Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-15 / 138. szám

I VI. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1994. JÚN. 15. Ki fogja kártalanítani az erdőtulajdonosokat? November 30-áig kapott határidőt az Országgyűlés, hogy kiküszöbölje a szövetkezeti törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették a természetvédelem alá eső területek magánkézbe adását is. A kárpótlási földkijelölések, árverések során több százezerre tehető azoknak a száma, akik ilyen területen szereztek földtulajdont; őket azonnal és teljes mértékben kell kártalanítani. Ez az összeg 11 milliárd forint, de a privatizációs bevételek még a 10 milliárdot sem érik el. (Magyar Hírlap, VI. 6.) Az MSZP felfüggeszti az erdők eladását? Törökbálinton lakossági fórumot tartottak az Tallózó őszi árverésre kijelölt erdőterület védelmében. Ezzel kapcsolatos hír, amit Orosz Sándor, az MSZP agrárügyvivője közölt. Ideiglenesen felfüggeszti a párt kormányzati pozícióba jutva az erdők magántulajdonba adását, amíg felül nem vizsgálja az eddigi privatizációs elveket. (Magyar Hírlap, VI. 6.) Vezető nyugati cégek a kérők között. 24 cég érdeklődik a HungarHotels iránt. A legtöbben csak egy-egy részt szeretnének megvásárolni, de az AVÜ egészben kívánja eladni a céget. (Világgazdaság, VI. 6.) Á VÜ - helyzetkép te Avo ÍM aUpwl a iwgifekulisa alín tnrn 6 (totóssal u WCl-hó! uri" rifwsijt* ÍZI « - Az Igazgatótanács május 4-én határozta el a gyógyszertárak magánkézbe adásának megkezdését. A privatizáció gondosan elő volt készítve, és a legapróbb részletekig egyeztettük az érdekeltekkel. Azért nem hirdettük meg mind a 19 megyében a gyógyszertárakat, mert a megyei gyógyszertári központok tulajdonjogát jó néhány önkormányzat vitatta. Több megye is pereskedett közvetlenül a Belügyminisztériummal, közvetve pedig az AVÜvel. Ezen ügyek egy része mára kedvező ítélettel zárult, más megyék önkormányzatával pedig peren kívül sikerült megállapodnunk. A „bomba" május 3-án robbant, amikor a Legfelsőbb Bíróság a Békés megyei önkormányzat előterjesztésére elvi határozatöt hozott. Eszerint a gyógyszertári központok tanácsi alapítású, közüzemi vállalatok, amelyekre nem vonatkozik a privatizációs törvény. Május 4-én, amikor az Igazgatótanács elhatározta a patikák meghirdetését, hivatalosan még nem volt tudomása a Legfelsőbb Bíróság döntéséről, amely ugyan nem vette ki az AVÜ kezéből a tulajdonjogot, de olyan helyzetet teremtett, ami elbizonytalanítja a potenciális vevőjelölteket. Ezért május 25-én felfüggesztették a pályáztatást, és az Igazgatótanács az ügyvezetést az önkormányzatokkal való újabb tárgyalások megkezdésére utasította. Megfeszített munkával - A patikaprivatizáció közvetlen előkészítésén egy négytagú csoport három hónapig dolgozott megfeszített munkával, mégsem tartjuk presztízsveszteségnek e privatizáció felfüggesztését. Csak azért aggódunk, hogy emiatt hosszú hónapokat, akár fél évet is késlekedhet a tulajdonváltás. Márpedig enélkül is mi vagyunk a hajdani szocialista országok közül az utolsók, ahol még mindig a régi, szovjet típusú elosztási rendszer működik a patikaszerek értékesítéséban. Az 1350 állami patika kizárólag saját megyéje gyógyszertári központjától rendelhet gyógyszert, kötszert stb., míg a magánpatikák 42 nagykereskedőtől vásárolnak. Nem véletlen tehát, hogy kínálatuk színesebb, bővebb, tehát idővel „lekörözik" versenyben a mind nagyobb áruhiánnyal küszködő államiakat. Számuk egyébként is gyorsan nő, ma már 450 magángyógyszertár működik. Az AVU válaszol Késhet a patikaprivatizáció Lascsik Attila: Fél év késés Óriási fölzúdulást váltott ki a gyógyszerészek körében az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) Igazgatótanácsának má|us 25-1 döntése, mely szerint felfüggesztik a patikaprivatizációt. Mint köztudott, három évi gondos előkészítő munka után, má|us 5-én eladásra meghirdettek a lapokban (öt megyében és a fővárosban) 61 gyógyszertárat. A pályázati kiírást a hónap végén visszavonták. Az okokról most Lascsik Attila, az ÁVÜ Ipar IV. Privatizációs Igazgatóság vezetője beszél. Beleszólásuk lett volna... - Sajnálatos lenne, ha az általunk kidolgozott, világos, az érintettekkel egyeztetett, működőképes privatizációs megoldás meghiúsulna, hiszen az önkormányzatoknál nincsenek felkészült privatizációs szakemberek, s nincs egységes privatizációs stratégia, ráadásul a magántulajdonba adás költségekkel jár. Az önkormányzatok - a közösen kialakított szabályok értelmében - mind a patikák, mind pedig a gyógyszertári központok eladásából befolyt pénz felét megkapták volna az ÁVÜ-től, amely levette volna a vállukról a privatizáció gondját. Beleszólásuk abba, hogy ki legyen a tulajdonos, lett volna az önkormányzatoknak, mert már alakulóban voltak a megyei bírálóbizottságok, amelyekben a megyei főgyógyszerészen, a Magyar Gyógyszerészkamara megyei képviselőjén kívül "az önkormányzat is képviseltette volna magát. Az ÁVÜ segít - Az Igazgatótanács nem leállította, csak ideiglenesen felfüggesztette a privatizációt addig, amíg állást foglal az ügyben az Alkotmánybíróság is. Addig sem ülünk karba tett kezekkel: ha megkeres és tanácsot kér valamelyik önkormányzat a patikaprivatizáció előkészítéséhez, nem tagadjuk meg a segítséget. Furcsa, és nem a legszerencsésebb megoldás lenne, de nagy esély van arra, hogy amennyiben önkormányzatok értékesítik a patikákat, nem lesz egységes magántulajdonba adás. - A privatizáció szüneteltetése elsősorban a gyógyszerészek számára nagy csapán, hiszen nem volt módjuk arra az elmúlt évtizedekben, hogy vagyonokat gyűjtsenek maguknak. Az állami tulajdon megszerzésénél nyilván szükségük lett volna E-hitelre, de fizethettek volna kárpótlási jeggyel is. Egyik kedvezményes vásárlásra sincs mód azonban abban az esetben, ha a patikákat az önkormányzatok adják el. Befejeződött volna... Terveink szerint az év végéig befejeződött volna a patikák magánkézbe adása, és a gyógyszertári központok átalakítása. Sőt, néhány vállalat privatizálása is. Úgy gondolom, előbb-utóbb az önkormányzatok is belátják: a lakosságnak az az érdeke, hogy jól karbantartott, bőségesen ellátott, tiszta gyógyszertárakban udvariasan szolgálják ki. Ehhez pedig mielőbbi tulajdonváltásra van szükség. • Megyei kárpótlási leltár Huszonhatezren vettek földet Felülnézet. Már látszanak az új mezsgyekarók. (Fotó: Gyenes Kálmán) A kárpótlási licitek első, legnagyobb körének május végén lejárt a határideje. Ebből az alkalomból kértük meg Agód Sándort, a Csongrád Megyei Kárrendezési Hivatal árverési csoportvezetőjét, hogy vegye számba az 1992. augusztus 24. óta eltelt időszakot. Emlékezetem szerint az első hónapokban igen szerény érdeklődés mellett kezdték meg a tulajdonrendezés e sajátos módját. A végeredmény azonban arról tanúskodik: az emberek időközben megtanultak élni törvény adta jogukkal, jelentkeztek jussukért. Megyénkben 1160 árverésen, a kárpótlásra kijelölt 3 millió 100 ezer AK-értékű földből 2 millió 400 ezer kelt el, 870 forint körüli átlagáron. Még 40 lezáratlan licitet kell befejezni a törvény adta kereteken belül, előreláthatóan június 25-ig. A 12 fővel induló, majd húszra bővült apparátus hatalmas munkát végzett, hisz a liciteken megjelent közel 30 ezer emberből 26 ezer tulajdonszerzését kellett körültekintően, szabályosan lebonyolítani. Több mint 1 milliárd forint értékű kárpótlási jegy fordult meg a kezük között, melyért cserébe 93 ezer hektár földhöz juthattak a gazdák. A földkijelölések vitái miatti perek közül kettő okozott olyan csúszást, mely késői jogerőre emelkedése miatt külön kezelést igényel. A tömörkényi Alkotmány Szövetkezetben e hónapban várható 36 ezer AKnyi föld árverezése. A szentesi Thermál Szövetkezet 106 ezer aranykoronájának rendezésével meg kell várili július végét. Korábban, de a lezáratlan licitek között is a legtöbb gond a tanyás térségekben van, ahol rengeteg az utolsó pillanatban végrehajtott kárpótlási és részarány földalap csere, legtöbbször az egyik - a földkiadó vagy földrendező - bizottság ellenkezése mellett. Vannak helyzetek, amikor többen érzik kizárólagos igazságukat, s nem hajlanak kompromisszumra. Az oda-vissza fellebbezések csak viszik az időt. A kijelölt földek leginkább a nagyvárosok környékén, főleg Szegeden leltek hiánytalanul gazdára. Úgyis mondhatnánk, a végén itt már szűkös volt a kínálat. Ha azt nézzük, hogy a kijelöléskor ezer forintjával számított AK-ból itt is sok talált gazdára 500-ért, ellentmond e megállapításnak. A megegyezést félretevő éles vérseny csak tucatnyi esetben, erdők és belterületi földek árverezésekor tornászta fel a vételárat 15-20 ezer forintig. A kimaradt területek a nagytáblásak közül a rosszabb minőségűek, a Szentes környéki rizsföldek, szikes legelők, rossz minőségű szőlőültetvények és az alig hasznosítható gyenge homoksiványok. A földárverések nem zárulnak le telejesen, hisz hátra van még a II. számú, állami földterületek felajánlása. Az előreláthatóan 80-100 ezer AK-nyi terület felét a télen, felét a jövő év első felében bocsátják áruba. Az árverezők addig sem unatkoznak, rengeteg a tennivaló még az adatrögzítésben, földalap elszámolásokban. A több havi összegyűlt szabadsággal is illene már kárpótolni magukat az éjszakába nyúló folyamatos munkáért. A teljes körű, földhivatali tulajdonbejegyzés évekig eltarthat. Bonyolítja a helyzetet, hogy az egy tulajdonosra eső átlag 4 hektár is sokszor több tagban van. A megegyezéses licitek „mindenkinek jusson egy daradka föld a kiszemelt táblából" kárpótlási jegy kímélő gyakorlata ezen a ponton üt vissza. Agód Sándor magánvéleménye szerint a nyilvántartási és tulajdonszerzési illeték elengedésével kellene ösztönözni a józan ész diktálta, egyenértékű földalapcseréket, földrészlet egyesítéseket, beleértve a nem kárpótlási jogon szerzett parcellákat is. T. Sz. I. Szolgáló államra van szükség. Interjú Sárközy Tamással, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem gadaságjogi tanszékének vezetőjével, aki a magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai és gazdaságelméleti szakosztályának rendezvényén kifejtette: a magyar GDP nem tud eltartani egymillió állami közalkalmazottat, egy részüket át kell irányítani az önkormányzatokhoz. Leszögezte: mindenáron és nagyon gyorsan folytatni kell a privatizációt. (Napi Gazdaság, VI. 2.) Az OTP bővíteni kívánja szolgáltatásait. Alaptalan a betétkivonási aggodalom. Az OTP Bank Rt. 1994-ben 12-13 milliárd forint adózás előtti eredményre számít, amelynek első negyedévre tervezett részét már teljesítették. A lakossági betétek 65 százalékát Tallózó több mint 400 milliárd forintot - kezelő pénzintézet az élesedő verseny folytán számít ugyan néhány százalékos visszaesésre, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne az OTP maradna a piacon a domináns szerepkörben - nyilatkozta Wolf László, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. (Világgazdaság, VI. 7.) Bizonytalanság a KRP körül. Bár az ÁVŰ-nél még nem született meg a döntés, jelentősen lassul a Global és a Pannónia Hotels részvények kibocsátása. Az általános vélemények szerint meg kell tartani a privatizáció eszköztárában a tőzsdei privatizációt akkor is, ha az új kormány a KRP leállítása mellett dönt. (Népszabadság, VI. 3.) - Gyerekek, ez Is veréb, csak külföldi vevőre vári