Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-26 / 173. szám

KEDD, 1994. JÚL. 26. BELÜGYEINK 3 Tőke, tudás, technika: biztos siker Mindezt fölismerve építette ki az OTSZ a takarékszövetke­zetekkel karöltve önálló okta­tási központját. Az immár fél éve működő intézmény az óbu­dai Római-part egyik korábban üdülőként használt háromeme­letes épületében kapott helyet, így kellemes és csöndes kör­nyezetben tanulhatnak, képez­hetik tovább magukat a vidéki bankhálózat pénzügyi, közgaz­dasági szakemberei. Eddig kö­zel ezren frissítették fel, s bő­vítették új, korszerű ismeretek­kel tudásukat. Hatezer vidéki „bankárnak" - Egy-egy alkalommal kö­zel nyolcvan személynek tu­dunk a két-háromágyas, fürdő­szobás, vagy zuhanyozós szo­bákban helyet adni - magya­rázza dr. Hajós Csaba, az in­tézmény igazgatója, majd az eddigi munkát veszi számba: ­A vidék bankjának több, mint 6 ezer munkatársa előtt nyílt meg a lehetőség arra, hogy lé­pést tarthasson a szakma bő­vülő tudásanyagából. A képzés és továbbképzés önköltséges. A közelmúltban végzett felmé­rés megmutatta, hogy a szövet­ség 237 takarékszövetkezeté­nek közel 600 helységben mű­ködő fiókjában kinek és miben szükséges a szakismereteit bővíteni. Ennek a felmérésnek a tapasztalataira épül a mi tan­tervünk, amely sokféle, 2-3 na­pos, egy-két hetes programot, tanfolyamot foglal magába. A legkorszerűbb ismeretek átadá­sát tartalmazzák a továbbkép­„A vidék bankjának" szerveződése körüli, éveken át tartó huzavona egyik hátrányos fejleménye, hogy a taka­rékszövetkezetekben meglehetősen alacsony a közgazda­sági egyetemet, valamint a számviteli főiskolát végzettek aránya. Ez még akkor is kevés, mindössze 1,8 százalék (mint Lukács Gergely Sándor címzetes egyetemi tanár, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének frissen megjelent, A Magyar Takarékszö­vetkezetek története és modernizációja című könyvéből megtudható), ha a mérlegképes könyvelők száma ennek közel négyszerese, a közgazdasági szakközépiskolai vég­zettségűeké pedig a teljes takarékszövetkezeti létszám egyharmada. A pénzintézetek szerepköre viszont éppen ezekben az években ment át minőségi változáson, amit a megfelelő szakembergárda nélkül aligha lehet kama­toztatni. zési programok, ezekről idő­ben értesítjük az ország min­den részében működő takarék­szövetkezeteket. Ők döntik el, hogy kiket és milyen képzés­ben, továbbképzésben óhajta­nak .részesíteni. Ami a foglal­kozásokat vezető munkatársai­mat illeti, elvárható tőlük a magas szintű szakmai ismere­tek mellett a számítógépek használatában, a programok kezelésében való jártasság és két világnyelv legalább alap­fokú ismerete. Hogy e követel­ményeknek mindenki meg­felelhessen, nyelvoktató kabi­net és számítógépes oktató­terem létesítése szerepel ter­veinkben - mondja az igaz­gató. Van, aki nem fizet, vanf aki hamissal fizet • Az alapvető szakmai tud­nivalókon kívül milyen té­mák feldolgozására volt már lehetőségük? - Éppen a napokban fejező­dött be az a tanfolyamunk, amelyen a pénzmosás elleni védekezésre készítettük fel hallgatóinkat. A bűnös űton szerzett pénz eredetének földe­rítésére, s ezáltal tisztára mosá­sának megakadályozására az Állami Bankfelügyelet elő­adója adott - példákkal illuszt­rálva - gyakorlati tanácsokat. Több mint száz takarékszövet­kezeti munkatársunk okult a hallottakból. Vagy említhetem a másik, ugyancsak bűnügyi összefüggéseket mutató témát, a nem fizető adósok ügyét. Általános társadalmi jelenség, hogy könnyelmű hitelfelvétel, sőt: akár tudatos fizetésmegta­gadás (nem pénz híján) miatt nem marad más eszközünk, mint a végrehajtás. Ennek tör­vényi hátterét most módo­sítják, a mai helyzethez iga­zítva. Maguk a törvény előkés­zítői tartottak róla előadást. Ugyancsak fontos szakmai tud­nivalókat tárgyalt a zsiró-rend­szer lényegét és részleteit tag­laló előadássorozat. Ez azért fontos, mert október 4-én kezdi meg működését az országos számítógépes rendszerünk; vagyis a közvetlen pénzfor­galom helyett számlákon uta­zik a pénz, jelentősen gyorsítva a banki műveleteket és az üz­letkötési lehetőségeket. A va­lutapénztárosi képesítést adó tanfolyamainkon külön is kitértünk a hamis bankjegyek felismerésének technikájára, s a megváltozott lakásépítési hi­telekről is éppúgy összefoglal­juk a tudnivalókat, mint az ag­rárfinanszírozás gyakorta vál­tozó, aktuális lehetőségeiről, a takarékszövetkezeteket ez ügy­ben érintő tennivalókról. A pénzügyekkel foglalko­zók körében ismeretes a követ­kező szellemes és rövid képlet: t+t+t = Bs. A három „t" jelen­tése más, mint amit egykor ugyanezen betűhármasnak tulajdonított a köztudat. Akkor - a kultúrára értve - a támo­gatott, tűrt és tiltott jelensé­geket foglalták így össze, most viszont e betűk a bankvilág sikereinek alaptényezőit jelö­lik. Tőke, tudás, technika = biztos siker - csupán a helyes arányokat kell közöttük meg­találni. Ez a kreatív bankszak­ember feladata, s erre készíti fel alkalmi hallgatóit ez az oktatási központ is. M. I. Adós, fizess! Hírzárlat Pesten A Pénzügyminisztériumban megkezdődtek a megbeszélé­sek a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a pénzügyi kor­mányzat között. Egyelőre hírzárlat övezi a tárgyalásokat. A kormányprogram szerint tár­gyalások várhatók Magyar­ország és az IMF között az 1994. év végéig hatályos meg­állapodás érvényben tartásáról. Ugyanakkor a magyar kor­mány szeretné elérni egy újabb hároméves megállapodás meg­kötését a nemzetközi pénzügyi szervezettel. A világbanki de­legációnak is számos kérdést kell tisztáznia a magyar pénz­ügyi vezetéssel, hiszen több közös program is van előké­szítés alatt. Drágul a sertéshús, növekszik a kedv Ismét jó exportcikk a ser­téshús, a fokozott kivitel egyik kísérőjelensége a most felemelt hazai húsár. A hajdani tízmil­liós sertésállomány mára négy­millióra olvadl, s - így a piaci kereslet-kínálat szabályai sze­rint - a kevesebb sertéshúsért magasabb árat kérnek az állat­tartók, forgalmazók. Az elmúlt napokban 103-ról 120 forintra emelkedett az élősúly kilójáért kifizetett összeg. Illés Lajos, a herceghalmi Hungapig Kft. igazgatója elmondta: a te­nyészállatok iránt is megélén­kült a kereslet, ami azt jelenti, hogy ismét növekszik az állo­mány, visszatér a sertéstartási kedv, vagyis hosszú távon sem kell húshiánytól tartani. Sára, Kósa, Annus Ma este a Hági Közéleti Ká­véházban Sára Sándor, Kósa Ferenc és Annus József beszél­get a média helyzetéről ­várván a szegedi érdeklődők kérdéseit, hozzászólását. Az érdekesnek ígérkező program 8 órakor kezdődik. Mit képviselnek a polgármesterek? Az MDF országgyűlési kép­viselőcsoportjának elnöksége beadvánnyal fordult az Alkot­mánybírósághoz. A frakcióel­nökség az 1994. LVII. törvény alkotmányellenességének vizs­gálatát indítványozza. A tör­vényt - amelyben a polgármes­terek országgyűlési képviselői minőségének összeférhetetlen­ségét eltörölték - hétfőn hir­dették ki a Magyar Közlöny­ben. A képviselőcsoport sze­rint - korábban kifejtett állás­foglalásával megegyezően - a törvény két szempontból is el­lentétes az alkotmánnyal: egyr­észt a választások idején fenn­álló törvényes feltételrendszert utólag módosítja, másrészt az államhatalmi ágak szétválasz­tásából fakadó alkotmányos követelmények megsértése miatt - olvasható közlemé­nyükben. nnem valószínű, hogy a magyar politikusok gyakrabban LkJ karamboloznak az országúton, mint a köznapi halan­dók. Azért látszanak mostanában sérülékenyebbnek, mert autókázásaikról, ütközéseikről és fejreállásaikról a nyilvá­nosság is tudomást szerez. Ennyi haszna már van a de­mokráciának. Némi ízelítő a legújabbkori balesetek tör­ténetéből. Csekély nyilvánosságot kapott, de helyi lapokban azért megjelent, hogy Lezsák Sándor, az MDF szürke emi­nenciása éppen négy esztendeje, 1990. július 24-én, a La­kitelek és Kecskemét közötti úton, a húszas kilométerkőnél belesodródott az árokba. A Délmagyarországban láttam idézni akkor nyilatkozatát: „Hirtelen az akácfa mögül ki­bukkant egy autó, fölkapcsolta minden lámpáját, és ágy éreztem, egyenesen nekem tart. Elvakított a fény". íme, az üldöztetési motívum, a hazai politikusok jellegzetes meg­nyilvánulásiformája. Az MDF-ügyvezető nem mondta ki, inkább csak sejtette, hogy valaki merényletet akart volna elkövetni ellen. Bizonyára azért nem fogalmazott határo­zottabban, mert zavarta az a tény, hogy néhány hónapja, még ellenzéki politikusként borult föl az autójával, s talán felötlött benne, hogy hátha ő a rossz vezető. Raffay Ernő hírhedt-mulatságos esete már nem maradt ennyire titokban. Az egész országot bejárta a hír, hogy a szegedi egyetemről indult MDF-politikus, az akkor már honvédelmi államtitkár kifejezetten merényletről nyi­latkozott, pedig csak szolgálati kocsija rohant százhatvan kilométerrel a márianoszJrai fegyház felé. Nem csoda, ha kilazultak a kerékcsavarok. Nem az ellenfél ármánykodott hát, hanem az a fránya sebesség. Az akkori belügyminiszternek, Boross Péternek becsü­letére váljék, hogy amikor Esztergom felé suhanva, az egyik kanyarban szolgálati gépkocsija kisodródott a ka­nyarban és ő bordatöréssel úszta meg a balesetet, önkri­tikusan csak annyit mondott, hogy kocsiparancsnokként neki kellett volna óvatosságra inteni a sofőrt. A most távozott miniszterelnök üdítő kivétel az MDF­garnitúrában, elvégre az igazságügy-miniszter Balsai Ist­ván azóta sem ismeri el, hogy Budán, a Szilágyi Erzsébet fasor kereszteződésében ő indult volna szabálytalanul és ütközött neki a szabályosan érkező másik autónak. Bí­rósági eljárás folyamaiban. S most, íme, itt a legújabb politikai baleset, a Horn Gyuláé. Aligha kell részletezni, hiszen a tömegközlési eszközök jóvoltából mindenki tud róla. Elég annyi, hogy a szocialista párti politikus Miskolcon vett részt egy választási nagygyűlésen és szolgálati gépkocsijával hazafelé tartott. Aztán itt is felvillant egy titokzatos fényforrás, itt is elvakultak az utasok, itt is bekövetkezett az ütközés és a sodródás, itt is elhangzott, hogy talán az el­lenfél ármánykodott. Úgy látszik, akár kormánypárti, akár ellenzéki nálunk egy politikus, karambol esetén óhatatla­nul merényletre gyanakszik. Működésbe lép az üldöztetési mánia-reflex. a egföljebb a baleset megítélése más. Nem véletlenül fejtegeti Brackó István miskolci hírlapíró: „Borult már fel más is gépkocsival, szenvedett autóbalesetet Bo­ross Péter, Tőkés László, majdnem Raffay Ernő anélkül, hogy a velük való együttérzés hegyeket mozgatott volna meg." És megszületett a választási győzelem. SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TŐL ESTE 7-IG! DélmaoyarorszAo \ Berkesi a parancsnok A belügyminiszter Sahja­nics István rendőr dandártábor­nokot, az ORFK Köztársasági Őrezred parancsnokát beosztá­sából felmentette és áthelyezte a Rendőrtiszti Főiskola állomá­nyába. Az országos rendőrfő­kapitány 1994. augusztus 1-jei hatállyal kinevezi Berkesi Ferenc rendőr ezredest az ORFK Köztársasági Őrezred parancsnokának, ezzel egy­idejűleg előző beosztásából felmenti. Patikaprivatizáció, azonnal A Népjóléti Minisztérium új vezetése a hét végén újra áttekinti az ágazattal kapcso­latos halaszthatatlan és ke­vésbé sürgős tennivalókat, igyekszik mihamarabb kije­lölni az egyes feladatok felelő­seit és megszabni a megoldás­hoz szükséges határidőket ­nyilatkozta Kökény Mihály politikai államtitkár. Azonna­li megoldást igénylő téma pél­dául a patikaprivatizáció helyzete, a megállapodás a társadalombiztosítási önkor­mánvzatokkal. • Három éve szerveződött újra az 1952-ben felfüggesz­tett Dugonics Társaság. A históriai időkben gyökerező kulturális és tudományos szerveződés a 102 éves múlt­ból a jövőbe ível, s keresi va­lóságos küldetését a jelen kor viszonyai között. E keretekről és a küldetésről kérdeztük dr. Szendrei János alelnököt. • Hogyan értékeli a Du­gonics Társaság újjáala­kulása óta eltelt idősza­kot? - A legfontosabb időszak a Társaság újbóli megindításá­nak ideje. Ebben azoknak van döntő szerepük, akik 1991­ben felvetették a gondolatot, hogy a Dugonics Társaságot újjá kell szervezni, munkáját el kell indítani. Sikerült akkor egy elég széles körű tagságot szervezni, felmerült ugyanak­kor az a probléma, hogy ere­detileg mi volt a Dugonics Társaság célja, s milyen tár­sadalmi, tudományos válto­zások zajlottak le, amelyből kiindulva a mai körülmények között dolgoznia kell. A régi Társaság folytatásaként volt 0 KÉRDÉS A Dugonics Társaság alelnökéhez szükséges illeszkednie Szeged mai életébe. Úgy gondolom: sikerült az eredeti küldetést a modern keretek közé átemel­ni, a nem kirekesztő, de töme­gességre sose törekvő, mára mintegy 120 tagú Társaság­nak. • Bizonyos idő elteltével módosították a Társaság struktúráját. Mi volt ennek az oka ? - Az eredeti célkitűzésnek megfelelően a Dugonics Tár­saság Szeged tudományos, technikai és általában kultu­rális jellegét szolgálja. Ezt ki­hangsúlyozandó, létre kellett hozni a szakosztályokat. Ezek a szakosztályok viszonylag szűk létszámmal dolgoznak. Az eddig létrehozott nyolc szakosztály működik és éven­ként általában egy-egy szak­osztály egy alkalommal tart Dr. Szendrei János nyilvános ülést a Városháza dísztermében. Éppen az el­múlt évben valósult meg ez az új program. • História múlttal rendel­kező, patinás szervezetek keltek életre, s kerültek közülük többen az újbóli megszűnés állapotába. A civil szerveződések korá­ban a Társaság jövőjét mi­lyennek látja ? - Kétségtelen, hogy a száz év alatt erősen megváltozott körülmények egyrészt a civil szerveződések létrejöttét is nagy mértékben növelték. En­nek megfelelően ki kell alakí­tani a Dugonics Társaságnak is azt a profilt, amelyikben Szeged és környéke irodalmi, tudományos és technikai ku­tatásait szorgalmazza és ezek­ről az eredményekről beszá­mol. Szeged az egyetemeivel, felsőfokú oktatási intézmé­nyeivel, a különböző kutató­intézeteivel nagyon erős és nemzetközileg elismert tudo­mányos kutatómunkát végez, bekapcsolódva a világ tudo­mányos életébe. A Dugonics Társaság ezen belül a szegedi érdekeltségű témákat kívánja szorgalmazni és ezeket köz­kinccsé tenni részben előadá­sok, részben pedig kiadvá­nyok segítségével. Úgy gon­dolom. ebben hosszú időn át szerepe van a Társaságnak. B. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom