Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-07 / 157. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚL. 7. RIPORT 7 SZEGED PLUSZ tti a Tel.: 62/326-055 Nincs ideje a napon sütkérezni az áhított barnaságért? Nap-allergiája van? Fehér börü és hamar leég? Esetleg tengerparti nyaralása előtt alapozni akar? A MEGOLDÁST A SOLAR PLUSZ SZOLÁRIUM SZALON NYÚJTJA ÖNNEK. Szegeden az egyetlen klímaberendezéssel hűtött turbó fóliás szoláriummal várjuk vendégeinket. 45 csöves/8 arcbarnítós bőrtípustól függően. 3-6 alkalom után csokibarnaságot garantálunk! Nyitva: H-P.: 6-22-ig, Szo.: 6-17-ig. Ki, mint sursftt? • A nagy átrendeződés Fogy a föld Nem a flaszteron sül a kenyér Néha az az érzésem, erre a néhány kánikulai napra Szegetten be lehetne zárni a péküzemeket, a kenyér kisülne a flaszteren is, a legények pedig árnyas kerthelyiségekből figyelnék pirulásukat, hogy a megfelelő időben tudjanak betakarítani. Esetleg itt kérhetnének tőlük interjút az idáig süllyedt újságírók, anélkül persze, hogy buzgóságukért a sztahanovizmus vádjával illetnénk őket. A Szegedi Sütödék Kft. Makkosházi körúti üzemegységében 70-80 fokra forrósodik a pára, mégsem dolgoznak a pékek gőzerővel. Tevékenységüket a piac visszafelé szabályozza: - Átalakultak a vásárlói szokások - mondja Nagy László üzemvezető. Régen három napra vásároltak a családok, kétkilós kenyereket. Manapság az emberek este 8-9 órakor, a strandról, a kiskertekből hazafélé jövet friss, ropogós kenyérre áhítoznak, ezt keresik a nonstop üzletekben, s nekünk ezt az igényt kell kiszolgálnunk. A 24 fő három műszakban dolgozik, tanulókkal is kiegészítve, délelőtt és délután némi önkorlátozással, éjszaka azonban beindul a nagyüzem, készülnek a hajnali terítésre. A munkafolyamat viszonylag egyszerű: gépi dagasztás, de kézi osztás és formázás, aztán uccu a kemencébe. Elfér itt az Erzsébet, a házi, a Rajnai rozsos, valamint a lisztjavító adalékanyagok nélkül készített bio-pékkenyér. Odabent 280 fokon sül a massza, mellette 50 fokos a hőség, amelyet alig enyhít a szódavíz és a citromlé. A norma: 110 kg/óra, vagyis minden pék percenként 2 kilogramm kenyeret termel. Teljesítménybérben. Ha valaki komolyan odalép a kemencéhez, nettó 35^40 ezer forintot is megkereshet havonta. Amit ebben az eszméletlen hőségben igazán könnyű elkölteni. Mennyi is egy korsó sör? Ó. 1. (Fotó: Révész Róbert) Menesztették a jegyzőt Gondatlan vagyonkezelés miatt, fegyelmi eljárás után felmentették hivatalából Galambos Jánost, Fonyód jegyzőjét, Horváth Gábor polgármestertől pedig a képviselőtestület döntése szerint megvontak minden kedvezményt és csökkentették a fizetését. A polgármester és a jegyző telekeladási ügyletei mintegy 30 millió forint kárt okoztak a városnak. A képviselőtestület határozata szerint sürgősséggel reviziót tartanak az önkormányzatnál, s a vizsgálatról készült anyagot átadják a rendőrségnek. Bár a szövetkezeti területeken kijelölt kárpótlási földalapok árverezése több megyében már befejeződött az előírt május 31-ei határidőig, az elmúlt héten az ország 11 megyéjében tartottak még liciteket. Az 59 árverésen összesen 55 ezer aranykorona értékű föld került több mint 1800 kárpótlásra jogosult tulajdonába. A legtöbb, számszerint 32 licitet Zala megyében tartották, az elárverezett területek aranykorona értéke azonban GyőrMoson-Sopron megyében volt a legmagasabb, ahol az egyetlen megtartott liciten 26 ezer aranykorona értékű föld talált gazdára. A legtöbb jogosultat Zala megyében vonzott a földhözjutás lehetősége. Itt ugyanis az elmúlt héten 979-en vettek részt a liciteken, akik közül 825-en tulajdonhoz is jutottak. Az 500 forintról induló licitár is Győr-Moson-Sopron megyében érte el a legmagasabb értéket, ahol egy terület egy aranykoronájáért megadták a 45 ezer forintot is. Az elmúlt hét végéig az országban összesen 20 ezer 654 árverést tartottak, s ezeken több mint 35 millió aranykorona értékű terület jutott megközelítően 511 ezer kárpótlásra jogosult birtokába. A legnagyobb, 5 millió aranykoronát is meghaladó értékben eddig Békés megyében keltek el a földek és legtöbben - mintegy 58 ezren - Pest megyében jutottak földtulajdonhoz. Nő a gabonaexport A második félévben az újtermésű gabona várhatóan már lehetőséget biztosít a kivitel növelésére - jelezte Kovács Attila, az Agrimpex Rt. ügyvezető igazgatója. Különösen étkezési búzából számítanak jelentős exportárualap keletkezérére, országos szinten mintegy 1 millió tonnára. A külföldi értékesítésre főként a keleti piacokon nyílik majd lehetőség, mivel a kelet-európai országok importjában az élelmiszerek jelentős helyet foglalnak el. Ezek az országok nyersanyag-exportjuk bevételének jelentős részét fordítják élelmiszervásárlásra. Mindazonáltal még kérdéses, hogy a fizetőképesség milyen módon lesz biztosítható. Nagy valószínűséggel többségében csak barter ügyleteket lehet majd kötni. A Közös Piaccal kötött Társulási Megállapodásban szavatolt kedvezmények kihasználásával is minden bizonnyal növelni lehet a tagállamokba irányuló szállításokat. A tengeren túli piacoknak a rendkívül magas fuvarköltségek és az erős konkurencia miatt továbbra sem lesz majd jelentős szerepe a magyar importban. Az Egyesült Államok olyan nagy támogatást biztosít saját gabonatermelőinek, hogy azok egyértelmű versenyelőnyhöz jutnak. A Jakob-Creutzfeldt szindróma (CJD) elnevezésű, hazánkban is előforduló,, az ember idegrendszerét megtámadó súlyos megbetegedésnek nincs köze a Nagy-Britanniában elterjedt, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma néven ismert állatkórhoz. Ez utóbbit, vagyis a BSEmegbetegedést hazánkban még nem regisztráltak, s Magyarország szigorú állategészségügyi előírásokkal védekezik a kór behurcolása ellen - közölte a kedden tartott sajtótájékoztatón Nagy Attila országos főállatorvos, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. A szarvasmarhák idegrendszerét megtámadó BSE-vírus amely feltehetően juhok surlokórját előidéző kórokozóból fejlődött ki - a táplálékkal jut az állat szervezetébe. A több éves lappangási idő alatt a betegség kimutathatatlan, és később sem gyógyítható. Miután már a tünetek is jelentkeznek, a fertőzött állat szokatlan élénkséget mutat, mozgása rosszul koordinálttá válik, majd apátiába esik, és a 150. nap környékén elpusztul. A kórt az állatok úgy kapják meg, hogy fogyasztanak a beteg juhok, kecskék, szarvasmarhák testéből készült hús- és csontlisztből. A kutatások szerint a fertőzésre a kecskék, a juhok és a szarvasmarhák fogékonyak, s a vírust csak kísérleti körülmények között sikerült átvinni a húsevőkre, illetve emberszabású majmokra. Az emberi kórokozóktól a BSE-vírus mikrobiológiai szempontból annyira eltér, hogy nagyon kicsi a valószínűsége: a jövőben emberre is veszélyessé válhat. Magyarország korlátozó intézkedéseket léptetett életbe az állati eredetű csont- és húsliszt importjára. Tilos a kérődzőknek szarvasmarha- és juh eredetű hús- és csontlisztet adni. (Folytatás az 1. oldalról) A szőregi Tisza-Marosszög Szövetkezetet kétezer hektárnyi kalászosával a nagyok között tarthatjuk számon. Több mint egy hete úgy kezdtek a búza aratásához, hogy az árpa után csak fél nap maradt a gépek karbantartására. A tizenegy kombájnjukból kettő elejétől kezdve a magántermelőknek szolgáltat a szőregi, kübekházi, újszentiváni és tiszaszigeti határban. Szerencséjükre a saját szükségleten felüli búzát már akkor eladták, amikor a mostaninál jobb árak tartották magukat. Vincze Lajos főmérnök, miközben több helyszínt végigjárunk, ehhez még hozzáfűzi: - Jövőre kevesebb területünk marad közös művelésre, a kombájn meg nem fogy el addig. Most szűken vett érdekünk az lenne, hogy mind a tizenegy kombájn a közösét vágná, hogy minél hamarabb, optimális időben kerüljön magtárba a szem. E gesztussal jószándékunkról kívánunk meggyőző példát adni a termelőknek. Most is 4-5 maszek kombájn dolgozik a területen. Aki aratni akar, talál hozzá gépet. Szeretnénk, ha jövőre se maradnánk munka nélkül. Eszközeink kihasználását s egyben több magántermelő gondjának megoldását jelenti egyben, hogy tiszaszigeti tisztító-tárolónkat megfelelő díjazásért a maszekok is igénybe vehetik. A Kübekházára vezető út melletti tisztító-szárító üzem udvarán hatalmas halomba Tisztítás és tárolás előtti bűzahalom a gyűjtőben. Minőség és egyöntetűség, mint a gabonakereskedelem alapja. (Schmidt Andrea felvétele) gyűlt a teherkocsikról lebillentett termés, miközben a tisztítóra kerülve folyamatosan apadt is. Pár méterre egy errefelé közismert gazda ujjaival „csépelte" a mutatóba behozott kalászait. A nedvességet mérette meg, hogy lássa, másnapra odarendelje-e a kombájnt a hat hektáros táblájára. Tatár Gyula a most kezdő termelők szemszögéből tett néhány észrevételt. - Szerintem tudatos pánikkeltés volt a célja, az aratás előtti, nagy termésről és eladási nehézségekről beadagolt híreknek. A kereskedők érdeke, hogy a paraszt beadja a derekát. s a tarlóról, olcsón adja el a termését. A pár hektárosok még kipróbálhatják, hogy jobban járnak-e a padláson kitartott búzájukkal. Az én tizenegy hektáron megtermelt búzám és árpám nem fér a padláson. A Tisza-pályaudvarnál lévő közraktárt veszem igénybe, mert biztos vagyok benne, hogy pár hónap múlva reális árat kapok érte. Ha öt hónapot veszek, a tárolás és szállítás mázsánként 120 forintomba kerül, mégsem adom most oda a takarmánygabonámat 750 forintért. A kombájnolás kalkulációját is megejtettük. A kisebb, maszek kombájn lassabban arat, de nem kell tisztítóra vinni a szemet. Az árba a szállítás is benne van, így a végösszeg hasonlóra jön ki mint a szövetkezeti nagykombájnra. Errefelé 5700 forintot kell kifizetni egy hektár gabona learatásáért, a termés beszállításáért. A szőregi, országhatár melletti öt kombájn találtunk egy táblában. Nem véletlen, hogy a legoptimálisabb időben, s ilyen komolyan szállták meg e térséget. Itt termelték meg a jövőévi vetőmagnak valót. A GK-Öthalom hektáronként megadta a 6 tonnát is. Nem felejtették el megjegyezni az ittdolgozók: ez a terület kárpótlásba ment ki, s nem véletlen, hogy pont itt vásárolt meg egy osztrák-magyar kft. 300 hektár földet. Az egyik kombájnak egyszerre több okból is meg kellett állnia. Szemet eresztett le a teherkocsira, s ideért a hűs üdítőt szállító Niva is. Az egyébként szállítójegyeket kitöltő fiatal lány kezéből bizonyára jól esett az itóka a mosolygós fiatalembernek. Gyöngyösi László idén végzett növénytermesztő gépész. Az egész osztályból neki volt biztos, előre szerződött munkahelye. - Apám is itt dolgozik. Hét éves lehettem amikor először „arattam", az ölében ültem. A Rábát is kipróbáltuk párszor. Ő most nincs itt, egyike a maszekoknál aratóknak. Az önállósággal nincs gond, a napi karbantartást is magam csinálom. A kereset teljesítménytől függő, s nem életkortól. Matula Béla, kerületvezető helyettes mondja ki az összeget. A karbantartással együtt 12-13 órás műszakban 2.500 forint körüli a fizetség. Mielőtt bárki megirigyelné, számítsa hozzá a fülkében 50-60 fokra feltranszformált 36 fokot és a port, s az alig fizető téli „alapjáratot". Világért sem szeretném sztahanovistaként bemutatni ezt, az életét komolyan kezdő fiatalembert. - Kibírható a hőség, igaz szereltem be magamnak egy ventillátort. A forró levegőt kavarja, de több a semmitől. Az otthoni, esti zuhanyozás felfrissít annyira, hogy jut energiám egy kis csavargásra, találkozásra is a barátokkal. Az italom ilyenkor sem más, mint néhány hideg üdítő. Tóth Szeles István