Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-27 / 148. szám

HÉTFŐ, 1994. JÚN. 27. RIPORT 7 A szeri expo Nem könnyű ma felsorolni, hogy hazánkban hol, milyen expót, vásárt, kiállítást rendeznek. Csak a napokban megnyílt és megnyíló expók közül néhányat említünk:, csabai, Lövér, pécsi, kecskeméti, nyíregyházi, debreceni, szegedi, szolnoki, mezőtúri, s nem szaporítjuk tovább a szót. Ahogy közeledik 19%, a szak világkiállítás éve, úgy szaporodik ezeknek a kis rendezvényeknek, az úgynevezett Magyarország fesztiválhoz kapcsolódó majdani eseményeknek a száma. Az időnként felröppenő sikertörténetek később halványodnak, lásd Gemenc Expo, vagy némi profilmódosítással tovább élnek. A piac, az idegenforgalom ítélete dönti el végérvényesen egy-egy vázolt kezdeményezés, vásár, expo sorsát. Új név és színfolt a palettán a szeri expo. Ezt 1996ban rendezik meg hagyományteremtő szándékkal, Opusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékpark mellett. A legjobb helyen. Ugyanis 1995 augusztusában átadják a jelenleg restaurálás alatt lévő Feszty-körképet, ami nemcsak páratlan ritkaság, de nekünk, magyaroknak történelmi fogalom, „ereklye", hiszen a honfoglalást ábrázolja. Nyilvánvaló, az idegenforgalom sokszorosára nő, és a budapesti szakvilágkiállítás - ha lesz - mellett ide zarándokolnak legtöbben a külföldi, s a hazai látogatók közül. Mit nyújt a szeri expo látogatóinak? Olyan egyedülálló hangulatot, amelyet más helyeken hiába kerensek sátor és jurtatábor -, amely egyedül itt teremthető meg, mintegy kiegészítve a történelmi emlékhely image-t. A szeri (pusztai) expo 1996. május 11-én nyit és október 4ig tartja tárva kapuit. A nemzetközi, vegyes profilú kiállítás és vásár témája „Termeléssel az emberért". Altémái: a termelés és az ember kapcsolata, a termelés változásának hatása a környezetben, a termelés és az integráció, a termelés és a fogyasztás, a termelés és a szórakoztatás. Nem kevesebb, mint kétmillió látogatót várnak a jelzett öt hónapban. A vállalkozói alapon szerveződő szeri expo súlypontja a mezőgazdaság és élelmiszeripartól kezdve a város és falu viszonyáig vázolható, s könnyen lehet, hogy Közép- és Kelet-Európa termék- és terménybemutatójának kiállítása, vására marad. Az már biztos, hogy a Nemzeti Történeti Emlékpark rendezvényeihez olyan eseménysorozattal szolgál, amelyik inspirál(hat) külföldi és hazai befektetőket a térségben rejlő lehetőségek (idegenforgalom) kihasználására. A térség fejlesztési-rendezési tervének megfelelően tartós beruházásokat hoz létre, üdülőfalut, termál- gyógyszállót, idegenforgalmi centrumot. Ugyanakkor megrendezik a magyarok világtalálkozóját, a finn-ugor népek találkozóját, a kunok világtalálkozóját és természetesen kiállítását is, hiszen a terület és látogatottsága tálcán kínálja a történeti és hagyománytörténeti bemutatkozások lehetőségét, nemzeteknek, kisebbségeknek és különböző tájaknak (megyéknek) is. Előzetes látványterv szerint 75 esemény, kis projekt színesíti majd a szeri expót. Sz. Lukács Imre • Megtudtam: ma már ezer körüli azoknak a száma, akik adakoztak a klinika titkárnőjénél beszerezhető csekken. Meglepő, hogy noha az elmúlt egy-két évben nem verték nagy dobra az adományok szükségességét, mégis folyamatosan érkeznek a számlára a forintok. Támogatja az alapítványt a városi önkormányzat, a megyei közgyűlés, „vagyonuknak" több, mint a fele azonban magánszemélyektől származik. Erkölcsi érték is egyben A tájékozatlanság okozta nehézségeket legyőzve, akadályokat is áttörve találják meg az adományozás útját-módját. Megható és reményt keltő jelenség, hogy iskolai osztályok, spontán gyermekközösségek adják össze megtakarított pénzüket, hogy segíthessenek beteg kortársaikon. A professzor szívet melengető példaként elém rakta egy átutalási postautalvány ellenőrző szelvényét, amelynek hátoldalán, a feladó közleményének szánt helyen a következő szöveg olvasható: „A Légy jó mindhalálig Nyilas Misijének gázsijából őszinte szívvel küldi: Holler Zsombor. " - Ennek a jelenségnek az erkölcsi értéke a tényleges vagyonértéket meghaladja - fűzte hozzá a professzor. - Nézetem szerint ellensúlyozza azt a másfajta, haszonleső, önző, sőt, ki merem mondani: bűnöző életforma felé hajló emberi magatartást, amely - sajnos -, egyre gyakrabban tapasztalható napjainkban. A szülő: vendég a klinikán Kérdésemre, hogy eredeti célját megvalósította-e az alapítvány, a professzor a következőket válaszolta: „Lágy jó mindhalálig!" Adományok - beteg gyermekekért A feladónak i rendelteié ili* kOzler 2*221 ct Al^n í<4 M^'actMc, ÁoiLíÓ JfUf^Ccj /íl'UAA QÉ'z^y^e-oi faUL hrimrÍÁ JU^tcCl Uks/ - Öt és fél milliós betétállományunk már elegendő nagyobb horderejű befektetésre. Időközben azonban a klinika belső átalakítással megoldotta a korábbi vészes helyhiányt, a két intenzívosztály jelentősen bővült, ha nem is oly mértékben, mint ahogy annak idején a tetőtérbeépítéssel mi terveztük. Egyéb fejlesztésekre, egyes hiányzó műszerekre is futotta egyetemi pénzből. Új célt keresve a kuratórium tagjai úgy döntöttek: tegyük lehetővé, hogy az édesanyák állandóan együtt lehessenek beteg kisgyermekükkel. A fejlett országokban szinte már természetes, humánus szolgáltatás a fekvőbeteg intézetekben, hogy a kezelésre szoruló- gyermekek szüleit mintegy vendégül látják, biztosítva főként az édesanya állandó jelenlétét. Ezzel nem csupán a gyermekek jogait védik, hanem a kedvező pszichés körülményekkel segítik gyorsabb fölépülésüket is. Ezt a törekvést, amint arról már értesülhettek olvasóink, támogatja a klinika jelenlegi igazgatója, dr. Pintér Sándor professzor is. Bizonyos egész napos kivizsgálásokat, kezeléseket ambulanter, a mama kíséretében igyekeznek elvégezni az orvosok. Jelenleg arra van lehetőség, hogy a klinikán hat ágyon maga szoptassa beteg csecsmőjét az édesanya. Az ideális, a nappali ott tartózkodáshoz szükséges ágyszám is ennek a többszöröse lenne, nem beszélve arról, hogy a távolabb lakó szülők folyamatos, éjszakai itt létét is biztosítania kellene az intézménynek. Szálláshely kerestetik - Tárgyalunk egy klinikához közeli, ötszobás lakás megvásárlásáról - tájékoztatott Boda professzor. - Pénzünk arra is elegendő, hogy esetleg négy garzonlakást vegyen meg az alapítvány, bár ilyet csak a klinikától messzebb találnánk. Minden ezzel kapcsolatos javaslatot, ötletet szívesen fogadunk. • Arra nem gondoltak, hogy esetleg önálló építkezésbe kezdenek? - Ezesetben a megfelelő telek megtalálása és persze kifizetése jelentene gondot, bár ezt a megoldást sem záijuk ki. Fölmerült, hogy egyéb feladatokat is ellátó vendégház építését kezdeményezzük. Arra is van fölajánlásunk, hogy egy építész díjtalanul elkészíti a terveket. Tudomásunkra jutott, hogy a SZOTE támogatást kap egy határon túli szakemberek számára létesítendő vendégház fölépítésére. Társulhatna is a gyermekklinika és az egyetem vendégháza... • Mennyibe kerülne az ott lakás a beteg gyermek édesanyjának ? - A betegkísérőnek jár a szállás és az étkezés, tehát nem kötelező térítés fejében, minimális összegért, napi száz forintért éjszakázhatna is a szülő a vendégházban, ahol egy gondnokot kellene foglalkoztatnunk. • Professzor úr, kívánom, hogy elhatározásukat, a sok adományozó jószándékát siker koronázza. Gondolja, menni fog? - Közös akarattal, igen. Máshol már bebizonyosodott, hogy a gyerekek egészsége, gyógyulása érdekében a szülő közelségére szükség van. Ezt biztosítani az egészségügyi intézménynek emberi, erkölcsi kötelessége. Ha másként nem megy, az alapítvány jóvoltából. Remélem, hamarosan az adományozókkal közös baráti összejövetelen örvendhetünk a sikernek. Chikán Ágnes • Használnak kést, baltát, fűrészt Miért darabolnak a gyilkosok? Lédererné, mi van a kosárba'? - Kodelkának keze, feje, lába! - szólt a kupié több mint fél évszázada egy fó'városi, évekig szenzációszámba menő gyilkosság után. Ma a dalok szerzői más témát keresnek. A darabolús gyilkosságok ugyanis, sajnos, nem számítanak szenzációnak. Okait, lélektani rugóit azonban a bűnüldözők hivatalból keresik. Az ORFK életvédelmi alosztályán dr. Kovács I.ajos alezredes, alosztályvezető' és munkatársa, Hernádi János alezredes, főelőadó nemrég elemezték a témát. • 1972-1992 között hazánkban 16 ilyen emberölés volt. 1993-tól napjainkig ez a szám hattal nőtt. Ebből a 22-ből ötöt Pesten, a többit vidéken követték el: hármat-hármat Szabolcs-Szatmár-Berek és JászNagykun Szolnok, kettőt-kettőt Baranya, Békés és BorsodAbaúj-Zemplén, egyet-egyet Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy és Veszprém magyékben. 1971-ben keMő, majd tíz év szünet után 1983tól szórványosan évente l-l ilyen emberölés fordult elő. 1992-ben nyolc bűnesetben darabolta fel áldozatát a gyilkos. Tavaly 6 ilyen emberölés jutott a hatóságok tudomására. Ezek közül az utolsó felfedezésre idén március 10-én került sor: az áldozatot addig eltűntként körözték. Idén még nem daraboltak. A horror statisztikájához még egy adat: a 22 bűneset tettesei közül 6 maradt eddig ismeretlen: 1972-ben egy 44 éves takarítónő, 1992-ben Tégláson a 30 éves N. L.-né és Budapesten V. S. örmény állampolgár, 1993-ban pedig Budapesten a levágott fejű V. Olga gyilkosa. A Siófok melletti homokbányában kéz és láb nélkül talált holttestről a nyomozás megállapította, hogy a torzó V. J. alkoholista férfié. A feltételezett tettes ellen eljárás is indult, de az ügyészség a nyomozást bizonyítékok hiányában megszüntette. Sikertelenül zárták le azt a nyomozást is, amely egy Pest megyében, 1992. július 31-én, az MO-ás autópályától délre 1300 méterre, a vízparton talált, fekete PVC-zsákban elrejtett bal férficomb, lábszárak és lábfej ügyében indult. Az áldozat és a tettes még ismeretlen. Nem véletlen, hogy a felsorolás nem a sikeresen és viszonylag gyorsan megoldott 16 üggyel kezdődött. Mert miért is darabolnak ma a gyilkosok? Hernádi alezredes válasza rövid: praktikus okokból. így például azért, hogy leleplezzék a bűncselekmény tényét, 1991. november 11-én J. M. budapesti lakos BMW kocsijával elment hazulról. Felesége elmondta, hogy férje vevőt keresett az autóra. Az egyikkel el is indult próbaútra. Azóta se félj, se kocsi. Az eltűnést be is jelentették. Nem telt el túl sok idő, amikor a rendőrök a kocsit - hamis rendszámmal - megtalálták az állítólagos vevővel, K. M.-mel együtt. Kiderült: K. M. útközben agyonlőtte J. M.-t. A kocsi csomagtartójában elrejtette, majd két nap múlva Szolnokon a saját garázsában a tetemet késsel és hentesbárddal feldarabolta, a testrészeket a közeli tóba dobta. Darabokban könnyebben szállíthatta áldozatát. Hentesmunkát végeznek a gyilkosok, mert azt hiszik, így nehezebb az elkövetés eszközét megállapítani - fejtegeti Hernádi. - A hevesi házaspár fejét például azért vágta le és vitte el a helyszínről Pudleiner Gyula, hogy ne tudják azonosítani azt a fegyvert, amellyel agyonlőtte áldozatait. Használnak kést, baltát, fűrészt, sőt motoros fűrészt, hogy megnehezítsék az áldozat azonosítását. Az ismert osztrák filmrendezőt 1992 májusában Budapestre csábították, agyonlőtték, majd villanymotoros lírésszeUaraboltáklel, Az azonosítás mégis sikerült, a gyilkosok ügyét már első fokon tárgyalják Bécsben. Ugyanebben az évben, még februárban, Gyulán húsvágó bárddal 68 darabra vágta fel feleségét A. F. 46 éves zenetanár. A csomagokat az udvari lomtárban rejtette el azzal, hogy apránként majd a kukába dobja. Tervét nem tudta kivitelezni, lelkiismerete nem hagyta nyugodni. Öngyilkosságot kísérelt meg, majd bevallotta tettét. Egyébként a Siófok mellett megölt V. J.-t is azért csonkította meg a gyilkos, hogy a személyazonosság megállapítását, és így a felderítést is megnehezítse. Hernádi szerint számos darabolóst hirtelen támadt cselekvési kényszer is hajt, amelyet az időhiány csak erősít. A helyszín ugyanis gyorsan ráterelné a gyanút, tehát a tetemet mielőbb el akarja az ölés helyszínéről szállítani. így tett tavaly az a budapesti nőgyógyász is, aki a feleségét ölte meg és darabolta fel. Kocsival elvitte otthonról és a Dunába dobta, majd bejelentette a nő eltűnését. A darabolás idején már nem a harag, az indulat dominál, ami talán az ölést kiváltó ok volt, hanem a felderítés megakadályozása, a büntetés elkerülése. Ennek kissé morbid példája Szolnok városában annak a 81 éves P. Dezsőnek a tette, aki tavaly megölte 75 éves feleségét, majd annak testét feldarabolva be akarta falazni a beépített szekrénybe, de a falazás művelete gyanússá vált a szomszédok előtt. Idén márciusban kaparta ki egy kutya a kunszentmiklósi temetőben egy bozótosból B. Zs. 74 éves, eltűntként körözött férfi darabjait, akit névrokona, a 70 éves B. Zs'. szerelemféltésből ölt meg 1993 júliusában. Mi jellemzi azokat az embereket, akik ilyen szörnyű tetteket hajtanak végre? Hernádi szerint a 21 és fél év 22 esetéből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Tény, hogy akik így ölnek, azok általában kevéssé iskolázottak, és többségük vidéken él. De ebben sincs törvényszerűség, Hiszen a felderített darabolok között van orvos, tanár, filmes, 16 éves sátánista diák, fegyelmivel leszerelt volt rendőr ezredes. A tetteseket alapvetően azt motiválja, hogy a bűnt ne kövesse bűnhődés. Egyes pszichológusok szerint tikár tudat alatt - hathatnak a horrorfilmek példái is. Tényező lehet a rendőrség lebecsülése, pedig éppen ezeket a gyilkosságokat nyomozzák a legnagyobb szívóssággal. Ebben segíti rendőreinket számos új technikai eszköz. Ismert már az olyan eljárás is, amely szinte bűvészprodukcióként tes/i láthatóvá a láthatatlant. Sokat számítanak az ágynevezett BKS-vizsgáJatok, amelyek - egyszerűsítve - az egyes emberek biológiai ujjlenyomatai, s előmozdítják az ismeretlen holttestek azonosítását. Az enyészettől megrongált koponyákból meg lehet formálni az egykori arcokat. Régebben ez szinte művészi képességeket igénylő feladat volt. Korábban a fotótechnika, a grafika, ma a számítógépes grafikai programok is segítenek. Ezek használata során még ma is érvényesülhetnek szubjektív tényezők - de a mai kutatások (éppen egy sajátos magyar számítógépes program célja ez) arra irányulnak, hogy megfelelő adatbázisra támaszkodva az arc rekonstrukciójából inkább kiszűrjék a szubjektivizmust. Biztatóak azok a kísérletek is, amelyeknek célja, hogy a mainál jóval nagyobb pontossággal meg tudják állapítani a halál időpontját. Vagyis - mondja Hernádi János alezredes - az idő, a technika haladása is a darabolós gyilkosok ellen dolgozik. Némethy Gyula