Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-15 / 164. szám

: i Mintegy 700 méter hosszú, országhatárig érő gumicsőre bukkantak a magyar határőrök Ásotthalom térségében. Feltételezésük szerint a lefektetők üzemanyagot szándékoztak szempészni Szerbiába. Az elkövetőket - Á. Csaba és K. László - bűncselekmény alapos gyanúja miatt átadták a Szeged Városi Rendőrkapitányságnak. Mi is történt tulajdonképpen? A két büntetlen előéletű magángazdálkodó, a 23 éves ásotthalmi Á. Csaba és a 22 éves mórahalmi K. László, az országhatár közelében kacsatelepet bérelt. A szárnyasokat nevelték, nevelgették, s mivel a tanya egyik oldalát nádas övezte. tervezgetés közben rájöttek, hogy elkezdhetik az újfajta Barátság Kőolajvezeték lefektetését... Hétszáz folyóméter, háromnegyedes műanyag csövet vásároltak, s hozzáfogtak a földmunkákhoz. Harminc métert le is fektettek, amikor a határőrség földerítette az ügyet. A két fiatal tervei szerint kompresszos, illetve szivattyú segítségével juttatták volna át az államhatáron az üzemanyagot. A szállítmányok fogadása és értékesítése még nem volt megszervezve... Cselekményükkel okot adtak arra, hogy nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének előkészülete alapos gyanúja miatt felelősségre vonják őket. A gyógyszerek és gyógyáruk fogyasztói árszintje százalékban, az 1989-es árakhoz viszonyítva (1989-es gyógyszerárszint = 100%) 324,5% 181,9% 115,8% 100% a 9 1989 1990 1991 1992 1994. május Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv, Statisztikai havi közlemények / MTI-SAB MÉM resztes vitézei élén, és a magyar keresztesek egy részét Naharija szomszédságában két faluban letelepítette. Mindenesetre az egyik falut a mai napig is Magartnak hívják. A falu lakosai magasak, szőkék és egyáltalán nem hasonlítanak a környékbeli arab falvak népére. A közösség megtartotta bizonyos értelemben ezt a tudatát, de Magyarországon nem tudnak róluk, és az ő tudatukban sem teljesen világos, hogy őseik miként kerültek oda. Kétségtelen, hogy vannak bizonyos identitászavarok. Tény viszont, hogy az itt élők magyar családnevükön nem hajlandók változtatni. PÉNTEK, 1994. JÚL. 15., 84/164. ALAPÍTVA: 1910-BEN ÁRA: 17 FT Érdekes riport hangzott el a minap az izraeli rádióban arról, hogy Galileában, pontosabban Galilea nyugati felének festői szépségű vidékén, a 45 ezer lakosú város, Naharija közelségében (a városban kétezer magyar él), létezik két arab falu, amelyben a lakosság meglepő módon magyar családneveket visel. Vannak Lajos családnevek, vannak István családnevek és más magyar nevek is. Péter Ferenc, aki a naharijai Magyar Klub elnöke, már hosszabb ideje kutatja ennek a két falunak a történetét. Tudományosan még be nem bizonyított feltételezések szerint II. Endre magyar király itt járt kea A Bánk bánnal nyit a szabadtári • Hétfőtől Gyógyszeráremelés Hétfőtől ismét magasabb gyógyszerárakkal találkozhatnak a patikákba betérők. Igaz, ezúttal változó, s viszonylag kis mértékben - 4-5 százalékkal - elsősorban az import gyógyszerek árai emelkednek. Ez is komoly érvágás azonban sokaknak. Főként, ha bekalkuláljuk, hogy az utóbbi öt év alatt a patikaszerek ára majdnem a hétszeresére nőtt. (Részletes információnk a 4. oldalon.) m Mitől drágul meg, mire e fogyasztóhoz ér? Ha az ember a Balatonról hazajöyet betér a dorozsmai nagybani piacra, nemcsak a rekkenő kánikulától veri ki a veríték. Az áraktól is. No nem azért, amiért manapság annyiszor: mert túl sokat kérnének egy láda zöldségért, gyümölcsért. Éppen ellenkezőleg. A nagybanin a balatoni, városi áruhoz képest meglepően olcsó és szép minden. A csöpp Magyarország ahhoz úgy látszik, elég nagy, hogy párszáz kilométeren három, sőt, akár ötszörösére kússzon fel a zöldség ára. A Balaton-parti standokon a paradicsom 120, a dorozsmai piactéren 50 forint. (Folytatás a 8. oldalon) Fotó: Schmidt Andrea Ma este a polgármester ünnepi beszédével és Erkel Ferenc Bánk bán című operájának előadásával nyitják meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat, s avatják fel a Dóm tér új nézőterét. A Játékok történetében eddig hat nyáron került színre nemzeti operánk. A címszerep és Simándy József szinte elválaszthatatlanul összekapcsolódtak, hiszen valamennyi előadáson ő öltötte magára a nádor jelmezét. Amikor 1976 nyarán - nem sokkal hatvanadik (!) születésnapja előtt utoljára énekelte Bánkot a szabadtérin, talán kevesen gondolták, hogy 18 évig nem csendül fel itt újra Erkel muzsikája. Idén a Magyar Állami Operaház 1993-as nagy sikerű Bánk bán-produkcióját adaptálták a Dóm tér színpadára. Az előadást Kerényi Imre rendezte, a díszletek Csikós Attila, a jelmezek Vágó Nelly tervei alapján készültek, a koreográfus Árva Eszter, karigazgató Szalay Miklós. A címszerepet Fotó: Révész Róbert A Világbanki Hitel Program „Emberi Erőforrások Fejlesztése" projektje azt a célt tűzte ki maga elé, hogy fejleszti, illetve javítja a magyar oktatási intézmények eszköztárát. A Munkaügyi Minisztérium által tavaly decemberben kiírt pályázat egyik győztese, a szegedi MacPal Kft. tegnap két szegedi középiskolában, a Csonka János Szakközépiskolában és a Gábor Dénes Szakközépiskola és Gimnáziumban szerelte fel a több száz ezer forintot érő Apple Macintosh számítógépeket. „Ezek a gépek már fel vannak készítve multimédia alkalmazásokra, tudnak videoés hangjelet digitalizálni, illetve kiadni, sőt, az emberi beszéd megértésére és utánzására is alkalmasak" - mondta Pálhegyi Zoltán, a kft. vezetője. A számítógépeket biológia, kémia, fizika és idegennyelvi órán használják majd a diákok. Sx. C. Sz. Zöldségpiaci körmagyar Fotó: Schmidt Andrea Molnár András énekli, Gertrudist Mészöly Katalin, Melindát Csavlek Etelka, Ottót Berkes János, Tiborcot Gyimesi Kálmán, Petur bánt Németh József, II. Endrét Gárday Gábor, Biberach lovagot Clementis Tamás, Sólom mestert Kovács Hegedűs István alakítja. Közreműködnek a Táncművészeti Főiskola növendékei, az Operaház kórusa és a szegedi Vaszy Kórus. A Szegedi Fesztiválzenekart Molnár László vezényli. (Fotó: Schmidt Andrea) Beszélő számítógépek