Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-11 / 160. szám

HÉTFŐ, 1994. JÚL. 11. Megázni! V annak időszakok, amelyek kierőszakolnak bizonyos beszédtémákat. A múlt héten ha százszor nem hallottam ezt a mondatot, akkor egyszer se: Mit nem adnék egy jó kiadós esőért! Itt természetesen nem a könyvkiadók kerültek terítékre. Hanem az bír erősen lebegni az ember szeme előtt, hogy északról sokat ígérő felhők gyülekeznek, aztán legyintük egyet, ebből úgy sem lesz semmi. Már-már megfeledkezünk a felhőtömegről, amikor valaki udvarias hangon felkiált: ESIK! (Remélhetőleg a közelben nem dolgoznak tetőfedők.) Aztán az eső előbb apró szemekkel szitálva, majd egyre nagyobb cseppekben, de ritkább eloszlásban megindul föntről. És ekkor keletkezik egy újabb beszédtéma: miért nem hoztam magammal az esernyőmet?! A fülledt meleg egyik pillanatról a másikra vált át hűvös léghuzatba. Ekkor a következő kijelentés van: örülök, hogy esik, csak az a baj, hogy nem hoztam esernyőt. Ezen a ponton már nem lehet tovább bírni az álmélkodásból táplálkozó anyámasszonnyi feszültséget és egyvalaki a dolog lényegére tér. Kinyitja az ajtót vagy csak kilép rajta, párálló fejbúbján csöppek csappannak szét, a haja lassan rásimul kétoldalt a fejére, és szépen, lassan, a lényegen sétálva vizet nem álló szandálban, elindul megázni. Podmaniczky Szilárd A VÁROS 5 Fészek-nyertesek AZ EVA VIRÁGÜZLET cserepesnövény-vásárt rendez '-m árengedménnyel, MA ES HOLNAP, 7-18 ORAIG A MARS TÉRI MÁZSAHÁZNÁL! Nagy érdeklődés kisérte lapunk és a Fészek Áruház közös nyereményjátékának sorsolását, amelyen a 150 ezer forintos fürdőszobát, azaz a fődíjat Agod Aliz, Szeged, Tanács u. 4 B alatti lakos nyerte. A további szerencsé­sek; Jójárt Ferencné, Szeged, Vadas M. u. 58., Duma Antal­ROLLPÁ ELEMES, VARIÁLHATÓ, •IJm i^HMTTlB OLCSÓ POLCRENDSZER IRODABÚTOR, ÜZLETBEBENDEZÉS, LAKÁSBERENDEZÉS, TÉRELVÁLASZTÓ Mintabolt: Szeged Nagyáruház földszint, Card-Press Pavilon TEKINTSE MEG KIÁLLÍTÁSUNKAT A SZEGEDI NEMZETKÖZI VÁSÁR C PAVILONJÁBAN • A SZUE-tól a Szikiig: felöltözve és pucéran (7.) Szabadság - családi vállalkozásban Apad a Tisza. A nagy hőség úgy issza vizet, mint szomjas kocsmáros a bort. Nem is cso­da, ha a Szőke Tisza diszkó­hajón éppen azzal foglalatos­kodnak, hogy kicsit beljebb engedjék a hajót a mélyebb vízbe. Délben kicsit furcsa a diszkóhajó: majd az alkonyat lehel igazi életet bele, most csak néhányan sütkéreznek a napozón, az úszókosár körül. - Amolyan melléküzemág nálunk a fürdőzés, strandolás ­mondja Iglódi Ferenc, a Szóké Tisza Hajó Kft. ügyvezetője ­Ideális a belvárosiaknak, akik napozni vágynak. Nem is csoda, hogy szerény belépőt szednek. Az ügyvezető szerint kiérdemelhetnék a „Szeged legolcsóbb fizető strandja" címet. A jelképes ötven forintok ugyanis a kft.­nek legföljebb a veszteséget termelik. - Ami számunkra üzlet, az a vendéglátás. Ebből gazdál­kodj uk ki a veszteséges stran­dot. A kosár körül napozó höl­gyek az üzletfilozófiára azon­ban ügyet sem vetnek: kihasz­nálják a viszonylagos zártsá­got, s melltartó nélkül hódol­nak a napozás szenvedélyének. A Szőke Tiszán ilyenkor a csönd és a nyugalom az űr. Este kilenckor kezdődik itt az igazi élet, amikor beindul a diszkó. - A szórakozni vágyó fia­talokat várjuk és nem a bajke­verőket - állítja Iglódi Ferenc - Evek óta nem volt nagyobb konfliktus a hajón, hála az erős kezű rendezőgárdának. • Mit kínálnak esténként az ifjúságnak? - Inkább azzal kezdeném, mit nem. Beszüntettük a für­dőkosár körüli pancsi diszkót. • Nem szeretnek bikiniben táncolni a lányok? - A közeli lakók nem sze­retik a zajt. Tavaly többször volt konfliktusunk emiatt. Fel­jelentés feljelentést követett. • És? - Kiderült, mindig betartot­tuk az előírt hangerőt, csak a víz nagyon viszi a hangot: ezért is szüntettük be a pancsi diszkót. Az idén először úgy kötöttük a szerződést a tera­szon dolgozó diszkóssal is, hogy érezze, ha feljebb húzza a pótmétert, az ő zsebére megy a játék. Elköszönünk Szőkeségétől. Átbújva a régi híd alatt, a kli­nikai tömb előtt pihen a Sza­badság, talán a legkedveltebb belvárosi úszóház. Azt tartják a hajóról, szinte csak a törzskö­zönség látogatja, generációk egész sora nőtt már föl ezeken a deszkákon. „Feltétlenül szükséges vol­na a Tisza mentén egy-két nagy fürdőház, néhány száz pihenő­szék, megfelelő ernyők s a szé­gedi Tisza-partnak egész lidói képet lehetne adni, annál is inkább, mert a vízi élet a Ti­szán amúgy is fejlett...A kül­földet járt fürdőszakértők vé­leménye egyhangúlag az, hogy megfelelő fürdő-szálloda, fürdőházak létesítésével évente több ezer nyálát, fürdőzőt le­hetne Szegedre vonzani és az a tőke, amelyet az idegenfor­galom itt elköltene, mai ősz­szegben több milliárdot tenne ki. " - olvasom a Szegedi Friss Újság 1924. augusztus ,9-i szá­mában. Fotó: Schmidt Andrea Nem tudom. Szabó István, a Szabadság bérlője olvasta-e a korabeli újságot, de egy biztos: igyekszik valódi lidói képet kialakítani a deszkákon. • Érdemes bérelni a hajót, amikor a fürdővállalatnak csak a veszteséget hozta? - Mindent magunk csiná­lunk családi vállalkozásban, s így már szerényen kijövünk belőle. Kiderül, harminchárom éve jegyezte el magát a Tiszával, azóta ring alatta valamelyik úszóház deszkája: - A fatornyos Szőnyin kezdtem, az volt ám csak az élet. De ma már alig akad kétpár-evezős a folyón. Higgye el, lassan a Tisza sem a régi... Furcsa, de délben még a pánz.tár ablaka is zárva. Nem számítanak vendégre? Kiderül, itt majd nem mindenki bérle­tes, beeső vendég alig teszi lábait a deszkákra. - Innen csat kihalnak a kuncsaftok, el nem megy sen­ki, aki megszokta a Szabad­ságot. Több olyan család is akad, amelyik harmincnegyedik sze­zonját tölti a házon - egyidő­sek az öreg deszkákkal. Igaz, közben lassan minden kicseré­né, Baks, Vörösmarty u. 12., Polacsek Antal, Szeged, Zárda u. 6., Halász Györgyné, Sze­ged, Szent György tér 1., valamint Kovács István, Sze­ged, Agyagos u. 4 A. (Fotó: Nagy László) MA A MUNKÁSPÁRT dél­után 14-17 óráig ügyeletet tart a Csap u. 62. szám alatti pártházban. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján /Tisza L. krt. 2-4. I. em. 123-as szoba/ dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsadást tart 15-16 óráig. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LAT az SZDSZ Földváry u. 3. szám alatti iro­dájában, 16-17 óráig. Tartja dr. Pesti Gábor. lődött a hajón, csak a vendégek maradtak. A deszkáknak pedig lelkük van, akár tegnap szö­gelték le, akár húsz évvel ezelőtt. - Az egész hajó egy nagy család - állítja ismerősóm, aki maga is itt múlatja délutánon­ként az időt. Le-lejárnak csa­ládostul: esténként sütnek­főznek, délután a kártya is elő­kerül. Nagyokat kontráznak, miközben megváltják a vilá­got. - Azt mondják, hogy drága a deszka? - háborog a vállal­kozó - Itt még senki sem maradt el azért, mert ki kellett fizetni a bérlet árát. Számolja ki, mi az a húszezer forint négy embernek? Ha egész nyárra elosztom, napi 8-9 forintba kerül a szórakozás. Mit kapni ma már ennyiért? • És a vállalkozó, kijön ennyiből? - Csak úgy, hogy a fiam viszi a büfét, magunk főzünk a vendégeknek, s az utolsó szö­get is én verem a hajóba. Ezt kérem nagyon kell szeretni. Aki a pénzért csinálja, az ha­mar itt hagyná az egészet. Elnézem a két-három milliós motorcsónakokat, csoda se tudja, miből telik egyeseknek ekkora luxusra. • A hajósnak van-e ha­jója? - Egy ladikom van. Magam építettem, de nem sok időm van nyáron csónakázni vele. Hajnaltól napnyugtáig a ven­dégekkel vagyok - azt mon­dom, aki fizet, az az űr. Elképzelni is nehéz, mi min­dent kell elvégezni egy ilyen hajón. Itt van például a „rú­gatás", amiről a közember azt se tudja, eszik-e, vagy isszák. - Gyomor kell ehhez ké­rem. Fennakad itt a hajó alján minden, azután időről-időre meg kell rúgatni a vizet, hogy kisodródjon a beszorult kosz. Egész lovat is kiszedtünk már az idén... Véletlenül se méltatlankod­na Szabó István, csak mesél. Azt mondja, ha nem költöz­hetne nyáron a Tiszára, talán bele is pusztulna. Elbúcsúzunk. Magunk mö­gött hagyjuk a Tiszai-flottát, s valamivel távolabbi vizekre evezünk: irány Dorozsma. (Folytatjuk.) Rafai Gábor CSÖRÖG A l(((f>))))))D VNESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket az elmúlt héten Hollósi Zsolttal oszthatták meg. Ezen a héten ügyeletes munkatársunk. Nyilas Péter várja hívásaikat munkanapokon 8 és 1(1 óra között. Rádiótele­fonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. • Olvasónk (név és tele­fonszám a szerkesztőség­ben) egy kanadai nagyke­reskedelmi cég 32 ezer forintos nettó fizetéssel kecsegtető álláshirdetésére jelentkezett. Titkárnőként alkalmazták, a „betanulási időre" heti 3000 forintos fizetést kapott, ezért reggel 9-tól este 7-ig kellett dol­goznia. A bt. ügyvezető igazgatója azzal bíztatta, hogy fizetése rövidesen je­lentősen nőni fog. Két és fél heti munka után egy olyan munkaszerződést akartak aláíratni vele, amely szerint 12 ezer forint a havi nettó fizetése, ha otthagyja a munkahelyét, akkor a fize­tésének tizenkétszeresét kell kifizetnie betanítási díj cí­mén. A bt. működésének furcsaságait is sokáig lehet­ne sorolni, igyekeznek a jelentkezőket mindenféle mesterkedéssel megtévesz­teni, a jutalékból havi nettó 32 ezer forintot az is ritkán tud megkeresni, aki éjjel­nappal dolgozik. A hirde­tésben szereplő havi fix fizetésről pedig szó sincs. • Miért nem rendezték meg a SZOTE-n a Sem­melweis-napot? - kérdi egyik olvasónk. Dombi Györgytől, a SZOTE egye­temi titkárától megtudtuk, hogy a Semmelweis-nap alkalmából az intézmény dolgozói átlagosan 5-7 ezer forintos jutalmat vehettek át. A rektori dicséreteket pedig - Fráter professzor külföldi útja miatt - az évnyitón adják át. • Olvasónk (név, cím a szerkesztőségben) ebben a hónapban vette meg utol­jára az 1044 forintos helyi bérletet. A városi közle­kedési eszközök az utóbbi időben annyi bosszúságot okoztak neki, hogy ilyen szolgáltatásért nem hajlan­dó tovább fizetni. Pénteken este telt be a pohár: az utol­só 83-as busszal szeretett volna a makkosházi végál­lomásra menni. 22 óra 55 perckor az ABU-355-ös rendszámú 83-as autóbusz a Kossuth Lajos sugárúton (az Anatómiai Intézettel szemközti megálló előtt) az úttest közepén egy pillanat­ra megállt ugyan, de csak annyi időre, hogy egy fürge fiatalember tudott csak fel­ugrani. A többi utas orra előtt a sofőr becsapta az ajtót, és elszáguldott. Olva­sónk javasolja a Volán igaz­gatójának, próbálja ki, mennyi ideig tart abból a megállóból a makosháziig elsétálni. • M.-né szerint nem szép látvány, hogy a Kárász utcán mindenféle össze­tákolt asztalokon, különbö­ző színű lepedőkön árulják a könyveket. Kezdődnek a szabadtéri játékok, legalább a sétálóutcának európai ké­pet kellene adni. Az egyik üzlet előtt épp most állítot­tak fel egy csúf paravánt. • M. Z. szerint a vá­rosban sok a kiszáradt fa. Legalább a belvárosból, például Dugonics téri egye­temi épület elől el kellene távolítani. • M. I.-né mozgáskor­látozott olvasónk szerint amit a Nádor utcai zálog­házban művelnek, az kész rablás. Egy 1 1 grammos gyűrűért 500 forintot, egy bőrkabátért csak egy-két ezer forintot akartak adni. M. I.-né szeretné, ha a moz­gáskorlátozottaknak járó közlekedési támogatást az önkormányzat mihamarabb kifizetné. • V. I.-né szerint a Szent István téri piacnak leg­alább a felét a viszont­eladók bérlik, akik ruhát, használt cikket árulnak. így nem marad elég hely az őstermelőknek. • B.-né a baktói Pihenő úti lakosok nevében tele­fonált, szeretnék, ha a zárt kerteket végre építési tel­kekké nyilvánítaná az ön­kormányzat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom