Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-07 / 157. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚL. 7. AJÁNLÓ 11 Megjeleni a HDS & Délmadár legfrissebb száma! Egy hét végi lap a szegedi és a Csongrád megyei olva­sóknak, pletykákkal, bűnügyi sztorikkal, érdekes em­berekkel és történetekkel - valamint sok-sok sporttal! A tartalomból: - Egy háziasszony gyötrelmei - Már megint jönnek a törökök! - Klári, a boszorkány - Antal Péter: Bundáztak a szőregiek (?) - Carl Lewis megtanult veszíteni - (íréczi és Csányi volt az utolsó... - Gyémánt: Az egyenlősdi mindenkinek árt! Keresse az újságárusoknál! Az ismert nehézségek ellenére az elmúlt bajnokságban a Szeged TE NB l-es női kosárlabdacsapata teljesítette a minimális elvárást, azaz „csont nélkül" bentmaradt az A-csoportban, s a Magyar Kupában is ment néhány kört. Joggal gondolhatná hát az ember, hogy a kosaras lányok problémamentesen és optimistán készülnek az új idényre. Amikor erről beszélgettünk Domokos Mihállyal, a jobbára fiatalokból álló együttes edzőjével, egészen más megvilágosításba kerültek a dolgok... ,Nem tudom, hogy ki terjeszti ezeket a pletykákat, de el­mondhatom, hogy semmi alapjuk sincsen. Továbbra is edző akarok maradni, s a csapattal szeretnék foglalkozni..." m* • Minden játékos szerződése lejért u A focisték még mindig tartoznak 600 ezerrel u Nincs „kosárnyi" pénz idegenlégiósokra Domokos: Nem akarok elnök lenni! A légiósokat hazatuszkolják, ugye? (Fotó: Hárs László) A csapat két évvel ezelőtt a bajnokság ötödik helyén vég­zett, indult Ronchetti Kupában, így nem csoda, hogy a szurko­lók többsége hasonló folytatást várt a lányoktól. Azt azonban kevesen tudják, hogy a '92-es siker óta történt egy s más a szakosztály háza táján. Kevesen maradtak - Öt legjobb emberemtől kellett megválnunk a sikeres év után - mondta Domokos Mihály. - Mészárost Sopronba adtuk el, míg Zsemberi, Kná­bel és mások anyai örömök mi­att hagyták abba (egy időre, legalábbis) a kosárlabdát. Ter­mészetesen hiányukat nagyon megéreztük, hiszen a fiatalok még nem értek be, s az ideho­zott idegenlégiósok csak a „magyar mércének" feleltek meg. Sajnos a tavalyi bajnok­ságot úgy játszottuk végig, hogy olykor alig tudtam öt ép­kézláb embert pályára küldeni. • A hanyatlás megérződött a nézőszámon is. Sokszor csak a családtagok ültek a lelátón... - A szurkoló, ha egyáltalán jár még meccsre, elsősorban kedvencei győzelmének szeret­ne tapsolni. Sajnos a diadal ízét mi csak kevésszer élvez­hettük. Boldogok voltunk, ha azokat a mérkőzéseket „hoz­tuk", amelyek végül a biztos bentmaradást eredményezték. • Ezek után egyáltalán ér­demes-e még foglalkozni Szegeden a női kosárlabdá­val? - Nézze, Szeged egyetemi város, azaz nagyon sok fiatal él itt. Számukra meg kell terem­teni a lehetőséget a játékra, ha úgy tetszik, a szórakozásra. Az igaz, hogy most nem dúská­lunk játékosokban, de olyan háttérrel rendelkezünk, amely a jövőre nézve biztató. Után­pótlásbázisainkon 200-250 te­hetség bontogatja a szárnyait, és állítom, közülük jó néhá­Domokos: Nem tartozunk a játékosoknak Kaszab töpreng: Diósgyőr, vagy Szeged?... (Fotó: Gyenes Kálmán) nyan sok-sok örömet szerez­hetnek a sportág szerelmesei­nek. Az oroszok elmennek • Híre ment annak, hogy Ön is „hűtlen " lesz a kosár­labdához, s a Szeged TE el­nöki székére vágyik... - Nem tudom, hogy ki ter­jeszti ezeket a pletykákat, de elmondhatom, hogy semmi alapjuk nincsen. Továbbra is edző akarok maradni, s a csapattal szeretnék foglalkozni. • Tehát az új bajnokságot is Önnel kezdi a Szeged TE. És még kikkel? - Azt jelen pillanatban még nem tudom. Az a helyzet, hogy minden játékos szerződése le­járt. Most folynak a tárgyalá­sok arról, hogy ki marad és ki megy. Az már biztos, hogy a két orosz idegenlégiós nem marad, mert nincs rájuk pénz... • Apropó, pénz... Úgy tu­dom, hogy a focistáknak még tavaly kölcsönadott 600 ezer forintot a mai na­pig sem kapták meg. Azóta a focisták („első fokon ") kiestek az NB ll-ből... Nem fél attól, hogy ez az összeg már elúszott? - ígéretet kaptunk rá, hogy megadják. Ha mégsem, akkor más formája is van a „behajtás­nak"... • Önöknek, ugye, most minden fillérre szükségük van. - Ez így igaz. Elhatároztam, hogy csak annyit ígérünk, amennyit teljesíteni is tudunk. • Az előző bajnokságban is így tettek? - Azon kevesek közé tarto­zunk, akik állták a szavukat. Hála az önkormányzatnak, amely támogatott bennünket, egyetlen játékosnak sem tarto­zunk. • Melyek a jövő legsürgő­sebb feladatai? - Először is meg kell erősí­teni a szakosztályvezetést, s meg kell kezdeni a csapat ki­alakítását az új idényre. Milyen a jó főnök? • Mit ért a szakosztály­vezetés megerősítésén? - Nos, szerintem olyan „fő­nököket" kell találnunk, akik foglalkoznak a csapat problé­máival, s leveszik a terheket az edző válláról. A csapatépítést illetően elsődleges feladatunk: tisztázni a legalapvetőbb dol­gokat a játékosokkal Elsősor­ban azt, hogy ki megy, és ki marad. Eddig egyetlen kosaras sem jelezte távozási szándékát, igaz, azt sem, hogy minden­áron maradni akar. Minden at­tól függ, hogy milyenek lesz­nek az anyagi körülményeink. Knábel például szívesen újra­kezdené, de nem látja biztosí­tottnak. hogy rendszeresen megkapja a havi juttatásokat. Zsemberi Erika is hajlandó is­mét csatasorba állni Négyen felvételiztek a főiskolára, olya­nok, akik a szűk keretben is számításba jöhetnek. Ha sike­rül a vizsgájuk, velük kétségkí­vül erősödni fogunk. A két te­hetséges ifistát, Zöller Lillát és Révész Katit felhoztuk az első csapatba. Kaszab iránt vi­szont a Diósgyőr érdeklődik... Radnóthy és Csapó játékra kész, Misikkel és Mészárossal még nem tárgyaltunk. H. Kiss tudomásom szerint még gon­dolkodik... Itt tartunk jelenleg. • A külföldiekről teljesen lemondtak? - Említettem már, rájuk egyszerűen nincs keretünk. Ha netán mégis lesz, akkor az egyik oroszt megtartjuk, s szerzünk még mellé valakit. De hangsúlyozom, mindezt csak akkor, ha anyagilag is megerősödünk... P. Sándor József A TORONY ALÓL Készülő Szeged Képkiállítás A szűnyoginvázióra való te­kintettel a korábban megterve­zett szúnyogirtási terület nagy­ságát megváltoztattuk, 3 alka­lommal a város egész terüle­tére kiterjesztettük a védeke­zést, mely 5600 hektárt jelent. Azokon a területeken, ahol szaporodásuk várható - vizek mentén, erdős-bokros területe­ken - szintén három alkalom­mal volt, illetve lesz szúnyog­irtás. Július 8-9-én 1100 hektá­ron, július 22-23-án 5600, au­gusztus 5-6-án 1100 hektáron végzik el a légi-kémiai védeke­zést. Amennyiben az időjárási vi­szonyok nem teszik lehetővé az irtás kivitelezését, tartalék időpontnak augusztus 19-20-a van kijelölve. Az invázió leküzdésére a közgyűlés jelentős összegű pótelőirányzatot szavazott meg. Expo-találkozé Budapesten Június 29-én tartották az Ex­po-felelősök országos találko­zóját a Pest Megyei Közgyűlés épületében, valamint a Mille­centenáriumi Nemzeti Program egyeztető fórumát az Ország­házban. A tanácskozásokon Szege­det Ványai Éva apolgármester képviselte. A havi rendszeres­séggel munkaértekezletet tartó megyei, megyei jogú városi, szakmai szervezetek és köztár­sasági megbízott hivatalok meghatalmazott Expo-felelősei a Világkiállítási Programiro­dával együtt kinyilvánították, hogy a „Magyarország Feszti­vál Szervező Bizottság" elne­vezést veszik fel, mert: - a Magyarország Fesztivál az Expóhoz pályázati úton kapcsolódó rendezvényekre épül, - a rendezvények területi koordinációját a megyei, me­gyei jogú városi és a fővárosi önkormányzat, illetve szakmai hivatala összefogásával, míg a szakmai koordinációt a szak­mai szervezetek összefogá­sával végzik, - a rendezvények megvaló­sulásának ellenőrzését a köz­társasági megbízott hivatalok Expo-referenseinek közremű­ködésével végzik, - a területi és szakmai cso­magok összeépítését, szervező bizottság bevonásával a Világ­kiállítási Programiroda koordi­nálja hivatalos utazási irodája segítségével. Mivel ezt a rendezvényso­rozatot az Expóhoz hivatalosan kapcsolódó rendezvényekre építik, valamint a Magyaror­szág Fesztivál marketing- és reklámmunkája, gazdaságos­sága és hatékonysága, beindít­hatósága szorosan összefügg az Expóval, ezért attól nem tartják elválaszthatónak. A Millecentenáriumi Nem­zeti Program célja a magyarság honfoglalása 1100. és a ma­gyar államiság 1000. évfordu­lójának közeledtével az ország összehangolt és hatékony inf­rastrukturális, társadalmi, kul­turális fejlesztése. A programot - melynek védnöke Göncz Árpád - a múlt év júniusában Ráckevén fogad­ták el a társadalmi, politikai, gazdasági élet államigazgatást reprezentáló személyeinek részvételével. Kinyilvánították, hogy ez a Nemzeti Program - az ország korszerű, európai politikai be­rendezkedésének megfelelően - foglalja egységbe a „reál" és „humán" szférát, biztosítsa a demokratikusan építkező, fe­lelősségteljes és összefogó jel­legű cselekvési lehetőségeket, valamint a nemzeti alapon köz­reműködő részvételt és szerep­vállalást az egyén, valamint a kisebb-nagyobb közösségek, társadalmi csoportok és a köz­hatalmi szféra számára egy­aránt! Az előkészítő munkában résztvevő Géczi József ország­gyűlési képviselő hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a kormány készítse elő és ter­jessze az Országgyűlés elé el­fogadásra a Millecentenáriumi Nemzeti Programot és az an­nak megvalósításáról rendelke­ző törvényt. Régi terve Szeged önkor­mányzatának, hogy egy rep­rezentatív fényképsorozaton mutassa be a város életét, leg­fontosabb épületeit, nevezetes­ségeit. A legcélszerűbb megol­dásnak az tűnt, hogy egy olyan fotósorozatot készíttessenek a városról, mely vándorkiállí­tásként bárhol képes felidézni Szeged hangulatát. A fotósorozat elkészítésére a polgármesteri hivatal Schmidt Andreát, a Délma­gyarország munkatársát kérte fel. A teljes anyag 80 nagymé­retű színes képből áll majd, melyből egyelőre 40 készült el. A fotós munkáit egy hattagú bizottság értékeli, melynek tagja többek között Tandi Lajos lapszerkesztő, Tóth At­tila várostörténész és dr. Vá­nyai Éva alpolgármester A bi­zottság ülésein kiválasztja azo­kat a képeket, melyeket a soro­zat részének szánnak, ezek ke­rülnek fémkeretbe, s válnak a kiállítás részévé. Legfontosabb szempont a kiválasztásnál, hogy minél változatosabb ké­pet adjon a kiállítás Szegedről, s a távoli országokban is meg­ismerjék városunk legszebb épületeit, leghangulatosabb részleteit. Az első húsz kép már látha­tó volt, igaz, hogy csak két na­pig a városháza körfolyosóján, Szeged Napja alkalmából, de jó néhányan, akik a városi ren­dezvények alkalmából felke­resték az önkormányzatot, megszemlélhették ezeket az al­kotásokat. A sorozat azóta újabb 20 képpel bővült, s rövidesen „vándorútnak indul". Az első állomás Larnaca lesz július elején, ahová a szegedi mkor­mányzati képviselők delegá­ciója viszi magával a képeket. Július 15-én dr. Lippai Pál polgármester nyitja meg az Im­palaházban az újabb kiállítást. A távolabbi jövőben a megyei önkormányzat épületében és Szeged testvérvárosaiban lesz kiállítva a Szegedet bemutató képsorozat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom