Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-28 / 149. szám

KEDD, 1994. JÚN. 28. • Sok-e 6 milliárd - dollárban? A tőke nem jótékonykodik BELÜGYEINK 3 Sok-e az a 6 (egyes adatok szerint közel 7) milliárd dollár, amit a külföldiek a rendszer­váltás óta befektettek Magyar­országon? Módjában áll-e pél­dául a kormánynak befolyásol­nia a befektetési irányát, vagy el kell fogadnunk, hogy azokat a sponteneitás irányltja? Van-e valóságalapja a külföldi tőké­vel szembeni averzióknak? Egyáltalán: megfelelő környe­zetet nyújt-e Magyarország a külföldi befektetőknek? Ilyen és ehhez hasonló kér­dések vetődtek föl szép szám­mal azon a pódiumvitán, ame­lyet tegnap szervezett az oszt­rák nagykövetség Budapesten, a Grand Hotel Corvinus Kem­pinskiben. A fórumon, amelyet dr. Erich Kussbach, Ausztria magyarországi nagykövete nyitott meg, meghívottként ott voltak a vezető magyar sajtó­orgánumok képviselői csak­úgy, mint jó néhány neves, pénzügyi-gazdasági kérdések­kel foglalkozó intézmény veze­tői. Akik aktfv részesei lehet­tek a dr. Helmut Kramer (az Osztrák Gazdaságkutató Inté­zet igazgatója), dr. Johann Famleitner (az Osztrák Gazda­sági Kamara főtitkárhelyette­se), Lipovecz Iván (a HVG fő­szerkesztője) és dr. Deák János (a KOPINT-DATORG Rt. el-' nök-vezérigazgatója) közötti vitának, amelyet dr. Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója vezetett. Nem véletlen, hogy e fóru­mot éppen az osztrák követség szervezte. Abból a hatmilliárd dollárból ugyanis, amely kül­földi tőkebefektetések formájá­ban befolyt Magyarországra a rendszerváltás óta - ez a volt KGST-térségbe befektetett össztőke mintegy fele! - jó egymilliárd dollárnyi Ausztriá­ból származik. Az osztrák tőke tehát kiemelt mértékben (első­második helyen) van jelen Ma­gyarországon. Ami a lényeget illeti, végül is hasznos volt a találkozó. Mert az mindkét fél számára nyilvánvalóvá vált, hogy a tőke nem jótékonykodik, nem altru­ista, legföljebb hajlandó meg­lehetősen nagy kockázatokat is vállalni, mondjuk, távlati ha­szon reményében. Mint aho­gyan az is kiderült, hogy bár az osztrák vitapartnerek értetlenül fogadnak minden olyan javas­latot, ami a tőke kormányzati terelgetésére vonatkozik, azzal nagyon is egyetértettek ­Ausztria is ezt tette -, hogy a mindenkori kormánynak ko­moly felelőssége van abban, hogy a külföldi befektetéseket jelentős kfedvezménnyel a leg­inkább elmaradott térségek irá­nyába terelje, biztosítva az or­szág kiegyensúlyozottabb fej­lődését. Mint ahogyan abban is egyetértett mindkét fél, hogy ­lévén Ausztria és Magyaror­szág egyaránt tranzitország — nyilvánvalóak közös érdekeink az infrastruktúra széleskörű fejlesztésében. Abban is lényegében egyet­értés született, hogy a külföldi tőke nemcsak munkahelyeket teremt, hanem hozza magával kereskedelmi kapcsolatait épp­úgy, mint a termelési-szervezé­si kultúrát. Egyetlen ország sem kerülheti el a gazdaság in­ternacionalizálódásával kap­csolatos problémákat, ha csak nem akar végletesen lemarad­ni. Ausztriában is gondokat okozott a külföldi tőke térhódí­tása és az osztrák tőke külföld­re történő kihelyezése, mond­ván: ez utóbbi konkurenciát teremt az osztrák gazdaságnak. De hát ha Ausztria veszített hatvan, rosszul fizetett állást, nyert száz, jól fizető, magasan specializált munkahelyet. Ez az út járható Magyarország számára is. Arra a kérdésre, hogy iga­zán sok-e az általunk oly büsz­kén emlegetett, négy-öt év alatt Magyarországon befektetett 6­7 milliárd dollár, nem igazán született válasz. Lehet, hogy sok, ha a környezethez viszo­nyítjuk. Lehet, hogy kevés, ha azt is belekalkuláljuk, hogy ná­lunk már 1968-ban megkez­dődött a gazdaság ideológia­mentesítése, s már 1968-ban megszülettek a külföldi tőke­befektetéseket lehetővé tévő új törvények. Ahhoz képest vi­szont nagyon kevés ez az összeg, hogy az Európai Unió évente ennyivel támogatja a görög infrastruktúra és gazda­ság fejlesztését. De hát ez. már egy másik fejezet. Sz. I. Raskó Györgyöt A köztársasági elnök - Bo­ross Péter miniszterelnök ja­vaslatára - Raskó Györgyök a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát jú­nius 28-ai hatállyal - érdemei elismerése mellett - tisztségé­ből felmentette. Bod Péter Ákos vitatja Mint pártpolitikai törekvést tudomásul veszem, de nem tartom kormányzati megnyi­latkozásoknak a személyemről szóló híreket. A Magyar Nem­zeti Bank a kormánytól függet­len az érvényes jegybanktör­vény értelmében. S mihelyt új kormány alakul és annak hiva­talos miniszterelnöke és pénz­ügyminisztere lesz, akkor nyil­ván kapcsolatba kell lépni a személyi kérdések ügyében is - mondta Bod Péter Ákos, az MNB elnöke Horn Gyula azon nyilatkozatáról, amely szerint személyi változásra van szük­ség a jegybank élén. Hangsúlyozta: igen káros­nak és a nemzetközi gyakorlat­tól eltérőnek érzi azt, hogy ezek a kérdések a sajtó útján kerülnek megtárgyalásra. Min­den politikai erőnek joga, hogy véleményt nyilvánítson a jegy­bank működéséről. A kor­mánnyal azonban már más a helyzet, hiszen a jegybank füg­getlensége hasonló a bírói füg­getlenséghez, vagyis a kor­mánynak nincs közvetlen bea­vatkozási lehetősége a jegy­bank munkájába. Bod Péter Ákos vitatja, hogy ne tartotta volna be a tisztére nézve kötelező össze­férhetetlenségi szabályokat. Ugyanakkor elfogadja azt, hogy szükség van bizalomra és kölcsönös szavahihetőségre és ha ez nincs meg, az akadályoz­za a normális működést. Ez a személyesen tisztázandó kér­dések közé tartozik. Ilyen megbeszélést a választásokon győztes pártok még nem kez­deményeztek az MNB vezetői­vel. Ez Bod Péter Ákos szerint természetes, hiszen még sok ennél fontosabb teendője is van az eljövendő kormánynak, ugyanakkor az MNB már kez­deményezte a kérdések tisztá­zásához szükséges találkozók megtartását. Pető Iván frakcióvezető Hack Péter a helyettese rrjlső kép: indítanak; dühösen állok a körút sarkán és L—l fojtogat a kipufogógáz. Valami hatméteres amerikai autócsoda kapcsol először, a hatvanas évek motorizációs mámorának nevetséges reinkarnációja, dől belőle a füst. Németországban nemrég a kormánytisztviselőknek java­solták, példamutatásul, ha tehetik, hagyják otthon jármü­vüket, menjenek gyalog, vagy szálljanak buszra. Erre gon­dolok éppen, de ez se jó. A sorban egy sárga autóbusz kö­vetkezik, felbődül és még sűrűbb füstöt ereszt. Egy fiatal­asszony hátrakapja gyermekét. Nincs jobb szó rá: büdös van. A körút sarkán dús vegyibüz kavarog (meg a gyom­rom). Aztán jön még köhögő Trabant, okádó teherautó, diszkrét és halvány gázt röfögő nyugati szemünkfénye­autó, és sorban a kicsik és a behemótok, az ócskák és a csillogók, oldalt vagy hátul eresztik a benzingőzt. Gyorsan, be egy mellékutcába. Második kép: a tévé előtt, megy a reklám. A gondtalan polgár kiszáll az autóból, veszi a kannát (hümmög, úgy tesz „mintha") és elindul benzinért. Vidám dal; istenadta legelők, egy kis pásztori idill, bukolika, boldog tehenek le­gelésznek, zöld, verőfény, csak úgy árad a termékenység. Gondatlan polgár el, öntudatos polgár elő. Továbbmegy, mert „az" a márka nem kell. Egy másik reklám: autómár­ka közelít, füstje nincs. Kanyargós, alkonyi út a tengerpar­ton; a tenger tiszta, a felcsapó hullámok szépen permetez­nek, a sziklafal csipkéje a szigorú egyensúlyú természet fenségét sugallja, meg azt, hogy erő van itt kérem, a ter­mészet egyensúlya oly tartós, mint az autómárka. Minden passzol tehát. Snitt. ohát, én legalábbis tartózkodom. F.lőszöris azért, mert tartok tőle, hogy a hörgő tüdővel (lásd: londoni szmog) kinyúvadt motorizációs mítoszt most megpróbálják kipofozni, had támolyogjon még. Aztán meg, semmi sem cinikusabb, mint éppen azzal megtámogatni, amit még nem sikerült elrontania: az érintetlen természeti környe­zettel. Ha a füsttől nem látunk is, a füstöt azért lássuk még. SS Az SZDSZ parlamenti kép­viselőcsoportja megválasztotta vezetését és döntött országgyű­lési tisztségek betöltéséről. A frakció vezetőjének - egyetlen jelöltként - Pető Iván pártelnö­köt, helyettesének Hack Pétert választotta meg a 70 tagú tes­tület. Az öttagú frakcióvezetés­hez tartozik még Dornbach Alajos, Gaál Gyula és Szigethy István. Az Országgyűlés alel­nökének a szabaddemokrata frakció Kóródi Máriát, jegyző­jének Kiss Róbertet javasolja. ^ IKV x SZEGED, Fonógyári út 24. Tel .421-875 Tel./fax: 482-563, J - SZE-MA Kft. falazóanyagai telephelyről gyári áron értékesítve! -12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kéménybéléscsövek, idomok, itt a legolcsóbban. - Hagyományos tetőcserepek, fenyőfürészáru - Állványanyag-, zsalutábla-kölcsönzés ^J • (Folytatás az 1. oldalról.) ban utalt arra, hogy az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós megállapodás szerint megszű­nik a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, és emiatt módosítani kell a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. Horn Gyula és Kuncze Gábor ezenkívül - 78 képviselői aláírás mellett ­kérni fogja rendkívüli ülésszak megnyitását is, mivel az alkotmány szerint az Ország­gyűlés tavaszi ülésszaka már június 15-én véget ért. Az új ülésszakon természetesen napirenden szerepel majd az új Ma alakul meg az új Országgyűlés kormány programjának meg­vitatása és a miniszterelnök megválasztása is, e két kér­désben az Országgyűlés egy­idejűleg dönt. Horn Gyula ­Gál Zoltán tájékoztatása sze­rint - azt tervezi, hogy a kor­mányprogramot a képviselők­höz már a július 8-ai postával eljuttatják. Július 11-én és 12-én sor kerülhet a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatására, július 14-én, 15-én pedig a kormányprogram vitájára és a miniszterelnök megválasztá­sára. A parlament július 15-e és augusztus 20-a között valószí­nűleg nem tart plenáris ülést. A médiaügyek tervezett menetrendjéről Gál Zoltán elmondta: az új kormány a megalakulása utáni napokban javaslatot tesz a rádió és a tele­vízió új vezetőire, akiket a Kulturális és Sajtó Bizottság feltehetőleg a július 18-ával kezdődő héten hallgatnak meg. Ezután kerülhetnének a javas­latok a köztársasági elnök elé. Gál Zoltán tájékoztatása sze­rint az MSZP azt szeretné, ha képviselői minél több időt tölthetnének választóik köré­ben. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy parlamenti munka a korábbinál sokkal tervezhetőbb legyen, s a T. Ház ne engedjen a különböző tárcák nyomásának, azaz ne vegyen előre más javaslatok rovására egyes törvényterveze­tet. • Állványból tető Főiújítják a Hősök kapuját (Folytatás az 1. oldalról.) A Hősök kapuját a negyve­nes évek végén vakolták be a most is látható, sötétszürke színnel. (A boltívek „politikai szempontból" ártalmasnak ítélt freskóit - Aba-Novák Vilmos alkotása — ugyancsak akkor tüntették el.) Az épületrész azonban nemcsak kívülről „b­eteg": a lapostetőről a pillérek­be vezető esőcsatornákból már régóta a falakba szivárog a víz. Mivel a kapunyílás fölötti termeket a szomszédos iskolák használják, a munkák elkezdé­sével meg kellett várni a tanév végét. Szeptemberre azonban várhatóan végeznek a fölújí­tással: az épületre barna színű vakolat kerül - a megfelelő ár­nyalat kiválasztásában az Or­szágos Műemlékvédelmi Hiva­tal segített, tekintettel a házsor városképi jellegére, valamint a kapuhoz kapcsolódó épületek színére. Az esővizet a kapu két végé­ben külső csatornák vezetik el. A boltívek alatti részhez most nem nyúlnak, e területről már a freskók kibontása érde­kében létrehozott alapítvány gondoskodik. A szobrok meg­tisztítása, a „világítócsónakok" bekapcsolása, a márványtáb­lákról hiányzó nevek fölírasa pedig mind városi feladat. Szabó Zoltán főmérnök azzal egészítette ki a hallottakat, hogy a külön ide tervezett állványo­kat a fölújítás végeztével sem dobják el: ebből készül el az ún. „hidegtető", amely a jobb vízelvezetést szolgálja majd. If.P. • Vasárnap a Holocaust öt­venedik évfordulóján rende­zett hódmezővásárhelyi meg­emlékezésen részt vett - a vá­roshoz rokoni kapcsolatai ré­vén is kötődő - dr. Szabad György, az Országgyűlés ma végleg leköszönő elnöke is, akivel az ünnepi program előtt beszélgettünk. • Négy év ugyan nem túl hosszú idő, de hazánkban 1990-től mégis sorsdöntő változások történtek. Ön, aki ez alatt az Országgyű­lés elnökeként tevékeny­kedett, milyen kedves em­léket őriz meg a későbbi­ekre? - libben a pillanatban még előtte állok a számomra talán legkellemesebb élménynek, de mire beszélgetésünk olvas­ható lesz - természetesen, ha a kiadó betartja ígéretét -, ak­korra megjelenik a Magyar Országgyűlés Jogalkotása cí­mű könyvsorozat ötödik kö­KÉRDÉS A leköszönő parlamenti elnökhöz tete is. Ez örömteli megelége­déssel tölt el, hiszen azt jelen­ti, hogy több mint kétezerhat­száz oldalon mindenki szá­mára hozzáférhetővé válik az a jogalkotó munka, amelyet a Parlament az első ciklusban végzett. • Mi az, amit kudarcként, csalódásként élt meg? - A megszületetteken kí­vül még jó néhány törvény megalkotását szerettem volna elérni, ám ez a munka a jelle­géből adódóan olyan körülte­kintést igényel, amely mellett nagy teljesítmény esetén sem biztosítható mindez egyetlen működési ciklus alatt. Sajná­latosnak tartom mindenek­előtt azt, hogy nem valósul­hatott meg az Alkotmánybí­róság reformja, s nem sikerült összeállítani és elfogadtatni a képviselőkkel jó néhány, eh­hez mérten kisebb, de mégis igen fontos törvényt. Bízom azonban abban, hogy ezek a feladatok nem örökre marad­tak el, s lesz mód azok pótlá­sára. Véleményem szerint na­gyon lényeges ugyanis, hogy az ország stabilitását, a társa­dalom érdekeit szem előtt tartva, jobbító szándékkal a jövőben is tovább lehessen lépni. Ennek pedig úgy kell megtörténnie, hogy közben megőrizzük a meglévő érté­keinket. Szabad György • Milyen közéleti tevé­kenységet kíván vállalni a következő négy esztendő­ben? - Ellenzéki képviselőként részt veszek majd az Ország­gyűlés munkájában, s ha megválasztanak, szívesen dolgozom az alkotmányügyi bizottság tagjaként is. N. Rácz Indít

Next

/
Oldalképek
Tartalom