Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-07 / 157. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚL. 7. Csongrád megye kisgazdái Torgyán eltávolítását követelik BELÜGYEINK 3 A Független Kisgazdapárt Csongrád megyei nagyvá­lasztmánya kinyilvánítja és megerősíti, hogy válságba jutott a párt országos vezetése. A feladatra teljességgel alkal­matlan személy sajátította ki magának és családjának a Füg­getlen Kisgazdapárt vezetését. Személye, magatartása, pate­tikus, de tartalmatlan beszédei komolytalanná, hiteltelenné teszik a pártot, amely belső életében polgáijogra emelte a csalást, a szélhámosságot ­jelentették ki a testület hatá­rozatában. melyet Szigethy Ferenc juttatott el szerkesz­tőségünkbe. A több mint 3 ezer Csongrád megyei kisgazda nevében jelentkező megyei elnök elmondta, hogy az orszá­gos vezető a megye kisgazdáit megalázta, amikor a közel­múltban vérebeket és Fizetett nehézfiúkat állíttatott Szege­den a megyei pártszékház elé. megakadályozandó a megyei nagygyűlés megtartását. A történtek után Zsombón ültek össze a kisgazdák, ahol meg­fogalmazták határozataikat és követeléseiket. A megyei nagyválasztmány kéri a július 9-én összeülő országos nagy­választmányt, foglalkozzon a Csongrád megyei kisgazdák követeléseivel. Ezek közé tartozik, hogy az FKGP min­denkori vezetése legyen méltó a párt sok évtizedes történe­téhez. hagyományaihoz, s ne a külsőségek legyenek fontosak. Torgyán Józsefet el kell távolítani az országos vezetői tisztéből. Ne történhessen meg, hogy a párthoz méltatlan esz­közökkel, csalással, okiratha­misítással jusson valaki területi listás képviselői mandátumhoz, s ezt a párt országos vezetője a háttérből fedezze, támogassa. Rácz Sándort azonnal hozzák be az országos vezetésbe. A tagság véleményét az országos vezetés mindenkor tartsa tiszteletben. Demokratikus ve­zetést, a despotizmus felszá­molását követelik a Csongrád megyei kisgazdák, abban a reményben, hogy az ország más részein élő párttagok csat­lakoznak hozzájuk - hangoz­tatta Szigethy Ferenc. Horn és Pető levele Göncz Árpádhoz A két koalíciós párt elnöke, a szocialista Horn Gyula és a szabaddemokrata Pető Iván szerdán levelet intézett Göncz Árpádhoz, amelyben kérték a köztársasági elnököt: mentse fel a két média-alelnököt, akiket az Országgyűlés kultu­rális bizottsága a közelmúltban meghallgatott... A levélben a két pártvezető azt kéri, hogy az államfő tekintse a két médium vezetését a Boross Péter által korábban javasolt módon meg­oldottnak, vagyis hogy a gazdasági vezetők helyettesít­sék az intézmények vezetőit az új elnökök hivatalba lépésééig. Pető Iván tájékoztatása szerint azt az ígéretet is tartalmazza az államfőhöz intézett levél, hogy az új kormány az első intéz­kedései. között tesz majd javaslatot a rádió és a televízió elnökének személyére. A párt­elnökök által a köztársasági el­nökhöz intézett levél másolatát Hom Gyula és Pető Iván eljut­tatta Boross Péternek is. aki szerdán délelőtt fordult írásban az MSZP és az SZDSZ elnö­kéhez a média-alelnökök fel­mentése ügyében. Jakabszállás után Matkóalsó Újabb erdőtűz oltásán dol­goztak a Duna-Tisza közi tűzoltók tegnap, köztük a szegediek és Csongrád me­gyeiek is. Nagy erőkkel - hat fecskendős kocsival — ismét egy égő fenyves mentésével birkóztak, sikerrel. Az erdőtűz a tegnapelőttitől teljesen füg­getlenül, a véletlen folytán azonban a Jakabszállással szomszédos településen. Mat­kóalsón lángolt. Négy hek­tárnyi területen égett az erdő. A tűz keletkezésének okát nem tudták kideríteni. Az azonban szinte bizonyosra vehető, hogy valaki vagy a tűzrakási tilalmat szegte meg vagy égő cigaretta­csikket dobott ki a kocsijából. A tűzoltóság a két figyelmez­tető eset kapcsán is nyoma­tékkal kér mindenkit a na­gyobb gondosságra, hiszen a harmincöt fokon felüli kánikul­ában, a Naptól már teljesen kiszáradt aljnövényzet, avar a legkisebb szikrától, parázstól is lángra kaphat. • Misiéi millió adó(s)lBvél Akinek rendezett a számlája, nem kap kivonatot Az udvarias megszólítás ­Tisztelt Adózó! - ellenére a címzettek többnyire nem örülnek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól kapott értesítésnek. Július első felétől augusztus végéig csaknem 1,5 millió adófolyószámla-kivo­natot postáznak az APEH-től. Ez a szám jóval kisebb, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában volt, ugyanis a költségek csökkentése érdekében azok az egyéni vállalkozók és magán­személyek nem kapnak érte­sítést, akiknek rendezett a számlájuk. A kivonat 1993. április 1­jétől a számla kinyomtatásának napjáig tartalmazza az esedé­kes és a már lekönyvelt kötele­zettségeket, a befizetéseket, a különböző jogcímen történő átvezetéseket és az adóhatóság visszautalását. Akik 1993. április 1-je és 1994. március 31. között nem tettek eleget adófizetési kötele­zettségüknek, fizetési értesítést is kapnak. A tartozás utáni késedelmi pótlék az adótör­vény szerint csak 1994. január l-jétől számítható fel, és a pénzt 15 napon belül kell csekken feladni. Az udva­riasan megfogalmazott tájé­koztató arról is értesíti az „adóalanyt", hogy a folyó­számla-kivonat kézhezvételétől számított 15 napon belül észrevételt tehet - ám ez a rövid, alig több mint kéthetes határidő sokaknak gondot okozhat. Hiszen lehet hogy az egyéni vállalkozó, a magánsze­mély és a gazdálkodó szerve­zetek vezetői elutaznak, vidé­ken vagy külföldön töltik sza­badságukat s nem váiják ott­hon az adófolyószámla-kivo­natot. Mint az illetékesek elmondták, indokolt esetekben - például kórházi kezelés, külföldi tartózkodás - elfo­gadják néhány napos késéssel is az észrevételeket. Az idén egyébként az eddigi mintegy 150 ezer ellenőrzés során 15 milliárd forint adó­hiányt állapítottak meg. Legna­gyobb a lemaradás az általános forgalmi adó befizetésénél ­meghaladja a 6 milliárd forin­tot Az ellenőrzött magánsze­mélyek 1 milliárd forintnyi adóval tartoznak, s hasonló az elmaradás a társasági adók terén is. • A szeptemberi nyugdíj­emelésről szóló országgyűlési határozat-, valamint az ahhoz kapcsolódó rendelettervezet nem szerepel az e heti kor­mányülés napirendjén - szól a Miniszterelnöki Hivatal tájé­koztatója. Elmondták: mivel így szinte kizárt, hogy a kér­désben még a nyári szünet előtt döntsön a parlament, kétsé­gessé válhat az emelés szep­temberi megvalósítása is. A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat elnöksége kedden levélben fordult Boross Péter­hez, mint az ügyvezető kor­mány első emberéhez, vala­mint Horn Gyula leendő kor­mányfőhöz, kérve: kövessenek el mindent a nyugdíjemelési javaslat mielőbbi parlamenti tárgyalása érdekében. Az MSZP-nél elmondták: a szó­ban forgó levél szerda délig nem érkezett meg hozzájuk, így Horn Gyula nem foglal­kozhatott a kérdéssel. A Mi­Veszélyben a nyugdíjemelés niszterelnöki Hivatal illeté­kesei arról nem tudtak, vajon Boross Péter ügyvezető mi­niszterelnökhöz megérkezett-e a kérés. Miután pedig a hon­atyák július 16-án szabadságra mennek, jogos lehet a Nyug­díjbiztosítási Önkormányzat elnökségé­nek azon aggálya, hogy az Or­szággyűlés csak a nyári szünetet követően, augusztus végén dönthet a kérdésben. így viszont a biztosító is csak ezt követően tudná elkezdeni az emelés technikai lebonyolítá­sának előkészítését, ami azt jelentené, hogy a nyugdíjasok szeptember helyett csak októberben juthatnának hozzá először megemelt összegű járandóságukhoz. Szegedi küldöttség Cipruson Tavaly októberben járt Sze­geden a lamacai polgármester és az ottani önkormányzat néhány tagja, akkor hívták meg a szegedieket ciprusi látoga­tásra. Tegnap este indult útnak az a 11 tagú képviselői dele­gáció, amely viszonozza a lar­nacaiak látogatását. A küldött­séget dr. Lippai Pál pol­gármester vezeti, tagjai pedig: dr. Tóth László jegyző, dr. Kovács Beáta, Moldován Judit, Nagy Ferenc, Tokodi Ferenc, dr. Piri József, Thurzó Ferenc, Jenei Ferenc, Rákos Tibor és dr. Szabó László képviselők. A látogatás céljáról kérdeztük dr. Lippai Pál polgármestert. - A ciprusiak tavalyi láto­gatását viszonozva az együtt­működés további menetéről tárgyalunk majd a vendég­látókkal. Egy képkiállítást is viszünk magunkkal, amelyet Schmidt Andrea városunkról készült fotóiból állítottunk össze és amely Szeged életét mutatja be a lamacaiaknak. A tárgyalásuk után, előrelátható­lag, aláírjuk azt az együtt­működési szerződést, amely a kölcsönösség elve alapján mindkét város vállalkozóinak kedvezményt biztosít, ha megjelennek az itteni, vagy a ciprusi piacon. A küldöttség július 12-én tér vissza a szigetországból. rf tincs szerencsénk a veszélyes bejelentésekkel. Nem is LkJ olyan régen, az egyik budapesti sportcsarnokban az akkori miniszterelnök - talán emlékszünk még rá. Orosz­nak hívták - „ellenforradalmi", jobboldali veszélyről be­szélt, s ezzel hetekig feszültséget keltett az országban. Az­tán megbukott a rendszer, a választások eredményeként koalíciós - ma, négy év múltán nyugodtan kimondhatjuk: jobboldali - kormány került hatalomra. Első miniszter­elnöke, a nemrég elhunyt Antall József ritkán engedett a kísértésnek, nem nagyon beszélt „ellenforradalmi", balol­dali veszélyről. Annál inkább a munkatársai. A honvédel­mi tárca gazdája, Für Lajos emlékezetes beszédben jelen­tette be, hogy Varsó elesett, és jönnek a komenisták - az asztaltársaságokban volt miről tanakodni napokig. Az új­donsült belügyminiszter, Kónya Imre pedig, aki az időköz­ben elhalálozott miniszterelnök helyébe lépett belügymi­niszter, Boross Péter utóda lett, az év elején Dunaújvá­rosban jelentette be a baloldai veszélyt, mondván, hogy azok visszajönnek, legföljebb nem pufajkában. Eltelt néhány hónap, az újabb választások eredményét ismerjük, ha még nem is tapasztaljuk. Reménykedünk abban, hogy az ilyen-olyan előjelű veszélyek elmúlóhan vannak. Most már talán az országépítés következik, amely­nek persze, megint van egy veszélye. A köznapi életből mindenki tudna példák tucatjait említeni a nemtö­rődömségre, a felületességre, a slendriánságra. A címzett nem válaszol a levélre, holott Európa ott kezdődik, ahol válaszolnak a levelekre. A hivatal packázik az állam­polgárral, holott a polgár ott kezdődik, hogy számíthat a hivatalnok figyelmére. Az eladó ne/K áll szóba a vásárlóval, holott egyre több a bolt és nagyobb a választék. A vállalkozó hanyagul vállalkozik, holott a működő gaz­daság ott kezdődik, hogy a megrendelő igényeit pontosan kielégítik. í. j ukhatnak itt bal- és jobboldali rendszerek, készülhet­LD nek átfogó kormányprogramok, úgy rémlik, a slend­riánság megmarad. Rendszereken átívelő tulajdonság, fo­galmazhatnám úgy is, hogy történelmi kategória. Pedig de jó volna egyszer megfeledkezni róla. Ha ugyanis a slend­riánveszélyt nem küszöböljük ki, akkor bizony ez az ország nem jut az ötről hatra. Tömegverekedés - lövöldözéssel Lőrinci és hatvani roma csa­ládok ellentéte miatt tömeg­verekedés tört ki kedden este Hatvanban. A csetepatéban 70-80-an vettek részt, lövések is eldördültek. A Heves Megyei Rendőr­főkapitányság szerdai tájékoz­tatása szerint: kedden este fél nyolckor jelentették a Hatvani Rendőrkapitányság ügyeletén, hogy a Móricz Zsigmond úton tömegverekedés tört ki. A rendőrök, akik a helyszínhez közeledve lövéseket is hallot­tak, kiérkezésük után felszó­lították a verekedőket arra, hogy hagyják abba egymás ütlegelését. Ezután közölték, hogy figyelmeztető lövést adnak le, majd, mivel a „har­coló felek" erre nem reagáltak, a rendőrök a levegőbe lőttek. Ekkor végre abbamaradt a verekedés, és a két tábor tagjai. a sérültek kivételével, elmene­kültek a helyszínről. Az össze­tűzés következtében összesen nyolc személyt kellett orvosi ellátásban részesíteni; egyikük, L. János hatvani lakos eseté­ben, lőtt combsérülést álla­pítottak meg. A vizsgálat szerint a tömeg­verekedés során három lövés dördült el, ezeket Bárdi Gyula, 40 éves hatvani lakos adta le. A kilenc milliméteres Parabel­lum azonban nem az övé volt, hanem Ajtai József, 53 eszten­dős, szintén hatvani lakosé, aki egyébként fegyverviselési engedéllyel is rendelkezett. A rendőrség az engedélyt bevon­ta, a fegyvert lefoglalta, és mindkét személy ellen - akiket őrizetbe is vettek - eljárást kezdeményezett, emberölés bűntettének kísérlete miatt. • Vasárnap ünnepelt a város és környéke. Mórahalom mél­tán lehet büszke szorgos kezű gazdáira, akik az idén (is) ide­jében és szép eredménnyel zárták az aratást. Katona László polgármestert az aratóünnepen kérdeztük. • Polgármester úr, elé­gedett az idei aratással? — Igen. Az országos átlag­nak megfelelő hozamok vol­tak ezen a területen, s úgy tűnik a sok csapadék hatására a mórahalmi homok is meg­emberelte magát... Végleges adatok még nincsenek, de re­kordtermés ígérkezik. Egyéb­ként, a határban mintegy 2000 hektárnyi gabonaféleséget vetettünk, mindenütt szép termés volt. Azt hiszem elége­dettek a termelők is, én is csatlakozom hozzájuk. • Ezekben a napokban árnyékban is 30 fok feletti hőmérsékletet nrérnek. Ebből adódik a mindenütt 0 KÉRDÉS A mórahalmi polgármesterhez aktuális kérdés: milyen a vízellátás a városban? - Sajnos, a nagy aszály lassan kikezdi a mórahalmi határt: főleg a kapásnövé­nyeket viseli meg ez a száraz­ság. Köztudott, hogy a ho­moknak nagyon rossz a víz­háztartása, ezért locsolni kellene. Ha sokáig tart még a kánikula, akkor gond lesz ezekkel a növényekkel. Öntö­zésre nagyon korlátozott mennyiségben áll rendelke­zésünkre felszíni víz, a termelők különböző mélysé­gű fúrt kutakból kapnak vizet, de ez igen költséges és meg­drágítja a termelést. Vízhasz­nálati korlátozás különben nincs érvényben, bízom ab­ban, hogy nem is lesz rá szükség. • Hogyan viselik el ezt a rekkenő hőséget a móra­halmiak? - A földművesek, a gaz­dálkodók a hagyományoknak megfelelően úgy szervezik meg az életüket, hogy a Katona László kánikulában korán reggel és késő délután dolgoznak a mezőn, a termőföldeken. A déli forróságban ez lehetetlen, veszélyes is. A fiatalok, a vakációzók? Számukra marad a fürdés, a mórahalmi me­dence. Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, hogy ezekben a napokban a strand kihasználtsági fokával nem lehetünk elégedetlenek... K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom