Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-03 / 128. szám

8 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. JÚN. 3. Urbino, eszményi város építészeti alkotása. Urbino mindössze néhány évtized alatt, Federico uralkodása idejében (1444-1482) jelentős mértékben járult hozzá a világ műveltségének a gyarapításához. Federico rendszeres kapcsolatot tartott fenn a pápán és az olasz fejedelmeken kfvül a többi európai uralkodóval, így Mátyás királlyal is. Érintkezett kora legfontosabb humanistáival, elképesztő számú művész dolgozott számára. A XVIIII. század a város megújhodásának második szakaszál jelenti. Az Albani családhoz tartozó XI. Kelemen pápa támogatásával megvalósított kulturális fejlesztés és a helyreállítási munkálatok révén összekapcsolták a várost a római és európai műveltséggel. A harmadik periódus a XIX. században fontos városrendezést, a negyedik Urbino újrafelfedezését eredményezi e század hatvanas éveiben. Ez az újrafelfedezés indította el a mostani változtatásokat. Urbino lenyűgözően érdekes városi kultúráját ötvenkét táblára sűrítve mutatja be a kiállítás, a legkülönbözőbb érdeklődésű közönség igényeit is kielégítve. Nemcsak a csodálatos reneszánsz városka megismerését segíti elő, hanem azt is, hogy városképének példája elgondolkoztasson és meggondolásra késztessen napjaink önkényes városrendezési beavatkozásaival szemben. V. É. Két francia festő tárlata Két francia fcstó'művész, Michel Bona és Fran^oise Rio tárlata nyílik ma délután 18 órakor a Kálvária Galériában. A kiállítást Roboz István, a polgármesteri hivatal közművelődési irodájának helyettes vezetője nyitja meg. A tárlat megtekinthető július 3-ig, vasárnap és hétfő kivételével 10 és 18 óra között. Michel Bona - Quand le bien s'éveille (Midőn a jó megébred) Michel Bona 1957-ben született Velencében. Iskoláit reklámgrafikusként végezte Párizsban. Jelenleg a francia kulturális minisztérium művészeti referense. Kiállításai: 1991 Festival „Gand" (Belgium), 1992 Festival „Venise" (Olaszország), 1993 Poitiers (Franciaország), 1994 Lausanne (Svájc). Frangoise Rio - Interieur de Mont-Abu (Mont-Abui belső) Franfoise Rio élénk, egymásra tónusozott vagy nagyon kevert színeket használó, intuitív alkatú festőművésznő. Az olaszországi és indiai ódon udvarházak, sikátorok, egyszerű és palotaszerű házak falainak látványa ihlette igen mály hangualti hatású képeit. Kiállításai: 1990 Párizs, 1991 London, Chicago, 1992 Párizs, 1993 Új-Delhi, 1994 Hong-Kong. • A párizsi Louvre és a budapesti Szépművészeti Múzeum után most a szegedi közönség számára nyílt meg a JATE Dugonics téri épületében az Urbino városát bemutató kiállítás. A várost még nem ismerők számára felvetődik a kérdés: Itália számos városa közül miért pont erre esett a választás? A kiállítás célja részben az, hogy érzékeltesse Urbino művészeti és történeti gazdagságát, megmutassa, hogyan emelkedett ez a kis középkori település egy nemzedéken belül egy fontos reneszánsz udvar rangjára, azaz hogyan vált a Castiglione által megformált eszményi udvari ember szemében is eszményi várossá. Másrészt a kiállítás meg akarja értetni a „folytonosságot", vagyis azt, hogyan sikerült századokon át - egészen a mai napig - a különböző építészeti és városrendezési beavatkozások során is megőriznie azonos képét, főleg úgy. hogy tiszteletben tartották a település szerkezete és a táj közötti hagyományos egyensúlyt. A kiállítás ezért végigvezet a város történetén és kultúráján a kezdetektől a mai időkig, hangsúlyozva a kialakulás döntő momentumait. A XV. századig megteremtett összkép tartós harmóniája ellenállt minden további beavatkozásnak. Az első, legrészletesebben tárgyalt időszak tehát a XV. századdal foglalkozik, és azzal a fejedelemmel, Federico de Montefeltro személyével, akinek hercegi palotája az olasz Quattrocento legérdekesebb • Mit szólnának az olyan földrajzi atlaszhoz, amelyben az adott országról szóló, tetszés szerint megkereshető szöveg mellett mozgóképen jelennek meg annak legérdekesebb tájegységei, népszokásai, történelmének nagy alakjai, megszólal a himnusza, jellegzetes népzenéje stb.? Vagy olyan lexikonhoz, amely - miután két-három kulcsszó alapján másodpercek alatt megtaláltuk pontosan azt az adatot, amelyre szükségünk van mozgóképen, vagy színes rajzok, festmények segítségével elevenedik meg a történelem, hozzá zene szól, vagy a legnagyobb színészek mondanak el egyegy a korra jellemző verset vagy más szöveget? Nos, ilyen atlasz és lexikon már létezik. Mint ahogy létezik immár sok ezer különböző műfajú, a képet, szöveget hanggal, mozgással párosító, „multimédia-lemez". Ennek a sokszínű anyagnak a legközismertebb hordozóját, „háttértárát" hívják Compact Disk Read Only Memory-nak, azaz CD ROM-nak. Tegnap a Somogyi-könyvtár folyóiratolvasójában Veres István, a Kossuth Könyvkiadó szegedi kirendeltségének vezető-helyettese mutatta be az érdeklődőknek a CD ROM multimédia-katalógusának néhány darabját. Érdeklődésünkre elmondta: Magyarországon jelen pillanatban még nem készítenek „multimédialemezeket". A Kossuth Könyvkiadó azért döntött úgy. hogy belefog az egyelőre még külföldi CD ROM-ok forgalmazásába, mert úgy vélte, itt az ideje, hogy hazánkban is elterjedjen ez a rendkívüli erejű oktató és szórakoztató eszköz, igaz egyelőre eredeti nyelven (angolul és németül), 4800 és 12 000 forint közötti áron. Könyvheti események Fotó: Nagy László „Olvasmányélményeim" címmel, a Százszorszép Gyermekház kerámia-szakkörének alkotásaiból tegnap nyílt kiállítás, immáron harmadik alkalommal, a Sík Sándor Könyv- és Cserkészboltban. Az üzlet kirakatában különböző mesealakok és mesefigurák: óriások, boszorkányok, sárkányok és dínók kelnek életre. Különösen szépek a zománcos technikával készült művek. A kirakatban látható negyvenhét alkotás tizennyolc gyermek kezemunkáját dicséri. A kiállítás június 11-éig tekinthető meg. Tegnap mutatták be a Somogyikönyvtárban Zalán Tibor költő új kötetét, a „Válogatott és új versek" ciműt. Ma délelőtt 10 órakor a Dugonics téren Annus József a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője nyitja meg az Ünnepi Könyvhetet. Az ünnepségen közreműködik a Hóvirág Néptáncegyüttes és Bicskey Lukács, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. Délelőtt 10 órakor a Kolozsvári téri Altalános Iskolában író-olvasó találkozót rendeznek. A meghívott vendég: Sohonyai Edit írónő. Ezzel egyidőben a Kossuth Könyvkiadó CD ROM bemutatót tart a Somogyi-könyvtár folyóiratolvasójában. Fél 12-kor a JATE Központi Épületének kis tanácstermében tankönyv- és jegyzet kiállítás nyílik. A kiállítást megnyitja: dr. Kukoveczné dr. Zentai Mária rektorhelyettes. Délután 5 órától a Somogyikönyvtár első emeletén Kőbányai János író mutatja be és dedikálja a „Jeruzsálemi évtized" cfmű könyvét. Ma délután fél 5-kor az ünnepi könyvhét alkalmából a Humanitas Bt. Fekete Sas utcai boltjában filmvetítéssel egybekötve Veszélyzóna című kötetét dedikálja Dér Endre költő. A dedikáláson a Magyar Televízió Dér Endréről készített portréfilmjét mutatják be. A városi polgármesteri hivatal közművelődési irodájának meghívására érkezik ma Szegedre Ördögh Szilveszter. Új könyve, a Koponyaüreg, a Kossuth kiadó gondozásában, a könyvhétre jelent meg. A kötet „krimi izgalmú időűtazásra hív", olvashatjuk az ajánlatban. A Szegeden jól ismert író könyvének premierje ma este 7 órakor kezdődik a Stefánia klubban (Sajtóház, Szeged, Stefánia 10.). Ördögh Szilveszterrel Sulyok Erzsébet újságíró beszélget. • Szegedi Akadémiai-díjasok Az algebrai iskola • Az Akadémiai-díjnak köztudomásúan igen nagy a szakmai presztízse; ha megbocsát az illetlenségért: ez vajon forintban is kifejezésre jut? - kérdezem Csákány Béla professzort. - Manapság a Széchenyidíjjal, vagy a Kossuth-díjjal járó összegek sem hasonlíthatók össze mondjuk egy Kft.-ben elérhető ügyvezetői javadalmazással... Illusztrációként azt tudnám elmondani: amint a szép, nagy bronzplakettel és oklevéllel járó díjat átvettük, az egyik tudós barátommal ellátogattunk a díszteremtől mintegy 100 méterre található Fekete Holló elnevezésű vendéglátó egységbe, aholis a díj 44 százalékát azonnal elfogyasztottuk, ráadásul túl jól se laktunk és enyhe szalonspiccet sem éreztünk. • Akkor közelítsük most a díjat az érdemi nézőpontból, a szakmaiból: azt tudom, hogy az univerzális algebra és a hálóelmélet két különböző, de rokon tudományterület, olyannyira, hogy a kettőt együtt szokták művelni és nagyon gyakoriak a kettő határterületéről született publikációk; megtudhatnék ennél valamivel többet is az önök kutatási témáiról? - Az algebra számos ága közül az univerzális algebra az egyik; a név - univerzális - a laikusoknak talán valami mindent átfogó jelleget sugall, de nem erről van szó. Az emberiség körülbelül a múlt század elején jutott el oda, hogy rájött: a számtani, pontosabban matematikai műveletek önmagukban is tanulmányozásra érdemesek, vizsgálatuk a matematika más ágaiban is segíthet. Az érdekesnek bizonyult műveleteket különféleképpen jelölték meg, az egész számok összeadására szolgálókat például csoportműveleteknek nevezték el; vannak aztán hálóműveletek; az a meggondolás például, amelynek segítségével eldöntjük, hogy milyen vércsoportú ember milyen másik vércsoportúnak adhat vért egy hálóműveleten alapul. Miután a műveletek tulajdonságait általánosan kezdték vizsgálni, kiderült, hogy más dolgok is hasonlóan viselkedhetnek mint a számok: műveleteket lehet rajtuk végezni. Például matematikai transzformációkon, matematikai táblázatokon, azaz mátrixokon, és így tovább. Kialakult a műveleteknek egy általánosabb fogalma. Az is kiderült, hogy az összeadás, a szorzás, vagy mit mondjak, hogy az olvasó kellően elborzadjon - például a halmazok egyesítése nevű művelet külön-külön is nagyon érdekesek. Mint ahogy érdekes szám például a 17-es. Tudja miért? • Fogalmam sincs. - Mert a szabályos tizenhétszöget meg lehet szerkeszteni körzővel-vonalzóval, de a szabályos tizenháromszöget például nem... De vissza az univerzális algebrához, amely tehát az általános értelemben vett műveleteket, tulajdonságaikat, egymáshoz való viszonyukat, az általuk alkotott matematikai struktúrákat vizsgálja. A hálóelmélet? Középiskolai tanulmányaiból el tud képzelni valamely függvényt koordinátarendszerben egy szép, lehetőleg folytonos vonalat. Nos, ezzel sok mindent lehet csinálni, például a deriváltját képezni, vagy a differenciálhányadosát minden pontból, lehet az integrált függvényét képezni, és egyéb titokzatos dolgokat művelni vele. De ha mondjuk két függvényünk van, akkor a kettőből - többek között - lehet összetett függvényt képezni. Ez az eljárás, ennek a vizsgálata egy tipikusan univerzális algebrai feladat; de lehet azt is csinálni, hogy vesszük a két függvény maximumát - ez pedig egy tipikus hálóelméleti téma. • Információim szerint önök széles nemzetközi együttműködésben dolgoznak, sokféle külföldi intézettel ápolnak kapcsolatokat. - Az egyetem legfiatalabb professzornője, Szendrei Ágnes a szakma vezető folyóiratának egyik szerkesztője. Ezt egyébként Kanadában szerkesztik és Svájcban adják ki. Sok alkalommal dolgoztunk külföldön, Ágnes most is Humboldt ösztöndíjas Darmstadtban. A tanszékünk munkatársa Székely Zoltán, aki amerikai doktorátust szerzett és jelenleg a dél-karolinai Columbia város egyetemén doktorandus. Egy másik kolléga meghívott kutató Bonnban; van olyan munkatársam, aki Chicagóban doktorált, s olyan is, aki a Szovjetunióban végzett. Megyesi László, a tanszékvezetőnk és jómagam pedig a kandidátusi fokozatunkat Szentpétervárott, illetve Moszkvában szereztük. • Az algebrának viszonylag új ága, amivel önök foglalkoznak; úgy tudom, a 60-as években született első hazai publikációk között volt professzor úr egyik tanulmánya is. - És Gécseg Ferencé, aki szintén a szegedi egyetem professzora, akadémikus; vagyis két szegedi matematikus munkája is ott volt az első magyar univerzális algebrai tárgyú közlemények között, az egyiket valóban én írtam, a másikat Gécseg professzor, ő akkor még az egyetem diákjaként. A munkánk annak a folytatása, amely Rédei László algebrai műhelyében indult Szegeden, és szerencsére ma már a mi csoportunknak is elég nagy holdudvara van. A Rédei professzor által itt kialakított algebrai műhely azóta több nemzedéket „összehozott". Magam például nemcsak tőle, Rédei professzortól tanultam algebrát, hanem Szendrei Ágnes édesapjától, Szendrei Jánostól is; Ágnes kutatói pályája pedig azzal a témával in'dult, amely - még hallgató korában - a velem folytatott beszélgetések során kristályosodott ki. Sulyok Erzsébet