Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-02 / 179. szám

KEDD, 1994. AUG. 2. BELÜGYEINK 3 A hőscg egyszerűen bolond!tó. (Fotó: Knyedi Zoltán) • A halak megfulladtak... Kánikula Európában Akkora volt a hőség, hogy a halak megfulladtak, a németek csak 90 kilométeres óránként sebességgel hajtottak az autó­pályákon, és Kijevtől Londo­nig hiánycikk volt a ventillátor. Észak-Európa az évszázad leg­forróbb júliusát volt kénytelen elviselni: a hőmérő higany­szála heteken át 35 Celsius fok körül ingadozott, még Dániá­ban és Norvégiában is. Németországban a hőhullám következtében az egészségre is ártalmas smog keletkezett. Hesse tartományban kedden 90 kilométerre korlátozták az au­tópályákon az óránkénti sebes­séget, miután az ózonszint Frankfurt környékén veszélyes A szegedi csúcs Tegnap Szegeden, a Bajai úti meteorológiai állomáson 16 órakor mérték az elmúlt huszonnégy óra legmaga­sabb hőmérsékletét: árnyékban 35,2 fok Celsiust muta­tott a hőmérő higanyszála. (Emlékeztetőül: szombaton 35,5, majd vasárnap 34,2 fok volt a maximális érték). Amint Erdei István ügyeletes észlelő elmondta, ma sem „adjuk alább" a harminc foknál... mértékűre emelkedett. A ve­zetők 80 százaléka betartotta az előírást, pedig a német autó­utakon nincs semmilyen sebes­ségkorlátozás. A szigorú elő­íráson csak pénteken enyhí­tettek. Lengyelországban késve fu­tottak be a vonatok, mert a mozdonyvezetők, attól tartva, hogy a szerelvények kisiklanak a felforrósodott síneken, csök­kentették a sebességet. Nagy volt a kereslet a napernyők, fagylalt, fürdőruha és ásvány­víz iránt Németországban, Nagy-Britanniában, Norvé­giában és Svédországban. Eltűntek a ventillátorok az üzletekből: a gyártási előirány­zatokat a tavalyi hűvös nyárra méretezték, s így szeptember előtt fölösleges fáradozás ilyesmi után kutatni. Koppen­hágában egy 27 esztendős aszt­más fiatalember életét vesztette a hőség miau, s a mentőszolgá­latok szerte Európából hőgu­tákat jelentenek az idősek és a gyermekek körében. A dánok hőmérővel mentek a piacra, hogy meggyőződjenek, az agyongyötört hűtők valóban a megfelelő hőmérsékleten tart­ják-e a húst. Vagy 15 ezer va­kációzó elállt a görögországi utazástól, mert az Északí-ten­ger vize is elég meleg volt a fürdőzéshez. A Balti-tengerben elszapo­rodtak a mérgező kékeszöld al­gák. amelyek felfalták az oxi­gént Mecklenburg-Nyugat-Po­meránia tavaiban, s így a halak megfulladtak. A hőhullámot időnként zivatarok szakították meg: a Tiroli Alpokban földcsuszam­lások több helységet napokig elzártak a külvilágtól. A brit környezetvédelmi miniszté­rium három ízben figyelmez­tetett a londoni levegő szeny­nyezettségére. felhíva az autó­sok, motorosok figyelmét, hogy lehetőség szerint mondja­nak le kedvenc járművük Ijasz­nálatáról. sőt ki se menjenek az utcára. Stockholmban pénteken 34 fokos rekordmeleget mértek. Curt R. Johansson svéd pszichológus szerint 24 fok felett már megnehezül a gondolkodás képessége, 27 fok felett pedig az ember már semmire sem tud koncentrálni. Dömping-vád Magyarországgal szemben Az Európai Unió vas- és acélipari szövetsége (Eurofer) napokon belül panaszt emel az Európai Bizottságnál amiatt, hogy Magyarországról és a Cseh Köztársaságból dömping­acél érkezik a nyugat-európai piacokra. Felhívják a brüsszeli bizottság figyelmét arra, hogy az elmúlt hónapokban 185 százalékkal növekedett a két országból importált T-geren­dák mennyisége, ugyanakkor piaci részesedésük 1,7 száza­lékról 4,9-re emelkedett a cseh áru vonatkozásában, s 1,1-ről 3,1 százalékra a Magyaror­szágról származó acélárú te­kintetében. Az Eurofer közleménye szerint a dömpingre jellemző, hogy a belföldi értékesítési ár és az EU-ba irányuló exportár közti különbség a cseh tennék esetében 37, a magyar termé­keknél pedig 50 százalékos. • Megalakult az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. Szegedig csak szakaszosan • Vadkender Szivárvány közösség a természet lágy ölén Az Amerikában alakult úgynevezett Szivárvány vallási közösség tagjának mondja magát Vasváry Károly 63 éves zalatárnoki lakos, aki másfél éve települt haza Amerikából, és akit a hét végén indiai vadkender-termesztés miatt vett őrizetbe három társával együtt a rendőrség. A rendőrök a hét végén bukkantak egy csaknem 500 négyzetméteres vadkender ültetvényre Zalatár­nok és Szentkozmadombja között. Hétszáztizenkét kilónyi marihuána előállításához szük­séges növényt foglaltak le, melynek értéke meghaladja a 10 millió forintot, s amely ha­zánkban az eddigi legnagyobb fogás. Vasváry azt vallotta, hogy a „béke szigetét" akarta megteremteni Zalában, sza­badon, a természettel harmó­niában kívánt élni, mint a közösség más tagjai. (MTI - Telefotó) íá^pto íMmM ^jlvesztettem a humorom. Hiába mennék a talált tár­I gyak hivatalába, ott sem lelném meg. Nincsen ugyan­is becsületes megtalálója. Nem is lehet. Mert a humoromat nem az utcán, nem a villamosban, a moziban veszítettem el, hanem a történelemben. Egy ideig, ha lehangoló, fájdalmas fordulatok után visszaállt valamelyest a lelki egyensúlyom (már amennyire a történelemnek is nevezett csupavér tévéhíradóból, szaka­datlan haditudósításból fel lehet ocsúdni) - megkíséreltem mosolyogni. Olyan ez, mint amikor a halálraítéltnek vic­ceket mondanak; őseredetileg ilyesmi volt az, amit fényes fordulattal akasztófahumornak nevezünk. Csakhogy a baj sűrűbb a tréfánál. A tűzvészek lángjánál ép lelkű ember nem sütögetheti a pecsenyéjét. Félmillió lelket gyilkoltak meg Ruandában - hogyan lehet eközben reggelizni, Mo­zartot hallgatni gyereket csinálni versekről vitatkozni? Ki őrizheti meg a humorát, amikor a történelem közönséges tömeggyilkossá torzult? Ó, tudom, az istenáldotta önvédelmi közöny teszi lehető­vé, hogy a legnagyobb bajban is működjenek az életfunk­ciók. Az önkéntelenül beálló közöny számol azzal, hogy a halál közvetlen közelében a gyászoló képtelen ételt venni magához - kitalálta hát, szertartássá szentesítette a halotti tort, hogy bocsánatos legyen az evés-ivás a halott emléké­nek fájdalomárnyékában. nnéhány milliárd ember reggel-délben-este halotti toron LiJ reggelizik, ebédel, vacsorázik: szertartás nélkül, kívül a fájdalom hosszú árnyékán. Jó, én is eszem, én is iszom. Éhes vagyok olykor, legfennebb étvágyam nincsen. Elvesz­tettem. Csakúgy, mint a humoromat, talán örökre. Vagy nem is volt soha. A helyi háborúk szakadatlan bozóttüzebűl összeálló-összeérő-összeégö világháborúban már csak az őrültek kacagnak. Vagy akik, irigylésre méltóan, képesek időnként megfeledkezni a történelemről. Meg arról, hogy az emberiség eddig mintha két válságkezelési módot talált volna ki. A diktatúrát -és a kabarét. Valaki hozzáfűzte, helyesbítőleg: és a demokráciát, amely megengedi, hogy nevessünk. BdrPit BftNK MOST 10-15% KEDVEZMÉNNYEL ÁRUSÍTUNK MINDEN CD-LEMEZT, A MŰSOROS AUDIO- ÉS VIDEOKAZETTÁT! KLAUZÁL TÉR 6., ÜZLETHÁZ Megalakult az Alföld Koncessziós Autópálya Részvénytársaság. Az rt.-t a Bouygues vezette Humi Konzorcium, va­lamint a Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési Minisztérium között az M5-ös autópálya építé sere és üzemeltetésére május 2-án megkötött koncessziós szerződéssel hozták létre. A részvény társasági alaptőke ese dékes részét az alapítók már befizették, és a do­kumentumokat beadták a cégbírósághoz. Mint ismeretes, a francia Bouygues vezette francia­osztrák-magyar társaságokból álló Humi elnevezésű kon­zorcium kapott koncessziós megbízást az M5-ös autópálya továbbépítésére és üzemelteté­sére. A konzorcium tagja a már említett Bouygues cég mellett az ugyancsak francia Sereg • •• Routes et Travaux Publics, a hazai Magyar Aszfalt Kft., az osztrák Bauholding AG., a dél­afrikai Servgro Intertoll Inter­park, a magyar MOL Rt., a német Commerzbank és a magyar Budapest Bank. A már meglévő M5-ös au­tópálya fejlesztését, illetve annak 30 kilométernyi fél autópályájának autópályává alakítását és fizetővé tételét 1996. január 1-jéig végzi el a konzorcium. Az első szakasz megépítésének várható költsé­ge, azaz a Kecskemétig húzódó második pálya mintegy 40 milliárd forintba kerül ptajd. A második ütemben Kecskemét és Kiskunfélegyháza között 40 kilométernyi új autópálya épül meg legkésőbb 1997 végéig. A fennmaradó mintegy 60 kilométernyi, az országhatárig terjedő részt később csak szakaszosan építik meg. A két éve meghirdetett versenytár­gyalás győztese 35 évre kapott koncessziót a magyar államtól. • A nyár melegéből semmi nem.hibádzik, mondhatni, ezidén is a napfény városa Szeged. Hogy ez önmagában elég-e, s a vendégforgalom kellőképpen tükrözi-e a ven­dégszerető város jelleget, erre adalékként szolgáhat a ta­pasztalt idegenvezető, dr. Ri­móczy Károly mondani­valója. • Milyen a város ven­dégforgalma az idén az idegenvezető szemével ? - A vendégmozgást vala­melyest le tudom mérni a pa­noráma busz forgalmán. Ta­valyhoz, tavalyelőtthöz ké­pest létszámban kisebb a mozgás a városban. Elsősor­ban a magyarok száma csök­kent nagyot és az idén alig­alig találkoztam a korábbi évekre jellemző csoportos mozgással. A külföldi vendé­gek közül változatlanul jön­nek Európa minden részéről. Beleolvasva a vendégköny­vembe, például Svédor­szágból, Németországból, Ausztriából, Erdélyből, sőt olvasható köszönő, emlékező bejegyzés japán és kanadai turistától is. Azt tapasztalom , hogy a családok utazása megnövekedett kicsit, de ösz­KÉRDÉS <1 Az idegenvezetőhöz szességében a vendégforga­lom megcsappant. A tavalyi júliussal összehasonlítva: tavaly júliusban volt 124 vá­rosnéző körutam a panoráma busszal, az idei július pedig 78 körrel zárult. • A város arca sokszínű, megannyi takargatnivaló folttal. Szépíti-e a takar­gatásal a Szegedről kiala­kítandó képet ? - Engem az optimista em­berek közé sorolnak, jogosan. Ha tehát az újszegedi Sport­csarnoknál járunk a városné­zésen, nem az hánytorgatom fel, hogy az épület eredetileg nem sportcsarnoknak készült, hanem uszodának, s milyen sokba került az áttervezés, átépítés. A JATE sportpálya mellett se a tavalyi kutyam­arást emlegetem, mint keserű és tragikus históriát. A negatí­vumokra nem hívom fel az emberek figyelmét. Nem Rimóczy Károly. (Fotó: Gyenes Kálmán) azért jönek eredendően, hogy elriasztó históriákat hallgas­sanak. Néhány alapvető jó ta­náccsal szolgálok, hogy Sze­geden is, mint más nagyváro­sokban. vigyázni kell az ér­tékeikre, a pénzükre. Gondo­lom a praktikus tanácsokon túl inkább az emlékezetes látnivalókra, épületekre, his­tóriai érdekességekre kell utalnom. • Mit kellene tenni azért, hogy Szeged vonzóbb le­gyen, többen látogassanak ide és hosszabb időre ? - Az idegenforgalmi szak­emberek, utazási iroda vezetők erre azt szokták mondani, hogy programokat kellene szervezni. Szerintem a város nyári programkínálata igen sokrétű és folyamatosan kínálkozik a sporttól a köny­nyűzenéig, színházi előadásig mindenféle. Ha az ember ki­nyitja a Délmagyart, láthatja a programajánlatból, mi min­denre várják, invitálják az embereket Szegeden. A gond szerintem az, hogy ezeknek a programoknak a tudatosítása, az információ nem, jut el azokhoz, akiket vendégül vár­nánk. Olyan megoldást kelle­ne találni, amivel a sokrétű kínálatról, a város vendég­váró létéről információkat kapna időben és széles kö­rben a hazai de még a kül­földi polgár is. B. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom