Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-22 / 170. szám

8 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. JÚL. 22. Három előadás a Thealter fesztiválon • A kaposvári Csokonai Színkör 19-22 órakor a JATE pinceklubjában tartja Kapuk a teljesség felé című előadását. „A Teljesség felé című előadás kapuján egyenként bocsátják be a nézőket- Egyébként: EGYÉNkénL Ami kaputól kapuig ezzel az egyénnel, ezzel a Vándorral történik, csupa olyasmi, ami csak egy emberrel történhet meg. (Krumplival például nem: az ember nem krumpli.) Ilyen történéseket akartam mindig is csinálni ezzel a csoporttal. a Csokonai Színkörrel, hatodik éve. test-testtel, lélek lélekkel találkozik, egy-egy pillanatra. Aztán újra a semmi." (Zoltán Gábor, rendező.) Szereplők: A kapukban: Antal Mária. Antal Zsuzsa, Hotnonnai K. Arthur. Horváth Juanita. Jancsik Tünde Mazsola. Kertész Gabriella, Kovács Kölyök Éva. Molnár Egér Éva. Szabó Kitti. Szalontai Eszter. Tóth Melinda. Varga Csilla. Vörös Ildikó. A hangszereknél: Bellyei Andrea, Czakó Judit. Koiin Péter. Zaty kő Ágnes. Rendezte: Zoltán Gábor. • A budapesti ARTUS Táncszínház Kék hétfő című előadása 19 órakor kezdődik a Kamaraszínházban. Az ARTUS társulata 1985ben alakult Goda Gábor művészeti vezetésével. Szanházi alkotóközösségük célja egy olyan színházi forma kialakítása. melyben maximálisan felhasználják a színész (táncos), a tér és az idő (ritmus) összes kifejezésre alkalmas eszközét. Munkáik során alakították ki az általuk asszociatív dramaturgiának nevezett szerkesztési módszert. A figurák, hangok, fények, képek, akciók és az idő nem lineárisan felfogható. A tartalmi és a formai szintek egymásra épülése, egyidejűsége és a metszetek adják a komplex hatást. A követhető folyamatosság nem a valós történeten. hanem az asszociációkon keresztül vezet. Állandó kísérleteikkel elutasítják bármely stílus állandósulását. Az előadás rendezője: Mándy Ildikó. Koreográfus: Mándy Ildikó és a társulat. Zene: Hugues le Bras. Jelmez: Pálffy Szilvia. Fényterv: Kágé. Előadják: Régenhart Éva, Mándy Ildikó, Goda Gábor. • A gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház előadása: Balassi Bálint - Szép Magyar Komédia; 22 órakor a régi Zsinagógában. „A Szép Magyar Komédia elsősorban játék akar lenni. Olyan játék, amelyet csak a szfnház képes produkálni, s amelynek mélyén felsejlik valami komorság is: a személyiség keresésének, az emberi kapcsolatoknak igazán soha meg nem fejthető titkai. S egyben vallomás is az előadás: három főiskolás rendezőtárs - az igazgató Bocsárdi László, a tervező Kövesdy István és a rendező Barabás Olga - vallomása arról, milyennek látják s akarják láttatni a színházat, illetve mi a szerepe számukra s ezáltal a nézők számára is a színháznak." (Nánay István) Szereplők: Prológus - Férfi, a Comédiaszerző szólója: Szabó Tibor; Credulus - Kinek Tyrsis volna a neve, férfiú: Szakács László; Júlia - Credulusnak szeretője, kinek igazán Angelica a neve, asszon: Diószegi Imola; Brisze Ida — Júliának jó barátja, Credulusnak Júliánál szolgálója, asszon: Bocsárdi Gabriella; Sylvanus - Credulusnak hitves atyjafia, férfi: Pálffy Tibor; Galatea Sylvanusnak szeretője, asszon: Albu Annamária; Dienes — Sylvanusnak juhásza. Paraszt ember Pázmán Attila. Díszletés jelmeztervező: Kövesdy István. Rendező: Barabás Olga. • A Szatmárnémeti Északi Szfnház Harag György Társulatának JATE Klubba meghirdetett előadása a rendező váratlan megbetegedése miatt elmarad. • A Thealter International Fesztiválon eddig három alkotó: Szöllősi Rita bábművész, Somogyi Kata formász és Maurits Ferenc festő, grafikus mutatkozott be. Szöllősi a JATE Klubban, Somogyi a régi Zsinagógában, Maurits pedig a JATE Aulában rendezte bc tárlatát. Mfg Szöllősi Rita tradicionális rongybábokat, addig Somogyi Kata pipaszár lábú, kócos hajú, vékony dongájú, gipszfigurákat állított ki. A formász párkányon és lépcsőkön üldögélő, illetve levegőben lógó alkotásait bárki megtekintheti, aki elsétál a Hajnóczy utcai Zsinagóga mellett, ugyanis az. alternatív bábtárlat utcára nyitott. Róvósx Róbert képriportja A fesztivál bábjai közepétől augusztus végéig. Tegnap este tartották meg a tószínpad) bemutatót, idén Verdi Nabuccója megy . A kőszínházi Hrancesca da Rimini rendezője a francia Róbert Fortune, karmestere az olasz Fábio Luisi. jelmez és dísz lettervezője a brit Anthony MacDonakL A nyitóelőadás - amelyen Thomas Klestil köztársasági elnök is megjelent - nagy eseménynek számttoll Ausztriában. Svájcból. Németországból. Franciaországból és Olaszországból is sok vendég érkezett. Az előadásokra minden jegy elkelt, pedig átlag 1000 schillingbe kerülnek. A sajtó sokat foglalkozik a fellépő művészekkel, például a premier dón az osztrák televízió részleteket sugárzott abból a februári bregenzi Bohémélet előadásból. amelynek fi> szerepét Frankó Tünde énekelte. Frankó Tünde sikere Bregenzben Frankó Tünde Tatjánaként Szegeden Szegedi vonatkozása is van a tegnapelőtt este megnyílt bregenzi nyári fesztiválnak. Az 1800 személyes nézőterű Festspielhausban nyitóelőadásként Riccardo Zandonai Francesca da Rimini című operáját játszották, amelyben Garsenda szerepét a fiatal szegedi szopránénekesnő. Frankó Tünde énekelte. A bregenzi fesztivál Ausztria egyik legnagyobb nyári zenei rendezvénysorozata, a Festspielhaus mellett a hatalmas szabadtéri tószínpadon is tartanak előadásokat. Minden évben parádés, költséges díszlettel és jelmezekkel, nagy sztárokkal egyetlen operát tűznek műsorra, s azt jáLsszák július 1 halastó Limnlusa és a piros kaláris Tokody András tanítá úr mesál • „Mostanában egyre gyakrabban gondolok arra, hogy le kellene még (mom néhány epizódot az életemből; úgy jártam. mint mások is, vénecske fejemmel a régi dolgokra jobban vélekszem, mint a tegnap történtekre" - mondja szégyenlős mosollyal Tokody András tanító úr. Nemrégiben ünnepelt. Alma materének, a szegedi Magyar Kir. Kath. Tanítóképzőnek az alapítási évfordulója volt, s a 150 évvel ezelőtti nagy eseményre emlékeztek a hajdani növendékek. András bácsi vasoklevelet kapott. Most ezt is megmutatja, meg az. eddig elkészült írásait; az egyiknek az a címe: Utolsó önéletrajzom; a másiknak: Visszapillantás... Versek is előkerülnek. Nem lehet megmondani, mikor érzékenyül el jobban: amikor a Nagymama üzent cfműt mutatja, vagy amikor az Április 27. címűt: És legyen örökkön áldott/ ó. Aki e napon nékünk/ Életünk Napfényét küldte." • • Az ember azt hallja: tanyasi iskola - homoksivatagot, vagy sártengert képzel el, legföljebb egy-két akácfát; milyen volt András bácsi iskolája a tápai Nagyréten? - „A Tisza-Maros felső zugában. erdők övezte virágos Rcten állt az. én iskolám. Soksok madárka élt ezer bokránfáján. Napkeltétől napnyugtáig zengett édes daluk. Itt még a zivatar, vagy a hóvihar is szebb volt, mint máshol." Eddig az idézet, most sem tudom jobban mondani, mint ahogyan egyszer már leírtam. Ez volt az utolsó Klebelsberg-iskola, úgy értem, ezt kezdték el utoljára építeni; de hamarabb befejezték, mint a Szeged-Rókuson építettet, ezért aztán azt tartják számon ötezredikként. Negyven esztendeig tanítottam a Kutasi iskolában, száz köriili volt mindig a tanulólétszám, néhány évig több is. Hogy milyen volt? Korán elárvult testvéreimmel szépítettük. Volt külön játszótér, ahol halastavat ástunk, déli partján hatalmasra nőtt a szomorúfűz.. A gyümölcsösben szilvát, meggyet, diót és mogyorót termeltünk. Az udvart bársonyos parcsinszőnyeg borította, a járdákat bokrok szegélyezték. Az iskola egész telkét ötezer darab élősövénnyel kerítettük körül, a kerítés vonalából karcsú jegenyék törtek az ég felé. Tavasszal és nyáron állandóan szólt nálunk a muzsika. Nappal madárkoncert, éjjel békazenekar. Szép és kemény volt ott az élet. Jobbára egyedül tanítottam mind a nyolc osztályt. Tápé hat kilométerre volt tőlünk, a Tisza túlsó partján. A komp csak nappal közlekedett, ha volt elég ember, aki áthúzta drótkötélen. Éjszaka és jégzajláskor el voltunk zárva orvostól, patikától, bolttól. Ha eső esett, nehéz szuroksár húzta le a csizmánkat. Vizes esztendőkben az első lépcsőig ért a víz, ilyenkor lápon, azaz kis tulajon hordták a tanulókat az iskolába. Artézi kút, kövesúL, villany, telefon nem volt a tanyán. Tanítónak fürdőszoba nem járt, lavórban és kádban lubickoltunk. A legközelebbi szomszéd 800 méterre lakott tőlünk. 14 évig innen hordtuk a vizet a tanulók számára is, mert a kútunkat megfertőzte egy belvíz. • Az #.- & osztályosok tanítása mellett esti iskolát szervezett a felnőtteknek; a diákoknak színjátszókör t, a szüleiknek esti olvasókört; Ilonka néni segített, kézimunkázni tanította a lányokai, asszonyokat. A napi munka után jött a szórakozás: kutatásai alapján a szegedi múzeum számos ásatási szervezett és a régészek felbecsülhetetlen értékű leietekre bukkantak. Hogyan kezdődött András bácsi régész-szenvedélye? - Kezdő tanító koromban hallottam, hogy az Igazgató Úr. Móra Ferenc, a közeli Ma lajdokhalmon ásat. No, ezt megnézem! Nagyon barátságosan fogadott: „Hallom kiskol légám. hogy maga is napszámos. Jöjjön le mellém, ha érdekű." Éppen jazig sírokai vallatott. Két hétig inaskodtam drága mesterem keze alatt, hallhattam bűbájos, halk szavait. Akkor még nem látszott rajta a betegség. Jóízűen elte az egyszerű népi eledelt. A szomszéd Kacska Miska bácsi főzte a bográcsban a lebbencslevest, a kmcínás krumpliMar honyát a csülökkel főtt csipetkés bablevest a fordított kását... Kaptam a mesteremtől emlékbe egy szürke edénykét és egy szép koponyái. Neki köszönhetem. hogy szenvedélyes kutató lettem. Amit ebben a szekrényben lát csak emlékez tetők a múzeumba juttatott cserépanyagra. • Szeretném, ha elmesélné a halastóban született 11mnlms történetét is! - Arra lettem figyelmes. hogy a tó sekély részén, az aljzaton egy nagy, rozsdás színű akáclevél úszkál. Olyan lapos is. De öt pár ollós lába van. Üvegtálba tettem, hogy majd beviszem az egyetemre. Tudtom szerint ma már csak a tengerparton él, az óriás ősrakok egyetlen élő rokona, Limulus a neve. Élő kövületnek is nevezik, mert már 570 millió éves üledékes kőzetek is őrzik maradványaikat. Csoda volt. Sajnos a mi Mirci cicánk, a kedvencem. kihalászla a tárgyi bizonyítékot a vízből, ezzel jóvátehetetlen veszteséget okozott. Buskánk kedvenc búvóhelye az udvar egyik sarkában összeboruló jázminbokor, tamarisk és csipkebokor alja volt - itt hallgatta később tranzisztoros rádióján az operaáriákat. De a tóparton is nagyon szeretett. Körülülték a kiskacsák, bizserkélték a kezét, ruháját. Egy ilyen alkalomkor említettem neki. milyen csodálatos rovarfélét szült egyszer ez a kis tó. 1987-ben többek közt egy 520 millió éves Limulus-kövületet is hozott nekünk M ontana ból a Tokody András: „Végtelen öröm számomra ez a megható gyermeki figyelem.'" (Fotó: Révész Róbert) lányom... Végtelen öröm számomra ez a megható gyermeki figyelem. • Maljadokhalom jazig településén elszórtan nyakék-szemeket is talált Tokody András tanító úr, nagyrészt színes, berakott főnfeiai üvegkalárisokat. De akadt borostyán is. Köztük egy gyönyörű piros. A kislánya, aki kijárt vele kutatni, két év alatt összegyűjtött belőlük annyit, hogy egy teljes nyakék lett belőlük. A világhírű szopránénekes, Tokody Ilona a legdrágább kincseként, páncélszekrényben őriz egy kis kopott, piros kalárist... Sulyok Erzsébet