Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-26 / 173. szám

10 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. JÚL. 26. 0 OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 • Egy olvasói levél nyomán Államkötvény fedezi a kölcsönt Önöknek, akik pénzügyi szakértőként mindig hasznos információkat közölnek a lap hasábjain, érdemes lenne a Polgári Bank újabb keletű ajánlata körül egy kis körsétát tennie. Az úgynevezett szóróanyag ugyanis bombaüzletet kínál ­adóvisszatérítési lehetőséggel, kamatmentes hitellel, kilenc hónap alatt kiemelkedően ma­gas hozammal, viszont a hiva­talos dokumentum („Szerződés - államkötvény fedezete mel­lett nyújtott kölcsön"-ről) nem ígérget, hanem főként az ügy­fél kötelezettségeit részletezi ­a kölcsön visszafizetésének ha­táridejével, különböző szankci­ók kilátásba helyezésével. Egy sor kérdés merül fel ezek után a mindig gyanakvó állampolgárban: Bízhat-e a bank korrektsé­gében, amikor szóban azt ígé­rik, hogy az ügyfélnek semmit sem kell foglalkoznia az állam­kötvénnyel, mondván, hogy ők majd a kamatból törlesztik a hitejt? Állítólag adnak igazolást az államkötvény letétbe helyezé­séről az adó-visszaigényléshez (úgynevezett befektetési ked­vezmény igénybevételéhez), de mi a garancia arra, hogy az APEH - mint ellenérdekelt ­nem fogja leleplezni ezt a bújtatott - hallgatólagos meg­állapodást, hiszen itt az állam­kötvény ténylegesen nem az ügyfélé, hanem a banké. Nekik is nyilván az az üzlet benne, hogy várhatóan több lesz an­nak az összhozadéka, mint ami az ügyfelek felé fennálló összes kötelezettségük. S ha ez a számításuk nem válik be, mi a biztosíték, hogy ők - elkerülendő saját buká­sukat - nem fogják megszegni az ügyfeleik felé szóban tett ígéretüket? A Polgári Bank hivatkozik arra - erősítendő maga iránt a bizalmat -, hogy tagja az Or­szágos Betétbiztosítási Alap­nak. Vajon erre az aktuális ajánlatra is vállalja az OBA a garanciát? Újabb felvetődő kérdés: Magánszemélyek fognak-e ezen ajánlat után állam­kötvényt ténylegesen vásárol­ni? (Már jelenleg is az a ten­dencia, hogy a bankok, pénz­intézetek vásárolják az állam­kötvényt, s az MNB mégoly vonzó ajánlatokkal sem igen tudja az állampolgár pénzét 3 éves lekötésre kicsalogatni.) S végül, ami az apropót adta ehhez a levélhez: A Reggeli Krónika július 14-i adásában szóltak a befektetési alapok kockázatairól, törvényi szabá­lyozatlanságáról, s hivatkoztak egy újabb szankcióra is, amely a megalapozatlan ígérgetéseket sújtaná, védve ezzel a gyanút­lan - tájékozatlan ügyfeleket. Célom semmiképpen nem a bank hitelrontására irányul, sőt szeretném hinni, hogy ezzel az ajánlattal nem vernek át, s ag­godalmaim megalapozatlanok. Célom nem is az, hogy he­venyészett gondolataimat, fé­sületlen kérdéssoromat közzé­tegyék, hanem pusztán az, hogy felhívjam a figyelmét egy nyugtalanító jelenségre. (Ha enélkül is „ráharaptak", akkor levelem nyilván tárgytalan, vagy inkább esetleg nyitott ka­pukat dönget.) Szívesen olvasnék tehát egy korrekt tájékoztatást, amely eligazítana a felvetett kérdé­sekben. Jobb az óvatosság, mint azután belecsöppenni az Ybl Bank csődjéhez, a Lupis, vagy Oninvest-botrányhoz ha­sonló kalamajkába. Gondolom, hogy az általam felvetett téma közérdeklődésre tarthat számot. (Név és cím a szerkesztőségben.) A Polgári Bank válaszol Köszönjük a lehetőséget, hogy az önökhöz eljuttatott, befektetési konstruciónkról szóló olvasói levélhez mi is hozzáfűzhetjük mondandónkat. A kedves olvasót - aki termé­szetes, hogy gyanakvó az általa is említett csődök és botrányok után és ismeretében - szeret­nénk megnyugtatni és kér­déseire pontról pontra választ adni, az alábbiak szerint. „A szóróanyag bomba­üzletet kínál ...a szerződések viszont kötelezettségeket és szankciókat részleteznek. " Ez a megfigyelés természetesen igaz, hiszen a szóróanyagnak a figyelemfelkeltés és a reklám a funkciója, a szerződésnek pedig a szerződő felek érde­keinek védelme, jogainak biztosítása. A lényeg az, hogy a szerződés a szóróanyaggal • Csengtu-ból csaknem 2 órás repülőút után jutottunk el Lhaszába, a történelmi Tiber fővárosába. Az egykor szebb napokat látott biro­dalom. melynek harcosaitól úgy retteg­tek a szomszéd népek, mint Európában a hunoktól, ma a Kínai Népköztársaság autonóm területe. A környezetéből magas hegyvonula­tok által elválasztott, 3-4 ezer méter át­lagos magasságú, lepusztult, fátlan, fű­félékkel alig borított fennsíkot gyéren lakják. Népessége mindössze kétmillió. Repülőgépről látni igazán, mennyire ko­pár ez a táj. Percek telnek el, míg fűcso­mónyi zöldet látunk. Néhol hegyek kö­zött kanyargós, keskeny vízfolyások csillannak meg. Hepe-hupás, csupasz vi­dék - egy idő után már unalmas látvány. Ez a Tibeti fennsík. Ezt látva, a zord klí­ma, a rendkívül nyomorúságos megélhe­tés alapján rögtön adódik a következte­tés. A földi bőség hiánya miatt az ég felé fordult a tekintet. A buddhizmus sajáto­san módosult változata jött itt létre. A vi­lági uralkodó egyben a vallási vezető is. Ő az „isten-király", a Dalai Láma. A vallási irányítás központja, s egyben a mindenkori Dalai Láma téli lakhelye a Potala-palota. Az építmény Lhasza egyik magaslatán, egy több mint ezer­éves palota alapjain áll - valóságos épí­tészeti csoda. 1950-ben, annak a marxis­ta irányzatnak a jegyében, hogy Tibetben is el kell terjeszteni a kommunizmust, kínai csapatok szállták meg Kelet-Ti­betet. A felszín alatti feszültségek 1959­ben robbantak. Felkelés tört ki a kínaiak ellen, melyet levertek. A Dalai Láma csaknem százezer tibeti hívével Indiába távozott. A megtorlások rengeteg halálos áldozattal jártak. A kolostorokat lerom­bolták, az életben maradt lámákat a szántóföldekre irányították. Tibet vallási élete szinte teljesen megbénult. Az 1959-ben működő 1600 kolostorból 20 évvel később már csak 10 maradt. Az utóbbi években a Tibettel szembeni szi­gor enyhült; számos beruházás - útépí­tés, iskolák, kórházak - jött létre, s a me­zőgazdaságban újra teljes lett a parasz­tok önállósága. Kétségtelen azonban, hogy Tibet ma is érzékeny pontja a kínai belpolitikának. Lhasza, a főváros lakossága kb. Kínai ,9. Tibetben - a világ tetején 150.000 - a kínaiak vannak többségben. A város gyakorlatilag két részből áll. Ezek a tibetiek lakta régi városmag, va­lamint a kínaiak által épített s lakott új­város. Lhasza kínai viszonylatban igen gyéren lakott településnek számít. Üdítően kevés az ember az utcákon. Ipa­ra, így a központi foglalkoztatás - leszá­mítva a szolgáltatási szférát - minimális. A gyárakat egy kézen meg lehet számol­ni. Cementgyár, sörgyár, s a németekkel közös vállalkozásban cipőgyár működik a városban. Még a fővárosban élők je­lentős része is - a Lhasza-folyó völgyét művelve - mezőgazdaságból él. A gabo­nafélék közül szinte kizárólag árpát ter­mesztenek. Fő élelmiszer a megpörkölt árpából készült ún. campa, s a tibetiek nemzeti itala a jakvajas tea, mely sűrű és igen tápláló. Lhasza tengerszint feletti magassága 3700 méter, Csengtunál ugyanez 600. Repülővel alig 2 órán belül tehát kb. 3100 métert emelkedünk. Ez a hirtelen és igen gyors emelkedés még az egész­séges szervezetet is nagyon megterheli. Egyrészt hirtelen csökken a légnyomás, ugyanakkor a szervezetben az érfalakra ható belső nyomás nem változik. Ennél­fogva a hajszálerek könnyen megreped­hetnek. Különösen orrfújáskor gyakori ez az eset, aminek következményét saj­nos többen is tapasztaltuk. Másrészt a magassággal fölfelé haladva a levegő sű­rűsége kisebb, csökken a levegő alkotó gázok mennyisége, így az oxigéné is. Lhasza magasságában - 3700 méteren ­a levegő oxigéntartalma kb. 30 százalék­kal kevesebb, mint a tengerszinten, azaz nagyjából mint odahaza, Magyarorszá­gon. Következésképp több levegővétel szükséges ahhoz, hogy a szervezet a kí­vánt mennyiségű oxigént felvegye. Ezek a nehézségek a szervezetet igen erős próba elé állítják. Életkorral, edzettségi állapottal közvetlenül össze nem kap­csolható módon a szervezet eltérően rea­gál. Ha valaki nehezebben alkalmazko­dik a gyors változásokhoz, rajta az ún. „hegyibetegség" kezdeti tünetei jelennek meg. Egyik társunknál a hegyibetegség­nek egy enyhe változata jelentkezett. Ér­dekessége, hogy nem azonnal, hanem a Lhaszába érkezést követő 2-3. napon észlelhetők a tünetek. Ezek: fejfájás, szédülés, nehéz légzés, hányinger, ét­vágytalanság, fáradság - erőtlennek érzi magát az ember, mellkasi fájdalom. Utóbbinak oka, hogy a fokozott oxigén­hiány miatt a tüdőlebenyek kitágulnak, s nyomják a rekeszizom falát. A tünetek észlelésekor azonnal le kell feküdni, s pihenni kell. Ha a tünetek nem múlnak, alacsonyabb szintre kell lemenni, ahol már több az oxigén. Lhaszában a szállo­dák föl vannak készülve arra, hogy nepj minden ideérkezőnek a szervezete alkal­mazkodik a hirtelen magasságkülönbség okozta változásokhoz. Lehetőség van oxigén-belélegeztetésre, s szükség esetén orvos is rendelkezésre áll. Csak a mi szálláshelyünkön - az orvos közlése sze­rint - a vendégek 15-20 százalékánál lé­pett föl enyhébb fokú hegyibetegség. Persze, a betegség által nem érintettek számára is megszívlelendő az a tanács, hogy ilyen magasságban már nem cél­szerű semmilyen serkentőszer - alkohol, cigaretta, kávé - fogyasztása. A közel 4000 méteres magasság ugyanakkor érdekes változásokat mutat az egyes éghajlati elemek érdekében. A levegő száraz, kevesebb a szennyező­anyag, következésképpen a Nap közvet­len sugárzása jóval nagyobb - így köny­nyebben, gyorsabban barnulunk, mint alacsonyabb szinteken. A száraz levegő és a kevés szennyezőanyag miatt igen élesek a kontúrok. A távoli hegyek, te­reptárgyak jóval közelebb látszanak. A ritka levegő miatt gyors az időváltozás. Hirtelen kerekedik a vihar, s egyik perc­ről a másikra el is ülhet. A száraz levegő miatt kicserepesedett a szánk, s gyakran éreztük, hogy kiszáradt a torkunk. Dr. Makra László összhangban van, és egyik sem tartalmaz valótlanságot. A szerződés természetesen épp­úgy kötelezi a bankot, mint az ügyfelet. Az, hogy mennyire bízik a bank korrektségében az ügyfél, lehet egyéni és szubjektív dolog, de a bank egyértelmű kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyfélnek nem kell majd készpénzben visszafi­zetnie a hitelt, hiszen a köl­csönszerződés világosan ki­mondja, hogy: „A kölcsön visszafizetésének módja, a bank az óvadékul szolgáló ér­tékpapír hozamait beszedi és azokat az óvadéki szerződés alapján a kölcsön törlesztésére fordítja. " Az óvadéki szer­ződés pedig szintén kimondja, hogy „a bank jogosult és köte­les az értékpapírok kamatait és tőketörlesztését esedékességkor beszedni, és a beérkezéskor az adós ... kölcsöne törlesz­téseként a kölcsön törlesztésére fordítani. " E szerződésre már a Polgári törvénykönyv vonatko­zik, és védi a szerződő felek érdekeit. A bank nemcsak állító­lagosán, hanem ténylegesen igazolást ad az államkötvény letétbe helyezéséről az adó­bevallás elkészítéséhez, és az adó visszaigényléséhez, az APEH pedig azért nem fog semmiféle „bújtatott - hall­gatólagos megállapodást" le­leplezni, mert ilyen nincs. Ami viszont van, az az APEH-től, az Adónemek Főosztályáról származó hivatalos állásfog­lalás, melyet a Polgári Bank Rt. éppen azért kért a hiva­taltól, hogy mind ő maga, mind a befektetői bizonyosak lehes­senek abban, hogy a megvá­sárolt befektetési kedvezmény­re jogosító értékpapírra költött összeg akkor is leírható az adóalapból, ha azt a másodla: gos piacon - tehát nyilvánva­lóan nem névértéken szerezték be. Az, hogy „az államkötvény nem az ügyfélé, hanem a ban­ké", egyértelműen téves meg­állapítás. Az államkötvény az ügyfél tulajdonát képezi attól a pillanattól, hogy azt - az op­ciós joga gyakorlásával - saját nevében megvásárolja, és az is marad mindaddig, amíg az államkötvény le nem jár 1997­ben. A bank is ilyen értelmű igazolást ad ki, amikor a nyúj­tott kölcsön fedezeteként az értékpapírt átveszi. Ha ez nem így lenne, a befektető sem lenne jogosult az adóvissza­térítésre, amely csak mint a papír tulajdonosát illeti meg. A befektető, mint tulajdonos ad megbízást a banknak, hogy az általa őrzött értékpapír hoza­mát és lejáratkori törlesztését szedje be és azt a kölcsön törlesztésére fordítsa. A köt­vény összhozadéka egyértel­műen kalkulálható, hiszen fix kamatozású állampapírról van szó, így ha a kedves olvasó ebben kételkedik, akkor jósze­rével azt feltételezi, hogy maga az államháztartás „megy csőd­be", és az államkötvény nem fizet. A fentiekben elmondot­takat alátámasztják, hogy a bankot semmiképpen sem szó­beli ígéret, hanem szerződések és jogszabályok kötelezik. Az, hogy a bank tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak, a bankot általánosan bemutató tények között szere­pel, valóban mint bizalom­erősítő információ, éppúgy, mint a Budapest Bank cso­porthoz tartozásra, vagy a jó hitelállományra tett utalások ­hiszen új, még kevésbé ismert bankról van szó, amely indo­koltnak találta, hogy amikor egy új konstrukcióval a piacra lép, önmagáról is mondjon valamit. Az OBA ebben a konkrét konstrukcióban már csak azért sem játszik közvet­lenül szerepet, mert nem betét, hanem hitelügyletről van szó, tehát a bank vállalja a hitelki­helyezés kockázatát, az ügyfél csak a csekély készpénzhá­nyadot kockáztatja, amiért vi­szont a bank teljes vagyonával felel. S végül, hogy magánsze­mélyek vásárolnak-e ezek után ténylegesen államkötvényt, arról konkrét forgalmi adatai a Polgári Banknak nem lehetnek, hiszen nálunk ez a kötvény csak ebben a konstrukcióban kapható. Nem rontjuk ezzel azoknak a piacát, akik az államkötvényt készpénzért vagy más, hitellel nem járó konstrukcióban árusítják, hi­szen az ő potenciális befek­tetőik azok az emberek, akik meglevő pénzüket kívánják biztonságosan állampapírokba fektetni és ezt adóalapjukból leírni, hozzánk viszont olyanok jönnek, akiknek nincs most jelentősebb befektethető pén­zük - így mi nemhogy szűkíte­nénk, inkább bővítjük az állampapírt vásárlók piacát. Nagyságrendileg sem befo­lyásolja lényegesen az állam­kötvény piacát az általunk e , konstrukcióban átvett kötvény­mennyiség. Az olvasói levél apropójául szolgáló rádióműsort sajnos nem hallottuk, de úgy véljük, ez nincs is kapcsolatban a konstrukcióval, hiszen az a befektetési alapokról szólt, ez viszont más jellegű befektetés, amelynek elemeit törvények szabályozzák. Végezetül szeretnénk meg­köszönni a kedves olvasónak a kérdéseket és a Délmagyaror­szágnak a válaszadás lehetősé­gét - nagy örömünkre mind­kettő azt mutatja, hogy már nemcsak az intézményi, hanem a magánbefektetők is egyre jártasabbak a pénzpiaci isme­retekben, és szerencsére mérle­gelik a tetszetős ígéretek mö­gött megbújó kockázatot, illet­ve, hogy a komoly lapokban van pénzügyi tanácsadó rovai - egyszóval, hogy Magyaror­szágon sokat javult a pénzügyi kultúra. Nem szeretnénk visszaélni az olvasók türel­mével, így ezt a tájékoztatói rövidre fogva, csak a feltett kérdésekre válaszoltunk, de természetesen akár a kedves, olvasónak személyesen, akár a j médián keresztül készek va­gyunk további felvilágosítást adni, a hivatkozott jogsza­bályok vonatkozó részleteit és felhatalmazásainkat bemutatni - ezek egyébként bankunk valamennyi fiókjában megte­kinthetők. Tisztelettel: Köves József vezérigazgató, Motzwickler Kálmán szegedi területi igazgató Köszönet - Napfordultával A Napforduló Szolgálat né­vében szeretném köszönetemet kifejezni a SZOTE gazdasági főigazgatójának, Takács János úrnak, valamint az Egészség­ügyi Főiskola igazgatójának, dr. Szél Éva professzor asz­szonynak humánus segítségü­kért, amellyel lehetővé tették a szegedi emlőműtött gyógyult daganatos betegeknek, hogy a főiskola mikrobuszával térítés­mentesen utazzanak a Balaton partjára üdülni. Feledhetetlen napokat sze­reztek így a gyógyuló betegek­nek. Hálás köszönet érte! Tisztelettel: Kakujáné Söszler Gertrúd irodavezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom