Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-13 / 214. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1994. SZEPT. 13. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Szeptember 13. 1453. Ciliéi Ulrik gróf ligát köt Garai László ná­dorral, Újlaki Miklós erdélyi vajdával és több más magyar országnaggyal. 1505. I. Miksa római ki­rály hadat üzen II. Ulász­lónak. mondván, hogy az megsértette az 1491. novem­ber 7-i pozsonyi békeszer­ződést. Ugyanakkor segít­séget ígér neki a magyar rendek ellen. 1540. Országgyűlés Rá­kostnezején. A megjelentek, Fráter György kincstartó kezdeményezésére, királlyá választják I. János fiát, János Zsigmondot. Soha nem koronázták meg. 1598. II. Fülöp, aki 1556­tól Spanyolország királya meghal a Madrid melletti Escorialban 71 éves kor­ában. 1627. II. Ferdinánd és IV. Murád megbízottai Szőny­ben (Komárom vármegye) 25 évre megújítják a Bethlen török támogatásával és más ellenséges cselekményekkel megzavart békét. 1684. A bajor választó­fejedelem a császár nevében megadásra szólítja fel Buda védőit. Felhívása eredmény­telen marad. 1705. A törökországi Nikodémiában meghal Thö­köly Imre gróf felsőmagyar­országi, majd erdélyi fejede­lem. 1745. Lotharingiai Ferenc toszkanai nagyherceget, Mária Terézia királynő fér­jét, a német-római szent bi­rodalom császárává választ­ják. 1813. Szegeden Szluha Ádámot főbírónak választ­ják, Kiss Józsefet pedig polgármesterré. 1850. Magyarország élére helytartó kerül, és az orszá­got az új közigazgatási fel­oszlatás alapján öt polgári közigazgatási kerületre (Pest-Buda, Sopron, Po­zsony, Kassa, Nagyvárad) osztják. 1854. Az angol-francia csapatok megkezdik Sze­vasztopol ostromát a krfmi háborúban. 1872. A Német Biro­dalom, Ausztria-Magyaror­szág és Oroszország megköti a három császár szövetségét, amely Bismarck birodalmi kancellár közvetítésével jön létre. 1882. Nagy-Britannia At Tall A1 Kabirnál legyőzi a hadügyminiszter vezette egyiptomi hadsereget. Egyiptom ténylegesen is angol protektorátus lesz. 1923. Miguel primo de Rivera tábornok, Katalónia főkapitánya puccsot hajt végre a spanyol kormány ellen, és katonai diktatúrát vezet be. 450 ezer aláírás A szükséges 250 ezer he­lyett 450 ezer aláírás gyűlt össze a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség kisebbségi oktatási törvényjavaslata mel­lett. annak az igénynek alátá­masztására, hogy a törvény­hozás tűzze napirendjére a tervezetet. Mint ismeretes, az RMDSZ azért dolgozta ki saját javaslatát, mert a tanügyi törvénynek a képviselőházban a többség által megszavazott szövege sok tekintetben korlá­tozza a romániai magyar nyel­vű oktatást. A területi szervezetek veze­tői Kolozsváron összegezték az akciót s átadták az aláírásokat tartalmazó (veke.t. Az ered­mény annál is jelentősebb, VASAR a Börze Bála Butikban (Retek u. 2.VA.)Tak Szftv, mellen Nemet, Olasz, Benelux extra minőségű felnőtt és gyermek őszi áru érkezett. MINDEN HÉTEN MÁS AKCIÓ! • Hétfőn életbe lépett a román kormány nyáron kiadott 50/ 1994 számú rendelete, amely­nek értelmében minden román állampolgár 15 ezer lej határ­átlépési illetéket kell hogy fi­zessen, amikor kilép az or­.szágból. Ez nem egészen 9 dollár a jelenlegi árfolyamon. Az illeték alól mentesek a diplomáciai útlevéllel utazók, a szolgálati útlevelet használók közül azok, akik igazolják, hogy hivatalos ügyben utaz­Határátlépési illeték Romániában nak, a külföldön tanuló diákok, a kezelésre utazó betegek és azok, akik rokonaik halálesete miatt utaznak külföldre. A kishatárforgalomban az illeték 5 ezer lej. A kormány indokolása sze­rint az illetékből eredő bevételt szociális célokra fordítják, az ellenzék azonban alkotmányel­lenesnek tartja a bevezetését, mivel korlátozza az állampol­gárok szabad utazását. Az RMDSZ a múlt héten azért is szabálytalannak minősítette a kormányrendeletet, mert ­véleménye szerint - a kormány visszaélt azzal a felhatalma­zással, amelyet a parlament nyári szünete idején rendeleti kormányzásra kapott és a nyáron kiadott rendeleteket nem terjesztette időben a parlament elé. Tavaly a parlamentben a kormánytöbbség a kisjövedel­műek lakásfűtési támogatása cfmén szavazott meg korláto­zott időre határátlépési illetéket, akkor összege 10 ezer lej volt. • Brüsszeli lapok hétfőn kész tényként tálalták, hogy az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának hétvégi ülése után jelentősen megnőttek Willy Claes belga külügyminiszter esélyei a NATO főtitkári poszt elnyerésére. Bár személyi kérdések hiva­talosan 0em voltak napirenden az usedomi megbeszélésen, sajtójelentések meghatározó jelentőségű fordulatként érté­kelték, hogy mind Nagy-Bri­tannia, mind pedig Hollandia diplomáciájának vezetője is határozottan értésre adta: or­száguk nem kfván jelöltet állí­tani az augusztusban elhunyt Manfréd Wörner helyére, s hogy Willy Claes-t megfelelő utódnak tekintenék. A bejelentés különösen • Wörner utódlása Glaes növekvő esélyei Hans van Mierlo holland kül­ügyminiszter esetében érdekes, miután eddig - a belga Claes és a norvég Thorvald Stolten­berg mellett - éppen a holland Hans van den Broek tűnt az egyik főesélyesnek. Mint van Mierlo most kifejtette: kormá­nya nem óhajtja a brüsszeli EU Bizottság külügyi biztosát nevezni, jóllehet Hága számára továbbra is ő marad a legmeg­felelőbb jelölt. Mint fogal­mazott, nem óhajtanak „egy újabb Lubbers-ügyet". Ez utóbbi nyilvánvaló utalás az EK bizottsági elnöki poszt kö­rüli Dehaene- Lubbers ver­senyfutásra, amit a végén mindketten elvesztettek. A brit visszakozás annyiból érdekes, hogy hosszabb időn át Douglass Hurd külügyminisz­ter neve is a jelöltek között forgott, most azonban ő maga jelentette be, hogy nem tart igényt a megbízatásra, és Lon­don mást sem kfván nevezni. Leszögezte viszont, hogy Nagy-Britannia számára Claes jelölése „elfogadható". A Le Soir ennek kapcsán megemlíti, .hogy értesülések szerint Willy Claes neve előkelő helyen sze­repelt azon a listán is, amelyet Washingtonban állítottak össze a szóbajöhető főtitkár-utó­dokról. Mindenek ellenére belga diplomáciai források egyelőre óvatosan kommentálták a fejle­ményeket, hangsúlyozva, hogy „nem szabad elfelejtenünk, hogy mi történt Korfun" (ahol végül a brit vétón megbukott Dehaene EK bizottsági neve­zése). A kérdés várhatóan leg­közelebb az európai és ame­rikai külügyminisztereknek' az ENSZ Közgyűlés ülésén ese­dékes találkozóján kerül majd terítékre. mivel az aláírásgyűjtés a sza­badságidőszakban, oktatási szünetben, a mezőgazdasági munkák idényében zajlott, alig három hét alatt. Az aláírások nagy száma tagadhatatlanul bizonyltja a kisebbségi oktatási törvénytervezet jelentőségét és szükségességét, és a romániai magyarság kulturális autonó­miájának fontos dokumentu­mává emelte azt. A területi szervezetek el­nökei tájékoztatást hallgattak meg a román-magyar szerző­dés megkötése érdekében folytatott tárgyalássorozatról, valamint az RMDSZ vezetői­nek a magyar és a román külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről. • Bosznia A kivonulás bonyodalmai Egyelőre a boszniai felekre való nyomásgyakorlás póker­játszmájának tűnik, de alkal­masint amerikai-európai szakí­táshoz vezethet Bosznia ügyé­ben az, hogy az amerikai kor­mány a boszniai kormánycsa­patok fölfegyverzését fgéri, a nyugat-európai országok pedig erre az esetre ENSZ-csapataik kivonásával fenyegetőznek ­vélték brit kommentátorok hétfőn. A brit diplomácia a hétvé­gén az eddigi leghatározottabb jelét adta, hogy ha megszűnik a fegyverembargó a bosnyákok javára, akkor az ENSZ-erőket ki kell vonni. Az EU-külügy­miniszterek usedomi értekez­lete után Douglas Hurd brit külügyminiszter fgy nyilat­kozott: - A tilalmat megszün­tetni és ottmaradni annyi, mint ottmaradni és imádkozni. Ez nem opció. Malcolm Rifkind bit védelmi miniszter vasárnap külön nyi­latkozatban cáfolta a The Sun­day Times cfmű lap értesülé­sét, hogy a brit katonai pa­rancsnokok már ezen a héten meg akarnák kezdeni az ENSZ-kötelékben szolgáló katonáik kivonását Boszniából. A helyzet az, hogy a brit védelmi minisztérium egyelőre a Boszniában szolgáló 3300 főnyi brit erő novemberi fel­váltását tervezi, újabb hat hó­napra, ellenkező parancs hiányában. De Rifkind védelmi miniszter is úgy vélte, hogy végül is ki kell vonni a csapa­tokat, ha a fegyverembargót feloldják. John Major brit minisz­terelnök hétfőn megbeszélést tartott Rifkind védelmi minisz­terrel és Sir Peter Inge tábor­naggyal. a brit vezérkar főnö­kével a boszniai helyzetről. A brit vezérkart aggasztják az amerikai határidők. Clinton amerikai elnök bejelentette, hogy ha október 15-ig nem lesz haladás a boszniai béke­tárgyalásokon, akkor az ame­rikai kormány határozati javas­latot terjeszt az ENSZ elé a fegyverembargó feloldásáról a bosnyákok javára. Ha novem­ber 15-ig nem lesz döntés a tilalomról, akkor az Egyesült Államok egyoldalúan megsze­gi az ENSZ-embargót. • Miután őt napig tartó ke­mény csatározások eredménye­képpen lt kairói népesedési világkonferencián kompro­misszum született a magzat­elhajtásról, s a Vatikán a hét végén egyáltalán nem zárta ki, hogy a hétfőn folytatódó ple­náris ülésen aláfrja a záródo­kumentumot, kiderült, hogy több más kérdésben is eltérnek az álláspontok a vallásos és a laikus gondolkodású országok között. A sikerhez ezekben a témákban is egyetértést kell találni, kérdés azonban, hogy a különböző társadalmak képvi­selői mennyiben tudnak közös nevezőre jutni. Az. egyik kérdés a családról szóló felfogás valamint a fér­fiak és a nők közötti egyen­lőség. Az iszlám országok ra­gaszkodnak a „vallásos és az etikai értékekhez" , m(g hallani sem akarnak az európaiak által szorgalmazott „filozófiai érté­kekről". A nemek közötti egyenlő­Kairói konferencia Kultúrák harca ségről szóló, már a konferencia előtt tető alá hozott részek mó­dosításával állt elő Egyiptom az Iszlám Konferencia Szerve­zetének nevében, mondván, hogy bizonyos megfogalmazá­sok érzékenységet sértenek. Az egyik legkínosabb kérdés a muzulmán országok számára az egyenlő arányú örökléshez, való jog, miután az sérti a sariát. Az iszlám törvénykezés szerint ugyanis az örökség egyharmada illeti a nőket és kétharmada a férfiakat. Vitát vált ki a „családi kö­telék több formájára" való utalás, mely a muzulmán or­szágok szerint utat nyit „a szexuális kicsapongásokhoz". Az. iszlám országok úgy vélik, hogy e megfogalmazásba bele­érthető a szabad szerelem és a homoszexualitás, ami számuk­ra elfogadhatatlan. A liberális országok viszont - ahol a sza­bad szerelem vagy az élettársi kapcsolat mindennapos - a nemek közötti egyenlőség mellett kardoskodnak. Egyes országok, például India részé­ről az a rész vált ki neheztelést, mely bírálja a szülők által eről­tetett, a fiatalok által ellenzett vagy a túl korai házasságot. A dokumentumtervezet sze­rint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nők társadalmi alárendeltsége meg­szűnjön. Alsóbbrendűségük hozzájárul a gyors ütemű de­mográfiai növekedéshez és fékezi a társadalmi fejlődést. A különféle társadalmakban más a felfogás azt illetően, hogy a nők eldönthetik-e gyermekeik számát, rendelkeznek-e hata­lommal saját testük felett. Szá­mos országban a nők másod­rendű polgárok, feladatuk a szülésre korlátozódik. Ázsiá­ban és Afrikában a nőkkel szembeni diszkrimináció gyak­ran a születéskor kezdődik: ha kislány születik, akkor az rossz hír, mivel nem viszi tovább az apa nevét. Kínában és Indiában egyre többen folyamodnak ultrahan­gos vizsgálathoz, hogy bizto­sak legyenek benne: fiú szüle­tik. Egy bombayi kórházban végzett felmérés szerint min­den ötezer elhajtott magzat közül egy volt hímnemű. Az UNICEF szerint e gyakorlat mögött húzódó felfogás követ­kezménye, hogy a kislányok esetéhen jóval nagyobb a ha­landóság. A hasznosabbnak ítélt fiúk több egészségügyi gondoskodást kapnak, s jobb táplálkozásban van részük. Olaszország és az uzsora Az olasz kormány törvény­tervezetet hagyott jóvá az uzsorakamattal szembeni fel­lépésről, súlyosabb megtorlást helyezve kilátásba az uzso­rások ellen, mert tevékenysé­gük immár átfogó társadalmi veszélyekkel jár. A kereskedők szakmai szervezetének sajtó­ban közzétett felmérése szerint Itáliában évek óta mind jobban terjed az uzsora. Immár négy­millióra tehető azoknak a szá­ma, akik uzsorásokhoz for­dultak kölcsönért, vállalva a 150-400 százalékos kamato­kat. 2500 milliárd lírára, kb 1,6 milliárd dollárra becsülik a kölcsönzött pénz összegét, további 5000 milliárd lírára pedig az uzsorakamatokból származó nyereséget. Alfredo Biondi igazságügy­miniszter sajtóértekezletén közölte, hogy törvényterveze­tében a kormány nem szabott határt a kamatnak. A bírónak esetről esetre kell majd megvizsgálnia és eldöntenie, vajon uzsorakamatról van-e szó, vagy nem. Egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújt­ható az uzsorás, illetve az, aki közvetít neki az üzlet össze­hozásában. Balladur taktikus és udvarias A francia miniszterelnök az első számú francia tévécsator­nának adott vasárnap esti inter­jújában felszólította a politikai élet résztvevőit, mindenekelőtt kormányának tagjait, hogy januárig ne kezdjenek a jövő áprilisban esedékes elnökvá­lasztások kampányába. Edou­ard Balladur egyúttal nem kívánt válaszolni azokra a minap napfényre került értesü­lésekre. amelyek Mitterrand köztársasági elnök ifjúkorának szélsőjobboldali kapcsolatait feszegették. Balladurt a jobboldal lege­sélyesebb elnökjelöltjénbek tartják számon Franciaország­ban, noha hivatalosan még be sem jelentette, hogy elindul a választásokon. Nem tette meg ezt Jacques Chirac - neo­gaulle-ista - párizsi polgár­mester sem, aki a kormányfő legfőbb riválisa lehet a jobb­oldalon - ha mindketten elin­dulnak. A jelenlegi államfő ifjúsá­gával kapcsolatban egy nemré­giben megjelent könyv vetett fel meglepő és eddig titkolt részleteket. Ebből többek kö­zött az derül ki, hogy Francois Mitterrand-nak a második világháború idején gyanús kap­csolatai voltak a szélsőjobbol­dali szervezetekkel. Edouard Balladur a riporter kifejezett kérésére sem volt hajlandó nyilatkozni a könyvvel és az abban megjelentekkel kapcso­latban, amelyeket javarészt maga az államfő engedett át a könyv szerzőjének. Megnyitottak egy hidat Mostarban A hercegovinai Mostarban tegnap megnyitották a város horvát és muzulmán részét összekötő hídját. A Neretva folyón átívelő létesítményt Hans Koschnik, Mostar eu­rópai uniós polgármestere adta át a forgalomnak. Az új híd az egykoron Titóról elnevezett, 1992-ben a szerbek által le­romboltat pótolja. Hossza 60 méter, teherbírása 60 tonna. Az ENSZ-alakulatok francia és brit mérnökei három hét alatt építették meg. A 400 ezer dollár értékű híd. amely Nagy-Britannia aján­déka, egy kilométerre fekszik attól a helytől, ahol a Csont­váry festményről is ismert, 16 századi másik híd állt, de amelyet tavaly novemberben egy horvát harckocsi megsem­misített.

Next

/
Oldalképek
Tartalom