Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-18 / 193. szám

6 RIPORT CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 18. Megjelent a HDS & Délmadár legfrissebb száma! Egy érdekes és színes hétvégi lap a szegedi és a Csongrád megyei családoknak, pletykákkal, hihetetlen sztorikkal, bűnügyi történetekkel, sztárokkal és - sok-sok sporttal! A tartalomból: - Elena a szemével gyógyít - Az olajmaffia és a vámosok - Elindult a Konvoj! - Szeniccsel a mester sem hangoskodik - Pintért elzavarták. Fischert megvették - Kemenes (volt) a legkeresettebb - Kiss Tibor, Tóth János és az olimpia Keresse a holtokban és az újságárusoknál! • A/, egyeztetés roppant gyorsan ment. Vasárnap, tizenegykor, a Szeged teraszán. Mert nincs annál jobb, gondoltam naivan, mint amikor az augusztusi forróságban a vízilabdáról cseveghet az ember, egy árnyékos helyen, sört kortyolgatva. Na, ebből az egészből csak a vízre és a labdára vonatkozó rész valósult meg. A kánikula ugyanis egyik napról a másikra „beteget jelentett", és a hirtelen jött, huszonegy fokos hidegben inkább kávét és bambii kívánt a gyomor, semmint jóféle csapolt italt. Biztos, mi biztos Ezzel a 24 esztendős fiúval nehéz lehel összeveszni. Alapállásban (értsd: normális körülmények között) szinte folyamatosan mosolyog, ha kérdezik, lényegretörően válaszol, és egyáltalán: mintha hiányozna belőle mindennemű bántó szándék és gonoszkodási hajlam. Talán ezért is lepődtek meg néhányan szűk egy évvel ezelőtt, amikor a kis Lihotzky úgy döntött: elhagyja a várost. • Karesz, tisztáztad már magadban, hogy tavaly ilyenkor miért mentél el Szegedrőt? - Csalódást kell okoznom neked: én már tizenkét hónapja is pontosan tudtam, hogy mit, miért teszek. A Szeged SCben, finoman fogalmazva, tombolt a bizonytalanság, azaz sejteni se nagyon lehetett, hogy mi lesz a pólócsapat sorsa. Ebben a siraimas helyzetben egyszercsak megkerestek a BVSCWestel vezetői, és tettek egy megfontolásra érdemes ajánlatot. Pár napig töprengtem, kikértem a számomra fontos emberek - így például apám véleményét, aztán igent mondtam. • Szávai, a biztos miatt Azért a „Vasútnál" is vidám az élet. (Fotó: Hárs László) Pozsgay a BVSC-seket fenyíti: Csak gyertek ki a medencéből!... búcsúztál el a bizonytalantól. Tulajdonképpen logikus... - Nézd, nem titok, hogy a BVSC bérel nekem egy lakást az Árpád-híd pesti lábánál, és elég csinos fizetést is kapok a vasutasoktól. Hidd el, nem kerültem rossz helyre. • Azért szerencséd volt, hogy Gerendás Györgynek épp egy balkezes szélső kellett. - Hadd legyek szerénytelen: a BVSC mestere kifejezetten engem akart leigazolni... • Semmiféle lelkiismeretfurdalást nem éreztél, amikor az Újpestre távozott Szabó Zoltán után, többékevésbé váratlanul, te is elköszöntél a társaidtól? Csak azért kérdezem, mert a 92/93-as bajnokságban ti ketten dobtátok a szegedi gólok kétharmadát. - Egy percig nem állítom, hogy dalolva mentem el a Tisza partjáról. De sikerült meggyőznöm magam arról, hogy a személyes érdekek olykor mindennél fontOsabbak. Nekem tudniillik arra is figyelnem kellett, hogy megfelelő hátteret teremtsek a tanuláshoz. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a másoddiplomások szakképzését is komolyan veszik, tehát a vízilabdán kívül más „munkára" már nemigen maradt volna energiám. • A beilleszkedés általában egy problémás valami... - Vargát és Pétert már jól ismertem a válogatottból, így nagyjából tudtam, hogy mire számíthatok. Biztos voltam abban, hogy könnyebb dolgom lesz, mint mondjuk pár évvel ezelőtt Juhász Gabinak, aki Szegedről a „zsivány" fradistákhoz szerződött. Bár... Azt is világosan láttam, hogy a szentesi Tóth Lacin kívül nem sok vidéki játékos csinált karriert a • Három gólt vágott „Gyimának" m Miért mondott le a válogatottságról? Gerendásnak a kis Lihotzky kellett fővárosban. A BVSC egyébként egy külön kis sziget a pesti vízilabdában; nekünk saját uszodánk van, így hétközben alig-alig találkozunk a Vasas, az UTE vagy éppen az FTC pólósaival. Ennek a „kasztosodásnak" kétségkívül megvannak a maga előnyei... • Meg a hátrányai is. Ahogy hallottam, a többi pesti csapat nem túságosan lelkesedik a „Vasúiért". A szakemberek, az újságírók, mi több a játékosok egy jelentős része is durvának, sől kíméletlennek tartja a BVSC harcmodorát. - Az tény, hogy keménységért és jó értelemben vett agresszivitásért nem megyünk a szomszédba. De Gerendás Gyuri még soha, senkit nem biztatott arra, hogy az ellenfél legjobbját „tegye hidegre". • Ehhez képest Szegeden egy Bürg nevü vasutas vitéz valósággal kiütötte Molnár Tamást... - A vízben sok minden megtörténhet. Olykor egy-egy csúnya dolog is. • Az sem volt tál szép, hogy Pesten három gólt vágtál a Szegednek. Egy sorsdöntő, 9-8-as BVSCgyőzeimet hozó partin... - Látod, akkor tényleg furcsán éreztem magam. És persze örültem is egy kicsit. Hiszen mégiscsak az ország egyik legkitűnőbb kapusának, Scsegyerkin „Gyimának" keserítettem meg a napját. SzeEzzel a névvel nem lehet pingpongozni, cselgáncsozni, sőt talán még futballozni sem. Ha valakit ifj. Lihotzky Károlynak hívnak, már gyerekfejjel vesse magát a medencébe, ússzon, ahogy csak bír, és dobálja a gólokat, lehetőleg hármasával. Merthogy így kívánja a tisztesség. Meg egy (seregnyi tehetséget felfedező) pólúedző, bizonyos id. Lihotzky Károly. Aki mostanában nem csupán a junior EB-n is sziporkázó szegedi srácokra, Fodor Rajmundra, Molnár Tamásra és Mód Péterre lehet büszke, hanem - a fiára is. Annak ellenére, hogy „Karesz" '94 nyarán nem jött vissza a régi cimborák közé... ged ettől az esettől függetlenül örök szerelem marad számomra. Nem véletlen, hogy az újságban is mindig az SZVE eredményét nézem meg először... Hiába, nem lehet azt elfelejteni, hogy ebben a városban nőttem fel, hogy itt kezdtem vízilabdázni, s hogy Megyeri barátomék még ma is az ójszegedi Sportuszodában élik az életüket. • A BVSC-nél elégedettek veled? - Azt hiszem, igen. Legalábbis erre utal, hogy stabil helyem van az ország egyik legerősebb gárdájában. Az már egy másik kérdés, hogy a csapat vezetői a három „bronzéremnél" (bajnokság, MK, LEN Kupa) valamivel többet vártak. • A Sheffieldben EB-ezüstöt nyert válogatottban még szerepeltél, ám egy ideje már hiányzik a neved Horkai noteszéből. Miért? - Lemondtam a válogatottságot. • Csak nem Dala miatt? - Ugyan, vele semmi bajom. Végül is teljesen érthető, hogy nem csak a Szuper Kupagyőztes Újpestben, hanem a római vb-re, illetve az atlantai olimpiára készülő válogatottban is ő játszik Benedek és Vincze mellett. • Talán Horkai kívánt tőled túl sokat? A kapitány, ugye, fénykorában a te posztodon villogott. - Maradjunk annyiban: elsősorban az zavart, hogy egyeseknek többet, másoknak meg kevesebbet (sem) néztek el a keretben. De inkább hagyjuk ezt a témát... • Dr. Török Béla, a Szegedi VE elnöke a minap azt nyilatkozta a Délmagyarországban: elképzelhető, hogy Lihotzky Károly is visszatér Szegedre. - Valóban beszéltünk ilyesmiről. Azt tudták az SZVE vezetői, hogy mennyi az értékem (pontosan annyi, mint amennyiért egy éve eladtak), így csak arra voltak kíváncsiak, hogy mit kérek én. Az igényeimmel nem is lett volna gond. ám a BVSC-nek járó összeg július végén még nem állt a szegedi klub rendelkezésére. Én pedig nem hitegethettem tovább a vasutasokat: közöltem velük, hogy jövőre is náluk játszom. • Tulajdonképpen milyen szerződést kötöttél velük? - Tavaly 1+1 évet írtam alá, vagyis a pestiek - nagyon korrekt módon - meghagyták nekem a váltás, ha úgy tetszik a visszatáncolás lehetőségét. Ezzel egyelőre nem éltem. • Karesz, mégsem olyan jó a BVSC-nél? - De, csak tudod, Szegedre mindig szívesen jön haza az ember... • Ugye, eljutott a füledbe a hír, hogy Dongó Laci is visszatért Szentesről? Tehát van már (egy) balkezes játékos az SZVE-ben. - Értem a célzást... Nos, Laci nem szélső, így kényelmesen „elfértünk" volna egymás mellett a medencében. • Te > tagja voltál annak a csapa nak, amelyik a közelmúlt an a Jóakarat Játékokon képviselte a magyar vízilabdát. A hatodik helyet sokan az utóbbi idők legnagyobb pólós kudarcaként könyvelték el. - Pedig nem „égtünk meg" Szentpéterváron! Az ellenfelek szinte kivétel nélkül a legjobb válogatottjukat küldték el a Goodwill Games-re, mi meg gyakorlatilag a '95-ös Universiadéra készülő együttessel próbáltunk meg helytállni. Pozsgay Zsolt, Szabó Zoli, Bólya Laci és Molnár Peti is tanúsíthatja, hogy szó sem volt itt tekintélyvesztésről, meg lehangoltságról. Csak egyszerűen bejött a papírforma. Réthi I. Attila A TORONY ALÓL Kiskatonák, figyelem! A segélyt még sokan nem vették igénybe Minden rosszban van valami jó. A bevonuló katonák különösen érzik e mondás igazságát, amikor kényszerűségből el kell hagyniuk családjukat, ám az önkormányzat segélyben részesíti őket bevonulásuk alkalmából. Az idén először négy alkalommal vonulnak be a fiatalok, ami kissé bonyolította az önkormányzat népjóléti irodájának munkáját. Az augusztus 24-i bevonulás mintegy 500 szegedi fiatalt érint, akik közül még sokan nem vették igénybe a bevonulási segélyt. Az iroda ezért kéri az összes érintettet, hogy a jövő hét elejéig feltétlenül keressék fel az önkormányzat népjóléti irodáját (Széchenyi tér 11.), ahol felvehetik az őket megillető összeget. Az egyedülállók 6300 forintot, a családosok 10 ezer 500 forintot kapnak. Az idei két bevonulás alkalmával egyébként 2 millió 766 ezer 620 forintot fizetett ki a hivatal a bevonulóknak. A segélyt a bejelentést követő napon már megkapják a fiatalok. Néhány nyárvégi gyom pollenadatai Szeged,1994.augusztus 1-14. 200 n 160 100 db pollen/m3/nap Augusztus Parlagfű Üröm D Libatopok • 32. heti pollenjelentés Támad a parlagfű! Az előző évekhez viszonyítva kissé később, kevesebb pollennel indult el a virágzása, de augusztus közepére alaposan belelendült és jóval az allergiás határérték feletti pollenszámot mérhettünk! Remélem, volt foganatja felhívásomnak és a parlagfű-pollenre érzékeny sorstársaim többsége időben felkészült „a nahéz napokra", amelyek csak ezután következnek! A korábbi tapasztalatok alapján a csúcsvirágzási időszak augusztus 22-30. között várható. (Ilyenkor lenne célszerű a szabadságot Szegedtől távol tölteni, inkább a hegyekben, mint a szintén parlagfűfertőzött Balatonnál!) Sajnos, a többi allergén gyom is magas pollenszámmal képviselteti magát a Dél-Alföld levegőjében! Dr. Juhász Miklós