Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-22 / 170. szám

PÉNTEK, 1994. JÚL. 22. BELÜGYEINK 3 Feleség, értékes tövisekkel. (Schmidt Andrea felvételei) Családi vetésforgó Rózsás" helyzetű vállalkozó - Bérelt földön, 8 éve kezd­tünk itt rózsázni. Az akkori szokás szerint, a fö munkahely keresetét próbáltuk kiegészí­teni. Az aszály rávitt benünket, hogy áldozzunk az öntözésre is, majd a kárpótlás révén meg­szereztük a nekünk szükséges területet is. Szerencsére még az elején tudtunk licitálni, így 48 holdra futotta a jegyünk. A ná­das, vízállásos 12 holdat még a szövetkezettől vásároltuk meg. A dolgok tavaly nyáron „fajul­tak" odáig, hogy mindent egy lapra tettünk. Több mint húsz­éves olajipari munkaviszony után búcsúztam a kiszámítható havi fixtől. Szüleim, nagyszü­leim szintén rózsával foglal­koztak, gyerekkoromban a nagybátyáim mellett szemezni, kötözni is megtanultam. Nem véletlen, hogy erre vettem az A család napközben leginkább itt találkozik, s i szegedi lakásban. Férj, feleség, a két gyerek, szülök és ro­konok adnák egymásnak a kilincset, ha lenne. A gazda mindennap hajnaltól késő estig talál magának elfoglalt­ságot, a többiek fakultatív programja attól függ, müven munkának van épp szezonja. Pár éve maguk sem gondol­ták, hogy maguk gazdájaként, a főidből fognák megélni. irányt. Közgazdász feleségem a fizikai munkában éppúgy, mint az ügyek vitelében meg­találja itt a feladatát. A 70 éves édesapával, Tóth Józseffel is sikerült összefut­nunk. Legalább kétnaponta ki­szalad ide Szőregről szétnézni körüljárni a birtokot. Annak idején neki is volt itt a szom­szédságban földje, ismeri a környéket, mint a saját tenye­rét. — Olyan idők jártak a mi korosztályunkra, hogy hiába láttam mindig a főidben, a pa­raszti munkában a boldogulást, az életet, mégis az iparban kö­töttem ki. Annak örülök, hogy a fiam újra felveszi az elve­szettnek tűnt fonalat. O is, mint a magamfajta vendég csak azt láthatja, rend­ben mennek itt a dolgok. Nap­hosszal duruzsol az öntözőszi­valtvú motorja, s gazból is ne­héz lenne kifejlett példányt ta­lálni. A sok-sok rózsalövet is beszámítva hatalmas érlék van itt a szabad ég alatt. Párszor ki kellett hozzá nyitni a családi bugyellárist. Véletlen, de tu­dom. hitelt is vettek fel. Tóth Ferenccel az Agroker te­lephelyén találkoztam először, az MFA támogatás pályázatát készíttette, egyeztette akkor. — Támogatás nélkül képte­lenség ieníiC ;T:3 ?gv nívós, versenyképes gazdaságot ki­alakítani. Vétek nem élni a fel­kínált lehetőséggel. Három éve az öntözés fejlesztési támoga­tásból vettük a két önjáró öntö­zőberendezést. sőt még a kar­dános hajtású szivattyúhoz való traktort is. Tavaly az MFA-val 3 millió forint értékű gépet vásároltunk. A speciális eszközök mellett ugyanúgy szükség van a 14 lóerősre, mini a 82-esre. A deszki há­zunknál terménytárolót is épí­tettünk. Az idén beadott máso­dik MFA pályázatunk, most a felfüggesztés, s a feltételek módosítása miatt bizonytalan. Pédig a rózsához nagyon kelle­ne a plusz-mínuszos, 100 négyzetméteres hűtőház. A szombathelyi csomagküldő cég tulajdonosának. Starkl úrnak csak kifogástalan áru szállít­ható. A terveket hallgatva, s az öreg Ladát látva nem kétséges, jópár év befektetési szakasz kell még a teljes felszerszámo­záshoz. Az áfészen keresztül három neves külföldi dísznö­vényes céggel állnak, kapcso­latban. A rózsa szaporítóanyag előállítást szigorú követelmé­nyekhez kötik. E kétéves kul­túra csak nyolc évente kerülhet ugyanarra a helyre. Vagyis nagy területet kell vetésforgó­ban tartani. így érthető, hogy az idén is miért termelnek bú­zát, káposztát, krumplit és má­kot Az ültetés, szemzés nagy munkája a családi méreteken felüli összefogást is megkíván­ja. Az egyébként szintén rózsá­zó Kovács és a Borka család baráti társaságként, de üzleti alapon része e körnek. • „A Magyar Rádió új vezetésének első intézkedése, hogy haladéktalanul és kö­rültekintően gondoskodik az ez év ta­vaszán elbocsátott munkatársak közalkal­mazotti jogviszonyának, illetve a jogvi­szony folytonosságának elismertetéséről." Ez hangzott el nyilatkozat formájában csü­törtök délután a rádió Márványtermében, ahol a rádió több mint 300 dolgozója taps­sal fogadta az új vezetőket: Szirányi János elnököt. Magos György és Simkó János alelnököket. Nyilatkozatukban az új vezetők meg­fogalmazták: az intézmény nevében „meg­követik a szakmai és erkölcsi értékeikben. Visszaveszik az elbocsátott rádiósokat • Iwuim I HVHIll IMI HIVVVHNIVtl INHIVHVilNI emberi méltóságukban durván és igazság­talanul megsérteti és eltávolított dolgozó­kat." Szirányi János elnök beszédében hangsúlyozta: miután a rádiós dolgozók bizalmából lett elnök, első munkanapján ebben a formában azonnal párbeszédet kezd az intézmény munkatársaival. A rá­dió elnöke még elmondta: az az igényük, hogy a politika sokfélesége pártat tanul és semlegesen jelenjék meg a rádió mű­soraiban, és méltó helyet kapjanak a szel­lemi élet tudományos és kulturális produk­tumai is. amelyek nélkül egy közszolgálati rádió nem töltheti be hivatását. Szirányi bejelentette azt is. hogy a Magyar Rádió visszavonta az elbocsátások jogszerűtlen­sége ügyében a Munkaügyi Bírósághoz benyújtott fellebbezését. Zü tfflnxB&B sn lg a bosnyák-horvát föderáció alkainányozó nem­zetgyűlése nagy többséggel megszavazta, addig a boszniai szerb parlament a hírek szerint feltételekhez kö­tötte az Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Unió képviselőiből álló összekötőcsoport által kidolgozott béketerv elfogadását. A huszonhét hónapja tartó boszniai háborúban nem ez az első eset, hogy a szerbek a jól mű­ködő halogató taktikát választják. A nemzetközi csoport határozott választ kért a „palei remetétől", Radovan Ka­radzic boszniai szerb elnöktől. Mondja meg: igen vagy nem. Elfogadja vagy sem a területfelosztási tervet. Nézzük meg a válaszadás tükrében, mi történik majd Bosznia-Hercegovinában, ha R. K. azt mondja: Nem. Nem nehéz kitalálni. Folytatódik a mocskos öldöklés. Nyáron a fürdőző, télen pedig a szánkózó gyermekeket lövik majd. Srebrenica, Tuzla, Jajce, Gorazde, Bihac és Doboj után megtanulunk újabb település neveket, tűz­fészkeket, ahol egymásnak feszül majd a két, három, sőt négy - ha a szakadárokat is hozzáveszem - háborúzó fél. Hónapok telnek el. Az ENSZ-békefenntartó erőit talán felváltják majd a NA TO-csapatok. Talán, majd egyszer... f 1 ja R- R- igent mond a rendezési tervre, akkor Bosz­' 1 I nia területének ötvenegy százalékát a bosnyákok, negyvenkilenc százalékát pedig a szerbek kapják meg. (A területi arány jelen pillanatban harminc-hetven, azt azonban hozzá kell tenni, hogy Boszniában a lakosság hetven százaléka bosnyák, és csak harminc (!) százaléka szerb.) Szarajevó ENSZ-, míg Mostar EU-ellenőrzés alá kerül, a szétszakított, és egymástól távolabb eső bosnyák területeket pedig hosszú koridorok kötik majd össze. R. K. „igenjében" nem hiszek. Az, aki a genfi tárgya­lások előtt néhány órával azt nyilatkozza, hogy ,Jel kell készülni az újabb hadműveletekre, s arra, hogy végső csapást mérjenek a muzulmánokra", semmibe veszi a béketárgyalásokat. A költő-pszichiáter a markába röhög. A titkos, rózsaszín borítékkal csak az időt húzza, mint mindig. Maradnak tehát a szerb feltételek, kikötések és fenyegetőzések. Marad minden a régiben. A remete diktál ff* YJODULBAU 1994. július 30-ig régi áron megrendelhető a Jamina által gyártott: — csabai cserép — Körös falazóelcmck — födém béléstest (szállítási határidő: 10—12 hét) MODUL BAU KFT. Sz-eged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022, 474-481 Szeged, Zoltán u. 12. REKUtHMŰHELT Tel.: 62/326-526 VILÁGÍTÓ CÉGTÁBLÁK KÜLONLEC.ES ALAK ÉS MÉRETVÁLASZTÉK SZÓRÓLAPOK, ARJEGYÉKEK, NÉVJEGYEK [fénymásolAs, GÉP)ArmüfelirátozAsJ Stefka kikérte magának Csütörtöktől Betlen János a TV Híradó megbízott főszer­kesztője. A 20 órai adás már nem új, nem másik, hanem egy megújult híradó lesz — je­lentette be Horváth Ádám, a Magyar Televízió elnöke csü­törtökön délben a Híradó 190 dolgozója és a sajtó jelenlévő képviselői előtt a TV Sza­badság téri székházában. Horváth Ádám döntését az­zal indokolta, hogy a direktpo­litizálás, az egyoldalú politika­csinálás ma már nem méltó egy demokratikus, szabad or­szághoz. Ez ütközik az etikai elvekkel. A Híradónak tükröz­nie és nem befolyásolnia kell a politikát. Horváth Ádám a továbbiak­ban kifejtette: a híradó munka­társait meg kell ismernie. Egyenként beszélget majd mindenkivel, és azután dönt: kiknek a munkájára tartanak továbbra is igényt; kiknek ajánlják fel más műsor készí­tését, és kitől kell megválnia az intézménynek. Horváth Ádám bejelentette: Stefka István megbízott Híradó-szerkesztő munkaviszonyát a csütörtöki nappal megszüntette. A tévé központi állományával össze­függésben kialakult rossz meg­ítéléssel kapcsolatban Horváth Ádám kijelentette: a központi állományban dolgozókat meg­felelő munkával szükséges el­látni, mely feladatokra mene­dzseriroda alakul. Betlen János, a Híradó meg­bízott főszerkesztője az össze­jövetelen elmondta, szintén egyedi beszélgetések után dönt arról, kivel óhajt dolgozni, kivel nem. Kijelentette: amit eddig a képernyőn látott az nemcsak hogy nem volt kor­rekt, „az nulla volt". Stefka Ist­ván ezt a megfogalmazást ki­kérte magának. Az alig egy nappal korábban kinevezett vezetők hangsú­lyozták, nem volt még idejük arra, hogy felkészüljenek, és emialt konkrétumokat nem mondtak, és nem is akartak. • Bár Tráser Ferenc egy máig privatizálásra váró. 100 százalékban állami tulajdonú cég, a Dél-Gabona Rt. vezér­igazgatója. mégis ő vezeti a Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének tavasszal megalakult. 11 tagú megyei szervezetéL A társaság a va­gyon nagysága, az ember közgazdasági végzettsége és vénája révén kerülhetett e körbe. A parlamenti választá­sok elölt és a kormányala­kítás során sokszor elhang­zott. hogy most már valóban a gazdaság veszi át a politi­kától a főszerepet. • Ebből a nézőpontból milyennek UéB meg a gaz­daság mai állapotát? • - Szívem szerint az 1867­es kiegyezést követő időszak­hoz hasonlítanám. Akkor a közlekedés fejlesztése, a fo­lyószabályozás adott lendü­letet. Most a fejlődést, a ter­melést és fogyasztást hason­lóan geijesztő lehetőségnek az infrastrukturális (hírköz­lés, közútfejlesztési beruhá­zásokat tartom erre kiválóan alkalmasnak. Az építőiparban már érezni némi elmozdulást. KÉRDÉS A gyáriparoshoz Adottságainkat tekintve ki­felé a mezőgazdaságunk le­hetne a feldolgozó- és alap­anyag beszállító ipart is ma­gával ragadó lehetőség. Itt azonban át kellene esni egy piaci indíttatású struktúravál­táson. • A rángtatok és vállal­kozások mennyire tudnak egy ilyen jelre mozdulni? — Kevés ma a jő tőkeel­látottságú. hitelek béklyóitól nem szenvedő cég. Egy ré­szüket épp a gazdaság, a pia­cú lehetőségek hirtelen irány­váltása hozta kivédhetetlenül nehéz helyzetbe. Egy körülte­kintően végrehajtott, s meg­felelő garanciákhoz kötött adósságkonszolidáció te­remthetne csak állátható, tisz­ta helyzetet. A bankokat kö­vetően, januárban 55 cég ke­rült a soronkívüli adósság­konszolidációba. Ennek jó ha Tráser Ferenc tizede lezárult, a többinek át kellett nyergelni az évvégéig határidős, normál menetbe. Most a kormányváltás kap­csán elbizonytalanodás érez­hető, ugyanis lábra keltek olyan hírek, hogy takarékos­sági okokból és az óriási költségvetési hiány miatt nem tartható a korábban kitű­zött ütem. Cégünk a malom­beruházás miatt szintén ré­szese a programnak. Akad­nak eredményes és eddig si­kertelen próbálkozásaink is. • A működőképességüket épphogy megőrzött vál­lalatokra és társaságokra milyen hatással lehet a napokban bevezetett 3 százalékos jegybanki ka­matemelés? - Mivel leginkább nem a betétesek, hanem a hitelfel­vevők közé tartozik e kör, a kereskedelmi bankoknál el­térő időben és mértékben, de mindenképp megdrágulnak a hiteleink. Eddig is kevés olyan tevékenység volt, melynek fedezeti tömege el­bírta a 30 százalékot közelítő kamatokat. A változás inflá­ciónövelő hatását a visszafo­gottabb pénzkiáramlás fel­tehetően fékezni fogja. Talán a rendbetett bankok terhel­hetőségének a próbája is ez egyben. T. Sz. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom