Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-07 / 209. szám

Agri-Mech 94 Gödöllőn Nagy érdeklődés volt a hétvégi háromnapos mezőgaz­dasági gép- és eszközkiállttás iránt, amelyet Agri-Mech '94 címmel a Gödöllői Agráregye­tem és az Agri-Expo beru­házási iroda szervezett. A be­mutatón 60 hazai és külföldi cég kínálta legmodernebb termékeit, amelyek igencsak kapóra jöhetnek a megújulás előtt álló, átalakuló mezőgaz­daságnak. A jelenlegi géppark nagy része ugyanis elavult, cserére szorul. A kormány most elkészült pótköltségvetéséből a mező­gazdaságnak elkülönített 16 milliárd forint egy része is OMEK helyett A realitásokhoz sokkal job­ban közeleít egy másik kon­cepció, amelyik 1996-ban, a honfoglalás 1100 éves évfor­dulóján a Szeri Expo megren­dezését tűzte ki célul, függet­lenül attól, lesz-e világkiállítás, avagy sem. Az elképzelésekről Kecskeméti János, Opusztaszer polgármestere adott infor­mációkat. Kecskeméti szerint amiatt, hogy 1995-ben átadják a nagy­közönségnek a jelenleg resta­urálás alatt álló Feszty körké­pet, ugrásszerűen megnő az ópusztaszeri emlékpark látoga­tóinak száma. Jelenleg évente 150-200 ezer turista fordul meg a skanzent, Árpád-kori romokat is magában foglaló nevezetességben, de számuk 1996-ra elérheti a 800 ezer, avagy 1 milliót. „Szeretnénk, ha minden magyar, bárhol is él a világban, egyszer életében elzarándokolna ide" - mondta a polgármester. Hogy ne csak pár óráig maradjon, a park mellé üdülő- és expófalut, idegenforgalmi központot szeretnének építeni. A megvalósítás azonban még gyerekcipőben jár, hiszen az emlékpark környéke mind­eddig szántóföld volt. Végle­ges rendezési terve most ké­szül. A hely ideális, csak tőke­erős vállalkozók kellenének. A jelentkezők közül a legelőreha­ladottabb állapotban a Szeri Expo pályázata van, amelynek gazdája a Dél-Alföldi Média Kft. A cég 1992-ben kereste meg az ópusztaszeri önkor­mányzatot az ötlettel, s a meg­beszéléseket előszerződés kö­vette. A kft. ugyanis az egyet­len olyan vállalkozás, amelyik az emlékpark bejárata mellett saját földterülettel, magvaló­síthatósági tanulmánnyal, s üzleti tervvvel rendelkezik. éppen ezt a megújulást szol­gálja. Amint a kiállítás kereté­ben megrendezett agrárfóru­mon is szóba került, igen fontos az új gépek beállítása mellett az oktatás megszerve­zése is, ezek a berendezések ugyanis igen bonyolultak, nem egy közülük komputertech­nikával működik, kezelésük magasfokú szakismeretet igé­nyel. A kiállítás ideje alatt euró­pai agrár-felsőoktatási konfe­renciát is rendeztek, gyakorlati gépbemutatókat tartottak, szaktanácsadással szolgáltak. a Szeri Expo? Ópusztaszerrel kap­csolatban sok vállal­kozó dédelget külön­böző terveket. A Dél­magyarországban és a Csongrád Megyei Hír­lapban nemrégiben a szegedi Euroskanzen Kft. nagyszabású beru­házási tervelt Ismertet­tük, azokat, amelyek blo- és ökopark néven 20-25 év alatt lépésről lépésre valósulnának meg az emlékpark kö­zelében. Nem elvetendő a polgármester szerint az a terv sem, amelyik a Szeri Expót a hajdani OMÉK (nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás, vásár­ral egybekötve) Utódjának gon­dolja. A Szeri Expó ráadásul Közép- és Kelet-Európa állan­dó termék- és terménybe­mutatója is lehetne. A szűk gazdaságosságon és a szakmai jellegen kfvül a Dél­Alföldi Média Kft. tervei sem mellőzik a sóbizniszt: az expo közvetlen környezetében ugyanis lehetőséget látnak sátor- és jurtaváros felépíté­sére, kifejezetten a szórakoz­tatás céljaira. Ópusztaszer iránt nagy az érdeklődés, aminek kézzelfogható bizonyítéka, hogy 1996-ban a következő rendezvényeknek ad otthont a község: megyék második or­szágos gyűlése, magyarok, finnugor népek, kunok világ­találkozója és a Holocaust Magyarországon kiállítás. F. K. A Bezár a Szeged Minden valószínűség szerint szeptember végén bezár Szeged egyik legnagyobb étterme a Szeged. Pártában maradt. Sokadszorra hirdeti már meg az AVÜ megbízásából a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat felszámolóbiztosa, mind ez ideig azonban nem jelentkezett érdemi kérö. Még ajánlatot sem nagyon tettek a 18 millió forint körüli kikiáltási árra, ami ebben az esetben készpénben fizetendő. Se kárpótlási jegy sem E-hitel. A bérleti jog privatizálásán felül évi 5 millió forint bérleti díj fizetésével is számolnia kell az új tulaj­donosnak. Eddig még senki sem akart számolni, s ami a legérdekesebb, még úgy sem, hogy profilkötöttség nélkül kínálják a többszáz négyzetméter alapterületű üzletet. Tucatnyi butik ugyanis mégsem nyitható, ott van a szigorú műemlékvédelmi felügyelet, s bizonyára nem engedi összeszabdalni a nagyobb helyiségeket. Ebben a méretben vendéglátással ma már nemigen érdemes foglalkozni, elmaradtak a nagybuszos ebé­delő, vacsorázó csoportok, s tucatnyi magántulajdonú étterem nyitott a belvárosban. Egymással versenyezve óhatatlanul a vendég érdekeit szolgálva. A Szeged Étterem évek óta veszteséges, esetenként bizony kon­gott az ürességtől. A híres-hírhedt bár azonban tagad­hatatlanul hozzátartozott a szegedi éjszakához, s túlélt minden jelentkező, majd rövidebb, hosszabb idő alatt kifújó konkurenciát. Mostanában bérlik, pénteken és szombaton megy, hétköznap kevésbé. Nem sokkal lehet nulszaldó felett. Miért éppen szeptemberben zárnak be? A teraszos nyár jó volt, mozi előtt vagy mozi után beültek a szegediek, a sör hideg volt. Mindig ez tartotta a lelket az étterembe, a télnek viszont már nem mernek neki­vágni. Továbbá most még van pénz végkielégítésekre, s nem elhanyagolható szempont az sem, hogy melyik utolsó néhány hónap lesz a kifizetések alapja. (ffc A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE • Újra két műszak a szegedi gyufagyárban Nagy magyar munkanélküliség Késztennék. Majdnem olyan, mint a gyufa Vass István Péter Hétfőtől ismét két műszakban dolgozik a szegedi gyufagyár, s ez a tény valamiféle fellendülést sejtet. Ugyanakkor azt sem felejthetjük, hogy egy évvel ezelőtt is két műszak volt, a csökkentett termelést csak az idén vezették be. Mi tehát a változás oka. milyen új megrendelést kapott az üzem, és tartós lesz-e a duplájára növekvő munkaidő? - kérdeztük Ambrus László gyáregységvezetőt. - A konkrét válasz előtt egy általános átalakulásról kell szólnom. A korábbi (Ambrus László minden ésszerű komp­romisszumra hajlandó: - Aki dolgozni akar, jöjjön, közös akarattal elhárítjuk az akadályokat - ám szavainak alig van hatása. Tizen helyből elutasítják az ajánlatot.) Kiss János ekkor figyelmezteti az asszonyokat, hogy aki elfogadható indok nélkül lép vissza, attól megvonják a juttatást. Néhány percnyi párbeszéd után megfordul a hangulat, végül csak öten tartanak ki a nemleges válasz mellett, közülük ketten egészségügyi okokból. S van, aki mérgezéstől fél, mert - mint mondja -, a sógornője is ott betegedett meg. Kedden reggelig közülük hárman je­lentkeznek a gyufagyárban munkáért. állami gyufaipari vállalat tavaly Magyar Általános Gyufaipari Kft.-vé szerveződött, amelyben Európa legnagyobb és leg­ismertebb szakmai vállalkozása, a svéd Swedih Match többségi tulajdont szerzett. Számukra nem csupán a magyar piac meghódítása volt a cél. tehát nem kellett gyárbezárástól tartanunk. Sokkal inkább a fejlesztésre koncentráltak, mindkét gyáregységben modern gépsorokat szereltek fel. Mi például a levélgyufa­gyártást gépesíthettük, de a műszaki korszerűsítés jelenleg is folyik. Ez látszik már tavasz óta a kis dobozokon. Megjelent a Korona felirat, s egyúttal szebbek is lettek a magyar gyufák. 0 A külföldi termékek megjelenésével mégis csökkenteni kellett idén ja­nuártól a termelést. - Valóban voltak gondjaink, mert az import gyufák megjelenésével valamelyest csökkent a mi gyártmányaink iránti kereslet. Ennek megértéséhez tudni kell azonban, hogy a kisdobozos külföldi gyufát alig egy forintért vásárolták meg a kereskedők és a boltosok, mi viszont egy forint hetvenért kínáltuk portékánkat. Persze, hogy eleinte annak volt nagyobb keletje, hiszen ugyanannyiért árulták, mint a miénket, s így nagyobb volt rajta a ha­szon. A kereskedők azonban hamar rájöt­tek, hogy a konkurens termék gyufaszálai közül csak minden második gyullad meg, ezért ismét minket keresnek. A Korona címkét épp ezért vezettük be, hogy minden vásárló lássa: ez magyar termék, jó mi­nőséggel. És ez az a színvonal, amivel megjelenhetünk a nyugat-európai piaco­kon. A svéd tulajdonos emiatt adott export feladatot gyárunknak, s emiatt kell fokoz­nunk a gyártást. 0 Érdemes erre a munkára másik műszakot indítani? - Nagyon is, mivel többéves felfutást biztosít ez a megrendelés. 0 Hány embert vesznek fel? - Inkább úgy mondanám: 70 betanított dolgozóra lenne szükségünk. De nem jön­nek! Első hirdetésünkre négyen je­A gyártást gépesítették. Millió, mill lentkeztek, ebből kettő rögtön el is ment azzal, hogy tizenhatezer nettó bérért nem dolgozik, csaknem annyit munkanélküli­segélyként is megkap. Emiatt a szeptember 5-ei indításhoz most gyufagyári nyugdí­jasokat és diákokat alkalmazunk. Pedig a munka nem nehéz, a valóban dolgozni akaróknak jó lehetőség lenne. 0 Milyen helye van a szegedi gyárnak a magyar gyufagyártásban? - Magyarországon évek óta csökken a gyufaigény. Ennek oka egyrészt az öngyúj­tók terjedése, másrészt a háztartásokban mind több helyen gázgyújtót használnak. Most hozzávetőleg 500 millió doboz fogy el egy esztendő alatt. A budafoki gyár­egység zömmel exportra termel, így Szegedről láttuk el jóformán a teljes belföldi piacot. A már említett külföldi termékek megjelenésével csökkent ugyan részesedésünk itthon, de a gyufák döntő többségét még mindig a mi kft.-nk adja. És reményünk van arra, hogy ismét nagyobb rész legyen a miénk, legalábbis a hazai piacon. 0 Péntek reggel 8 óra, a munkaügyi központ alagsori terme. Ambrus László igazgató „toboroz". A központ fiatal munkatársa, Kiss János szabadkozik: hét­főn harminc asszonynak küldtek ki tér­tivevényes levelet, ebből most tizennégyen vannak itt. A többiek...? Az igazgató: i gyufaszál. (Fotó: Schmidt Andrea) - A munka nem könnyű, de viszonylag tiszta. Gépeket kell kiszolgálni, két műszakban. Százforintos órabért tudunk adni a betanítás egy hónapjára. Aki marad, vállalja a további munkát és bonyolultabb feladatokat is képes elvégezni, az bér­emelést kap. Mindenkinek 1200 forintos étkezési hozzájárulást biztosítunk, a délutáni műszakosok 30 százalék pótlékot kapnak. A vidékiek útiköltségéből 80 százalékot átvállalunk. (Teljesen mindegy, hogy a magabiz­tosságot mutató, de igazából jelentkezőket kérő igazgató mit mond. A lányok, asszonyak időközben 15 főre emelkedett csapatának nem tetszik ez a munka­lehetőség. Egyáltalán: hol van ez a gyufagyár ?És poros-e?) Egyetlen hölgy érdeklődik komolyan, hogy a gyerekeket nevelő asszonyoknak járó hétórás munkakezdés lehetne-e háromnegyed nyolc, mivel a kicsit iskolába kell vinnie. Ambrus László hajlik a kompromisszumra: - Ezen ne múljon, ha önnek így lenne a megfelelő, hát dol­gozzon háromnegyed 8-tól fél 4-ig. A „másik oldal" továbbra sem enged. ­Én öt gyereket nevelek egyedül, nem vállalhatom a munkát. - Nekem orvosi igazolásom tanúsítja, hogy ilyen helyre nem mehetek dolgozni. - Két műszak mellett a tízéves fiam elcsavarog délután, mert mi egy ilyen környéken lakunk ­sorolják a kifogásokat. Egy ifjú hölgynek pedig az nem tetszik, hogy rákényszerítik erre a munkára. - Miért nem ajánlanak valami olyat, amit szívesen csinálnék? Ha ezt nem vállalom, akkor elveszik azt az 5980 forintos jövedelempótló támogatást is?.

Next

/
Oldalképek
Tartalom