Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-21 / 169. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚL. 21. PANORÁMA 11 • Élelmiszeripari Főiskolai Kar Francia-magyar üzleti diploma Modern piacgazdaságot - torzulások nélkül Beszélgetés dr. Sárközy Tamással9 a gazdasági jog prolesszorával Dr. Sárközy Tamás, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem gazdasági-jogi tanszékének vezetője azok közé tartozik, akik - saját működési területükön elsőként láttak hozzá a piacgazdaságba való átmenet feltételeinek kidolgozásához. A rendszerváltás és a most leköszönő kormány négyéves működésének tapasztalatai nemrég arra ihlették, hogy újabb könyvben fogalmazza meg: milyen kormányzati stratégia, s ennek megfelelő kormánystruktúra, milyen közigazgatási modell, privatizációs gyakorlat segítené legjobban hazánkban a piacgazdaság gyorsabb kibontakozását, s mindezt milyen gazdasági-jogi háttér szolgálná a leghatékonyabban. Ez év februárjában kötött együttműködési szerződést a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kara és az ESIDEC-Metz (a Metz-i Egyetem Üzleti Főiskolája), hogy Szegeden francia-magyar üzleti diplomát adó közös képzési programot indítanak. Az előkészítő munka befejeződött, és az ÉFK meghirdette a 2 éves, 1994 szeptemberében induló képzést, amely a főiskolán már négy éve folyó, országosan ismert menedzserképzés tapasztalataira és a metziek francia viszonylatban legjobbak közé tartozó programjára épül. Mivel másoddiplomát adó képzésről van szó, a beiskolázás feltétele egy már meglévő felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) oklevél. Nyelvvizsga több ok miatt nem szerepel a beiskolázási feltételek között: - a nyugati üzleti világban nem magyar állami nyelvvizsgát, hanem tárgyalókészséget és üzleti érzéket várnak el a mindenkori partnertől, - a francia nyelvtudás sajnálatosan kevés szakemberre jellemző hazánkban, és ésszerűtlen lett volna a jelentkezés lehetőségét csak erre a körre szűkíteni, - bár a foglalkozások kb. 30 százalékát francia vendégoktatók tartják, a szinkronfordítást a fentiek miatt biztosítják. Ugyanakkor elvárják a résztvevőktói, hogy a program befejeztéig kommunikációképes francia nyelvtudás birtokába kerüljenek. Végül is enélkül francia diplomával büszkélkedni kissé furcsa lenne. Annak érdekében, hogy a résztvevők jobban összehangolhassák a tanulást munkájukkal, havonta kétszer két napot terveznek konzultációk céljára. A képzés gyakorlati irányultságát a tematika mellett az is alátámasztja, hogy a francia kormány támogatásának kifejezett célja a két ország üzleti kapcsolatainak erősödése. Ezért a vendégoktatók nagyrészt a francia üzleti élet tapasztalt képviselői, illetőleg minden félév végén egyhetes franciaországi tanulmányút szerepel a programban. Ez utóbbi külföldi költségeit a kormánytámogatás fedezi. A programról részletes tájékoztatás és jelentkezési lap a főiskolán, a főigazgatói hivatalban kapható. A most induló program térségünkben az első, „konvertibilis" oklevelet adó felsőfokú üzleti képzés. Ezen túl pedig jelentősen segítheti az Universitas keretében szervezés alatt álló úgynevezett „Business School" (Üzleti Képzési Központ) megvalósítását, amelynek fontosságát az Universitas tagintézményei egyaránt elismerik. • Amit a „Javaslat a piacgazdaságot szolgáló modern kormányzás felépítésére" című munkájában leírt, mintha pontosan a most hivatalába lépő kormányra volna szabva. Ennyire biztos volt a választási eredményekben, fél évvel 1994 májusa előtt? - Ami történt, előre látható volt, s a javaslatok többsége is kézenfekvő, a gazdaság és a társadalom mai helyzetéből variánsként levezethető. Ha szociális piacgazdaságot akarunk - amely tehát a magángazdaságon alapul, de nem nyerskapitalista viszonyok, hanem a modern társadalmi követelmények érvényre juttatásával -, akkor például kell hogy legyen jó privatizációs törvényünk az eddig alkalmazott, torzult és államilag vezérelt privatizáció helyes mederbe terelésére. Az is könnyen belátható: amíg a legnagyobb munkaadó maga az állam, addig dőreség elvárni lőle, hogy semleges döntőbírókénl viselkedjék az érdekegyeztetési Vitákban, s a magánvállalatok versenytársaként sem hozhat semleges gazdasági döntéseket. • Ön a privatizáció gyors, másfél éven belüli befejezésére, az állami tulajdonnak a közüzemi szintre való visszaszorítására, a befektetési lehetőségek bővítésére, a koncessziós törvény bürokratikus megkötéseinek kiiktatására, modern ingatlanjog életbe léptetésére, korszerű ingatlannyilvántartás létrehozására, a mezőgazdaság terén a szövetkezeti és a földtörvény rendbetételére is tesz javaslatot. - Az én szakmám szemszögéből nézve ezek a legsúlyosabb gondok, hozzávéve persze az államháztartás mindeddig elmaradt reformját és az új parlamenti házszabály mielőbbi elfogadását. Más területek - például a mezőgazdasági és pénzügyek, adó- és hitelkérdések megoldása - természetesen nem kevésbé fontos. • A privatizáció folyamatának Ón által kívánatosnak tartott módosításáról országszerte tartott az utóbbi hónapokban előadásokat. Milyen helyzetben van e téren a magyar vidék? - Igyekeztünk javaslatainkba önkormányzat-barát intézményeket beépíteni, amelyek segítik a vidék fejlődését. Például, hogy a volt tanácsi kereskedelmi és iparvállalatok privatizációja kerüljön vissza az önkormányzatokhoz. A közüzemek gazdasági társasággá való kötelező átalakítása viszont káros és megszüntetendő gyakorlat. A nagy állami vállalatok privatizációjánál a decentralizáció lehetőségeit nyomatékkal figyelembe kell venni. A gazdasági szerkezet-átalakítás következményei nem volnának olyan súlyosak a vidéki munkavállalókra nézve, ha a vidéki lakosság mobilitását, azaz lakó- és munkahelyváltoztatását megfelelő infrastruktúra és másutt meglévő munkahely-kínálat könnyítené, ösztönözné. Más országokban szerzett tapasztalataim egyértelműen bizonyítják, hogy ott az ilyen helyváltoztatások természetesek, itt viszont a feltételek hiányát még a szokások változatlansága is tetézi. • Tanulmányának mintegy harmadában természetesen szűken vett szakterülete, a gazdasági jogalkotás helyzetével és feladataival foglalkozik. Mi is, akik ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, tapasztaljuk, hogy ilyen feladat bőven akad, hiszen a törvények és a gyakorlat sokszor - enyhén szólva - egyáltalán nincs összhangban. És közben a korrupciós jelenségek, vagyonátjátszási trükkök, gazdasági bűncselekmények híreit hallva sokan szigorú gazdasági rendőrségért kiáltanak. - Nem vitatható: a lakosság helyesen érzékeli e visszás jelenségeket, de azért hozzátenném: mindezeket üldözi a törvény, mégha nem is lehetünk elégedettek ennek a fellépésnek az eredményességével. Természetesen indokolt a gazdasági rendészet erősítése is, meg a szigorúbb törvényi szabályozás, de az nem lenne jó, ha e törekvésekkel odáig jutnánk, hogy négy-öt, a paragrafusok között bujkáló, a kiskapukat kihasználó vállalkozó miatt az egész szférát agyonszabályozzuk, s így működési lehetőségeikel korlátozzuk. Mert ha e jelenségek miatt sokak vállalkozó-ellenessé váltak, akkor el kell nekik magyarázni: ha kevés a vállalkozó, akkor kevés lesz a munkahely is. Ha szemet hunyni nem is lehet a visszásságok felett, meglétükről tudomást vehetnénk, hiszen ezek jelenünkben elkerülhetetlenül léteznek. Ne felejtsük el: a magyar gazdasági jogalkotás eddig a tényleges helyzethez képest szükségképpen előre haladt (úgynevezett húzó törvény, programadó törvények születtek), de nem lehetett számolni előre minden, a törvények életbe lépése után bekövetkezett változással sem. Szükségszerű volt, hogy több intézményt a kellő tárgyi és személyi feltételek megteremtése nélkül vezettünk be, mint a cégbírósági felügyeletet, a számviteli törvényt, vagy a tőzsdetörvényt. Mindez nem mond ellent annak, hogy jómagam is jelentős eredménynek tartom azt, hogy a piacgazdaság elsődleges gazdasági törvényei mintegy 80 százalékban már megvannak, mégha a joganyag szakmai színvonala hagy is kívánni valót maga mögött. Schöffei lenö Együttműködés - új alapokon elebb Wesl festel 900. A GSM mobiltelefon rendszer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadságot, a biztonságot és a minőségi szolgáltatásokat jelenti az Eurofon-tulajdonosoknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfejlesztés Magyarországon és kapcsolatteremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekapcsoltak a rendszerbe, s egymás után jönnek létre más országokkal is a barangolási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Westel Rádiótelefon Kft. üzlet: Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4., Tel.: (06-60) 327-600 Ofotért üzletek: Szeged, Kárász u. 16., Tel.: (06-62) 312-390 • Hódmezővásárhely, Andrássy u. 5-7. Tel.: (06-62) 341-181, (06-30) 414-071 • Szentes, Kossuth tér 5., Tel.: (06-63) 314-601 (06-30) 414-064 Beszerelés gépkocsiba: VOLVO Veszprémi Autószalon, 6727 Szeged, Algyői út 65., Tel.: (06-62) 473-000 Westel 9 0 0. A kapcsolat Voronyezs és Csongrád megye Az elmúlt hét második felében Voronyezs megyének ezt az arcát ismerhette meg a Lehmann István által vezetett Csongrád megyei delegáció, amely viszonozta a voronyezsiek kora nyári látogatását. A megyei közgyűlés szakemberei mellett hét vállalkozó és vállalatvezető is helyet kapott saját költségén a küldöttségben abban a reményben, hogy a testvérmegyei együttműködést konkrét gazdasági eredményekre válthatják. A hazai üzletemberek kellemesen csalódtak, hiszen leépült gazdaság helyett jól működő üzemeket találtak, jobbára magas színvonalú mezőgazdaságot és azt, hogy Oroszország ezen területe nem várja ölbe tett kézzel a magyar vállalkozókat. A Nyugat ugyanis Magyarország előtt jár immár a volt Szovjetunió területén is. A küldöttségnek módja volt meglátogatni az egyik konfekcióüzemet, ahol német bérmunkában varrnak divatos, európai minőségű női ruhákat. Jártak tudományos, Fél Magyarországnyi területen mintegy hetven település és 2,5 millió lakos. A többi dúsan termő fekete föld, végtelen erdőit, hatalmas vizek és rengeteg érc, ásvány, egyéb nyersanyag. A városok rendezettek, az emberek többségükben jól öltözöttek és vendégszeretők. ipari-kísérleti intézetben, melynek szoros svájci és német kapcsolatai vannak. Ízelítőt kaptak a privatizált állami gazdaságok munkájából, és számos magánvállalkozóval is találkozhattak. Ami pedig a fogadókészséget illeti, nos, a Csongrád megyei üzletemberek közül néhányan aláírt, különös előnyökön alapuló szándéknyilatkozattal tértek haza. Ezzel szinte megelőzték a látogatás egyetlen, valóban protokolláris eseményét, a két megye közötti együttműködési megállapodás aláírását. Ebben kölcsönösen vállalták a térségek gazdasági szervezeteinek támogatását, szorgalmazzák a vegyes vállalatok létrehozását, a közvetlen termelési és kereskedelmi kapcsolatok előremozdítását. A két megye adminisztrációjának vezetője megállapodott voronyezsi és Csongrád megyei információs irodák létesítésében, melyek már az idén megkezdhetik munkájukat. Az a konkrét üzleti megbeszéléseken is kiderült, hogy az orosz gazdaság nagyobb tőkehiánnyal küzd, mint a magyar. Ám a stratégiai fontosságú termékekre lehet pénzt találni és tudnak olyan árukat, nyersanyagokat szállítani a hazai termékekért cserébe, amelyekre itthon van égető szükség. A bőség nem véletlen, tudniillik a Szovjetunió éveiben Voronyezs megye a hadiipar egyik központja volt. A mai legfontosabb teendőjük éppen a katonai célú üzemek átalakítása a polgári termelésre. V. H. P. Jogharmonizáció Kis lépések, egyeztetéssel A Társulási Bizottság jogharmonizációs albizottságának brüsszeli ülésén az Európai Unió tárgyaló képviselői megnyugvással vették tudomásul, hogy Magyarországon a kormányváltás ellenére folyamatos a jogharmonizációs tevékenység. Erről dr. Kecskés László, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a múlt héten Brüsszelben járt és Budapestre már visszaérkezett magyar igazságügyi delegáció vezetője beszélt. Elmondta: a magyar jogrendszer harmonizálásával kapcsolatos előterjesztést elutazása előtt egyeztette dr. Vastagh Pállal, az azóta hivatalba lépett új igazságügy-miniszterrel. Brüsszelben, az albizottság Európai Uniót képviselő öt tagjával többek között ismertette az új magyar kormány programjának a Társulási Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos pontjait. Kiemelte: a kormány arra törekszik, hogy Magyarország csatlakozásáról a most kezdődő parlamenti ciklusban meginduljanak a tárgyalások. Fontos feladatnak tekinti Magyarország felkészítését - ezen belül a jogrendszer harmonizálását - a majdani csatlakozásra.