belga külügyminiszter esélyei a NATO főtitkári poszt elnyerésére. Bár személyi kérdések hivatalosan 0em voltak napirenden az usedomi megbeszélésen, sajtójelentések meghatározó jelentőségű fordulatként értékelték, hogy mind Nagy-Britannia, mind pedig Hollandia diplomáciájának vezetője is határozottan értésre adta: országuk nem kfván jelöltet állítani az augusztusban elhunyt Manfréd Wörner helyére, s hogy Willy Claes-t megfelelő utódnak tekintenék. A bejelentés különösen • Wörner utódlása Glaes növekvő esélyei Hans van Mierlo holland külügyminiszter esetében érdekes, miután eddig - a belga Claes és a norvég Thorvald Stoltenberg mellett - éppen a holland Hans van den Broek tűnt az egyik főesélyesnek. Mint van Mierlo most kifejtette: kormánya nem óhajtja a brüsszeli EU Bizottság külügyi biztosát nevezni, jóllehet Hága számára továbbra is ő marad a legmegfelelőbb jelölt. Mint fogalmazott, nem óhajtanak „egy újabb Lubbers-ügyet". Ez utóbbi nyilvánvaló utalás az EK bizottsági elnöki poszt körüli Dehaene- Lubbers versenyfutásra, amit a végén mindketten elvesztettek. A brit visszakozás annyiból érdekes, hogy hosszabb időn át Douglass Hurd külügyminiszter neve is a jelöltek között forgott, most azonban ő maga jelentette be, hogy nem tart igényt a megbízatásra, és London mást sem kfván nevezni. Leszögezte viszont, hogy Nagy-Britannia számára Claes jelölése „elfogadható". A Le Soir ennek kapcsán megemlíti, .hogy értesülések szerint Willy Claes neve előkelő helyen szerepelt azon a listán is, amelyet Washingtonban állítottak össze a szóbajöhető főtitkár-utódokról. Mindenek ellenére belga diplomáciai források egyelőre óvatosan kommentálták a fejleményeket, hangsúlyozva, hogy „nem szabad elfelejtenünk, hogy mi történt Korfun" (ahol végül a brit vétón megbukott Dehaene EK bizottsági nevezése). A kérdés várhatóan legközelebb az európai és amerikai külügyminisztereknek' az ENSZ Közgyűlés ülésén esedékes találkozóján kerül majd terítékre. mivel az aláírásgyűjtés a szabadságidőszakban, oktatási szünetben, a mezőgazdasági munkák idényében zajlott, alig három hét alatt. Az aláírások nagy száma tagadhatatlanul bizonyltja a kisebbségi oktatási törvénytervezet jelentőségét és szükségességét, és a romániai magyarság kulturális autonómiájának fontos dokumentumává emelte azt. A területi szervezetek elnökei tájékoztatást hallgattak meg a román-magyar szerződés megkötése érdekében folytatott tárgyalássorozatról, valamint az RMDSZ vezetőinek a magyar és a román külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről. • Bosznia A kivonulás bonyodalmai Egyelőre a boszniai felekre való nyomásgyakorlás pókerjátszmájának tűnik, de alkalmasint amerikai-európai szakításhoz vezethet Bosznia ügyében az, hogy az amerikai kormány a boszniai kormánycsapatok fölfegyverzését fgéri, a nyugat-európai országok pedig erre az esetre ENSZ-csapataik kivonásával fenyegetőznek vélték brit kommentátorok hétfőn. A brit diplomácia a hétvégén az eddigi leghatározottabb jelét adta, hogy ha megszűnik a fegyverembargó a bosnyákok javára, akkor az ENSZ-erőket ki kell vonni. Az EU-külügyminiszterek usedomi értekezlete után Douglas Hurd brit külügyminiszter fgy nyilatkozott: - A tilalmat megszüntetni és ottmaradni annyi, mint ottmaradni és imádkozni. Ez nem opció. Malcolm Rifkind bit védelmi miniszter vasárnap külön nyilatkozatban cáfolta a The Sunday Times cfmű lap értesülését, hogy a brit katonai parancsnokok már ezen a héten meg akarnák kezdeni az ENSZ-kötelékben szolgáló katonáik kivonását Boszniából. A helyzet az, hogy a brit védelmi minisztérium egyelőre a Boszniában szolgáló 3300 főnyi brit erő novemberi felváltását tervezi, újabb hat hónapra, ellenkező parancs hiányában. De Rifkind védelmi miniszter is úgy vélte, hogy végül is ki kell vonni a csapatokat, ha a fegyverembargót feloldják. John Major brit miniszterelnök hétfőn megbeszélést tartott Rifkind védelmi miniszterrel és Sir Peter Inge tábornaggyal. a brit vezérkar főnökével a boszniai helyzetről. A brit vezérkart aggasztják az amerikai határidők. Clinton amerikai elnök bejelentette, hogy ha október 15-ig nem lesz haladás a boszniai béketárgyalásokon, akkor az amerikai kormány határozati javaslatot terjeszt az ENSZ elé a fegyverembargó feloldásáról a bosnyákok javára. Ha november 15-ig nem lesz döntés a tilalomról, akkor az Egyesült Államok egyoldalúan megszegi az ENSZ-embargót. • Miután őt napig tartó kemény csatározások eredményeképpen lt kairói népesedési világkonferencián kompromisszum született a magzatelhajtásról, s a Vatikán a hét végén egyáltalán nem zárta ki, hogy a hétfőn folytatódó plenáris ülésen aláfrja a záródokumentumot, kiderült, hogy több más kérdésben is eltérnek az álláspontok a vallásos és a laikus gondolkodású országok között. A sikerhez ezekben a témákban is egyetértést kell találni, kérdés azonban, hogy a különböző társadalmak képviselői mennyiben tudnak közös nevezőre jutni. Az. egyik kérdés a családról szóló felfogás valamint a férfiak és a nők közötti egyenlőség. Az iszlám országok ragaszkodnak a „vallásos és az etikai értékekhez" , m(g hallani sem akarnak az európaiak által szorgalmazott „filozófiai értékekről". A nemek közötti egyenlőKairói konferencia Kultúrák harca ségről szóló, már a konferencia előtt tető alá hozott részek módosításával állt elő Egyiptom az Iszlám Konferencia Szervezetének nevében, mondván, hogy bizonyos megfogalmazások érzékenységet sértenek. Az egyik legkínosabb kérdés a muzulmán országok számára az egyenlő arányú örökléshez, való jog, miután az sérti a sariát. Az iszlám törvénykezés szerint ugyanis az örökség egyharmada illeti a nőket és kétharmada a férfiakat. Vitát vált ki a „családi kötelék több formájára" való utalás, mely a muzulmán országok szerint utat nyit „a szexuális kicsapongásokhoz". Az. iszlám országok úgy vélik, hogy e megfogalmazásba beleérthető a szabad szerelem és a homoszexualitás, ami számukra elfogadhatatlan. A liberális országok viszont - ahol a szabad szerelem vagy az élettársi kapcsolat mindennapos - a nemek közötti egyenlőség mellett kardoskodnak. Egyes országok, például India részéről az a rész vált ki neheztelést, mely bírálja a szülők által erőltetett, a fiatalok által ellenzett vagy a túl korai házasságot. A dokumentumtervezet szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nők társadalmi alárendeltsége megszűnjön. Alsóbbrendűségük hozzájárul a gyors ütemű demográfiai növekedéshez és fékezi a társadalmi fejlődést. A különféle társadalmakban más a felfogás azt illetően, hogy a nők eldönthetik-e gyermekeik számát, rendelkeznek-e hatalommal saját testük felett. Számos országban a nők másodrendű polgárok, feladatuk a szülésre korlátozódik. Ázsiában és Afrikában a nőkkel szembeni diszkrimináció gyakran a születéskor kezdődik: ha kislány születik, akkor az rossz hír, mivel nem viszi tovább az apa nevét. Kínában és Indiában egyre többen folyamodnak ultrahangos vizsgálathoz, hogy biztosak legyenek benne: fiú születik. Egy bombayi kórházban végzett felmérés szerint minden ötezer elhajtott magzat közül egy volt hímnemű. Az UNICEF szerint e gyakorlat mögött húzódó felfogás következménye, hogy a kislányok esetéhen jóval nagyobb a halandóság. A hasznosabbnak ítélt fiúk több egészségügyi gondoskodást kapnak, s jobb táplálkozásban van részük. Olaszország és az uzsora Az olasz kormány törvénytervezetet hagyott jóvá az uzsorakamattal szembeni fellépésről, súlyosabb megtorlást helyezve kilátásba az uzsorások ellen, mert tevékenységük immár átfogó társadalmi veszélyekkel jár. A kereskedők szakmai szervezetének sajtóban közzétett felmérése szerint Itáliában évek óta mind jobban terjed az uzsora. Immár négymillióra tehető azoknak a száma, akik uzsorásokhoz fordultak kölcsönért, vállalva a 150-400 százalékos kamatokat. 2500 milliárd lírára, kb 1,6 milliárd dollárra becsülik a kölcsönzött pénz összegét, további 5000 milliárd lírára pedig az uzsorakamatokból származó nyereséget. Alfredo Biondi igazságügyminiszter sajtóértekezletén közölte, hogy törvénytervezetében a kormány nem szabott határt a kamatnak. A bírónak esetről esetre kell majd megvizsgálnia és eldöntenie, vajon uzsorakamatról van-e szó, vagy nem. Egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az uzsorás, illetve az, aki közvetít neki az üzlet összehozásában. Balladur taktikus és udvarias A francia miniszterelnök az első számú francia tévécsatornának adott vasárnap esti interjújában felszólította a politikai élet résztvevőit, mindenekelőtt kormányának tagjait, hogy januárig ne kezdjenek a jövő áprilisban esedékes elnökválasztások kampányába. Edouard Balladur egyúttal nem kívánt válaszolni azokra a minap napfényre került értesülésekre. amelyek Mitterrand köztársasági elnök ifjúkorának szélsőjobboldali kapcsolatait feszegették. Balladurt a jobboldal legesélyesebb elnökjelöltjénbek tartják számon Franciaországban, noha hivatalosan még be sem jelentette, hogy elindul a választásokon. Nem tette meg ezt Jacques Chirac - neogaulle-ista - párizsi polgármester sem, aki a kormányfő legfőbb riválisa lehet a jobboldalon - ha mindketten elindulnak. A jelenlegi államfő ifjúságával kapcsolatban egy nemrégiben megjelent könyv vetett fel meglepő és eddig titkolt részleteket. Ebből többek között az derül ki, hogy Francois Mitterrand-nak a második világháború idején gyanús kapcsolatai voltak a szélsőjobboldali szervezetekkel. Edouard Balladur a riporter kifejezett kérésére sem volt hajlandó nyilatkozni a könyvvel és az abban megjelentekkel kapcsolatban, amelyeket javarészt maga az államfő engedett át a könyv szerzőjének. Megnyitottak egy hidat Mostarban A hercegovinai Mostarban tegnap megnyitották a város horvát és muzulmán részét összekötő hídját. A Neretva folyón átívelő létesítményt Hans Koschnik, Mostar európai uniós polgármestere adta át a forgalomnak. Az új híd az egykoron Titóról elnevezett, 1992-ben a szerbek által leromboltat pótolja. Hossza 60 méter, teherbírása 60 tonna. Az ENSZ-alakulatok francia és brit mérnökei három hét alatt építették meg. A 400 ezer dollár értékű híd. amely Nagy-Britannia ajándéka, egy kilométerre fekszik attól a helytől, ahol a Csontváry festményről is ismert, 16 századi másik híd állt, de amelyet tavaly novemberben egy horvát harckocsi megsemmisített.