Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-26 / 173. szám

KEDD, 1994. JÚL. 26. A HELYZET 7 A huzamosabb ideig Magyarországon tartózkodó külföldiek AIDS-szűrése nem ellentétes sem az Európa Tanács emberi jogi egyezményével, sem pedig az Európai Unió ajánlásaival - ezt mondta Schlammadinger József, a Népjóléti Minisztérium jogi szakértője azzal kapcsolatban, hogy a szűrésre vonatkozó jogszabályt több külföldi állampolgár is kifogásolta az elmúlt időben. E dokumentumok ugyanis lehetővé teszik az egyének utazási szabadságának korlátozását, amennyiben az pontosan körülhatárolt közegészségügyi indokok alapján történik. Elmondta: a május elsején hatályba lépett jogszabály egyértelműen felsorolja azokat a fertőző betegségeket, illetve kórokozókat, amelyek jelenléte esetén megtagadható a huzamos tartózkodási engedély, illetve a letelepedés a külföldi állampolgártól. Ezek sorában azonban csak az egyik az AlDS-betegség. Ezen túlmenően nem tartózkodhat egy éven tűi Magyarországon az a külföldi sem, aki tbc vagy lepra megbetegedésben szenved, aki lues (szifilisz) fertőzőképes vagy kórokozóhordozó, illetve aki tífusz és paratífusz baktériumhordozó. A jogszabálynak a kötelező szűrővizsgálatokra vonatkozó előírása tehát - a híresztelésekkel szemben - sem az egy esztendőnél rövidebb időre hazánkba utazókra, sem a HIV-pozitívokra nem vonatkozik, sót, mint látható, nem is csupán AIDSvizsgálatot jelent - hangsúlyozta Schlammadinger József. A külföldiek egyébként nem is a szabályozás elvét kifogásolják, hiszen sok országban még ennél is szigorúbb rendelkezések vannak érvényben. Az érintettek sokkal inkább a szükséges hatósági igazolás megszerzését tartják nehézkesnek és lassúnak. Emiatt a közelmúltban már módosították is a végrehajtásról szóló kormányrendeletet. Eszerint azoknak a külföldi állampolgároknak, akik már átestek ezeken a vizsgálatokon, az itt-tartózkodás meghosszabbításakor nem kell megismételniük azokat. Dr. Vass Ádám, az Országos Tisztiorvosi Hivatal igazgató-helyettes főorvosa rámutatott: míg számos nyugat-európai vagy tengerentúli országban emberek ezrei-tízezrei betegednek meg például AIDS-ben, addig 1986 óta a mai napig hazánkban mindössze 156 AlDS-beteget regisztráltak. Egyéb, súlyosabb fertőző betegségek, mint például a hastífusz tavaly mindössze két esetben fordult elő, és egyáltalán nem volt például diftériás megbetegedés. A hosszabb ideig itt tartózkodó külföldiek szűrése a magyar lakosság védelmét szolgálja - mondta a tisztiorvosi hivatal igazgató-helyettes főorvosa. • Fogyunk. Demográfusaink, akárcsak a legtöbb európai ország népesedéssel foglalkozó szakemberei, régóta kongatják azt a bizonyos vészharangot. Közhelyszámba megy az is, hogy egy gyerek nem gyerek, a statisztikusok szerint azonban még a két gyerek sem az. A népesség „egyszerű újratermeléséhez" ugyanis családonként átlagosan körülbelül 2,2 gyermek szükséges. Mint a népszámlálási adatokra támaszkodó grafikonból kitűnik, az elmúlt három évtizedben növekedett a gyermektelen családok száma, miközben a három- vagy többgyermekesek aránya 12,9 százalékról 6,5 százalékra csökkent, azaz megfeleződött. Fogyunk tehát tovább. K. A. Két gyerek sem gyerek A családok százalékos megoszlása a gyermekek száma szerint 1960-ban és 1990-ben 5.1 % | | 0 gyermek [ „J 1 gyermek | 2 gyermek V//j 3 gyermek ••• 4 és több 1990 Forrás: Tények Könyve '93 • Be akart lépni Zsirinovszkij és a KGB Az orosz birodalmi határok visszaállítása, Alaszka bekebelezése, Törökország lerohanása, Lengyelország visszacsatolása, Kazahsztán elsivatagosítása és a Baltikum radioaktív szemétteleppé történő átalakítása. Néhány ígéret Oroszország rettegett politikusától, Vlagyimir Zsirinovszkijtól, akit a nyugati sajtó csak rosszfiúként emleget. Eddig fehér báránynak adta ki magát, rovott múltjának részleteiről csak találgatások láttak napvilágot. A Time magazin azonban vette a fáradságot, s utánanézett, menynyire tiszta az a lap, amellyel Zsirinovszkij a hatalom csúcsaira próbálja feltornászni magát. A politikus Alma-Atában, Kazahsztán fővárosában töltötte - elmondása szerint sanyarú - gyerekkorát. Egy főiskola elvégzése után 1964ben a Moszkvai Állami Egyetem Keleti Nyelvi Intézetébe jelentkezett. Csodálkoztak is ezen ismerősei, hiszen akkoriban egy vidéki gyerek számára kapcsolatok nélkül lehetetlen volt a fővárosi egyetemre bejutni. Zsirinovszkijnak sikerült. Igaz, nem családi kapcsolatainak, hanem állítólagos KGBösszeköttetéseinek köszönhetően. A KGB-kapcsolat gyanúja csak erősödött, amikor az egyetem elvégzése után Iskenderunba, egy török városba küldték tolmácsként dolgozni, de nyolc hónap elteltével kiutasították az országból. Nuzhet Kandemir, Törökország amerikai nagykövete szerint ugyanis Zsirinovszkijról kiderült, hogy KGB-ügynök. Állítólag le is tartóztatták e tevékenység miatt, de a KGB közbenjárására szabadon engedték. 01 kérdés a kárpétlásrél Válaszol: dr. Marczelly Gusztáv, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal általános elnökhelyettese Új kárpótlási igényeket többé már nem fogad az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (OKKH), de - mivel mindhárom kárpótlási törvény alapján kaptak a károsultak pótlólagos igénybejelentési lehetőséget - az egyszerűsítve „pótkárpótlásnak" nevezett folyamat befejezése elhúzódik. Az igények elbírálása - a már négy hónapja tartó előfeldolgozási munka befejeztével - szeptemberben fog megkezdődni. Ezt a munkát jelenleg dr. Marczelly Gusztáv általános elnökhelyettes irányítja. Őt kerestük fel kérdéseinkkel. • Gyakorlattá válik-e a legutóbbi kárpótlási jegyrészvénycsere folyamán tapasztalt jelenség, hogy eredeti kárpótoltak elveszítik helyzeti előnyüket a jegyeket felvásárlókkal szemben a befektetés során? - Tény, hogy megtörtént: az eredeti kárpótoltak nem élveztek előnyt. Hogy ez a gyakorlat folytatódik-e. azon múlik, hogy az ÁVÜ és az ÁV Rt. milyen feltételekkel írja ki a részvénycseréket. Sajnos, hivatalunk - annak ellenére, hogy segítségünket az eredendő kárpótoltak adatai tekintetében többször felajánlottuk - semmilyen ráhatással sincs erre, s csak remélhetem, hogy méltányolni fogják a továbbiakban a kárpótlásrajogosultak érdekeit. • Ezt a legjobban az szolgálná, ha a kárpótlási jegy piaci értéke közel állna a kamattal növelt címletértékükhöz, dehát jelenleg annak alig egyharmada. - Igaz, de nincs olyan eszközünk, amivel ilyen irányú hatást tudnánk elérni. Jóllehet, a kárpótlási törvények alkotójának sem lehetett az a szándéka, hogy a tőkével rendelkező spekulánsoknak járjon a kedvében. A kárpótoltak valós érdekeinek felmutatásával - mint már oly sokszor elmondtuk - a legfőbb esélyt a nyilvánosság ereje adhatja, nevezetesen a jegy és részvénycserék törvényben szabályozott módon történő lebonyolításának megkövetelése és ellenőrzése. • Hogyan kívánják gyorsítani és az új kormány programjának megfelelve 1995 végéig lezárni a kárpótlási folyamatokat? - Természetes igény mind a kormányzat, mind a jogosultak részéről a kárpótlási folyamat mielőbbi befejezése. Hozzátartozik azonban a valósághoz, hogy hivatalunk kapacitásának jórészét hónapok óta lekötik azok az egyeztetési és zárómunkálatok, a közel 1,8 millió ügyben (határozatok és árverési döntések), melyek az I., II., III. Kárpótlási törvény alapján eddig születtek. E mellett a mielőbbi elbírálás érdekében amennyiben szükséges - mind a munkaerőt, mind a technikai eszközöket, átcsoportosításokkal is úgy igyekszünk felhasználni, hogy a gyorsítási igényeknek megfeleljenek. Ez természetesen feltételezi azt a körülményt is, hogy a Hivatal anyagi lehetőségei a jelenlegi szinthez képest nem csökkennek. Mindezek ismeretében tűnhet a befejezési határidő a jogosultak számára távolinak, nekünk mégis közelinek. • Azt tudjuk, hogy jelenleg közel 70 milliárd forint értékű kárpótlási jegy vár felhasználási alkalomra. A későbbiekben meghozható határozatok összességükben mennyivel növelhetik a befektetési keresletet? - Erre még korai volna válaszolni, mert a legkörültekintőbb becsléssel is nagyot tévedhetünk. Nem tudjuk, hogy a „pótkárpótlási" igények beadói között hányan vannak, akik egyszer már elutasított kérelmük után próbálkoznak újra. Azt sem tudjuk előre, hogy hányan vannak az igénylők között, akik csupán kiegészítésként egy-egy vagyontárgyra nyújtanak be igényt, hányan vannak azok, akik eddig netán óvatosságból, vagy más megfontolásból be sem adták igényüket, vagy politikai várakozások miatt - például az egy időben némely politikai erők által felvetett reprivatizációra számítva - nem éltek jogukkal eddig. A szeptembertől meginduló elbírálási folyamatban az igények dokumentáltságának ismeretében (a hiánypótlások kiküldése során) novemberre már 90 százalékos biztonsággal meg tudjuk becsülni a kárpótlás valóságos mértékét. • Sokan - szakemberek is - úgy tartják, a kárpótlás nem érte el célját. Kivált ami a földkárpótlást illeti, ahol azt is aggályként fogalmazzák meg, hogy a kárpótolt - nem tudván mit kezdeni a kapott földdel olcsón bérbeadja, vagy elkótyavetyéli azt. - Kétségtelen, hogy a kárpótlási szándék és a megvalósulás gyakran nem esik egybe. Az említett aggályt sem mondhatom alaptalannak, de csak akkor, ha a tulajdonosokat és egyáltalán a földtulajdonosokat az állam magára hagyja. Viszont, ha támogatja a gazdálkodni kívánókat elérhető mezőgazdasági hitelkonstrukcióval, vagy akár új típusú szövetkezeti szerződések megkötésének lehetőségével, akkor a földkárpótlás során is kevesebbnek marad keserű a szájíze. • „Segít-e a csodagyógyszer?'* A félelem éhe Neves pszichiáterek véleménye szerint a lakosság 20 százaléka lelki beteg, s ezek háromnegyed része szorongásos tüneteket mutat, mai divatos szóval: pánikbeteg. A „szabadulj a szorongástól" program elindítói, dr. Rihmer Zoltán, dr. Gábor S. Pál és dr. Arató Mihály, egyben Az Agy Évtizede alapítvány kuratóriumának tagjai úgy vélik, a betegség gyógyítható, mégpedig a megfelelő gyógyszerek segítségével. Szinte teljesen ellenkező dr. Buda Bélának, a Sportkórház osztályvezető főorvosának álláspontja. Az Atlantic Sajtószolgálat dr. Bagdy Emőkétől, az Országos Pszichiátriai Intézet klinikai pszichológia és pszichoterápia szakigazgatójától is szakvéleményt kért. Már vagy száz éve regisztálnak az orvosok olyan eseteket, amikor heves szívdobogást kap valaki, szívinfarktusra utaló jelek közepette elájul, kiveri a veríték - majd kiderül, hogy teljesen egészséges. A szakemberek megpróbálták valamilyen testi bajjal magyarázni a tüneteket, de ma már mindenki számára világos, hogy ez egy vegetatív izgalmi állapol, hiszen „belülről nagyon meg lehet ijedni." Krónikus esetben nyilván testi bajokat, panaszokat is eredményezhet a pánikbetegség, ezért is a rengeteg elnevezés, amellyel az idők folyamán illették: szívneurózis, pszeudoangina stb. „Hamar kialakul a betegnél a félelem a félelemtől, tehát, hogy megpróbálja elkerülni azokat a helyzeteket, melyek a szorongásos rohamokat kiválthatják" - mondja dr. Bagdy Emőke, klinikai szakpszichológus. Mint kiderült, még az állatvilágban is ismert a jelenség. Az ilyen betegek aztán kerülik a metrót, a zsúfolt helyeket (ahonnan nem lehet elmenekülni), ők az úgynevezett „agórafóbiások". Mások a póktól félnek, a főnöküktől, vagy hogy elzárták-e otthon a csapot elindulás előtt. Mondhatnánk, ilyen félelmek mindnyájunknál előfordulhatnak, ettól még nem érezzük betegnek magunkat. Az orvosok szerint is csak akkor van baj, ha ezek a tünetek együttesen fordulnak eló. A dolog odáig fajulhat, hogy az illető nem mer kimozdulni a lakásából, vagy például hidakon átmenni. Míg a program elindítói úgy gondolják, gyógyszerekkel eredményesen gyógyíthatók a betegek, Buda doktor szerint nem így áll a helyzet. A Sportkórház főorvosa örül az alapítványnak, annak, hogy a közvélemény figyelmét felhívják a pszichés betegségekre, de szerinte ugyanolyan káros amerikai gyógyszereket kikiáltani csodatévő elixírnek, mint mindenhatónak hinni a keleti mágiát: „Érdekes - mondja az ismert szakember -, hogy pont a szorongás-program résztvevői kiáltanak kígyót-békát az ukrán, koreai stb. természetgyógyászokra." Az említett sajtótájékoztatón Gábor S. Pál valóban hosszan foglalkozott a természetgyógyászok bűnös üzelmeivel. Elmondta: az augusztusi jeruzsálemi orvosi és etikai világkongresszuson javasolni fogja: a pánikbetegségek fel nem ismerése és helytelen kezelése ebben az évtizedben még csak etikai vétség legyen, utána azonban orvosi kötelesség elmulasztása, mely büntetőjogi felelősséget von maga után. A miskolci ukrán természetgyógyászok különös módszerrel „kezelték" betegeiket: saját vizeletüket itatták velük emlékeztetett a professzor. „Az a baj, hogy gyakran összemossák a pánikbetegeket a depressziósokkal" - kommentálja a fentieket dr. Buda Béla. - „Szinte minden pánikbeteget depresszió elleni gyógyszerekkel kezelnek nagy adagban, mintha a két állapot azonos lenne. Ez egyébként régi szokás a magyar pszichiátriában, egy professzorom például már harminc évvel ezelőtt is minden fóbiás, szorongó beteget - így az úgynevezett vaginizmusban szenvedőket (a hüvely görcsös összehúzódása a nemi aktus miatti félelem következtében) is depressziósként kezelt, általában sikertelenül" - anekdotázik a főorvos, aki azért elismeri, hogy vannak nagyon hatásos és jó gyógyszerek, de ezek nem mindenhatóak. Az biztos, hogy gyógyszermentes módszerek is léteznek, és több mint tíz éve folyik egy kognitív-viselkedésterápiás kezelési program jó pár rendelőben, ahol pánikbetegeket légzéstréninggel, csoportos és egyéni keretekben gyógyítanak igen eredményesen. Dr. Bagdy Emőke, a „sárga ház" szakigazgatója szerint nagy hibát követ el az az orvos, aki egy-egy gyógyszerre esküszik, és beéri az egyoldalú gyógyszeres kezeléssel. A doktornő úgy véli, nincs kizárólagos gyógyszer, a jelenségek összetettek, és így a gyógyításuk is az. Gáspár Ferenc