Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-11 / 187. szám

10 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 11. OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGY ARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Korrupt-e a szegedi közgyűlés?... ...ha nem fogad el egy kor­rupcióellenes jogszabályt? Nem feltétlenül az. de biztos, hogy nem bölcs, hiszen ezzel okot ad a felesleges találga­tásokra. A kérdés annak nyomán fogalmazódott meg bennem, hógy kezdeményeztem a köz­gyűlés szervezeti és működési szabályzatának módosítását. Az önkormányzat és a testület igen nagy értékű vagyon felett rendelkezik, nagy összegű pá­lyázatot (r ki és bírál el, ezzel sok ember és cég életét ke­serítheti meg vagy fordíthatja sorsukat jobbra. Nem csoda, hogy emiatt sokan próbálkoz­nak a legkülönfélébb módsze­rekkel a testületet, illetve an­nak tagjait döntésükben befo­lyásolni. A képviselő erkölcsi tartásán múlik, hogy képes-e a kísértésnek ellenállni. A szabályzat módosítása kapcsán arra nem gondol­hattam. hogy le tudjuk leplezni társaságoknál töltenek be valamilyen tisztséget, illetve milyen juttatásokat kapnak olyan vállalatoktól, akik az ön­kormányzattal üzleti viszony­ban állnak vagy oda pályázatot nyújtanak be. Juttatás alatt nemcsak bért, megbízási díjat vagy jutalmat értek, hanem utazást, kedvezményt vagy ajándékot is. És, hogy ne kell­jen minden csip-csup üggyel terhelni a testületet, ezért a juttatásokról csak akkor kellene beszámolni, ha azok értéke cégenként és évente meghaladja a kétezer forintot. Javaslatomat a Jogi Bizott­ság megtárgyalta és sikerült közösen egy olyan változatot megalkotni, mely mindket­tőnknek megfelel, így nem lehet arra hivatkozni, hogy jogszerűtlensége miatt volt alkalmatlan a megszavazásra. A közgyűlésen senki nem szólalt fel, hogy miért tartja elfogadhatatlannak a javas­latot. Vita nem volt, csak ítélet. A testület csendben, botrány nélkül leszavazta a javaslatot... Ez maga a botrány... Szemők Árpád önkormányzati képviselő, MSZP azokat, akik esetleg csúszó­pénzeket fogadnak el. Ezek az ügyek nagy valószínűséggel sosem derülnek ki. (Bár az olasz események adnak némi reményt.) Sokkal inkább az volt a célom, hogy a lobbizást tegyük követhetővé. Számomra az nem korrup­ció, ha egy képviselő munka­társai megbízásából munkahe­lye érdekeit védi, ha mindany­nyian tudjuk, hogy erről van szó. Azt viszont már erkölcste­lennek ítélem, ha valaki úgy védi egy cég érdekeit, hogy nem fedi fel, hogy azzal ő rendszeres üzleti kapcsolatban áll, netán ott munkaviszonya van s mindeközben érveit úgy tünteti fel, mintha pusztán szakmai érvek lennének vagy lakossági észrevételeket tol­mácsolna. Ezért kezdeményeztem, hogy ezután a képviselők le­gyenek kötelesek beszámolni arról, hogy milyen gazdasági A bejelentés nem feljelentés Az Olvasószolgálat rovat­ban augusztus 9-én megjelent, „A WC csak folyik, egyre folyik" című cikkhez szeretnék némi módosítást hozzátenni. Az „én gondom", ellentétben a 10. emeleti lakóéval szem­ben, már három hónapja tart. kezdődött, vagy „folyik", ha úgy tetszik. Azóta folytatok „küzdelmet" a hivatalos szerv­vel (IKV), az egyre terjedő víz- és penészfoltokkal. E három hónap alatt vfzszerelők sokasága fordult már meg e házban, a hiba felkutatása miatt. S egy lényeges szempont! A 10. emeleti lakót nem felje­Csatornazűr a Tündér utcában lentettem, hanem beázásomat az IKV-nak bejelentettem! Ugye ez egy lényeges különb­ség! Az, hogy május óta miért csak most történt intézkedés ügyemben, arra csak az IKV szolgálhatna magyarázattal! S hogy a kedves 10. emeleti lakó hová forduljon segítsé­gért? Azért akad még e város­ban vízszerelő, aki a hibát kija­vítaná. Az, hogy „a házkeze­lőségtől folyamatos jönnek", talán nem véletlen. Tisztelettel: A 8. emeleti nem feljelentő, hanem bejelentő lakó A Tündér utca néhány lakó­ja (név és cím a szerkesztő­sében) az alábbi levelet juttatta el szerkesztőségünkbe. „Alulírottak - a Tündér ut­cában lakók nevében - kéljük lapjuk nyilvánosságát problé­mánk megoldására. Ezt először megkíséreltük magunk is, de érdemi választ nem kaptunk a Hivataltól. Előzmények: 1989-ben a Szeged-Móravárosi Csator­namű Társulás keretében ut­cánkban is megtörtént a csa­tornázás. Emiatt 1989. novem­ber 30-ig előbb 2200 forintot, majd 1990— 1998-ig évente 4200 forintot (utóbbit évi két részletben) vagyunk kötelesek visszafizetni. Ez összesen 40 ezer forintot tesz ki. Az ala­kuló gyűlésen kimondták - a csatorna átadása után a víz­művek tulajdonába került, utólag semmilyen igénnyel nem léphetünk fel - tehát pl. az utólag építkezők részéről szá­munkra anyagi ellenszolgál­tatás nem jár. Ellentételezés­ként azt kaptuk, hogy a tör­lesztő részletek fennállása idejére, tehát 1998. szeptembr 15-ig mentesülünk a csator­nadíj fizetése alól. Rendben is ment minden az 1994-es év elejéig, amikor is először megjelent a csatornadíj a számláinkon - d'e nem va­lamennyi lakónál. Telefonon érdeklődtünk a vízműveknél, ahol azt a választ kaptuk: „Örüljünk, ha visszamenőleg nem kérik a csatornadíjat". Telefon Katona Gyulának, a Csatornamű Társulás elnöké­nek: „Örüljünk, ha eddig nem kérték, a többi utca már ré­gebben fizeti." Kérdéseink a következők lennének: - Miért jelent meg minden­ki számára váratlanul a csator­nadíj, holott még öt évig tart a törlesztésünk? - Nem érdemeltünk volna valamiféle értesítést (akár a díjbeszedő által is)? - Hogyan lehetséges, hogy nem mindenkire számlázták rá a csatornadíjat az utcában? - Az újonnan építők fizet­nek-e a csatornára való rácsat­lakozáskor hozzájárulást, vagy fizetik a víz+csatornadíjat - mi régien ezen felül a törlesztő részletet? - Kérdéseinkre a választ mi­ért nem lehetett telefonon meg­adni, s mint ügyféllel, megfe­lelően tárgyalni? Tudomásunk szerint nem vagyunk egyedül problémáink­kal, Újszegeden, Alsóvároson több utca lakói háborognak hasonlóan." Hogyan adóztunk? Az elkövetkező hetekben a polgármesteri hivatal fizetési értesítést küld ki megkö­zelítőleg 65 ezer adózó részére. Az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény 32. § (6) bekez­dése alapján az önkormányzati adóhatóság az adózó számlájá­nak egyenlegéről és a tarto­zásai után felszámított kése­delmi pótlékról évente, au­gusztus 31-ig fizetési értesítést ad ki. Egyenlegértesítő készül a gépjárműadóról, a nyilván­tartott helyi adóról és korábbi adótartozásról, valamint,más hatóságok által kimutatott, sze­gedi lakosokat érintő adók módjára behajtandó köztar­tozásokról. Az értesítéssel lehetőség nyílik arra. hogy az adózó egybevetheti az előírásokat, a teljesttett befizetéseit az adó­hatóság által kimutatott ada­tokkal, azonban az értesítés az egyenleg közlésén túl más adatot is tartalmaz. Az egyen­legértesítő célja az adózó adó­számlája helyzetének ismer­tetése, és ezáltal a fizetésre történő felkészítése. Az értesítést minden adó­alanynak megküldi a polgár­mesteri hivatal - az 1994. 07. 07. napján fennálló állapotnak megfelelően -, függetlenül attól, hogy az adózónak tarto­zása vagy túlfizetése van. A tartozást kimutató érte­sítés mellé a hivatal háromféle csekket mellékelhet: „adó be­szedési számla", „gépjármű­adó", és „idegen bevételek elszámolási számla" feliratú utalványt. Az adónemenként kimutatott tartozásokat a meg­felelő csekken kell befizetni. A tartozások két kategóriába sorolhatók. Azok számára, akik korábban kimutatott és meg nem fizetett hátralékkal rendelkeznek, az értesítés kéz­hezvételekor azonnal esedékes a befizetés. Ez a helyzet a felszámított késedelmi pótlék összegével is. A hátralékkal rendelkező adózóknál kimu­tatja az értesítés a VIII. hó 22. napjáig felszámolt várható késedelmi pótlék összegét. Ez az az összeg, amely a befizetés teljesítéséig napi kamatozással változik. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpont­jában érvényes jegybanki alap­kamat kétszeresének 365-öd része. Ha az adózó a jogerős fizetési értesítésben elóírt késedelmi pótlékot az esedé­kességig nem fizeti meg, az adóhatóság adótartozásként tartja nyilván. Külön szerepel az értesítésen az 1994. 09. 15­ig pótlékmentesen befizetendő tartozás. Azok az adózók, akik ren­dezték adótartozásukat - bár fizetniük nem kell - szintén értesülnek az elszámolásról, mfg túlfizetés esetén rendel­kezni kell az összeg sorsáról. Az adózó kérheti a visszautal­ást, a munkahelyére történő átutalást, vagy valamely bank­számlára történő átutalást. Ezt az adózónak kell eldöntenie és közölni. Rendelkezés hiányá­ban a hivatal a túlfizetést a később esedékes adó kiegyen­lítésére számolja el. Az adóha­tóság a fennmaradó összeget csak akkor téritheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyil­vántartott, egyéb adótartozása, illetve behajtandó köztarto­zása. Az adószámla egyenlegéről megküldött értesítés határo­zatnak minősül, amely ellen a kézbesítést követő naptól szá­mított 15 napon belül a kibo­csátó adóhatósághoz benyúj­tandó, de a Köztársasági Meg­bízott Területi Hivatalához címzett illetékmentes felleb­bezéssel lehet élni. A polgármesteri hivatal köz­gazdasági iroda adóosztá­lyának dolgozói készséggel állnak az ügyfelek rendel­kezésére az egyenlegérte­sítővel kapcsolatos és egyéb adózási kérdésekben ügyfél­fogadási időben - hétfón 8-15.30, szerdán 8-17.30 óra között - a Szeged, Széchenyi tér 9. II. emeleten lévő iroda­helyiségekben. Dr. Tóth László jegyző A TORONY ALÓL Világos út Makó felé A Szőregi-Makai úton a közvilágítás hiánya régóta megoldandó problémákat jelent az adott útszakaszok biztonságos közlekedési feltételeinek megteremté­sében. Az 1994. évi költség­vetésben a szóban forgó fejlesztésre 25.000 ezer fo­rintot irányoztak elő. A fejlesztés végrehajtásá­hoz szükséges terveket a Démász Rt. végzi. Az elő­zetes tervezői egyeztetések alapján a 43. sz. főút 3,6­7,2 km szelvénye - a Te­mesvári körút és a Hősök tere - közötti útszakaszon 119 darab közvilágítási kan­deláberen a város egyes út­szakaszain már alkalmazott Z2N-lxl50W tc. típusú nátrium lámpák kerülnek elhelyezésre. Egy kande­láber esetében ez a csere 200-210 ezer forint költsé­get jelent. Ez az összeg ma­gába foglalja a járulékos munkálatok (energia kábel áthelyezés, kiváltások, vé­dőcsövek elhelyezés) költ­ségeit. A munkákkal várha­tóan a jövő év január végéig végeznek a kivitelezők. műszaki fejlesztési programja A hulladékgazdálkodási feladatot Szeged város köz­igazgatási területén a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat látja el. Ennek keretében je­lentkező főbb feladatcsoportok a következők: - lakossági hulladékgyűjtés, szállítás, - közületi hulladékgyűjtés, szállítás, - központi lerakótelep üze­meltetése, - gyeptéri tevékenység ellá­tása, - ideiglenes hulladéklerakók üzemeltetése, - ideiglenes hulladéklerakók fokozatos felszámolása, - vadlerakók felszámolása, - szelektív hulladékgyűjtés, hulladékhasznosítás. A fenti szolgáltatások ellá­tása csak részben megoldott, a hulladékgyűjtés rendszerének kibővítése - elsősorban a sze­lektív hulladékgyűjtés irányába - és a nagyarányú hulladék­hasznosítás előkészítése feltét­lenül szükséges. A célkitűzés tehát az, hogy a jelenlegihez képest lényegesen kibővüljön a hulladékgazdálkodási szolgál­tatások köre. A tevékenységek bővítése több oldalú kényszer. Elsősorban a környezetvédelmi jogszabályok várható, jelentős mértékű szigorítása, különösen a hulladékkezelés területén. A városban keletkező évi 350.000 köbméter hulladék mennyisége évente tíz száza­lékkal nő. A hulladékgyűjtési rendszer hiányosságai miatt ennek egy jelentős része a természeti környezetet terheli, a vadlerakók száma nő. Ezek felszámolását meg kell kezde­ni. A hulladékgyűjtés és szál­lítás rendszerét ki kell terjesz­teni és a szelektív hulladék­gyűjtés bevezetésével el kell érni, hogy 15 éven belül a hul­ladék 50 százaléka hasznosí­tásra kerüljön. A Szegedi Vá­rosgazdálkodási Vállalat szol­gáltatás-fejlesztési koncep­ciójára épülő programok, a műszaki fejlesztési program ezekre a kérdésekre választ ad­nak. A vállalat kidolgozta a műszaki fejlesztési programját és annak várható költségeit. A teljes fejlesztési és gépjár­műrekonstrukciós program nagysága 160 millió forint. Ezen belül hulladékszállító jár­mű rekonstrukciójára 96 millió forint, a köztisztasági jármű re­konstrukciójára 24 millió fo­rint, kompaktor beszerzésére 16 millió forint, szelektív hulladékgyűjtési program elindítására 12 millió forint és a tehergépkocsi rekonstruk­cióra 12 millió forint az elő­irányzott pénzösszeg. A vállalat a fejlesztés kere­tében 2 darab 4 köbméteres hulladékszállító járművet sze­rez be. E nagy tömörítőké­pességű felépítménnyel ren­delkező jármű 5-7 hagyomá­nyos szállítójármű kiváltását teszi lehetővé. Szabvány hulla­dékgyűjtő edények (110 liter, 770 liter, 11000 liter) ürítésére alkalmas szállítójárművek cse­réje keretében 4 darab jármű beszerzésére kerül sor. A be­szerezni kívánt korszerű szál­lítójármű tömörítőképessége igen kedvező, így egy beszer­zése esetén 2-3 régi jármű kiváltását teszi lehetővé. A hulladéklerakótelep élet­tartamát megduplázza az ürített hulladéktelepen történő kom­paktoros kezelése, tömörítése. A hulladékszállító járművek­ből ürített és ürítéskor fellazuló hulladék térfogata legalább a felére csökkenthető. Mint elóbb már jeleztük, a vállalat 1994. augusztus 1 -tői díjemelésre kényszerült. A korábbi gyakorlattól eltérően a díjszerkezet is megváltozott. A díjköteles helyiségek helyett alapdíj és kezelési díj a fi­zetendő háztartási hulladék­kezelési díj alapja. Az alapdíj összege 100 forint/hó/lakás, míg a kezelési díj nagyságát a gyűjtőedények mérete és az ürítések gyakorisága határozza meg. Mindezeket figyelembe véve, a városi átlaggal számol­va korábban fizetendő háztar­tási hulladékszállítás havi díja 114,40 forint volt, míg az új tarifát figyelembe véve ez az összeg 196 forint lesz lakáson­ként, havonta. A kintlévőségek csökken­tése érdekében a Városgaz­dálkodási Vállalat kedvezmé­nyeket biztosít a díjfizetés elő­re, illetve átutalási betétszám­láról történő teljesítése esetén. Mindkét kedvezmény igény­bevételekor a megtakarítás 20 százalékos. Az ilyen mértékű díjemelés hosszabb távra szól, ami meg­alapozza a fejlesztések forrá­sait. A jövőben ilyen mértékű díjemelés nem várható. 31. heti pollenjelentés Mint több lakásomra tele­fonáló, elképedt olvasó, én is olvastam a DM-ben megjelent pénteki parlagfüves cikkel. Szerintem az OKI parlagfű­szakértővé átvedlett „polihisz­tora" ismét tévedett! Az omi­nózus növény nem augusztus közepéig virágzik, hanem akkor kezd igazán formába lendülni! A múlt héten foko­zatosan emelkedő pollenszám­mal, elérte az 50 db pol­len/köbméter feletti határérté­ket és sajnos, minden remény megvan arra, hogy ez a pol­lenszám tovább növekedik a számára kedvező meleg, száraz idő hatására. Nőtt a szintén allergén üröm és libatop pol­lenszáma is, míg a gyom­kender, csalán csökkenő ten­denciát mutat. Az elmúlt öt évben vizs­gáltam a parlagfű pollenki­bocsátásának napi ritmusát is! A legmagasabb pollenszámot a délelőtt 10-12 óra közötti időben mértem. Mi a tanulság ebből? A parlagfűallergiások az augusztus közepétől szep­tember közepéig terjedő idő­szakban a 10-15 óra közötti időben lehetőleg ne dolgoz­zanak nyitott ablakoknál és csökkentsék ebben az időben a szabad levegőn való tartóz­kodásukat! Dr. Juhász Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom