Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-09 / 185. szám

KEDD, 1994. AUG. 9. BELÜGYEINK 3 (Folytatás az 1. oldalról) - Hadd kérdezzek én is va­lamit öntől: bűnösnek érzi ma­gát azért, mert a második vi­lágháború idején elhurcolták a magyar zsidókat? Úgy gondo­lom, akkoriban ön még nem élt. Nézze meg, mit jelent az értelmező kéziszótár szerint a bocsánatkérés szó! Az is ott ol­vasható, hogy akinek bocsána­tot kell kérnie, az bűnös. Horn Gyula pedig azt állítja, hogy ön, szüleivel és rokonaival együtt felelős a zsidóság tragé­diájáért... A miniszterelnök a magyarságról állítja azt, hogy bűnös. • Öm tehát a magyarság nevében emel szót a minisz­terelnök ellen? - Igen. Mégpedig joggal. A Csongrád Megyei Bíróság egyik régebbi végzésében ol­vasható. hogy „bűncselekmény passzív alanya létező személy­összesség is lehet..." Ezt azéit tudom, mert a végzés az egyik ellenem indított per iratai kö­zött van. és a könyvem függe­lékében is olvasható. Ebből az iratból - mely a büntető tör­vénykönyvre hivatkozik — az is kiderül, hogy én, és a magyar­t Mónns AIOD beperelte e miniszterelnököt ság bármely tagja olyan sze­mély, aki magám nditvány elő­terjesztésére jogosult, ebben a kérdésben. • Az nem változtat a dol­gon, hogy Horn Gyula is tagja e személyösszesség­nek? — Nem, ez nem változtat a tényeken, hiszen Horn Gyula nyugodtan nyilatkozhat ja ma­gától, hogy bűnös valamiben, sót, ha fölhatalmazzák a szülei, akár őket is bűnösnek mond­hatja a nyilvánosság előtt. Az egész nemzetet azonban nem nyilváníthatja vétkesnek: eh­hez nincs joga. meri csak bí­róság ítélhet bűnösnek valakit. Mert, ha mi bűnösök vagyunk, akkor jóválétellel tartozunk. A németek azonban már minden zsidót kártalanítottak: mi miért kártalanítsuk őket még egy­szer? Ráadásul úgy tűnik. mintha előjogaik lennének ve­lünk szemben: Horn levele ezt is sugallja. Csak megjegyzem, hogy egyesek, akik a numerus clausust és a zsidótörvényeket szidják, nem tudják, hogy ma Izraelben törvények korlátoz­zák az arab kisebbség bejutását az egyetemekre: az izraeli ál­lam megakadályozza, hogy ér­telmisége egyetemet végzett arabokból álljon... • Amikor legutóbb talál­koztunk, megkérdeztem ön­től, miért harcol, pereske­dik örökké. Akkor ön azt válaszolta, azért, mert elha­tározta, hogy minden táma­dó ellen megvédi a könyvét. Ez az utóbbi magánindít­rány hogyan kapcsolódik a könyv megvédésének ügyé­hez? - Én a könyvemben is a ma­gyarságot akartam megvédeni. amikor bebizonyítottam, hogy a zsidók deportálásáért a sza­badkőművességet terheli a va­lódi felelősség, mivel ők pén­zelték Hitlert. Hitler szándéka pedig a háború előtt jóval már ismertté vált, hiszen a Mein Kampf nagyon korán megje­lent... Köztudott, hogy könyve­met megvizsgálta és hitelesnek találta a bíróság. Nemrég azon­ban olvastam egy nyilatkoza­tot, mely a Mai Nap-ban jelent meg. Az illetőt meg akarták ölni, mert a meghívás ellenére nem ment el Hitlerhez. Többek között azt is elmondja ez a nyi­latkozó, hogy elolvasta a Mein Kampfot, és megértette, mi fog történni... M Ki ez a bizonyos illető? - Habsburg Ottó. • Végül is, mit kíván elérni a miniszterelnök elleni in­dítvánnyal? - A célom, hogy a magyar­ság és a zsidóság között végre valóban jó, ám korrekt viszony alakuljon ki. ítéljük el Szálasi Ferencet, mert megérdemli, de ítéljük el végre Kun Bélát és Szamuely Tibort és a többi zsi­dókat is, akik megérdemlik! • Szeptember elején meg kell kezdeni a kisebbségi önkor­mányzati választások sikeres megrendezéséhez szükséges jogharmonizációt - ebben álla­podtak meg a kisebbségi ke­rekasztal és más kisebbségi szervezetek, illetve a Minisz­terelnöki Hivatal közötti hét­fői, budapesti politikai egyez­tető tárgyaláson. A tanács­kozást mind Tabajdi Csaba a Miniszterelnöki hivatal poli­tikai államtitkára, mind Lá­sztity Péro a kisebbségi kerek­asztal vezetője sikeresnek és konstruktívnak minősítette az egyeztetést követő sajtótájé­koztatón. Mint elhangzott: a kisebb­• Kisebbségi kerekasztal Törvényt kell módosítani! ségi önkormányzatok megvá­lasztásához módosítani kell majd a kisebbségi, az önkor­mányzati. valamint a polgár­mesterekről és helyi képvise­lőiestületekről szóló törvényt. Megállapodás született arról, hogy a kisebbségi önkormány­zat megválasztásához a koráb­ban javasolt 100 helyett már 25 érvényes szavazat is elegendő lesz. Abban is egyetértésre ju­tottak. hogy a választások so­rán lehetővé kell tenni a ki­sebbségek nyelvhasználatát. Egyetértésre jutottak a majda­ni önkormányzatok létszámá­val kapcsolatban, valamint ab­ban is megegyezlek, hogy elha­lasszák a tervezett kisebbségi „népszámlálást," mivel a ke­rekasztal nem értett egyet an­nak módjával. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodá­sát csak 1995-ben fogják sza­bályozni, addig a települési ön­kormányzatokra vonatkozó fel­tételek mellett fognak működ­ni. Az egyeztető tárgyalások ­amelyeket már megelőzték a szakértői megbeszélések ­szerdán folytatódnak. Az is el­hangzott: fontos az, hogy a ki­sebbségi állampolgárok pozitív tapasztalatot szerezzenek ér­dekképviseleti testületeik megválasztása során, mivel így erősödik identitástudatuk. i zeretnék végre egyszer olyan országban élni, ahol rendben mennek a dolgok. Ahol példáid a vállalko­zó polgár adót fizet és 'a vállalkozásbarát állam visszaté­ríti neki azt, ami jár. Itt van például Stadler ár ügye. Nevét a foci révén kapta szárnyra a hír. Ő az a milliár­dos, innen, a közelből: Akasztóról, aki vett magának egy csapatot és be is vitte az NB l-be. Aztán a bajnokság elő­estéjén bejelentette: ha az adóhivatal nem adja vissza a másfél milliárd forintját, akkor sajnos, nem áll módjában benevezni csapatát a ma kezdődő küzdelmekbe. Ennél látványosabb pillanatot aligha találhatott volna az állam megzsarolására, mondatait fel is kapta a sajtó. Szerintem van abban logika, hogy ha a visszaigényelt forgalmi adót nem kapja meg a nagyvállalkozó, altkor nehéz működtet­ni a szerteágazó vállalkozást, s akkor nemcsak a lábuk­ból élő alkalmazottaknak nem tud fizetni, hanem a két­kezi munkájukból élőknek sem. íj | hajdani parasztgyerek, majd zöldségfelvásárló a ma­/1 I gyár vadkapitalizmus jellegzetes alakja. Nem kell szeretni, elég megérteni Hatalmas forgalmat csinál a ka­mionjaival, elárasztja Kelet-Európát a magyar mezőgaz­daság termékeivel, joggal igényli hát vissza a másfél mil­liárdnyit. S most, amikor a fél ország a focibajnokságra figyel, Stadler úr lármát csap. Eljárása hátborzongató, legalább annyira, mint az. hogy nekünk, vállalkozóként, mindent pontosan kell fizetnünk, különben az állam kü­lönböző szervei akár még végrehajtót is küldhetnek ránk. Ha viszont az állam méltóztatik tartozni akkor magára nézve nem nagyon érzi kötelezőnek a fizetési S mert adó­hivatalnokai Stadler úr esetében hallgatnak, mint süket disznó a búzában, valószínű, hogy a kellemetlen, kiabáló milliárdosnak van igaza. Szeretnék végre egyszer olyan államban élni amely nem arról nevezetes, hogy konzervatív vagy szociálliberá­lis kormány uralja, hanem arról hogy intézményei tisz­tességesen működnek. Még akkor is, ha egy polgárának van képe éppen a labdarúgó-bajnokság előestéjén vissza­kérni a saját pénzét. -5f Megérkezett Marinko kiadatási kérelme Megérkezett az Igazságügyi Minisztériumba Magda Marin­ko kiadatási kérelme. A hét emberöléssel gyanúsított és a Budapesten előzetes letartózta­tásban lévő jugoszláv állam­polgárral kapcsolatos in forrná <nót rn _ gerősítetle dr. Bárd Ká­roly helyettes államtitkár. El­mondta: a minisztériumban hétfőn iktatták a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Szö­vetségi Igazságügyi Miniszté­riumából küldött kérelmet. A helyettes államtitkár még annyit közölt, hogy a terje­delmes iratot tanulmányozzák, majd - a büntetőeljárásról szó­ló törvény rendelkezéseinek megfelelően - az igazságügy­miniszter dönt az ügyben. A törvény többek között úgy rendelkezik, hogy a kiada­tás ügyében a Fővárosi Bíróság tanácsa jár el; a megkeresést megvizsgálja, a kiadni kért személyt meghallgatja, továb­bá beszerzi az ügyész nyilatko­zatát, majd az iratokat jelen­téssel együtt felterjeszti az igazságügy-miniszterhez. A kiadatás kérdésében az igaz­ságügy-miniszter dönt és in­tézkedik a végrehajtása iránt. • Folytatólagosan elkövetett közösség elleni izgatás bűntet­tével és önkényuralmi jelképek használatának vétségével vá­dolja a Fővárosi Főügyészség a hungarista Szabó Albertet és Györkös Istvánt, valamint négy társukat. További egy vádlott ellen lőszerrel való visszaélés bűntette a vád. A vádlottak va­lamennyien szabadlábon van­nak. Mint emlékezetes. Szabó Albertet és Györkös Istvánt, a Hungarista Mozgalom két ve­zetőjét a rendőrség április 29­én vette őrizetbe, majd május 2-án letartóztatta. Április 27-én egy sajtótájékoztatón, amikor bejelentették a Hungarista Mozgalom megalakulását, olyan kijelentéseket tettek, amelyek alkalmasak a zsidóság Vádemelés hungaristák eiien elleni gyűlöletre uszításra. A párthelyiségben nyilaskeresz­tes zászlóra emlékeztető zász­ló, valamint Szálasi Ferenc fényképe, továbbá a nyilasve­zértól származó idézetek vol­tak. Szabó Albert módszeresen törekedett a hatása alá került, többnyire skinhead fiatalok tudatát nyilaskeresztes eszmék szerint formálni. Szabó Albert és Györkös István vádlottársai uszító jellegű előadást tartot­tak. illetve nyilaskeresztes jel­képekel, valamint kiadványo­kat terjesztettek. Költség­(el)vetés Évek óta rendre túlkölte­kezik a központi költségvetés, sem a „nullbázisú" tervezés, sem a nagy elosztási rendsze­rek készülő reformja nem oldja meg az állami büdzsé gondjait - állítja az Állami Számvevő­szék egy vizsgálat nyomán. A grafikonból világosan kiderül, a bevétel és kiadás serpenyői közül rendre az utóbbi süllyedt mélyebbre. Mit ajánl az ASZ a Pénzügyminisztériumnak? Többek között azt. hogy az állami intézmények függesszék fel a gépkocsi vásárlásokat, csökkentsék a köztisztviselők külföldi útjait. Ezzel persze a probléma koránt sincs megold­va. Javasolják, 1996 ra új ál­lamháztartási mérlegrendszert kell kialakítani. Nem csak a ki­adás serpenyőjét lehetne ugyanis csökkenteni - a bevé­telek növelése mindenki sze­rint sokkal többel hozhatna a „konyhára-. • Három helyszínen - a me­gyeháza aulájában, a Dél-al­foldi Népművészeti Egyesü­let Árboc utcai alkotóházá­ban. valamint a SZÖTE Neu­ropsychiátriai Rehabilitációs osztályán - még hat napig tart a II. Nemzetközi Népmű­vészeti Fesztivál. A rendez­vény fő szervezőjével, a nép­művészeti egyesület ügyveze­tő titkárával. Jetiinek Mártá­val az eltelt napokról és a jö­vőről beszélgettünk. • Mi a tapasztalata, láto­gatják az emberek a be­mutatókat, az előadáso­kai a gyakorlati foglalko­zásokat, a táncházakat? — A megnyitóra nagyon sokan jöttek el. Megmondom őszintén a nyári szabadsá­golások és a hőség miatt nem számítottam ennyi emberre. Pénteken este például több százan nézték végig az al­kotóház ideiglenesen felállí­tott szabadtéri színpadán azt a jótékonysági gálaestet, ame­lyen fellépett Bakó Katalin népdalénekes, a népművészet ifjú mestere. Csontos Noémi és Fórián Hajnalka népdal­énekesek, a Maros táncegyüt­tes Kan kálin csoportja, a Zá­0 KÉRDÉS A fesztiválszervezőhöz kányszéki parasztkórus és ci­terazenakar, valamint a Sze­ged néptáncegyüttes. Sajnos, a hét végén már kevesebben voltak a rendezvényeinken. A megyeházán még csak-csak, az alkotóházba viszont alig tévedt be egy-egy ember. Szí­vem szerint ősszel rendeztem volna meg a fesztivált, ugyanúgy mint 1992-ben, de a szeptemberben Budapesten nyíló országos népművészeti kiállítás miatt ez lehetetlen volt. • A programfüzetben ol­vasható egy Kós Károly idézet, ami a következő­képpen szól: ,jlmit mi csi­nálunk, itt és ma, az nem felekezet és nem egyház, de vallás maga, amit épí­tünk, az nem világnézet, nem pártpolitika, nem üz­let, de hit és kétségbeesett reménység..." Ön szerint ez mennyire áll a fesz­w KI Jellinek Márta. (Fotó: Schmidt Andrea) tiválra, a mai magyar népművészetre? - A kósi gondolat még mindig érvényben van. Két­ségbeesetten reménykedünk ugyanis abban, hogy azok, akik eddig nem áldoztak pénzt a népművészetre, a fesztivál megtekintése után adakozóvá válnak. Az idei rendezvényünkre nagyon ne­hezen tudtuk összeszedni a pénzt. Nem is tudtuk igazán, mert félmillió forint még mindig hiányzik. Valóban, amit itt és ma csinálunk, az hit és reménység. Hitünk azonban töretlen. • A megnyitón elmondta, hogy 1996-ban még a mostaninál is nagyobb szabású rendezvényre ké­szülnek. Milyen terveik vannak a jövőre nézve? - Az alkotóházbéli fejlesz­téseken túl, szeretnénk bőví­tenei a tudományos előadá­sok számát a népművészet­egészségügy kapcsolatrend­szerében. Szeretnénk tovább­adni a tapasztalatainkat a pre­venció, illetve a rehabilitáció területén. Ha lesz elegendő pénzünk, akkor a bemutatók számát is növeljük. Idén pél­dául több népi iparművész je­lezte részvételi szándékát Né­metországból, a volt Jugo­szláviából és az Egyesült Ál­lamokból. Sajnos, a már em­lített anyagi okok miatt nem tudtuk fogadni őket. 1996­ban reméljük sikerül. Sz. C. Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom