Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-08 / 184. szám

2 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. AUG. 8. 0 TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Augusztus 0. A boszniai szerbek visszaadják? 117. Traianus, 98 óta római császár meghal a Fe­kete-tenger menti Seli­nusban. 955. A kalandozó ma­gyarok Augsburgot ostro­molják. 1238. IX. Gergely pápa hozzájárul, hogy IV. Béla a bencések elhagyott ercsi monostorába (Fehér vár­megye) karthauziakat tele­pítsen. 1414. Meghal László ná­polyi király, magyar trónkö­vetelő. 1472. Meghal Vitéz János esztergomi érsek, fő- és tit­kos kancellár. 1521. A Nándorfehérvárt ostromló törökök három ol­dalról indított általános ro­hammal beveszik a várost és a vízivárat. A várvédők a fellegvárba szorulnak vissza. 1588. Az angol partok előtt elpusztul a spanyol Nagy Armada. 1709. Ágost szász válasz­tófejedelem semmisnek nyilvánítja az 1706-i altran­stádti békét és megindul seregével a lengyel trón visszafoglalására. A svéd ki­rály által behelyezett Lesz­1 czynski Szaniszló ezt köve­tően elmenekül Lengyelor­szágból. 1878. Országgyűlési kép­viselőválasztás Szegeden. Az I. kerületben Simonyi Er­nő (Egyesült Közjogi Ellen­zék) 824 szavazattal, a II. kerületben Kállay Ödön (Egyesült Ellenzék) 473 sza­vazattal országgyűlési képvi­selő. 1918. A német nyugati arcvonal összeomlik. 1919. A Friedrich-kor­mány megerősíti tisztsé­gében a szegedi kormány által kinevezett dr. Dobay Gyulát, Szeged és Csongrád megye kormánybiztos főis­pánját. 1945. A Szovjetunió ha­dat üzen Japánnak, s beavat­kozik a kelet-ázsisiai-csen­des-óceáni háborúba. 1991. A kormány elfo­gadja az új alapelvet, hogy egy rendszerbe foglalják az anyakönyvi, a népesség, a lakcím és a személyi igazol­vány szerinti nyilvántartást. 1992. Vilniusban Jeszen­szky Géza külügyminiszter aláírja a magyar-litván alap­szerződést. • A boszniai szerbek elismer­ték, hogy a NATO repülőgépei pénteken légitámadást hajtot­tak végre Szarajevó közelében lévő erőik ellen, de azt állítot­ták, hogy nem voltak vesztesé­geik. A boszniai szerb hadse­.reg vezérkari főnöke, Manojlo Milovanovics azt állította a he­lyi rádió adásában, hogy a NATO gépei mindössze egy kimustrált teherautót találtak el. A boszniai szerbek nyilatko­zata a NATO-akciót nem a ne­hézfegyverek elrablásával kap­csolja össze, hanem azzal vá­dolja a nagyhatalmakat, hogy ilyen és hasonló csapásokkal m Varsó Lehúzott rolók az Óvárosban Nem nyitották ki a hét végén üzleteiket a varsói Óvá­ros kereskedői, hogy ily mó­don juttasák kifejezésre: ele­gük van a védelmi pénzt köve­telő bandák zsarolásából, vala­mint abból is, hogy az állam­polgárok biztonságáért felelős­séggel tartozó rendőrség ezidá­ig nem tett hathatós lépéseket a maffia ellen. A Zycie Warszawy című napilap vasárnapi írása meg­állapítja: az óvárosi keres­kedők és üzletemberek össze­hangolt akciója az első szer­vezett állampolgári kezde­ményezés, melyet az egyre szervezettebbé váló bűnözés visszaszorítása érdekében tet­tek. Az Óvárosban 150 étterem, bár, galéria, butik és egyéb elá­rusítóhely maradt zárva, s távol maradtak az utcai portréfestők, grafikusok, sőt a mozgó fagy­laltárusok is. akarják rákényszeríteni a szer­beket a genfi béketerv elfo­gadására. A boszniai szerbek egyéb­ként szombaton visszadták az ötödik nehézfegyvert is, ame­lyet előző nap egy szarajevói ENSZ-raktárból zsákmányol­tak. Ezzel - legalábbis elvileg - teljesítették a világszervezet feltételeit, így nem kell további (Folytatás az 1. oldalról) Kapuvárott hallottuk Köteles Györgytől, a Békeszövetség elnökétől, hogy hamarosan húsz országnak lesz nukleáris kémiai fegyvere. Hogy világ­szerte jelenleg ötvenezer atom­fegyver áll pusztulásunk szol­gálatában. Ez a mennyiség mint­egy 13 milliárd tonna TNT erejével egyenlő. Megismer­kedhettünk a túlbiztosított pusztítás fogalmával is, ami valami olyasmit jelent, mintha valaki a Fogadalmi templom kapuját szeretné kirobbantani, de akkora töltetet akaszt a kilincsre, hogy az alsóvárosi templom kapuja is elröpül. Ha ezt nukleáris méretek között képzeljük el, alighanem igaza van Stefan Cigütnek, a lendvai polgármesternek, amikor - a korábbi Jugoszlávia egykor nagyon is szigorú határvidékén - kételyeiről beszélt, hogy a legmagasabb szintű politika valóban békét akar-e, avagy tevékenysége csupán más törekvések álarca. így lehet! Hiszen ahhoz, hogy a nukleáris robbanó­fejekből ilyen tekintélyes kol­lekció szülessen, békés, nyu­godt, alkotó munka kell. Ah­hoz pedig, hogy az atombom­bákba ölt munkálkodás meg­hozza az elvárható profitot, el kell őket sütni. (Majd újakat kell csinálni hel­yettük. A bombagyártás „hú­zóágazat".) Arról még nem hallottam, hogy a béketanácsok közbenjá­rására nem tartottak meg egy háborút. Annak azonban szak­irodalma van, hogy a táborno­kok kiszámolták egy hadako­zásról: nem hozna annyit, amennyit az emberi és anyagi ráfordítás vinne, és emiatt nem vívták meg. (Ilyesmi volt Hruscsov és Kennedy telefon­párbaja, ami kubai válság né­ven vonult be a történelembe. Előtte pedig - a koreai háború idején - ugyancsak a „hozam­számítások" eredményeként nem játszatták le velünk a harmadik világháborút.) Nem tudom, felfoghatjuk-e jelképnek: Hirosima és Naga­szaki évfordulóján látogatni á határontúli magyarok közé? így történt, igaz, hogy a tole­ráns Szlovéniába, de az is igaz. hogy a korábbi Jugoszlávia te­rületére. Abba a köztársaságba, aminek fővárosába, Ljublja­nába a titói időkben oly sok vajdasági magyar emigrált, a nagyobb nyugalomért. De az is kínos valóság, hogy a trianoni szerződés után harminc-har­mincötezer magyar élt a Mura­vidéken, most pedig nyolcezer. A huszonnyolc vegyes lakosságú faluban légitámadásoktól tartaniuk. Ugyanakkor Rub Annink ENSZ-szóvivő közölte: az ENSZ tud róla, hogy további fegyverek is vannak még a kezükön, így az említett ötödik - visszaszolgáltatott - nehéz­fegyver csak azok közül való, amelyeket pénteken szereztek vissza. így tehát e fegyverek visszaadásával csak a légitá­a magyar is elfogadott igazgatási nyelv, de Bot Dezsőt, azért négis Bot Dezidernek anyaki íyvezték Petesházán. A vendí lós pedig Ribarics Istvánnak mutatkozott be, de a kitűzőjén Stefan Riba­ricsnak írja magát. És a tör­vény szerint bármilyen ügyet el lehet intézni magyarul is, a lendvai tanácsháza földszinti hirdetőtábláin azért mégse láttam egyetlen egy magyar nyelvű hivatalos papírt se. És azt mondja a petesházi Hor­váth József Művelődési Egye­sület örege: „Magyarok va­gyunk. Ha nem is cseng olyan szépen a kiejtésünk, mint az önöké, akik az óhazában születtek ". Valóban nem cseng olyan szépen, de miért nem? Petes­háza a szlovén-magyar határ­tól három kilométerre van. Mért csak a temetőben lazul­nak meg a kötelékek, s lehet írásban is István a Stefanból, ahogy - a nemzetiségi jogok­kal egyébként rendkívül elé­gedett - ljubljanai parlamenti képviselő, magyar tanárnő, Pozsonec Mária mondta? A temetői Szentháromság kápolna egyik márványlapja csupasz felirataival is történe­lemkönyv. A Hajós család nyugszik a márvány mögött, az első halott: kakasdi Hajós Mi­hály királyi tanácsos, ügyvéd 1836-1912. Az utolsó - aki ráadásul az elsőt is ismerte ­K. Hajós Marija 1895-1983. Biztos, hogy nem Mari­jának, hanem Máriának szüle­tett a Hajósék lánya a múlt szűzad végén. Viszont az is nagy szó, hogy a temetői fel­iratok nemhogy nincsenek levakarva, de még újra is lehet őket aranyozni. Ebben a városka fölötti temetői kápolnában száradozik Hadik Mihály lendvai várka­pitány múmiája. Üvegkopot^ sóban mutatja sebeit a halott végvári vitéz. Jobb kézfeje hiá­nyzik, jobb lábfején is elme­télve a csont. Mit üzen a békeharcnak a fekete ágyékkendővel szemér­mesftett, pucérra száradt hősi halott? Mennyire nem mondott le a hazájáról, ahhoz a névtelen békeküldönchöz képest, aki szombaton reggel hét óra táj­ban, Budapesttől száznyolcvan kilométerre, Kaposváron, a Lendvára való elindulás előtt lelkendvezve jött az újságostól: „Mégis tudtam venni friss Népszabadságot. Nem hittem volna, hogy ilyen korán már itt van!" Mennyire nem lakta be a hazáját ez a férfiú? Azon már meg se lepődtem, amikor a trianoni szerződésről úgy be­szélt, mint a nyelvtanulás korlátlan lehetőségeinek a kez­detéről. Ilyenkor mérhető, madások veszélyének felfüg­gesztéséről lehet beszélni. Tekintettel a „boszniai Szerb Köztársaság" teljes el­szigeteltségére, Radovan Kara­dzsics elnök szombaton „köte­lező munkavégzésre" szólította fel az összes munkaképes fel­nőttet. Az elnöki rendelet sze­rint a munkaképes lakosságnak brigádokba kell szerveződnie. A kampány fő célja a mező­gazdasági tennivalók folyama­tos elvégzése, hogy - miután Belgrád megszakította kapcso­latait a boszniai szerbekkel ­biztosítható legyen a lakosság élelmiszer-ellátása. hogy mégse telt nyom nélkül az elmúlt négy évtized... A határmenti falvakban az volt a legnagyobb ünnep - Po­zsonec Mária képviselő mond­ta ezt -, amikor negyvenöt év után egy napra újra megnyílt a határ. És azóta is, évente meg-meg­nyílik a jelesb ünnepeken. Ez csak mézesmadzag, hatolt fel­felé a bírálatával a képviselő asszony. Folyton nyitva kelle­ne lennie. Lelki, kulturális, gazdasági, és politikai haszna lenne a légiesített határnak. Ami egyetlen pillantásra fel­mérhető: a kényszerű elzárkó­zás kára a határ mindkét ol­dalán nagy._Bedeszkázott ab­lakú, omladozó házak. Az egykori tulajdonos talán ven­dégmunkás volt az NSZK-ban húsz, huszonöt évvel ezelőtt, de ott van most is. Ma már azonban nem vendégként, hanem örökre. A leromlott gaz­dasági élet miatt a munka­nélküliség aránya a szlovén oldalon is magas. Egy kétszáz­nyolc van-háromszáz lelket számláló kis faluban jó, ha tizenöt-húsz munkahely van... Aki dolgozik, annak viszont talán egy kicsit magasabb a nettója, mint idehaza. Az 1. számú kétnyelvű iskolában egy átlagos tanári nettó hatvan­öt-hetvenezer tallér: mintegy ötvenöt-hatvanezer forint. Ebben benne van a húsz szá­zalékos kétnyelvűségi pótlék is, de így se rossz. A vegyes lakosságú terüle­ten nincs csak magyar, vagy csak szlovén általános iskola. Mindegyik kétnyelvű, a szlovén gyerekek magyarul is megta­nulnak, a magyarok szlovénül is, és csak olyan tanárokat al­kalmaznak, akik anyanyelvi fokon beszélik mindkét nyelvet. (Az egyik tanáruk a szegedi főiskolára járt.) Minden óra fele magyar, fele szlovén, és az új ismeret tanításának minden fontos mozzanata elhapgzik mindkét nyelven. A gyerek a tanári kérdésre azon a nyelven felel, amelyiken jobban tudja a választ. (Azon­ban a hirdető táblára kirakott hivatalos közlemények itt is csak szlovénül függeszkedtek a szemünk elé.) Ha már a gyerekek lelkében ennyire légiesftettek a nemzeti határok, miért ne lehetne megszüntetni az igazit is, a két ország között? Hiszen a határ a békétlenség jelképe. A határ tulajdonképpen há­ború - csak más eszközökkel. Zalai Miklós ELSŐ BETON SZEGEI), DOROZSMAI UT 5-7. BIZTOS ALAP, ÉPÍTHET RÁNK! C3 Betoneladás: 326-858. Építőanyag-áruház: 326-735. D Betonacél-értékesítés: 326-903. • Betonelemek, tartozékok: 326-903. Legközelebb w. rostéi 900. A GSM mobiltelefon rend­szer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadsá­got, a biztonságot és a minőségi szolgál­tatásokat jelenti az Eurofon-tulajdono­soknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfej­lesztés Magyarországon és kapcsolat­teremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekap­csoltak a rendszerbe, s egymás után jön­nek létre más országokkal is a baran­golási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Westel Rádiótelefon Kft. üzlet: Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4., Tel.: (06-60) 327-600 Ofotért üzletek: Szeged, Kárász u. 16., Tel.: (06-62) 312-390 • Hódmezővásárhely, Andrássy u. 5-7. Tel.: (06-62) 541-181, (06-50) 414-071 • Szentes, Kossuth tér 5., Tel.: (06-63) 314-601 (06-30) 414-064 Beszerelés gépkocsiba: VOLVO Veszprémi Autószalon, 6727 Szeged, Algyői út 65., Tel.: (06-62) 473-000 Westel 900. A kapcsolat A béke feneke alatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom