Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-22 / 195. szám

HÉTFŐ, 1994. AUG. 22. „Maria még most is segít" - mondja Sass Sylvia m Kiállítás a megyeházán Philip Morris és a művészet Fotó: Nagy László teket játszva elsajátítottam. Hétéves lehettem, amikor indultunk a Balatonra, s mondták a szüleim, hogy a Szaxóniaexpresszel megyünk. Erre nyafogni kezdtem, hogy nem akarok összhangzattanozni, mert azt hittem, hogy a Szaxónia valamilyen összhangzattannal kapcsolatos szakszó. A gyerekkori játékos, mégis komoly zenetanulás mellé az már a Jóisten adománya, hogy abszolút hallásom van, így modern dolgokat is borzasztó könnyen intonálok. • Önt a hetvenes évek végén sokan Maria Callas méltó utódjának nevezték, s nagy szenzáció volt, hogy a zárkózotton élő nagy díva is fogadta.. Gyakran gondol erre a találkozásra? - Vele még ma, hosszú évekkel a halála után is állandó kapcsolatban állok. Egyetlenegy alkalommal, a párizsi lakásában találkoztunk. Négy-öt órán keresztül beszélgettünk, sokat énekeltetett, tanácsokat adott. Felajánlotta, hogy minden hónapban menjek ki hozzá Párizsba, mert tanítani szeretne. Találkozásunk után még körülbelül fél évet élt. Később nagyon bántott, hogy nem mondtam el neki világosan, hogy nem azért nem tnegyek, mert nem szeretnék, vagy nem innám szomjasan azt, amit ta• „Élő művészet" címmel kortárs képzőművészeti kiállítás nyílt az elmúlt hét végén a megyeházán. A budapesti székhelyű T-ART művészeti alapítvány ötven alkotója mutatkozott be a szegedi közönségnek. Az alapítvány - melynek fő támogatója a világhírű Philip Morris cég - célja: a művészeti ismeretterjesztés, a különböző művészeti ágak közötti kapcsolat mélyítése, valamint egy kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása a fővárosban. A megnyitón jelen voltak többek között az alapítók, Tenk László festőművész és felesége, Tenk Zsófia, valamint a Philip Morris ügyvezető igazgatója, Gregory Courtier. A kiállítást Vastagh Pál igazságügy miniszter nyitotta meg. A tárlat megtekinthető: szeptember 23-ig, naponta 10-18 óráig. Sz. C. Sz. Fotó: Nagy László • Ki tudott többet Szegedről? A legifjabb továbbjutó: Barát János A Ki tud többet Magyarországról? országos szellemi vetélkedő. Szegedről szóló elődöntőjén a Hajdú és a Rimóczy család versengett egymással. A két csapat közül Hajduék bizonyultak felkészültebbnek, hat pontos fölénnyel jutottak tovább a középdöntőbe. A vetélkedőről a győztes csapat legifjabbik tagját, az egyetemista Barát Jánost kérdeztük. • Hogyan jött össze a „család"? - Édesanyám, dr.Hajdu Ágnes, mint csapatkapitány, Czene Zoltánná Vass Mária segítségével próbált olyan versenyzőket toborozni, akik jól ismerik Szegedet és az országot. Dr.Somorjai Ferenc gimnáziumi tanár és Halmai Emil mérnök ilyen emberek, hiszen mindketten idegenvezetősködnek évtizedek óta. Somorjai Ferencnek nemrég jelent meg a Csongrád megye című kötete és most készül a Budapestről és a Magyarországról szóló könyve. Halmai Emi pedig az ipari létesítmények é: a sportkérdések ismerője. Ki ;s Ernőt, a Bálint Sándor művelődési ház igazgatóját főként zenei tájékozottsága miatt hívták meg a csapatba, nekem pedig a másik stúdióban, az ügyességi feladatoknál kellett helytállni. • Melyik feladat bizonyult a legnehezebbnek? - A kérdések nem voltak túl nehezek, inkább az volt kellemetlen, hogy kilencven percig álldogálnunk kellett. Ugyanig a tévések az első percekben elvitték alólunk az ülőgarnitúrát. Az utolsó percekből pedig még a monitoron sem láthattam semmit, mert a verseny vége felé, gyorsan beültettek egy autóba és átvittek, a városházára ünnepelni. Így csak utólag tudtam meg, hogy hat ponttal előztük meg a másik csapatot. A legkellemesebb élményem viszont a verseny utáni beszélgetés volt az ellenféllel. A Szeged étterem teraszán késő éjszakáig társalogtunk és ismerkedtünk a másik csapat szimpatikus tagjaival, Hemmert Jánossal, Rimóczy Károllyal, Rimóczy Ritával, Varga Lászlóval és Szabó Enikővel. • Mennyit lehetett megtanulni Szegedről a rövid felkészülési idő alatt? - Most fedeztem föl magamnak igazán ezt a várost. A szűk két hét alatt, biciklivel bejártam szinte minden zugát. Most jöttem rá, milyen gyönyörű helyen lakom! A következő dolgunk lesz az Alföld szépségeivel ismerkedni, a középdöntő témája ez a tájegység lesz. Pacsika Emília Nem emel árat a Richter Nem emeli termékei árát a Richter Gedeon Rt. Gyógyszergyár. Erről a társaság ügyvezetése döntött azt követően, hogy a közelmúltban a kormány jelentősen, 8 százalékkal leértékelte a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. A tájékoztatás szerint az rt. nem kéri az idén a társadalombiztosítótól gyógyszerkészítményei árainak emelését. Annak ellenére döntött így a társaság ügyvezetése, hogy a leértékelést követően nagy mértékben drágultak a vegyianyagok és a kiszerelóanyagok is. • Pénteken délután a zsúfolásig megtelt JATE Aulában Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója nyitotta meg a világhírű operaénekes, Sass Sylvia festményeiből rendezett kiállítást. A megnyitón nagy sikerrel mutatkozott be az énekesnő szegedi származású, építész végzettségű magántanítványa, Börcsök Gizella Lilla, aki Budai Márta zongorakíséretével Verdi, Bizet, Saint-Saens műveiből énekelt. Sass Sylviával a megnyitó elótt beszélgettem. • Mióta fest? - A festés nagyon régi szenvedélyem. 1975-ben, amikor Hamburgban énekeltem, a szállodába menet a kirakatban megláttam egy festőkészletet csodálatos fadobozkában. Minden együtt volt benne, csak állványt és vásznat kellett vennem hozzá. Ezzel gyerekkori álmom valósult meg, mindig szerettem volna olajfestékkel vászonra festeni. Rögtön az első kép jól sikerült, ami arra buzdított, hogy folytassam. Teljesen autodidakta módon tanultam festeni. A legjobban kedvelt nagy festőművészek képeinek egyes részleteit kinagyíttattam, s úgy tanulmányoztam. Nagyon szeretem Cézanne-t, Van Gogh-ot. Chagallt, Rembrandtot, bújtam a róluk szóló könyveket. Szerencsém volt, sok olyan kiállítást láttam. ahol egészpn közel merészkedhettem a képeikhez, még az ecsetvonásaikat is megfigyelhettem. • Nemcsak fest és énekel, hanem tanít is. Mit mondana legfontosabb tanácsként pályakezdő fiatal énekeseknek? - A bölcsek köve nem az enyém. A növendékeim számára azt szeretném elsősorban átadni, tudatosítani, hogy az operaéneklés nem szakma, hanem művészet. Nagyon fontos, -hogy a zeneszerzők, a zene és az érzelmek iránti alázatot meg tudják őrizni, s ne a karrierlehetőséget lássák ebben a pályában, hanem a gyönyörű szerepeket, amelyeket meg lehet hódítani. • Legendák keringnek arról, hogy milyen könnyedén képes kottából ismeretlen dolgokat első látásra leénekelni... - Nagyon meghatározó volt számomra, hogy mindkét szülőm zenész. Édesanyám operaénekesnő és pedagógus, édesapám pedig zongora és orgona szakot végzett, karnagyként kórust is vezetett, több mint negyven éven keresztül a budapesti József Attila Gimnázium énektanára volt. Hároméves koromban már zongorázgattam, ötéves koromtól aktívan tanítottak, s egészen kicsi koromban a zenei alapelméle• Segíthetnek a számítógépek Megtalálták a dyslexia okát? A sok gyerek, szülő és tanár életét megkeserítő dyslexia (olvasási gyengeség) okait kutatva, amerikai ideggyógyászok arra a megállapításra jutottak, hogy kialakulásánál nem látás-, vagy hallásproblémák játszanak döntő szerepet. - Idegi alapon nyugvó orvosi problémával *van dolgunk - közölte a kutatócsoport vezetője. Dyslexiások agyát vizsgálva azt találták, hogy m(g a jobb agyféltekében a kis és nagy idegsejtek normális keveréke megtalálható, addig a beszéd és olvasási „központokat" rejtő bal féltekében a normálisnál sokkal több a kis sejtek és kevesebb a nagyok aránya. Mivel a nagy sejtek az információ gyors feldolgozására „szakosodtak" a kis és nagy idegsejtek egyenlőtlen eloszlása a két agyfélteke között akadályozza a gyerekeket a beszédben és az olvasás tanulásában. Vonatkozik ez különösen azokra a szótagokra, amelyek szokatlanul gyorsan képezhető zöngés záróhanggal végződnek. Ebben az esetben valószínűleg a számítógépek nyújthatnak megfelelő segítséget, amelyek ezeket a „gyorshangzókat" lassítva „mondják ki", időt hagyva a gyerekeknek, hogy a mássalhangzókat meghallják. Fotó: Nagy László nítana. hanem azért nem, mert Magyarországon akkoriban gyakori nyugati utazáshoz - ha nem dolgozni mentem - szinte lehetetlen volt útlevelet kapni. Arról nem is beszélve, hogy anyagilag ki fedezte volna a párizsi utazásaimat, amikor még albérletben laktam... Azóta is nagyon gyakran visszagondolok a beszélgetésünkre. Ha lehetett négy-öt órába sűríteni egy élet tapasztalatát, akkor ő átadta nekem. Rengeteg hangfelvételét őrzöm, olyanokat is, amelyeken próbál, gyakorol, élő előadások felvételeit is, amelyek izgalmasabbak a nagy, hivatalos, stúdiókörülmények között készült felvételeknél. Ezeket szinte iszom. Megmaradt közöttünk egy „Maria, segíts!" - kapcsolat. Sokszor az ó technikai megoldásait hallgatva jövök rá a számomra is megfelelő énektechnikai megoldásra. Maria még most is tanít, most is segít. • Az Operaházhoz most milyen kapcsolat fűzi? - Hét évig voltam tagja, majd utána sokáig minden évben meghívott vendégként legalább két-három előadást énekeltem. Petrovics Emil igazgatása alatt volt 2-3 éves szünet az eredeti nyelvű operajátszással kapcsolatos vitánk miatt, de később ó maga volt, aki felajánlotta életem szerepálmát, Richárd Strauss Saloméját, amelynek operaházi premieijét én énekeltem. Az új igazgatással újabb szünet kezdődött, gondolom ez sem tart örökké... • Milyen szerepeket énekelne szívesen? - Az Adriana Lecouvreur című Cilea-opera címszerepét szeretném elénekelni. Ez a szerep az énekesek Paradicsoma, hiszen egy színésznőt kell eljátszani, csodálatos dolgokat lehet énekelni, sőt még prózát is kell mondani, a Phaedra-monológot. Kacérkodom egy régi szerepálmommal, a Carmennel is. • Most milyen feladatai vannak? - Miskolcon lesz koncertem. majd lemezfelvételre készülök. operaáriákat veszek fel a fiatal és tehetséges muzsikusokból álló Erkel Ferenc Kamarazenekarral. Utána Franciaországban Kékszakállú-premiert csinálok, majd Manchesterben ugyanezt a szerepet éneklem. • Az 1973-as szófiai énekverseny megnyerése után nagyon fiatalon, üstökösként robbant be a nemzetközi operaéletbe, sorra nyíltak meg Ön előtt a világ legnagyobb operaházai, a kritika is ünnepelte. Később mintha lefékeződött volna ez a szédítő iramú karrier. Úgy alakult a pályája, ahogyan elképzelte? - Többet kaptam a pályától, mint amit vala is reméltem. Tizenhat éves kislányként egy nagy piros függönyös hatalmas színpadról álmodtam. Ez a Milánói Scala színpada volt, ahol Maria Callas és Renata Tebaldi is énekelt. Megadatott nekem, hogy három premiert énekelhettem - a Manón Lescaut-t Domingóval, a Köpenyt és az Angelica nővért nem kevésbé híres partnerekkel -, s ezzel a non plusz ultrát elértem. Az már csak ráadás volt. hogy eljutottam a Metropolitan, a bécsi Staatsoper és a londoni Covent Garden színpadára, ahol tucatnyi premiert, több mint ötven szerepet énekeltem. Mindig az új szerepek meghódításának izgalma érdekelt. Elégedett vagyok azzal, amit elértem. Ami ezután jöhet, az már ajándék. Hollósi Zsolt hbnhmnmnihmmmmmmnmhnh