Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-29 / 150. szám

SZERDA, 1994. JÚN. 29. MAMA^ GAZDASÁGI MELLÉKLET V. Az ÁVÜ eleget tett kötelezettségének Dr. Sepsey Tamás Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás - Jelent meg több lapban -, mert az Országos Kárrendezési Hivatal nem kapta meg a szükséges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat. Dr. Sepsey Tamástól, az OKH el­nökétől arra szeretnénk választ kapni, mikor kezdőd­het meg az árverés, mi lehet az akadálya a szeptem­beri indulásnak? - A megyei kárrendezési hi­vatalok az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és leg­alább 30 nappal előbb közzéte­szik. Az árverés kitűzése előtt a földhivatalnak egyeztetni kell a térképi és természetbeni álla­potot, és amennyiben változást észlel, azt át kell vezetni a nyilvántartásban. A számító­gépes eljárással végzett árve­réshez a földhivatali felmérés szolgáltatja az alapadatokat. Ezen jogszabályi előírásokból megállapítható, hogy a megyei kárrendezési hivatalok egy ter­mőföld-árverést csak akkor tudnak kitűzni, ha birtokukban van a konkrét területek megje­lölése, az 50 százalékos sza­bály alapján azokat egyeztették a helyi földrendező bizottsá­gokkal és megegyezésre is ju­tottak, továbbá a földhivatal a számítógépes árveréshez szük­séges adatokat mágnesen adat­hordozón a kárrendezési hiva­tal rendelkezésére bocsátotta. Ezen belül ki kell jelölni az ár­verés helyszínét. A nyomdai átfutásra tekin­tettel az árverést megelőző 50. napon mindezen információk birtokában kell lenni ahhoz, hogy a megszerkesztett árveré­si hirdetmény a Magyar Köz­lönyben határidőben megjelen­jen. Egyértelműen megállapítha­tó tehát, hogy amennyiben a megyei kárrendezési hivatalok július 15-éig nem kapják meg a szükséges adatokat, úgy az árveréseket október elejénél hamarabb nem lehet megkez­deni. Ennek kárát sajnos a kárpót­lásra jogosultak látják, mivel a területek nagy részét addigra bevetik és elvégzik a szüksé­ges munkálatokat, s a kárpót­lási törvény alapján a termény betakarítása a régi tulajdonost illeti meg. Tehát annak ellené­re, hogy októberben, vagy no­vemberben árverésen a kárpót­lásra jogosult termőföldtulaj­dont szerez, birtokba - ellen­kező megállapodás hiányában - csak a termény betakarítását követően léphet. • Miért halad ilyen nehéz­kesen az adatok továbbítá­sa? - Mindenekelőtt le kell szö­gezni: az árverések megkezdé­séhez szükséges helyrajzi szá­mok a legjobb úton vannak afelé, hogy belátható időn be­lül megérkezzenek a Kárpót­lási Hivatalba. A kárpótlásra kijelölt állami földekről szóló kimutatás néhány napja eljutott a megyei földhivatalokhoz, melyeknél végre megkezdhet­ték az adatok ellenőrzését és pontosítását. A hivatalokig azonban hosszú és bonyolult út vezetftt, melynek megérté­séhez érdemes összevetni az I. és a II. kárpótlási eljárás rend­jét. Az eltéréseket a tulajdonosi szerkezetben történt változások indokolják, melyek, mint majd látni fogjuk, nemcsak az eljá­rást tették bonyolultabbá, ha­nem egyéb problémákat is okozhatnak a kijelölésekben. Eredetileg tehát a földműve­lésügyi miniszter kompeten­ciája volt a kárpótlásba bevon­ható földek kijelölése, lévén, ehhez a tárcához tartoztak a szóba jöhető állami gazdasá­gok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalokkal, kárrendezési hivatalokkal, valamint a tulajdonosi szer­vezetekkel együtt, megkezdte annak felmérését, hogy mi vonható be a pótlólagos kár­pótlásba. Ahogy azonban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tulajdonába került, majd, némi pihenő után, egy részük továbbszállt az ÁV Rt.-re. Indokolttá vált tehát a 9l-es kormányrendelet módo­sítása, amely tavaly év végén meg is történt. Eszerint a föld­kijelölés most már a privati­zációért felelős tárca nélküli miniszter, dr. Szabó Tamás ha­tásköre lett, a pénzügyminisz­ternek, a földművelésügyi mi­niszternek és a környezetvé­delmi miniszternek pedig egyetértési joga van, magya­rán: a földek végleges kivá­lasztásához az ő aláírásuk is szükséges. Az első „körben" az ÁVÜ­höz kellett beérkeznie az ada­toknak. A vagyonügynökséget érintő feladatok elvégzéséről Molnár Sándor főtanácsostól, a kormányzati kapcsolatok fő-, osztályának munkatársától kér­tünk tájékoztatást: - A 9l-es kormányrendelet módosítása után tárcaközi bi­zottság alakult, Raskó György, a Földművelésügyi Minisztéri­um államtitkárának vezetésé­vel. Ez a bizottság dolgozta ki azokat a szakmai szempon­tokat, amelyek alapján az álla­mi gazdaságoknál megvizs­gálták a kárpótlásnál szóba jö­hető földterületeket. Ezek után számos egyeztető tárgyalás következett, melyeken meg­próbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tény­leges igényeket. A kijelölés március 31-én zárult le, és kö­rülbelül két hét múlva a négy miniszter aláírása is rákerült a csomagra. Az ÁVÜ-nek ezután csak egy feladata maradt: áp­rilis 19-én megküldte a kimu­tatást a Földművelésügyi Mi­nisztériumnak, hogy a „végső simításokat", azaz az adatok ellenőrzését elvégezhessék a földhivatalok. Szilvássy Gábor, a Földmű­velésügyi Minisztérium priva­tizációs osztályának vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április 19-én még hiányzott az érintett miniszterek aláírása. Igaz, a lista körülbelül két hét múlva visszaérkezett az FM­be, ám hogy hova, és mi tör­tént vele csaknem két hónapig, azt ő sem tudja. A Pest megyei Földhivatal földmérési osztályának veze­tőjétől, Hetényi Ferencnétől azt kérdeztük: mikor kell elké­szülniük az ellenőrzéssel? - Meglehetősen nagy adat­halmazról: hozzávetőlegesen 8000 hektár földről, plusz erdőterületekről van szó, melyeket július 15-ére kell az árverésre előkészítenünk, és visszaküldenünk a Földműve­lésügyi Minisztériumba. A tel­jes apparátusunk ezen fog dolgozni, hiszen a tulajdonvi­szonyoktól kezdve a földméré­si, földminősítési szemponto­kig, mindent ellenőriznünk kell. • Ez nem könnyű dolog, hiszen az évek során szá­mos változás történhetett a művelési ágakban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcse­rékről, vagy az egyéb tulaj­doni változásokról... - Valóban, eddig mindig találtunk eltéréseket, és min­den változásra határozatot kell hoznunk. Gond igazán akkor van, ha mondjuk, a felmért területet, 42 hektárt pedig az időközben privatizált szom­szédtáblából kéne elvenni. Ilyenkor nagyon nehéz megol­dani a problémát. Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt ha­táridőre befejezzük a munkát. # Ha minden jól megy, és minden határidőt betarta­nak, lesz-e vajon elegendő föld valamennyi igény ki­elégítésére - kérdeztük Sepsey Tamást. - Az eddigi árveréseken 35,6 millió Ak értékű termő­föld került magántulajdonba. Az úgynevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió AK-t, a földvásárlási kedv pedig nem csökken. Ezért megállapítható, hogy az igé­nyek kielégítésére nincs ele­gendő mennyiségű földterület. • Semmiképpen sem lehe­tett volna további földterü­leteket találni? - kérdeztük Gyenes Tibort, az ÁVÜ me­zőgazdasági és élelmiszer­ipari igazgatóságának he­lyettes vezetőjét. - Az ÁVÜ-nél lévő földek­ből biztosan nem. Az ÁVÜ kezelésében lévő területek 50 százaléka már elkerült tőlünk a tömeges kárpótlás következ­tében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy további 25 százalék a mezőgazdasági üzemek de­centralizált privatizációja után szintén nem nálunk van, akkor belátható, hogy a Vagyonügy­nökségnél csak a legszüksé­gesebb mértékben maradt ter­mőföld. Ez a maradék 25 szá­zalék elengedhetetlenül szük­séges az állami gazdaságok jogutód társaságai működésé­hez és ezáltal a privatizáció­jához. így is van olyan állami gazdaság, amely a kárpótlási földkijelölések következtében termóföldhiányos lett, azaz a működéséhez szakmailag indo­kolt területnél jóval kevesebbel rendelkezik. Tehát úgy látjuk, hogy az ÁVÜ minden szem­pontból maradéktalanul eleget tett a pótlólagos termőföldkije­lölési kötelezettségének. • Nem volt végső búcsú a tápai Hivatali önkontroll Módosulnak a-privatizációs törvények. Az MSZP és az SZDSZ gazdasági szakértői célszerűnek tartják a privatizá­ciós törvények módosítását. Erőteljes privatizációt akarnak a bankszektorban. (Világgaz­daság. VI. 16.) Fő cél a vállalkozások ösz­tönzése. A még nem privatizált állami vagyon hatékony műkö­désére be kell vonni szerződé­ses alapon működő, magántu­lajdonú vagyonkezelőket. Töb­bek között a fenti megállapítás is szerepel annak a hat kutató­intézetnek az ajánlásai között, amelyet az új kormánynak ké­szítettek. (Magyar Hírlap, VI. 20.) Újabb cégek a tőzsde. Újabb gyógyszergyár készül a tőzsdére, az Égis és a Phar­mavit után a Richter Gedeon Vegyészeti Rt. A magyar pri­vatizációból még hátravan a legértékesebb rész, az áram- és gázszolgáltató vállalatok, a nemzeti olajtársaságok és a távközlési vállalat eladása. Ezek privatizációjának előké­szítése tart. (Világgazdaság. VI. 20.) A vagyonkezelő előbb cse­lekedett. Az ÁV Rt. nyolc nagyvállalat esetében engedi el adósságaik nagy részét. A 23 milliárd forint értékű adósság­elengedés azért is indokolt, mert az érintett vállalatokat ko­rábbi kormánydöntések a nem­zetgazdaság számára különö­sen fontos kategóriába sorol­ták. A nyolc cég: a Durtaferr Rt„ a Hungalu Rt., a TVK Rt., a Borsodchem Rt., a Nitroké­mia Rt., a Nitrogénművek Rt., az Ikarus Rt. és a Tokaj Ke­reskedőház Rt. (Magyar Hír­lap. VI. 22.) A cég nem küzd forrásgon­dokkal. Interjú Pay Stewart-tal, a Matáv pénzügyi főnökével a privatizáció utóhatásairól. A privatizálás után a Matávnál óriási nagy fejlesztésekre és beruházásokra számítottak, ez azonban elmaradt. Elképzelé­seik szerint 1994-ben 250 ezer új vonalat kötnének be. Az. idén 65 millió dollárt kívánnak fejlesztésre fordítani, a forrást pedig a Deutsche Telekom biz­tosítaná. (Magyar Hírlap. VI. 22.) Június közepéig 39 mil­liárd privatizációs bevétel az ÁVÜ-nél. A politikai támadá­sok ellenére továbbra is folyik az állami tulajdonban lévő vál­lalatok magánosítása. Az ÁVÜ a magánkézbe adása követ­Tallózó keztében privatizációs bevéte­lei június közepéig meghalad­ták a 39 milliárd forintot. A privatizációban lévők köre egyre bővül. (Magyar Hírlap. VI. 22.) Program a korrupció le­küzdésére. Befejezte munkáját a közjogi kérdésekkel foglal­kozó szakbizottság. A korrup­ció leküzdésére olyan szabá­lyokat javasolnak, mint például azt, hogy az ÁV Rt. és más ál­lami gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségvi­selői ne lehessenek parlamenti képviselők. (Magyar Nemzet, VI. 22.) Ősszel folytatódnak a kár­pótlási földárverések. Az el­múlt héten mindössze 30 kár­pótlási földlicitet tartottak, me­lyeken összesen 20 ezer 300 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az országban a leg­több megyében már befejező­dött a szövetkezeti teriiletekre kijelölt kárpótlást földalapok árverezése. Sepsey Tamás sze­rint szeptember eleje, október közepe előtt nem várhatók újabb kárpótlási földárverések. Az OKKH jelenése szerint, a pótlólagosan kijelölésre kerülő területek értéke nem haladja meg a 2 millió aranykoronát. (Petőfi Népe, VI. 15.) A befektetőkedv fokozása a cél. A piacgazdaság sikeres ki­alakításának elengedhetetlen feltétele a magántulajdon túl­súlyán alapuló szerkezet ki­alakítása, ennek egyik útja az állami tulajdon magánkézbe adása. A privatizáció meggyor­sítása nem megy csupán ala­csonyabb árak meghatározásá­val: a vállalkozás működési költségeit kell lejjebb szorítani - szögezik le a Nemzetközi Magánvállalkozási Központ (CIPE) égisze alatt készült tanulmány szerzői. (Világ­gazdaság, VI. 22.) A kárpótlási jegyek zöme gazdát cserélt. Eddig ötmilliárd forintnyi értékpapírt semmisí­tettek meg. Ez ideig mintegy 106 mil­liárd forint értékű kárpótlási jegyről hozott döntést az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal. Felhasználá­sukról, s arról, jelenleg hol vannak az értékpapírok, már nincs ilyen pontos információ. Annyit tudni, 20-21 milliárd forint értékűt használtak fel a termőföld megvásárlására, s a MOL részvényeinek cseréje utáni mérleg szerint mintegy 35 milliárdot fordítottak eddig az állami vagyontárgyak priva­tizációjára. (Népszabadság, VI. 22.) Ha a március 29-i árverési dátumot nézzük, elég sokáig tudta tartani magát az ügylet szabályosságát alátámasztó érvrendszer. Megingásában bi­zonyára a legnagyobb szerepe a lakosság felháborodásából kiinduló, sokrétű és össze­hangolt fellépésnek lehetett. A földrendező bizottság mellett, az önkormányzati képviselő és a polgármesteri hivatal is ring­be szállt, s az ebben a témában összehívott lakossági fórumra Sepsey Tamást is sikerült meg­hívni. Ugyanis szorosan vett for­mai szempontok alapján meg­magyarázható, hogy ez a tápai földdarab árverezhető Derek­egyházán is. mint ahogy meg is történt. Igaz, hogy a hirdet­mény félreérthető volta miatt a A szabályt olykor a kivétel erősíti. A kár­pótlási liciten elárvere­zett tápai búcsújáró hely sorsa már-már megpecsételődni lát­szott, amikor a napo­ban megszületett az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal vezetőjének a korábbi határozatukat meg­semmisítő határozata. közlönybeli kiigazítást az ár­verés előtt megtették, vitatható, hogy időben és közérthetően történt-e mindez. Az 1988-tól a tápai búcsú helyszínéül szolgáló, 17659-es hrsz.-ú belterületi ingatlan árverezési határozata Sepsey Tamás jóvoltából immár sem­mis. Mindez csak annak a máig is inkognitóban lévő sze­mélynek lehet sérelmes, aki 19 ezer 600 forintért kapta meg ezt a több millió forintot igérő, 12o, egyenként 300 négyzet­méteres telekké alakítható bel­területi ingatlant. Sokan kíván­csiak, vajon bírósághoz fordul­e emiatt. A dolgok eddigi logi­kája szerint, vélhetően a nyílt­színi szereplés ettől vissza fog­ja tartani. Ha így igaz - mivel végül a tápaiak sem szorultak az ügyészség és a bíróság igaz­ságtevésére - az eset a hivatal önkontrolljaként vonul be a kárpótlások történelmi korának krónikájába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom