Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-03 / 128. szám

8 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. JÚN. 3. Urbino, eszményi város építészeti alkotása. Urbino mindössze néhány évtized alatt, Federico uralkodása idejében (1444-1482) jelentős mértékben járult hozzá a világ műveltségének a gyarapítá­sához. Federico rendszeres kapcsolatot tartott fenn a pápán és az olasz fejedelmeken kfvül a többi európai uralkodóval, így Mátyás királlyal is. Érint­kezett kora legfontosabb hu­manistáival, elképesztő számú művész dolgozott számára. A XVIIII. század a város megújhodásának második szakaszál jelenti. Az Albani családhoz tartozó XI. Kelemen pápa támogatásával megvaló­sított kulturális fejlesztés és a helyreállítási munkálatok ré­vén összekapcsolták a várost a római és európai műveltséggel. A harmadik periódus a XIX. században fontos városrende­zést, a negyedik Urbino újra­felfedezését eredményezi e század hatvanas éveiben. Ez az újrafelfedezés indította el a mostani változtatásokat. Urbi­no lenyűgözően érdekes városi kultúráját ötvenkét táblára sűrítve mutatja be a kiállítás, a legkülönbözőbb érdeklődésű közönség igényeit is kielégít­ve. Nemcsak a csodálatos re­neszánsz városka megismeré­sét segíti elő, hanem azt is, hogy városképének példája elgondolkoztasson és meggon­dolásra késztessen napjaink önkényes városrendezési be­avatkozásaival szemben. V. É. Két francia festő tárlata Két francia fcstó'művész, Michel Bona és Fran^oise Rio tárlata nyílik ma délután 18 órakor a Kálvária Galériában. A kiállítást Roboz István, a polgármesteri hivatal közművelődési irodájának helyettes vezetője nyitja meg. A tárlat megtekinthető július 3-ig, vasárnap és hétfő kivételével 10 és 18 óra között. Michel Bona - Quand le bien s'éveille (Midőn a jó megébred) Michel Bona 1957-ben született Velencében. Iskoláit reklámgrafikusként végezte Párizsban. Jelenleg a francia kulturális minisztérium művészeti referense. Kiállításai: 1991 Festival „Gand" (Belgium), 1992 Festival „Venise" (Olaszország), 1993 Poitiers (Franciaország), 1994 Lausanne (Svájc). Frangoise Rio - Interieur de Mont-Abu (Mont-Abui belső) Franfoise Rio élénk, egymásra tónusozott vagy nagyon kevert színeket használó, intuitív alkatú festőművésznő. Az olaszországi és indiai ódon udvarházak, sikátorok, egyszerű és palotaszerű házak falainak látványa ihlette igen mály hangualti hatású képeit. Kiállításai: 1990 Párizs, 1991 London, Chicago, 1992 Párizs, 1993 Új-Delhi, 1994 Hong-Kong. • A párizsi Louvre és a bu­dapesti Szépművészeti Múze­um után most a szegedi közön­ség számára nyílt meg a JATE Dugonics téri épületében az Urbino városát bemutató kiál­lítás. A várost még nem is­merők számára felvetődik a kérdés: Itália számos városa közül miért pont erre esett a választás? A kiállítás célja részben az, hogy érzékeltesse Urbino művészeti és történeti gazdagságát, megmutassa, ho­gyan emelkedett ez a kis kö­zépkori település egy nemze­déken belül egy fontos rene­szánsz udvar rangjára, azaz hogyan vált a Castiglione által megformált eszményi udvari ember szemében is eszményi várossá. Másrészt a kiállítás meg akarja értetni a „folyto­nosságot", vagyis azt, hogyan sikerült századokon át - egé­szen a mai napig - a külön­böző építészeti és városren­dezési beavatkozások során is megőriznie azonos képét, főleg úgy. hogy tiszteletben tartották a település szerkezete és a táj közötti hagyományos egyen­súlyt. A kiállítás ezért végigvezet a város történetén és kultúráján a kezdetektől a mai időkig, hangsúlyozva a kialakulás döntő momentumait. A XV. századig megteremtett összkép tartós harmóniája ellenállt minden további beavatkozás­nak. Az első, legrészletesebben tárgyalt időszak tehát a XV. századdal foglalkozik, és azzal a fejedelemmel, Federico de Montefeltro személyével, aki­nek hercegi palotája az olasz Quattrocento legérdekesebb • Mit szólnának az olyan földrajzi atlaszhoz, amelyben az adott országról szóló, tet­szés szerint megkereshető szö­veg mellett mozgóképen jelen­nek meg annak legérdekesebb tájegységei, népszokásai, tör­ténelmének nagy alakjai, meg­szólal a himnusza, jellegzetes népzenéje stb.? Vagy olyan lexikonhoz, amely - miután két-három kulcsszó alapján másodpercek alatt megtaláltuk pontosan azt az adatot, amelyre szükségünk van mozgóké­pen, vagy színes rajzok, fest­mények segítségével elevene­dik meg a történelem, hozzá zene szól, vagy a legnagyobb színészek mondanak el egy­egy a korra jellemző verset vagy más szöveget? Nos, ilyen atlasz és lexikon már létezik. Mint ahogy létezik immár sok ezer különböző műfajú, a képet, szöveget hanggal, mozgással párosító, „multimédia-lemez". Ennek a sokszínű anyagnak a legközis­mertebb hordozóját, „háttér­tárát" hívják Compact Disk Read Only Memory-nak, azaz CD ROM-nak. Tegnap a Somogyi-könyvtár folyóiratolvasójában Veres István, a Kossuth Könyvkiadó szegedi kirendeltségének ve­zető-helyettese mutatta be az érdeklődőknek a CD ROM multimédia-katalógusának néhány darabját. Érdeklődé­sünkre elmondta: Magyaror­szágon jelen pillanatban még nem készítenek „multimédia­lemezeket". A Kossuth Könyv­kiadó azért döntött úgy. hogy belefog az egyelőre még kül­földi CD ROM-ok forgalmazá­sába, mert úgy vélte, itt az ide­je, hogy hazánkban is elter­jedjen ez a rendkívüli erejű oktató és szórakoztató eszköz, igaz egyelőre eredeti nyelven (angolul és németül), 4800 és 12 000 forint közötti áron. Könyvheti események Fotó: Nagy László „Olvasmányélményeim" címmel, a Százszorszép Gyer­mekház kerámia-szakkörének alkotásaiból tegnap nyílt kiállítás, immáron harmadik alkalommal, a Sík Sándor Könyv- és Cserkészboltban. Az üzlet kirakatában különböző mesealakok és mesefigurák: óriások, boszorkányok, sár­kányok és dínók kelnek életre. Különösen szépek a zománcos technikával készült művek. A kirakatban látható negyvenhét alkotás tizennyolc gyermek kezemunkáját dicséri. A kiállítás június 11-éig tekinthető meg. Tegnap mutatták be a Somogyi­könyvtárban Zalán Tibor költő új kötetét, a „Válogatott és új versek" ciműt. Ma délelőtt 10 órakor a Dugonics téren Annus József a Tiszatáj című folyóirat főszer­kesztője nyitja meg az Ünnepi Könyvhetet. Az ünnepségen közreműködik a Hóvirág Nép­táncegyüttes és Bicskey Lu­kács, a Szegedi Nemzeti Szín­ház művésze. Délelőtt 10 órakor a Kolozs­vári téri Altalános Iskolában író-olvasó találkozót rendez­nek. A meghívott vendég: Sohonyai Edit írónő. Ezzel egyidőben a Kossuth Könyvkiadó CD ROM bemu­tatót tart a Somogyi-könyvtár folyóiratolvasójában. Fél 12-kor a JATE Központi Épületének kis tanácstermében tankönyv- és jegyzet kiállítás nyílik. A kiállítást megnyitja: dr. Kukoveczné dr. Zentai Mária rektorhelyettes. Délután 5 órától a Somogyi­könyvtár első emeletén Kőbá­nyai János író mutatja be és dedikálja a „Jeruzsálemi évti­zed" cfmű könyvét. Ma délután fél 5-kor az ünnepi könyvhét alkalmából a Humanitas Bt. Fekete Sas utcai boltjában filmvetítéssel egy­bekötve Veszélyzóna című kötetét dedikálja Dér Endre költő. A dedikáláson a Magyar Televízió Dér Endréről ké­szített portréfilmjét mutatják be. A városi polgármesteri hivatal közművelődési irodá­jának meghívására érkezik ma Szegedre Ördögh Szilveszter. Új könyve, a Koponyaüreg, a Kossuth kiadó gondozásában, a könyvhétre jelent meg. A kötet „krimi izgalmú időűta­zásra hív", olvashatjuk az aján­latban. A Szegeden jól ismert író könyvének premierje ma este 7 órakor kezdődik a Ste­fánia klubban (Sajtóház, Sze­ged, Stefánia 10.). Ördögh Szilveszterrel Sulyok Erzsébet újságíró beszélget. • Szegedi Akadémiai-díjasok Az algebrai iskola • Az Akadémiai-díjnak köztudomásúan igen nagy a szakmai presztízse; ha megbocsát az illetlenségért: ez vajon forintban is kife­jezésre jut? - kérdezem Csákány Béla professzort. - Manapság a Széchenyi­díjjal, vagy a Kossuth-díjjal já­ró összegek sem hasonlíthatók össze mondjuk egy Kft.-ben elérhető ügyvezetői javadal­mazással... Illusztrációként azt tudnám elmondani: amint a szép, nagy bronzplakettel és oklevéllel járó díjat átvettük, az egyik tudós barátommal ellátogattunk a díszteremtől mintegy 100 méterre található Fekete Holló elnevezésű ven­déglátó egységbe, aholis a díj 44 százalékát azonnal elfo­gyasztottuk, ráadásul túl jól se laktunk és enyhe szalonspiccet sem éreztünk. • Akkor közelítsük most a díjat az érdemi nézőpont­ból, a szakmaiból: azt tu­dom, hogy az univerzális algebra és a hálóelmélet két különböző, de rokon tu­dományterület, olyannyira, hogy a kettőt együtt szokták művelni és nagyon gya­koriak a kettő határterüle­téről született publikációk; megtudhatnék ennél vala­mivel többet is az önök kutatási témáiról? - Az algebra számos ága közül az univerzális algebra az egyik; a név - univerzális - a laikusoknak talán valami min­dent átfogó jelleget sugall, de nem erről van szó. Az embe­riség körülbelül a múlt század elején jutott el oda, hogy rájött: a számtani, pontosabban mate­matikai műveletek önmaguk­ban is tanulmányozásra érde­mesek, vizsgálatuk a matema­tika más ágaiban is segíthet. Az érdekesnek bizonyult mű­veleteket különféleképpen je­lölték meg, az egész számok összeadására szolgálókat pél­dául csoportműveleteknek ne­vezték el; vannak aztán háló­műveletek; az a meggondolás például, amelynek segítségével eldöntjük, hogy milyen vércso­portú ember milyen másik vércsoportúnak adhat vért ­egy hálóműveleten alapul. Miután a műveletek tulajdon­ságait általánosan kezdték vizsgálni, kiderült, hogy más dolgok is hasonlóan viselked­hetnek mint a számok: műve­leteket lehet rajtuk végezni. Például matematikai transz­formációkon, matematikai táb­lázatokon, azaz mátrixokon, és így tovább. Kialakult a műve­leteknek egy általánosabb fo­galma. Az is kiderült, hogy az összeadás, a szorzás, vagy ­mit mondjak, hogy az olvasó kellően elborzadjon - például a halmazok egyesítése nevű mű­velet külön-külön is nagyon érdekesek. Mint ahogy érdekes szám például a 17-es. Tudja miért? • Fogalmam sincs. - Mert a szabályos tizenhét­szöget meg lehet szerkeszteni körzővel-vonalzóval, de a szabályos tizenháromszöget például nem... De vissza az univerzális algebrához, amely tehát az általános értelemben vett műveleteket, tulajdonsá­gaikat, egymáshoz való viszo­nyukat, az általuk alkotott ma­tematikai struktúrákat vizs­gálja. A hálóelmélet? Közép­iskolai tanulmányaiból el tud képzelni valamely függvényt ­koordinátarendszerben egy szép, lehetőleg folytonos vona­lat. Nos, ezzel sok mindent lehet csinálni, például a deri­váltját képezni, vagy a diffe­renciálhányadosát minden pontból, lehet az integrált függvényét képezni, és egyéb titokzatos dolgokat művelni vele. De ha mondjuk két függ­vényünk van, akkor a kettőből - többek között - lehet össze­tett függvényt képezni. Ez az eljárás, ennek a vizsgálata egy tipikusan univerzális algebrai feladat; de lehet azt is csinálni, hogy vesszük a két függvény maximumát - ez pedig egy tipikus hálóelméleti téma. • Információim szerint önök széles nemzetközi együttműködésben dolgoz­nak, sokféle külföldi inté­zettel ápolnak kapcsolato­kat. - Az egyetem legfiatalabb professzornője, Szendrei Ág­nes a szakma vezető folyó­iratának egyik szerkesztője. Ezt egyébként Kanadában szerkesztik és Svájcban adják ki. Sok alkalommal dolgoztunk külföldön, Ágnes most is Hum­boldt ösztöndíjas Darmstadt­ban. A tanszékünk munkatársa Székely Zoltán, aki amerikai doktorátust szerzett és jelenleg a dél-karolinai Columbia város egyetemén doktorandus. Egy másik kolléga meghívott ku­tató Bonnban; van olyan mun­katársam, aki Chicagóban dok­torált, s olyan is, aki a Szov­jetunióban végzett. Megyesi László, a tanszékvezetőnk és jómagam pedig a kandidátusi fokozatunkat Szentpétervárott, illetve Moszkvában szereztük. • Az algebrának viszony­lag új ága, amivel önök foglalkoznak; úgy tudom, a 60-as években született első hazai publikációk között volt professzor úr egyik tanulmánya is. - És Gécseg Ferencé, aki szintén a szegedi egyetem pro­fesszora, akadémikus; vagyis két szegedi matematikus mun­kája is ott volt az első magyar univerzális algebrai tárgyú közlemények között, az egyi­ket valóban én írtam, a másikat Gécseg professzor, ő akkor még az egyetem diákjaként. A munkánk annak a folytatása, amely Rédei László algebrai műhelyében indult Szegeden, és szerencsére ma már a mi csoportunknak is elég nagy holdudvara van. A Rédei professzor által itt kialakított algebrai műhely azóta több nemzedéket „összehozott". Magam például nemcsak tőle, Rédei professzortól tanultam algebrát, hanem Szendrei Ágnes édesapjától, Szendrei Jánostól is; Ágnes kutatói pályája pedig azzal a témával in'dult, amely - még hallgató korában - a velem folytatott beszélgetések során kristályo­sodott ki. Sulyok Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom