Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-30 / 177. szám

SZOMBAT, 1994. JÚL. 30. BELÜGYEINK 3 • Az értékpapír és a devizabetét a keresettebb A forintleértékelés kiüti a nyeregből a kamatemelést Az állam a fizetési nehézségein csak addig tud úrrá lenni, amfg a lakossági megtakarításokból fedezni képes a központi kiadásokat (nevezetesen a külföldi kölcsönök törlesztőrészleteit és annak kamatait). Ezért szánta rá magát még az előző kormány arra, hogy június közepén - a Magyar Nemzeti Bankon keresztül - emelje a betétek és ezzel párhuzamosan a hitelek kamatait. A másfél-két százalékos kamatemeléssel az állam arra próbálja ösztönözni a lakosságot, hogy elköltés helyett inkább gyűjtse össze a pénzét. A hitelfelvevőket pedig ezzel a lépéssel Az új kormány hivatalba lépése óta egyre többet hallhatunk arról, bogy milyen rossz az ország pénzügyi helyzete. Némiképpen persze eddig is éreztük ezt, mindenféle külön bejelentés nélkül, hiszen a folyamatos áremelések és a már-már rendszeresnek mondható forintleértékelések sugallták, hogy valami nincs rendben. szeretné rábírni arra, hogy ne vegyenek fel kölcsönöket a kereskedelmi bankoktól, hanem oldják meg máshogy az anyagi természetű problémáikat. Hogy a lakosság bérből és fizetésből élő többségét mennyire ..hatja meg" a betéti kamatemelés, még nem derült ki. Józan ésszel gondolkodva azonban ez az igen csekély 1-2 százalékos többlet nem jelenthet nagy vonzerőt a számára! Különösen azért nem, mert ez a csekély emelés még a körülbelül negyedévente bejelentett forintleértékelések okozta veszteségeket sem képes fedezni. Ezenkívül az sem elhanyagolható tényező, hogy felröppent a híre a 8-10 százalékos, tehát szokatlanul nagyarányú leértékelésnek is. A bankokból származó adatok szerint egyébként az emberek a forintmegtakarítások helyett az értékpapírokat, illetve a devizabetéteket részesítik előnyben. Ugyanakkor a valutakeret évi 800 dollárra emelése sem váltott ki különösebb érdeklődést, ami arra utal, hogy a lakosságnak nemigen van befektetni való vagy utazásra fordítható pénze... Bánhegyi Zsuzsa FEB • Mérgezett paprika a piacokon Miniumfesték és téglapor Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordinációs megbeszélést szervezett az érintett hatóságok és szervek részvételével a hamisított paprika okozta megbetegedésekkel, valamint az aktuális tennivalókkal kapcsolatban közölte pénteken Vass Ádám. a hivatal helyettese. A közlemény szerint a szerdai tanácskozás résztvevői szükségesnek látják olyan soron kívüli, összehangolt ellenőrzési akció megszervezését, amely során a Földművelésügyi Minisztérium illetékes szervei ellenőriznék a fűszerpaprikát előállító üzemeket, illetve a jelentősebb papríkamennyiséget forgalmazó üzleteket. A Tisztiorvosi Szolgálat, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a KERMI ugyancsak fokozná ellenőrzéseit. A Tisztiorvosi Szolgálat eddig két budapesti, tizenkettő Pest megyei, öt Heves és négy Jász-Nagykun-Szolnok megyei krónikus ólommérgezésről értesült. Valamennyi megbetegedett személy fűszerpaprikát, illetve paprikával készült élelmiszert fogyasztott tartósan. Annak ellenére, hogy a mérgezések csak Budapesten és három megyében fordultak elő, a szakértők feltételezik, hogy 1993. decemberétől az ország más területein is kerülhetett kereskedelmi forgalomba hamisított, ólommal szennyezett fűszerpaprika. Az sem zárható ki, hogy külföldről is érkeztek illegális szállítmányok. Valószínűsíthető, hogy a hamisítók lisztből, míniumfestékből, esetleg téglaporból és minimális menynyiségú valódi paprikából állították elő a mérgezést okozó fűszert. A laboratóriumban megvizsgált minták többsége erősen ólomszennyezettnek bizonyult. Miután nem zárható ki, hogy még mindig árusíthatnak hamisított paprikát, igen fontos, hogy a vásárlók csak olyan fűszerpaprikát vegyenek, amely fényvédő, zsír át nem eresztő csomagolású, illetve szerepel rajta a termék neve, súlya, a gyártó neve, címe és az áru szavatossági ideje. Vastagh Pálnak kicsit több" a dolga A nemzet biztonsága, a társadalom nyugalma - különösen napjainkban - megköveteli, hogy a polgári és katonai titkosszolgálatok, valamint a rendőri nyomozó szervek feladataik eredményes végrehajtása érdekében különleges titkosszolgálati eszközöket és módszereket is alkalmazzanak. Ezt dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter nyilatkozta pénteken a különleges eszközök alkalmazásának engedélyezésével kapcsolatban. Mint ismeretes, az 1990. évi X. törvény szerint „Különleges eszköznek minősül minden olyan eszköz és módszer, amelyet az érintett személy tudta nélkül alkalmaznak és amelynek használata a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat sértheti." A különleges eszközök közül a technikai úton, például lehallgatással történő adatgyűjtésre, a postai küldemény ellenőrzésére és a magánlakásba történő titkos behatolásra az igazságügy-miniszter adhat engedélyt. Vastagh Pál elmondta a kinevezése óta már több alkalommal engedélyezte különleges eszközök alkalmazását. E hatékony védekezési és felderítési eljárásokat különösen időszerűvé teszi a szervezett bű• Magyar-román védelmi miniszteri találkozó lesz ma, szombaton Gyulán. A megbeszélést Keleti György honvédelmi miniszter kezdeményezte, hogy bemutatkozhasson román kollégájának, Gheorghe Tincanak. Keleti egy héttel ezelőtt szlovák kollégájával találkozott, és a közeljövőben megbeszélést folytat a többi szomszédos*)rszág honvédelmi miniszterével is. A mostani egynapos találkozón a két miniszter várhatóan áttekinti az eddig elért eredményeket és a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségét. Magyar orvos előtt tisztelegnek Venezuelában Vicente Pérez venezuelai egészségügyi miniszter előadásával pénteken Caracasban megkezdődött a Dr. Halborn János emlékének szentelt II. Nemzetközi Vándorgyűlés a trópusi betegségekről. Dr. Halbőm János 1940-ben érkezett Venezuelába és úttörő szerepet játszott a trópusi betegségek gyógyításában. A vándorgyűlés megnyitóján részt vett az özvegy és a magyar nagykövet, aki méltatta Dr. Halborn János kiemelkedő szerepét a két ország tudományos kapcsolatainak ápolásában. 177 özei száz településen mutatják be a Portugáliából LLj származó fatimai Mária szobor másolatát, amely június közepe óta tartózkodik Magyarországon. A katolikus egyház által is elismert, csodatevő szent helyről származó ereklyét tavaly Szlovákiában mutatták be, ebben az évben pedig hazánkban tekinthetik meg a hívők. A szobor, pontosabban a fatimai kegyhely története igen különös. 1917. május 13-án a tízéves Lucia dos Santos és két fiatalabb unokatestvére egy juhnyájra vigyázott Cora da Irában, a Portugália középső részén található Fatima falucska mellett. Egyszeresük fény villant, s az egyik fa felett megjelent egy nói alak. Nemcsak hogy megjelent, de beszélt is a gyerekekhez. Közölte, hogy az égből jött, a gyerekek pedig találkozhatnak vele minden hónap 13. napján. Október 13-ára nem kisebb csodát ígért, mint az első világháború végét. A jóslat nem jött be, a szent helyre azonban eljött közel hetvenezer ember. A rengeteg hívő mellett jócskán voltak kétkedő ateisták is, például egy antiklerikális csoport tagjai. Az egyház által is elismert, úgynevezett Nap csoda, a következő módon zajlott le. Az összesereglett sokaság egyszeresük azt vette észre, hogy a Nap kis körpályák sorozatát írja le az égen, és spirálisan közeledik a Föld felé. Az őrjítő jelenség nyolc percig tartott, ezután a Nap visszatért rendes, „megszokott" helyére. Az égi tünemény hatalmas pánikot keltett, az esettói 32 kilométerre dolgozó író, Alfonzó Vieira is látta a megmagyarázhatatlan jelenséget. Az azóta többször megjelenő Szűzanya több konkrét jóslata beigazolódott, többek között az akkor még nem is létező Szovjetunió szétbomlásának időpontja ff' latima azóta szent hely lett, a gyerek látnokok - közülük egy később apáca lett - leírása szerint pedig készítettek egy szobrot a megjelenő alakról. Másolata, a második világháború után 1957-ig bejárta a világot, a szocialista országokba a vasfüggöny miatt nem juthatott el, csak az utóbbi években. Magyarországra június közepén érkezett, először Egerben láthatták az emberek. Az elmúlt hétvégén Szegeden, ezt követően Makón, szerdán Békéscsabán, majd Gyulán imádkozhattak hozzá a hívők. Az egyház üzenetéi hordozó, a híveket buzgó imádságra ösztönző szobor 31-én vasárnap, Csongrádon lesz látható. Százmillió dolláros beruházás - Kanadából A kanadai Huang-Danczkay csoport nyerte meg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Légiforgalmi Igazgatósága által a Ferihegyi repülőtér fejlesztésére tavaly kiírt pályázatot - jelentette be Lotz Károly, a tárca vezetője. A mintegy 100 millió dolláros beruházásról szóló szerződést várhatóan novemberben kötik meg a nyertessel. A beruházás során Ferihegy 2-n utasforgalmi terminált és új utasépületet építenek a hozzá tartozó infrastruktúrával. Az épületkomplexum átadását 1996 májusára tervezik, és ezzel Ferihegy 2. évente kétmillióval több utas fogadására lesz alkalmas. • Fehervari ment, Fajét vári jóit Hang- és hangszenáltás a rádióban Szirányi János, a Magyar Rádió elnöke augusztus 15-étől Rékai Gábort bízta meg a Kossuth Rádió Adófőszerkesztőségének irányításával. A zenei főszerkesztőséget és a Bartók Rádiót augusztus l-jétől Fejérvári Sándor vezeti, a zenei főszerkesztőség és a Bartók Rádió programfőszerkesztői feladatait Körmendy Ferenc látja el. Az irodalmi főszerkesztő augusztus l-jétől Katona Imre József, az új dokumentációs igazgató pedig Vámos György lesz. Az intézmény elnöke augusztus 1-jei hatállyal visszavonta Nyakas Szilárd, a Bartók Rádió'adófőszerkesztője, Kiss Imre zenei főszerkesztő. Fehérvári Győző irodalmi főszerkesztő, valamint Cséve Magdolna dokumentációs igazgató vezetői megbízását. P. Szabó József, a Kossuth Rádió adófőszerkesztője és helyettese, Osgyáni Csaba megbízását augusztus 15-ei hatállyal szüntették meg. A felmentett vezetők közül P. Szabó József nyugdíjba vonul. Fehérvári Győző és Kiss Imre közös megegyezéssel távozik a rádiótól, Cséve Magdolna és Nyakas Szilárd továbbra is az intézményben dolgoznak majd. nözés és a kábítószer-kereskedelem alakulása, valamint az utóbbi időben történt néhány robbantásos bűnügy. Megjegyezte: a korábbi időszakhoz viszonyítva július 15-e óta talán egy kicsit több engedélyezési kérelem érkezett az Igazságügyi Minisztériumba. A kérelmeket a titkosszolgálatok, illetve a rendőrség vezetői terjesztik elő. A törvény rendelkezése szerint részletesen indokolniuk kell, hogy fennállnak a tervezett intézkedések alkalmazásának törvényi feltételei, továbbá, hogy a szükséges adatok más módon nem szerezhetők be. Vastagh Pál kijelentette: a szakmailag és jogilag körültekintően előkészített kérelmekről minden esetben alapos mérlegelés után dönt. Az államtitokvédelem szabályaira tekintettel nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy menynyi engedélyt írt alá, ilieve milyen jellegű bűnügyekben döntött. Befejezésként megjegyezte: ez a speciális engedélyezési jogköre csak addig tart, ameddig az Országgyűlés megalkotja és hatályba lépteti a nemzetbiztonságról szóló törvénvt. Figyelemmel kiséri az ország a Televízió és a Rádió működését, különösen a vezetőváltás nyomán. A témáról és a média körül kialakult állapotokról kérdeztük Kósa Ferenc filmrendezőt, a Parlament kulturális bizottságának tagját, az MSZP frakció médiaszakértőjét • Ön szerint van-e „média helyzet", és ha igen, kinek köszönhető? — Média helyzet van. Kialakulásában mindenekelőtt az játszik szerepet, hogy nincs média törvény. Alkotmányellenesnek minősített felügyeleti „törvénnyel" teremtett furcsa, légüres tér, ez maga a helyzet. A háttérben ellenőrizhetetlen és befolyásolhatatlan folyamatok torlódtak. A miniszterelnök (jelölt) nagyon határozottan kijelentette az ország nyilvánossága előtt, hogy le kíván mondani kormányfőként a felügyeleti jogáról. Vagyis ki akarta iktatni az aikotr mányellenesnek itélt törvényt. Mindenképpen vezetőket kellett azonban kinevezni. Erre a jelenleg érvényes törvények szerint jártak el, amely szerint a miniszterelnök javasol, a KÉRDÉS A médiaszakértőhöz kulturális bizottság meghallgat, a köztársasági elnök kinevez. Ha a Parlament elmegy nyári szünetre, akkor nem történhet meg a közbülső ajctus. A helyzethez tartozik tehát a törvényen kívüliség, a légüres tér és a gyors cselekvési kényszer. • A Televízió és a Rádió vezetőinek kinevezése körüli viták milyen kihatással lehetnek a kormányzati és ellenzéki kapcsolatokban? - A koalíciós pártok által javasolt három televíziós és három rádiós vezető az ellenzéki pártok kiegészítő javaslatai nélkül, tehát konszenzus nélkül lett kinevezve. A négy ellenzéki párt a kulturális bizottság üléséről kivonult, s egybehangzóan úgy foglalt állást, hogy ők a kinevezési aktusból kimaradtak, mivel semmilyen javaslatukat nem fogadta el a kormánykoalíció. Nem is vettek részt a meghallgatáson. Különféle véleményeket váltott ki a dolog. A bizottság elKósa Ferenc nöke kijelentette, hogy ez nem éppen úriemberekhez méltó magatartás. Én ettől eltérő véleményt fogalmaztam meg: Komolyan el kell gondolkoznunk azon, hogy az ország számára valóban az lenne jó, ha hatpárti konszenzussal történnének a média törvény előkészítő folyamatai. Az ország helyzetét eléggé súlyosnak látom ahhoz, hogy a jelenlegi ellenzék egy szakadék túloldalán érezze magát és úgy lássa: a több mint kétharmados kormányzati többség erőből politizál. • Többször megfogalmazta, hogy Ön nem politikus. Anfde mégis döntésközeli noziciób^van. lehet-e „nem politikusként" tiszta lelkiisjnerettel politikát csinálni? - Nem vagyok profi politikus, ezt a lelkiismereti tényezők is jelzik. Egy pragmatikus politikusnak nincsenek morális megfontolásai, legalábbis nem sűrűn és nem hangsúllyal. Én parlamenti képviselő vagyok, törvényalkotással foglalkozom, a politika terén nagyobb szerepet nem kívánok magamnak, különösen nem a hatalom érzését. Kaptam több ajánlatot különféle területekre, de mindegyikre nemet mondtam. Az országgyűlési képviselőségben az ember megőriz bizonyos etikai, esztétikai indíttatást. Nem hatalmat akarok, én a hatalmat humanizálni szeretném, amennyire ez az erőmből telik. B.P.