Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-14 / 163. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚL. 14. BELÜGYEINK 3 (Folytatás az I. oldalról.) Az MSZOSZ elnöke elöl­járóban elmondta, hogy az érdekegyeztető tárgyalásokon a szakszervezet hat lényeges kérdéskört képvisel majd. Ezekről részletesen beszélt, majd a későbbiek során vála­szolt a hallgatóság kérdéseire is. Az első, s talán a legfon­tosabb, hogy a szakszervezet igenis szeretne beleszólni a makrogazdaság helyzetének alakulásába, valamint hozzájá­rulni ahhoz, hogy a gazdasági élénkülés minél előbb bekövet­kezzék. Ha erre nem kerül sor, akkor nehéz napok elé nézünk, fgy tehát nem marad más hátra, mint nekilátni a munkának. A második fontos tétel a munka­vállalókat közvetlenül érintő helyzet áttekintése, magyarán: térképezzük fel a munkanél­küliséget és alkalmazzunk olyan megoldásokat, amelyek hozzájárulnak az állástalanok számának csökkentéséhez. A harmadik kérdés, a bérek ala­kulása. A sok éve tartó reál­bércsökkenés ugyan megállt, sőt, idén már némi növekedés is tapasztalható, de a szakszer­vezeti vezető szerint ezt nem követi megfelelő gazdasági növekedés, fedezet. Nagy gond itt a vállalatok, cégek tartozása a társadalombiztosítás felé. Ismeretes, hogy csaknem 150 milliárddal „késnek" a tb-nek fizetendő járulékokkal, ami felborít(hat)ja a nyugdíj- és betegbiztosítási mechanizmust is. A negyedik dolog: az ér­dekegyeztetés megszervezése és működtetése. Itt hangzott el Nagy Sándortól az a megjegy­zés, hogy: a most leköszönő kormánynak nem is volt érde­kében a szakszervezetek sze­repének igazi körvonalazása, mert igy könnyebb volt velük bánni... Az ötödik kérdés a szakszervezetek működtetésére vonatkozik, mégpedig olyan vonatkozásban, hogy a szak­szervezeti tevékenység szintjét „európaivá" kell tenni, ami tágabb, szélesebb kulturális, nemzetközi s egyéb kapcso­latokat feltételez. Mindehhez azonban pénzre van szükség, s a szakszervezet értelmezése szerint ezt nem csak a tagdíj­ból, hanem a költségvetésből kellene finanszírozni. A szak­szervezeti elnök megemlítette azt is, hogy néhány jelentősebb szakszervezeti irodaházat, a szervezet jobb működése vé­gett, visszaigényelnek az ál­lamtól. A hatodik szempont: a garanciák kérdése. Világosan meg kell fogalmazni, hogy ki mit vállal a társadalmi béke érdekében - egyaránt vonatko­zik ez a kormányra, a mun­káltatókra és a szakszer­vezetekre. Nagy Sándor előadása vé­gén megjegyezte, hogy ő sze­mély szerint igen elégedetlen lenne, ha az egyezmény csak a bérek alakulásáról szólna, mert a többi szegmentum is ugyan­ilyen fontos, ha nem fonto­sabb. Kérdésekre válaszolva említést tett a feketegazdaság­ról, s kifejtette, hogy a magyar társadalomban jelenleg mint­egy 300 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet kivonnak minden közteher alól! Ha pe­dig nincs kötelezettségi kont­roll, akkor nehezen valósít­hatók meg a fentebb körvona­lazott célok is. Másik kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem ért egyet azzal, miszerint foglalkoztatási okokra hivat­kozva mérsékeljük a nyugdíj­korhatárt, ugyanakkor szinte esélyegyenlőséget biztosítunk a nyugdíjasoknak az elhelyez­kedésnél! A családi pótlékról szólva, az MSZOSZ elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy arra szükség van, de nem ártana elgondolkodni az úgynevzett differenciált családi pótlék folyósításáról, amit nem a gyermekek száma, hanem a család jövedelme határozna meg. A szocialista párti ország­gyűlési képviselő, az MSZOSZ elnöke, ezután üzemlátogatá­son vett részt a Mol Rt. algyői telepén. K.F. I feglátjuk, tart-e még a veteránok forradalmi LiÁJ lendülete, mert pártunk és kormánykoalíciónk igencsak hosszú menetelésre hívja őket. Útközben ugyanazt a nemzedéket fekteti maga előtt a pocsolyába mindenki: hogy ugyanannak a nemzedéknek a hátán előbb a szocializmust, majd a kapitalizmust építők élcsapata masírozhasson végig száraz lábbaL Leendő csúcsminiszterünk szerint 5 százalékos nyugdíjemelést bír el az államkassza. Mármint ezen a jogcímen ennyit lehet kivenni. Más jogcímeken, mint láttuk (meri a társadalom tanú volt csupán és nem tettestárs) olykor lényegesen többet. Az 5 százalék tízezer forintos nyugdíj esetében 500 forint. Ebből a nyugdíjas vásárolhat 2 kilogramm középkategóriás húst, vagy havonta egyszer berúghat. Persze nem vendéglátóhelyen, hanem otthon, termelői bortól vagy jugoszláv konyaktóL Í Ylire jó még az 5 százalék? Leint. Nincs utcai LtÁJ hőzöngés, elhiteti, hogy ma a hétköznapok forra­dalmiságára van szükség. Pajtás elvtárs, fúrj még egy lyukat a nadrágszíjadra, és figyeld, merről szól a kolomp. Nyugi van. Kezedben a díja. • A kolalíciós pártok vezetői ­Horn Gyula leendő miniszter­elnök, az MSZP elnöke és Pető Iván, az SZDSZ elnöke és parlamenti képviselőcsoport­jának vezetője - a szabadde­mokraták Mérleg utcai szék­házában találkozott a televízió elnök- és két alelnök-jelöltjé­vel. Mint az elmúlt napokban ismertté vált, az MTV elnöki székében a koalíciós pártok Hor\'álh Ádámot látnák szíve­sen, a műsorokért felelős alel­nöknek Székely Ferencet, gaz­dasági ügyekben illetékes alel­nöknek pedig Somosi Pétert ja­vasolják. Horváth Adám az igazi.. Pető szerint Kése és komolytslan jelöltek Pető Iván, a találkozó házi­gazdája a bő egyórás megbe­szélést követően elmondta: emlékeztetőt készttettek arról, hogy médiatörvény, illetve működési szabályok hiányában milyen módon képzelhető el a televízió tevékenysége Hor­váth Adámék vezetése aiatt - a médiatörvény megszületéséig. Az emlékeztetőt Pető Iván tájékoztatása szerint a kineve­zési javaslattal együtt megkap­ja az illetékes országgyűlési bizottság, így nem szóbeli fel­tételek és ígéretek hangzanak el, hanem létezik azok írott változata is. Az MDF-nek a hat parla­menti párt mádia-egyeztetésén bejelentett új személyi javas­latairól - Kósa Ferenc tele­vízió- és Glatz Ferenc rádió­elnökségéről - a pártelnökök és a televíziósok nem tárgyal­tak, ezt ugyanis komolytalan dolognak minősítették, amely­lyel nem érdemes foglalkozni. - Ezt bizonyítja az a tény is ­mutatott rá Pető Iván -, hogy az MDF-esek olyan személyek nevét dobták be, akikkel előzetesen még csak nem is egyeztettek. Komolytalan az indítvány azért is, mert parlamenti képviselő elképzel­hetetlen közszolgálati médium élén. A javaslatot ezért Pető Iván nem is tudja másnak tekinteni, mint tréfának, amely méltatlan az ügy komoly­ságához. Csongrádi kezdeményezés - szerb támogatás Bosko Perosevic vajdasági tartományi miniszterelnök támogatásáról biztosította a magyar-román-vajdasági regi­onális együttműködési tervet, amelyet Újvidéken teijesztett elő Lehmann István, a Csong­rád megyei közgyűlés elnöke. A Duna-Maros-Tisza Regio­nális Együttműködés elnevezé­sű programról a tervek szerint az ősszel írnak majd alá nem­zetközi egyezményt, nyilván­valóan a Jugoszlávia elleni szankciók feloldása esetén. A regionális együttműködési tervezet Csongrád, Bács-Kis­kun, Békés, Szolnok megye, illetve Arad és Temes megye. valamint a vajdasági autonóm tartomány térségét ölelné fel. Bosko Perosevic vajdasági kormányfő véleménye szerint az érintett térség összeköté­sének szükségessége egyúttal igazolja, hogy ez az igény erősebb, mint az „igazságtalan szankciók, amelyek károsak a szomszédos országokra és más államokra nézve is". • Lehmann István -jugoszlá­viai útjáról visszatérve - teg­nap tízfős küldöttség élén Vo­ronyezsbe utazott. A küldött­ség tagja - számos gazdasági szakember mellett - Faragó Vilmos zsombói és Losonczi Zoltánné csongrádi polgár­mester, a közgyűlés tagjai. • Fejes Zoltán soproni pol­gármestert követően kilépett az SZDSZ-ből a párt néhány más tagja is. Ebbéli döntésüket a helyi szervezet legutóbbi ülé­sén jelentették be. Noha Fejes Zoltán úgy véli, a párttagság a polgármester esetében sem tartozik a nyilvánosságra, ő a maga részéről magánügynek tekinti, annyit azonban elárult, hogy az SZDSZ-MSZP koalí­cióval nem ért egyet, s szerinte erre a lépésre az SZDSZ-t a hatalomhoz való ragaszkodás Kilépett az SZDSZ-ből a polgármester vezette. A soproni önkormány­zat SZDSZ frakciójának egyébként továbbra is tagja marad. Polgármesterré válasz­tásakor a testület 29 tagjából csupán hárman szavaztak el­lene, a többség mellette vok­solt, nemcsak az SZDSZ-es városatyák - mondotta. Salomon Brothers: Magyarország „pozitív" Magyarország értékelésére a nemzetközi bank az utóbbi másfél évben használta a „stabil" jelzőt. Arra a kérdésre, hogy miért épp a Szocialista Párt abszolút többséges győ­zelme utáni szakaszhoz időzí­tették a megítélés javítását, Dirk Damrau, a csoport igaz­gatója ezt felelte: - Először is félreértést szeretnék eloszlatni. Noha új értékelésünk most a kiemelkedő, feltörő piacokról szóló elemzéssorozatunkban jelent meg a sürgősség miatt, Magyarország helye rendesen országelemző csoportunk ki­adványaiban van, amelyekben a normális, fejlett piacokat elemezzük. Magyarországot ugyanis, a térségben még Csehországgal együtt, nem fej­lődő piacnak, hanem szabályos befektetési szintű, nyugat­európai minőségű piacnak tekintjük, és ekként is ajánljuk az intézményi befektetőknek,' annak dacára, hogy a nemzet­közi hitelminősítő intézetek általában ennél gyengébb, felső BB minősítést adnak csak Magyarországnak. Tájékoztatván ügyfeleit, a kötvényvásárló intéz­ményi befektetőket és a gazdasági szakkiadványo­kat világszerte arról, hogy Magyarországon a koalí­ciós megállapodás alapján alakulóban van a szocia­lista-liberális kormány Horn Gyula elnökletével és Békési László pénzügymi­niszterségével, a Salomon Brothers nemzetközi befek­tetési bank kiemelkedő piacokat vizsgáló csoportja stabilról pozitívra javította Magyarország ajánló meg­ítélését Dirk Damrau mindehhez hozzátette: - Persze tudjuk, az új kormánynak nem csak erénye a szigorúbb gazdaság­politika, hanem kényszere is: aligha van más választása, da­cára, hogy sokak szerint balra hajlik. Az új kormányra balol­dali nyomás is nehezedik majd. Bonyolult lesz fenntartani az egyensúlyt. • A főszereplők szentesiek Huszonhat éves nő volt a csalétek Szentesen, a Csongrádi út egyik vendéglőjében július 11­én, a mulatóhely egyik sarká­ban idilli jelenet játszódott le. Egy szentesi úriember isme­retséget kötött egy hölggyel, s míg szó szót követett, elfogad­ta a nő ajánlatát... Ennek „elő­feltétele" egy másik szórako­zóhely felkeresése lett volna, hangulatteremtés végett. A későbbi áldozat nem gondolt arra, hogy a helyváltoztatás bizonyos veszélyekkel jár, így meglepetésként érte az utcai támadás. Este 11 óra után in­dultak el, s az áldozat számára két ismeretlen férfi szegődött a nyomukba. Az utcán sörös­üvegekkel fejbe ütötték, fojto­gatták, s mikor a földre került, megrugdosták. Mintegy 1800 forintnyi készpénzt vettek el tőle, no meg egy 1200 forint értéket képviselő karórát... A helybenhagyott férfit az utcán „felejtették" a támadók. Az esetet gyors rendőri intézkedés követte. Hajnali 2 órára fel­derítették a tetteseket. Az elkö­vetők mindahányan szentesiek. Az egyik támadó 23 éves, és a csaléteknek használt 26'éves nő testvére, a másik tettes 20 éves. Valamennyien büntetett előéletűek és foglalkozásnél­küliek. • A MOL Rt. vendége volt tegnap Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. Előadást tartott a gazdasági és szo­ciális együttműködésről, a szakszervezetek időszerű fel­adatairól. • Bevezető előadásában a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek meg­állapodásának egyik alap­vető feltételeként jelölte meg a gazdasági élén­külést. Az ön megítélése szerint: van ennek a fel­lendülésnek reális alapja? - Alkalmas gazdasági vo­nalvezetés esetén ez akár egy vagy másfél éven belül való­ságos élénküléshez vezethet Magyarorszszágon. A kulcs­kérdés az, hogy a megtaka­rítást, a felhalmozást, a beru­házást ösztönözze-e gazdasá­gi tevékenység által az új kormány. Adjon adókedvez­ményeket, regionális támoga­tásokat, azaz olyan eszközö­ket alkalmazzon, amelyek a külföldi és a hazai befekte­tőket vozza, mert ez az egyet­len útja a gazdasági nö­vekedésnek. • Ha ez bekövetkezik, ak­kor a fentebb említett pak­tumnak, hármas egyez­KÉRDÉS Az MSZOSZ elnökéhez ménynek is meg kell való­sulnia... - Hogy a gazdasági meg­állapodásból mennyit lehet valóra váltani, az egy hosszú, többhónapos, háromszereplős tárgyalásnak a végeredmé­nye. Egy tárgyaláshoz úgy viszonyulni, hogy az ember eleve korlátozza önmagát (hogy mi mindent szeretne és mit akar elérni) - rettenetesen rossz tárgyalási taktika és stratégia. Az MSZOSZ a maga részéről összegyűjtött minden olyan kérdést, prob­lémakört, amelyről úgy véli, hogy valamilyen módon érin­teni kell a tárgyalásokon, s azt gondolom, mi nem ve­tettük el a sulykot, nincsenek irreális követeléseink. Egé­szen bizonyos vagyok azon­ban abban, hogy az alkuban nekünk is fel kell majd adnunk bizonyos elgondo­lásainkat, mind ahogyan a kormánynak és a munkálta­tóknak is fel kell adniuk a sajátjaikból. De hiszen ezért megállapodás a megállapo­dás, hogy minden szereplő valamilyen módon a maga érdekeit találja meg benne, mert ha bárki is ebben érdek­telenné válik, akkor nincs megállapodás. • Az ön személyével kap­csolatban sokat cikkeztek a honi sajtóban, neve­zetesen arról, hogy ön a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, tehát egy érdekképvi­seletnek az elnökeként lett országgyűlési képviselő. Hogyan tudja a két funk­ciót összeegyeztetni? - Arról, ahogyan a lapok erről írtak, nem tudnék, és nem is akarok semmit mon­dani. Nem érzek magamban semmiféle skizofréniát, sem zavart. Én képviselem a Nagy Sándor munkavállalói szempontot, a szakszervezeti nézőpontot, és azt gondolom, hogy a Par­lamenten belül az a bizottság, amelynek az elnöke lettem, további lehetőséget kínál a gazdasági folyamatok meg­ismerése, áttekinthetősége szempontjából. Egy ponton nem könnyű összeegyeztetni a két feladatot: ez fizikai természetű, tudniillik mind­kettő nagyon időigényes. Én mégis vállaltam, s addig csinálom, ameddig ezt meg tudom tenni. Kisimre Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom