Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-29 / 150. szám

SZERDA, 1994. JÚN. 29. MAMA^ GAZDASÁGI MELLÉKLET V. Az ÁVÜ eleget tett kötelezettségének Dr. Sepsey Tamás Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás - Jelent meg több lapban -, mert az Országos Kárrendezési Hivatal nem kapta meg a szükséges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat. Dr. Sepsey Tamástól, az OKH elnökétől arra szeretnénk választ kapni, mikor kezdődhet meg az árverés, mi lehet az akadálya a szeptemberi indulásnak? - A megyei kárrendezési hivatalok az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és legalább 30 nappal előbb közzéteszik. Az árverés kitűzése előtt a földhivatalnak egyeztetni kell a térképi és természetbeni állapotot, és amennyiben változást észlel, azt át kell vezetni a nyilvántartásban. A számítógépes eljárással végzett árveréshez a földhivatali felmérés szolgáltatja az alapadatokat. Ezen jogszabályi előírásokból megállapítható, hogy a megyei kárrendezési hivatalok egy termőföld-árverést csak akkor tudnak kitűzni, ha birtokukban van a konkrét területek megjelölése, az 50 százalékos szabály alapján azokat egyeztették a helyi földrendező bizottságokkal és megegyezésre is jutottak, továbbá a földhivatal a számítógépes árveréshez szükséges adatokat mágnesen adathordozón a kárrendezési hivatal rendelkezésére bocsátotta. Ezen belül ki kell jelölni az árverés helyszínét. A nyomdai átfutásra tekintettel az árverést megelőző 50. napon mindezen információk birtokában kell lenni ahhoz, hogy a megszerkesztett árverési hirdetmény a Magyar Közlönyben határidőben megjelenjen. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy amennyiben a megyei kárrendezési hivatalok július 15-éig nem kapják meg a szükséges adatokat, úgy az árveréseket október elejénél hamarabb nem lehet megkezdeni. Ennek kárát sajnos a kárpótlásra jogosultak látják, mivel a területek nagy részét addigra bevetik és elvégzik a szükséges munkálatokat, s a kárpótlási törvény alapján a termény betakarítása a régi tulajdonost illeti meg. Tehát annak ellenére, hogy októberben, vagy novemberben árverésen a kárpótlásra jogosult termőföldtulajdont szerez, birtokba - ellenkező megállapodás hiányában - csak a termény betakarítását követően léphet. • Miért halad ilyen nehézkesen az adatok továbbítása? - Mindenekelőtt le kell szögezni: az árverések megkezdéséhez szükséges helyrajzi számok a legjobb úton vannak afelé, hogy belátható időn belül megérkezzenek a Kárpótlási Hivatalba. A kárpótlásra kijelölt állami földekről szóló kimutatás néhány napja eljutott a megyei földhivatalokhoz, melyeknél végre megkezdhették az adatok ellenőrzését és pontosítását. A hivatalokig azonban hosszú és bonyolult út vezetftt, melynek megértéséhez érdemes összevetni az I. és a II. kárpótlási eljárás rendjét. Az eltéréseket a tulajdonosi szerkezetben történt változások indokolják, melyek, mint majd látni fogjuk, nemcsak az eljárást tették bonyolultabbá, hanem egyéb problémákat is okozhatnak a kijelölésekben. Eredetileg tehát a földművelésügyi miniszter kompetenciája volt a kárpótlásba bevonható földek kijelölése, lévén, ehhez a tárcához tartoztak a szóba jöhető állami gazdaságok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalokkal, kárrendezési hivatalokkal, valamint a tulajdonosi szervezetekkel együtt, megkezdte annak felmérését, hogy mi vonható be a pótlólagos kárpótlásba. Ahogy azonban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tulajdonába került, majd, némi pihenő után, egy részük továbbszállt az ÁV Rt.-re. Indokolttá vált tehát a 9l-es kormányrendelet módosítása, amely tavaly év végén meg is történt. Eszerint a földkijelölés most már a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, dr. Szabó Tamás hatásköre lett, a pénzügyminiszternek, a földművelésügyi miniszternek és a környezetvédelmi miniszternek pedig egyetértési joga van, magyarán: a földek végleges kiválasztásához az ő aláírásuk is szükséges. Az első „körben" az ÁVÜhöz kellett beérkeznie az adatoknak. A vagyonügynökséget érintő feladatok elvégzéséről Molnár Sándor főtanácsostól, a kormányzati kapcsolatok fő-, osztályának munkatársától kértünk tájékoztatást: - A 9l-es kormányrendelet módosítása után tárcaközi bizottság alakult, Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának vezetésével. Ez a bizottság dolgozta ki azokat a szakmai szempontokat, amelyek alapján az állami gazdaságoknál megvizsgálták a kárpótlásnál szóba jöhető földterületeket. Ezek után számos egyeztető tárgyalás következett, melyeken megpróbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tényleges igényeket. A kijelölés március 31-én zárult le, és körülbelül két hét múlva a négy miniszter aláírása is rákerült a csomagra. Az ÁVÜ-nek ezután csak egy feladata maradt: április 19-én megküldte a kimutatást a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a „végső simításokat", azaz az adatok ellenőrzését elvégezhessék a földhivatalok. Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs osztályának vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április 19-én még hiányzott az érintett miniszterek aláírása. Igaz, a lista körülbelül két hét múlva visszaérkezett az FMbe, ám hogy hova, és mi történt vele csaknem két hónapig, azt ő sem tudja. A Pest megyei Földhivatal földmérési osztályának vezetőjétől, Hetényi Ferencnétől azt kérdeztük: mikor kell elkészülniük az ellenőrzéssel? - Meglehetősen nagy adathalmazról: hozzávetőlegesen 8000 hektár földről, plusz erdőterületekről van szó, melyeket július 15-ére kell az árverésre előkészítenünk, és visszaküldenünk a Földművelésügyi Minisztériumba. A teljes apparátusunk ezen fog dolgozni, hiszen a tulajdonviszonyoktól kezdve a földmérési, földminősítési szempontokig, mindent ellenőriznünk kell. • Ez nem könnyű dolog, hiszen az évek során számos változás történhetett a művelési ágakban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcserékről, vagy az egyéb tulajdoni változásokról... - Valóban, eddig mindig találtunk eltéréseket, és minden változásra határozatot kell hoznunk. Gond igazán akkor van, ha mondjuk, a felmért területet, 42 hektárt pedig az időközben privatizált szomszédtáblából kéne elvenni. Ilyenkor nagyon nehéz megoldani a problémát. Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt határidőre befejezzük a munkát. # Ha minden jól megy, és minden határidőt betartanak, lesz-e vajon elegendő föld valamennyi igény kielégítésére - kérdeztük Sepsey Tamást. - Az eddigi árveréseken 35,6 millió Ak értékű termőföld került magántulajdonba. Az úgynevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió AK-t, a földvásárlási kedv pedig nem csökken. Ezért megállapítható, hogy az igények kielégítésére nincs elegendő mennyiségű földterület. • Semmiképpen sem lehetett volna további földterületeket találni? - kérdeztük Gyenes Tibort, az ÁVÜ mezőgazdasági és élelmiszeripari igazgatóságának helyettes vezetőjét. - Az ÁVÜ-nél lévő földekből biztosan nem. Az ÁVÜ kezelésében lévő területek 50 százaléka már elkerült tőlünk a tömeges kárpótlás következtében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy további 25 százalék a mezőgazdasági üzemek decentralizált privatizációja után szintén nem nálunk van, akkor belátható, hogy a Vagyonügynökségnél csak a legszükségesebb mértékben maradt termőföld. Ez a maradék 25 százalék elengedhetetlenül szükséges az állami gazdaságok jogutód társaságai működéséhez és ezáltal a privatizációjához. így is van olyan állami gazdaság, amely a kárpótlási földkijelölések következtében termóföldhiányos lett, azaz a működéséhez szakmailag indokolt területnél jóval kevesebbel rendelkezik. Tehát úgy látjuk, hogy az ÁVÜ minden szempontból maradéktalanul eleget tett a pótlólagos termőföldkijelölési kötelezettségének. • Nem volt végső búcsú a tápai Hivatali önkontroll Módosulnak a-privatizációs törvények. Az MSZP és az SZDSZ gazdasági szakértői célszerűnek tartják a privatizációs törvények módosítását. Erőteljes privatizációt akarnak a bankszektorban. (Világgazdaság. VI. 16.) Fő cél a vállalkozások ösztönzése. A még nem privatizált állami vagyon hatékony működésére be kell vonni szerződéses alapon működő, magántulajdonú vagyonkezelőket. Többek között a fenti megállapítás is szerepel annak a hat kutatóintézetnek az ajánlásai között, amelyet az új kormánynak készítettek. (Magyar Hírlap, VI. 20.) Újabb cégek a tőzsde. Újabb gyógyszergyár készül a tőzsdére, az Égis és a Pharmavit után a Richter Gedeon Vegyészeti Rt. A magyar privatizációból még hátravan a legértékesebb rész, az áram- és gázszolgáltató vállalatok, a nemzeti olajtársaságok és a távközlési vállalat eladása. Ezek privatizációjának előkészítése tart. (Világgazdaság. VI. 20.) A vagyonkezelő előbb cselekedett. Az ÁV Rt. nyolc nagyvállalat esetében engedi el adósságaik nagy részét. A 23 milliárd forint értékű adósságelengedés azért is indokolt, mert az érintett vállalatokat korábbi kormánydöntések a nemzetgazdaság számára különösen fontos kategóriába sorolták. A nyolc cég: a Durtaferr Rt„ a Hungalu Rt., a TVK Rt., a Borsodchem Rt., a Nitrokémia Rt., a Nitrogénművek Rt., az Ikarus Rt. és a Tokaj Kereskedőház Rt. (Magyar Hírlap. VI. 22.) A cég nem küzd forrásgondokkal. Interjú Pay Stewart-tal, a Matáv pénzügyi főnökével a privatizáció utóhatásairól. A privatizálás után a Matávnál óriási nagy fejlesztésekre és beruházásokra számítottak, ez azonban elmaradt. Elképzeléseik szerint 1994-ben 250 ezer új vonalat kötnének be. Az. idén 65 millió dollárt kívánnak fejlesztésre fordítani, a forrást pedig a Deutsche Telekom biztosítaná. (Magyar Hírlap. VI. 22.) Június közepéig 39 milliárd privatizációs bevétel az ÁVÜ-nél. A politikai támadások ellenére továbbra is folyik az állami tulajdonban lévő vállalatok magánosítása. Az ÁVÜ a magánkézbe adása követTallózó keztében privatizációs bevételei június közepéig meghaladták a 39 milliárd forintot. A privatizációban lévők köre egyre bővül. (Magyar Hírlap. VI. 22.) Program a korrupció leküzdésére. Befejezte munkáját a közjogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság. A korrupció leküzdésére olyan szabályokat javasolnak, mint például azt, hogy az ÁV Rt. és más állami gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségviselői ne lehessenek parlamenti képviselők. (Magyar Nemzet, VI. 22.) Ősszel folytatódnak a kárpótlási földárverések. Az elmúlt héten mindössze 30 kárpótlási földlicitet tartottak, melyeken összesen 20 ezer 300 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az országban a legtöbb megyében már befejeződött a szövetkezeti teriiletekre kijelölt kárpótlást földalapok árverezése. Sepsey Tamás szerint szeptember eleje, október közepe előtt nem várhatók újabb kárpótlási földárverések. Az OKKH jelenése szerint, a pótlólagosan kijelölésre kerülő területek értéke nem haladja meg a 2 millió aranykoronát. (Petőfi Népe, VI. 15.) A befektetőkedv fokozása a cél. A piacgazdaság sikeres kialakításának elengedhetetlen feltétele a magántulajdon túlsúlyán alapuló szerkezet kialakítása, ennek egyik útja az állami tulajdon magánkézbe adása. A privatizáció meggyorsítása nem megy csupán alacsonyabb árak meghatározásával: a vállalkozás működési költségeit kell lejjebb szorítani - szögezik le a Nemzetközi Magánvállalkozási Központ (CIPE) égisze alatt készült tanulmány szerzői. (Világgazdaság, VI. 22.) A kárpótlási jegyek zöme gazdát cserélt. Eddig ötmilliárd forintnyi értékpapírt semmisítettek meg. Ez ideig mintegy 106 milliárd forint értékű kárpótlási jegyről hozott döntést az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Felhasználásukról, s arról, jelenleg hol vannak az értékpapírok, már nincs ilyen pontos információ. Annyit tudni, 20-21 milliárd forint értékűt használtak fel a termőföld megvásárlására, s a MOL részvényeinek cseréje utáni mérleg szerint mintegy 35 milliárdot fordítottak eddig az állami vagyontárgyak privatizációjára. (Népszabadság, VI. 22.) Ha a március 29-i árverési dátumot nézzük, elég sokáig tudta tartani magát az ügylet szabályosságát alátámasztó érvrendszer. Megingásában bizonyára a legnagyobb szerepe a lakosság felháborodásából kiinduló, sokrétű és összehangolt fellépésnek lehetett. A földrendező bizottság mellett, az önkormányzati képviselő és a polgármesteri hivatal is ringbe szállt, s az ebben a témában összehívott lakossági fórumra Sepsey Tamást is sikerült meghívni. Ugyanis szorosan vett formai szempontok alapján megmagyarázható, hogy ez a tápai földdarab árverezhető Derekegyházán is. mint ahogy meg is történt. Igaz, hogy a hirdetmény félreérthető volta miatt a A szabályt olykor a kivétel erősíti. A kárpótlási liciten elárverezett tápai búcsújáró hely sorsa már-már megpecsételődni látszott, amikor a napoban megszületett az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal vezetőjének a korábbi határozatukat megsemmisítő határozata. közlönybeli kiigazítást az árverés előtt megtették, vitatható, hogy időben és közérthetően történt-e mindez. Az 1988-tól a tápai búcsú helyszínéül szolgáló, 17659-es hrsz.-ú belterületi ingatlan árverezési határozata Sepsey Tamás jóvoltából immár semmis. Mindez csak annak a máig is inkognitóban lévő személynek lehet sérelmes, aki 19 ezer 600 forintért kapta meg ezt a több millió forintot igérő, 12o, egyenként 300 négyzetméteres telekké alakítható belterületi ingatlant. Sokan kíváncsiak, vajon bírósághoz fordule emiatt. A dolgok eddigi logikája szerint, vélhetően a nyíltszíni szereplés ettől vissza fogja tartani. Ha így igaz - mivel végül a tápaiak sem szorultak az ügyészség és a bíróság igazságtevésére - az eset a hivatal önkontrolljaként vonul be a kárpótlások történelmi korának krónikájába.