Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-03 / 180. szám

10 RÖVIDEN DÉLMAQYARORSZÁQ SZERDA, 1994. AUG. 3. Sivatagi show a határon • A kis asszonyka már vagy félórája bajlódik a két év körüli fiúcskával. A karjában tartva sétáltatja, tologatja az összecsukható babakocsiban, befekteti az autóba. A kicsi hol sír, hol elhallgat, de inkább az előbbit gyakorolja. - Nincs annyi esze, hogy idejöjjön vele az árnyékba szólal meg valaki. Ibolya, a szegedi vöröskeresztes indul is az út felé az asszonyért és a gyerekért, hogy lecsalja őket az egészségügyi „centrum" árnyékába. A kis francia aszszony csak anyanyelvén ért és beszél, így hát ország-város játékkal próbálunk szót érteni vele. Lille-be valósiak, onnan indultak, Isztambulba tartanak nyaralni. Láthatóan hálás a vendéglátásért, ami annyiból áll, hogy a gyereknek gyümölcsízű vitaminitalt adnak. Az asszonykának mutatjuk, hogy a lajtos kocsiban jéghideg ivóvíz van. Iszik a tenyeréből, de mosná is az arcát, amit viszont nem enged a „törvény", hiszen a négy lajtos kocsi vizét csak fogyasztásra szánták. A kis francia asszony kétségbeesetten mutat a határ felé, és egyre azt hajtogatja: fantasztik. Igen, fantasztik, de így festünk mi itt, a Balkán kapujában, ahol a kocsisor utolsó autója két kilométerre áll a nagylaki határátkelőtől. Az autólánc pénteken délután 3kor pontosan a vöröskereszttel jelölt sátor vonalában ér véget. A polgárvédelmisek lakókonténerje és a vöröskeresztes sátor, meg a köztük felállítottnapernyő némi védelmet ad a tűző nap ellen, s még valamicske kis fuvallat is érződik itt. Néhány méterrel arrébb az úton, tenyérnyi árnyék sincs. Fullasztó, kábító a hőség, lehet vagy 38 fok. S ebben a katlanban várakozik órákon át több ezer autó, több tízezer utasával. Amint végignézek a reménytelenül hosszú autó- és kamionsoron, s a mellettük tántorgó embereken, csak egyetlen szó jut eszembe a helyzetet jellemzendő: embertelen. • Pedig a hétvégi roham még csak most, pénteken délután kezdődik. Ezért is csak ez idő tájt állítják fel az elsősegélynyújtó sátrat. Kivált a hét végén van szükség az orvosi, ápolói segítségre, hisz akkor állnak órákig a kocsik, s ezért több a rosszullét. - A Csongrád Megyei Vöröskereszt, kiskatonák, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegedi orvosai és a hétközben is szolgálatot teljesítő - polgárvédelmisek közösen tartanak egészségügyi ügyeletet - mondja Bara Miklós százados, a makói polgári védelem parancsnoka, aki immáron a negyedik török inváziót asszisztálja végig a nagylaki határon. A százados a nagykönyvbe lapoz, s onnan olvassa az idei „szezon" eseteit. - Fejfájás, fogfájás, melegallergia, ájulás, darázscsípés okozta rosszullét, ezek a leggyakoribb problémák - sorolja. - Ilyen esetekben gyógyszert adunk, vagy sokszor az is elég, ha az illetőt a „katlanból" ide hozzuk a sátor árnyékába, Segélyhely és az éltető víz megitatjuk, és pár perc múlva jobban lesz. Volt az idén már bokatörés is: az egyik kamionos kiesett a kocsijából. Őt kórházba szállítottuk, mint ahogyan azt a nőt is, akinél vakbélgyanút diagnosztizált a doktor úr. Sok az égési sérülés, mert főzik a teát, és leforrázzák kezüket-Iábukat. Idáig jutunk a baleseti és a rosszulléti statisztikában, amikor korántsem törökös külsejű férfi siet a sátor felé. Epilepszia, epilepszia - hajtogatja, miközben mutat az auótósor vége felé, ami nem sokkal messzebb van a sátortól. - Ki kell hozni! - adja az utasítást Bara százados, s Györgyike, a makói Vöröskereszt vezetője indul fel az útra a sárga Trabantjával. A sátortól figyeljük. Nem tetszik a dolog a többieknek, s nem akatják kiengedni a sorból a fekete Mercedest. Indulnak a polgárvédelmisek. Némi tolatgatás előre-hátra, míg kiszabadul a Merci, s legurul a sátor mellé. Németek. Magyarázzák, hogy a gyerek epilepsziás, ugyan rohama még hála Istennek nincs, de nem fogja soká bími a várakozást. A papa igazolásképpen mutogatja a hátul fekvő, szemmel láthatóan beteg kisfiú gyógyszereit, és csak annyit kér, hadd menjenek soron kívül tovább. Nekik most ez lenne az elsősegély. A sárga Trabi felvezeti a Mercit a poros mellékúton a határig, s kér soron kívüli átbocsátási. • Több liter ásványvíz „társaságában" beszélgetnénk tovább az ügyeletes csapattal a „hűsben", de újabb látogató érkezik. Valószínű az asztalon sorakozó üdítők zavarták meg, de mindenáron sört akar, s már lobogtatja is az ezrest. - Nó büfé - világosítja fel világnyelven az egyik kiska-* tona, s a vendég kénytelen beérni a friss vízzel. Végre egy igazi török! kapjuk fel a fejünket a lajtos kocsiból vizet „fakasztó" törülközős-turbános férfi felé. Olyan vidám, mintha éppen hegyi patakocska partján hűsölne - gondtalan. Megtölti az üvegeit, s szalad a határ felé. - A törökök nagyon bírják, talán azért, mert őket nem éri itt meglepetés. Ők bekalkulálják az idegőrlő várakozást mondja Györgyike, aki időközben visszatért, miután átkalauzolta a határon a németeket. - A legrosszabbak a német állampolgárságú románok toldja meg a jellemzést Bara százados. - ők sokat cirkuszolnak, dudálnak. A múltkor egyikük kis híján ránk borította az asztalt, mert nem tudtunk neki hideg sörrel szolgálni. Képtelenek tudomásul venni, hogy ez van, nincs mit tenni, várakozni kell, ilyen embertelen melegben is. Pedig az idén a tavalyinál jobb a helyzet. Ezen a nyáron az eddigi leghosszabb várakozási idő 12 óra, tavaly 24-30 óra volt a „csúcs". Délután 5-kor megérkezik az aznapi hivatalos jelentés a várakozási időről: személygépkocsik 5, kamionok 10 óra. Látszik a lassulás. Míg egy órája lassú menetben araszolgattak a határ felé, úgy fél öt, háromnegyed öt körül már leállnak, s nincs mozgás. A vöröskeresztes sátortól már legalább egy kilométerrel feljebb van a kocsisor vége. Egy sárga mikrobusz vagy egy fél órája áll velünk egy vonalban. Utasai, mint kiderül, Európát járó németek. Négy kalandvágyó srác, akik azért az induláskor ekkora kalandra nem számítottak. Közülük ketten is kérnek fejfájáscsillapítót, a másik kettő beéri a percekig enyhet adó hideg vízzel. • A sárga Trabinak újra az útra kell mennie, mert ismét beteget jelentenek. Ezúttal a magyart törve beszélő tolmács hozza a hírt, hogy az egyik kocsiban cukorbeteg nő lett rosszul. A sorból nagy nehezen kivergődő autóban olaszok ülnek. Az alkalmi tolmács segítségével megértetik, hogy az asszonyt már Röszkén látta orvos, van nála inzulin, be is adta magának, de ülni nem bír a beteg gerince miatt. A félig hátradöntött ülésen halálsápadt középkorú nő fekszik, aki a mentő szó hallatán még fehérebbé válik. Persze akarata ellenére senkit sem lehet kórházba kényszeríteni, s ő hallani sem akar erről. - Akkor átkísérjük a határon, s menjenek szerencsével, talán célba is érnek - mondja Györgyike, s már indítja ismét a sárga felvezető kocsit. - Nála legalább van inzulin - jegyzi meg a százados. - A múltkor olyan cukorbeteget emeltünk ki a sorból, akinél nem volt. Szerencséje, hogy itt lett rosszul a sátor közelében, és segíteni tudtunk. • A hőség az este közeledtével sem csökken, a kocsisor viszont nő, immáron a szemünk látóhatárán túlra. Jószerével még ugyanazokat az autókat látjuk a sátor vonalában, mint egy órával ezelőtt. A románoknál, a határon, egy órával ezelőtt kezdődött a műszakváltás. Isszuk a ki tudja hányadik pohár ásványvizet. A lajtos kocsinál egyre többen gyülekeznek, ha gyerek is arra téved, adják neki a bioitalt. Van ezenkívül még bébiétel, tea, keksz, és mindig friss víz. És vannak ingyen és bérmentve, saját szabadságuk és szabadnapjuk terhére itt őrködő orvosok, vöröskeresztesek. Próbálnak legalább egy cseppnyi Európát csempészni ebbe a sivatagi showba. Kalocsai Katalin Törököt „fogtunk". (Fotó: Gyenes Kálmán) Az egészségügyis stáb pihenőidőben • Petőfi rádió Új adófőszerkesztő • Időben gondoskodni - önmagunkról Többletnyugdíj a pénztárból Mindnyájan tapasztaljuk, hogy a nyugdíjak értékállóságát - legalábbis a magyar gazdaság mai helyzetében - nem tudjuk megőrizni. Aki nemcsak egészségben, hanem anyagi biztonságban is szeretné nyugdíjas éveit leélni erre akkor kap nagyobb esélyt, ha kiegészítő biztosítást köt - netán éppen a most alakuló nyugdíjpénztárak egyikénél. Szirányi János, a Magyar Rádió elnöke augusztus 15-ei hatállyal Sárközy Erikát bízta meg a Petőfi rádió adófőszerkesztői feladatainak ellátásával. A rádió elnöke ugyancsak augusztus 15-ei hatállyal visszavonta a Petőfi rádió adófőszerkesztő-helyettese, Radnóti László megbízását. Radnóti továbbra is a Petőfi munkatársaként fog dolgozni. Mint ismeretes, Dénes Gábor volt adófőszerkesztő már korábban távozott a rádióból. Az új adófőszerkesztő Sárközy Erika, a Magyar Televízió főmunkatársa több ismert műsor, így például a Hőmérő és a Reggel felelős szerkesztője volt korábban. • Milyen céllal kívánja létrehozni az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége nyugdljiztosítási intézményét? - kérdezte a Falutévé riportere dr. Oláh Andrást, az ÉFOSZ elnökhelyettesét. - A múlt év decemberében elfogadott pénztártörvény szerint a nyugdíjbiztosítási pénztár alapításához minimum tizenöt természetes személy szükséges. Ők önkéntes alapon biztosított pénztárt szervezhetnek. Ez a feltétel azonban csak a szükséges, de nem elégséges feltétel, hiszen tizenöt természetes személy részben nem tud annyi tőkét akkumulálni, amennyiből egyáltalán egy ilyen biztosító pénztár majd a felhalmozási időszak végén működni képes, részben pedig a megalakulásnak szervezési és egyéb feltételeit sem képes biztosítani. Ezért a világon mindenhol, így nálunk is vagy ágazati vagy területi alapon szerveződnek meg ezek a biztosító pénztárak, természetesen az önkéntesség figyelembevételével. • Milyen előnyt jelent a tagok számára? - Azt, hogy a társadalmi alapú biztosítás, vagyis a kötelező társadalombiztosítás és az üzleti alapú, a biztosító intézetek által kínált különböző biztosítások közé beékelődik egy olyan' nonprofit tfpusú biztosítási forma, amely mindkét előbb említett biztosítás előnyeit hordozza magában. A társadalombiztosításból azt az előnyt, hogy válogatás nélkül mindenkit köteles a biztosító pénztár felvenni, tehát nem preferálhat csoportokat, akiket kizár vagy megnehezíti a felvételüket. Az is előnye, hogy nonprofit szervezet révén, azokat a költségeket nem kénytelen magára vállalni, amit az üzleti biztosító gyakorlatilag kénytelen. És egy olyan hosszú távú öngondoskodási formát biztosít, amely a művelt világban már mindenhol működik. így egy olyan nyugdíjkiegészítés áll rendelkezésére a pénztártagnak, amely számára egy nyugodt öregséget biztosít. Annak is köszönhetően, hogy az ilyen biztosítás 10 éves ciklusra épül. • Honnan töltik fel pénzzel? - A pénztártagok kétféle módon jutnak pénzhez. Egyrészt a munkaadó, másrészt a munkavállaló saját befizetése alapján. Mind a két befizetési forma nagyon jelentős adókedvezményekkel könnyített, hiszen itt egy társadalmi igény kielégítéséről van szó. Személyi-jövedelemadó és társasági kedvezmények egyaránt érvényesülnek ebben a biztosítási formában. • Antikommunista Liga Torgyán József Moszkvában is felszólal Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke Moszkvába utazott, hogy eleget tegyen a Világ Liga a Szabadságért és Demokráciáért világszervezet meghívásának, amely az orosz fővárosban tartja fórumát. Torgyán József - aki a 127 országot tömörítő Antikommunista Liga magyarországi tagozatának elnöke négy napot tölt Moszkvában. Az elnök egyebek között felszólal a világszervezet tanácskozásán, valamint megbeszéléseket folytat külföldi politikusokkal és gazdasági szakemberekkel.