Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-15 / 138. szám

Vasárnap este a veszprémi Petőfi Szín­házban több száz meg­hívott vendég előtt adták át a Magyar Művésze­tért Alapítvány Tiszete­letbeli Emlékérmét. E kitüntetést eddig Ma­gyarországon nyolcan, Németországban pedig heten kapták meg, köz­tük olyanok, mint Bod Péter Ákos, az MNB elnöke, Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke, Tö­röcskei István, az MHB vezérigazgatója, a Győri Balett, Jozef von Feren­czy, a Ferenczy Medien elnöke és dr. Hans Fey, a Hypo-Bank elnöke. Ványai Éva és Trogmayer Ottó ősszel megnyíló Magyar Mű­vészetért Szalonról, illetve az Eiffel Galériáról szólt. A sza­lon megálmodóinak - Gerzson Pál, Bródy János, Esterházy Antal és Szunai Miklós - célja a magyar kultúra különböző Koczor György területeinek az összefogása. A tervek szerint decemberben lát majd napvilágot - az alapít­vány támogatásával - az „Üze­net Erdélyből" című kötet, amely négy nyelven (magyar, német, angol és francia), korlá­tozott példányszámban (össze­sen ezer) jelenik meg. A bőr­kötéses, aranybetűs könyvet ­melynek szerkesztői Szántó Tibor és Korniss Péter - nem­zetközi politikusoknak, banká­roknak, a kommunikáció is­mert személyiségeinek, külön­böző művészeti műhelyeknek, valamint a leghíresebb könyv­táraknak ajánlják fel. Kő Pál szobrászművész, a Képző- és Iparművészeti Főis­kola rektorhelyettese, a kura­6 KULTÚRA * DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. JÚN. IT • Idén hatan vehették át a díjat, köztük két szegedi, Trog­mayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója - a Feszty­körkép rekonstrukciójában végzett munkájáért, valamint Koczor György építész - a belváros arculatának tervezé­sében nyújtott teljesítményéért. Az alapítvány kuratóriuma Tiszteletbeli Emlékéremmel jutalmazta még a Nemzetközi Zománc Alkotóműhely művé­szeit, a Liszt Ferenc Kama­razenekart, a Petőfi Színház társulatát, valamint Sebestyén Márta népdalénekest. Csapatunk Ványai Éva alpolgármester, kuratóriumi tag, valamint Szurdi Zsolt, a Városi Rockklub vezetője, illetve a Gőzerő együttes front­embere vezetésével vasárnap hajnalban indult autóbusszal a díjátadásra és az alapítvány által rendezett Nemzeti Gálára. Az esti rendezvény előtt a szer­vezők balatoni hajókirán­dulással (Füred-Tihany) és kiadós ebéddel (a menü, ami után moccani sem bírtunk: káposztás bableves, szöszös tokány, rakott mákos és jóféle rizling) kedveskedtek a ven­dégeknek. A jutalomutasok, a huszonhat rockklubos lány és fiú, a borús és esős idő elle­nére, láthatóan jól érezték ma­gukat. A hajón a TÉKA együt­tes, a Baricska csárdában pedig egy cigányzenekar húzta a talp alá valót. Az alapítvány kuratóriu­mának délutáni ülésén Vdn­dorfi László, a Petőfi Színház igazgatója beszámolt arról, hogy neves európai és tenge­rentúli színházak részvételével szeptember 29. és október 4. között Nemzetközi Színházi Fesztivált rendeznek majd Veszprémben. Elmondta to­vábbá, hogy vagy ez év ok­tóber 6-án, vagy jövő év má­jusában szeretnék előadni a nagy sikerrel játszott, több mint kétszáz szereplős Jézus Krisztus passiójátékot a komá­romi várban. Szunai Miklós vállalkozó, a kuratórium el­nökségi tagja a fővárosban tórium alelnöke elmondta la­punknak az ülés után, hogy az alapítvány 1988 óta működik. Ez alatt a hét év alatt mintegy száz magyar és határainkon túl élő színművész, író, költő, nép­rajzkutató, muzsikus, film­rendező, építész, képzőművész kapta meg a Magyar Művé­szetért Díjat. „A teljesség igé­nye nélkül felsorolnék néhány nevet: Kubik Anna, Illyés Kinga, Tolnai Klári, Nagy­Kálózy Eszter, Bubik' István, Eperjes Károly, Kányádi Sán­dor, Sütő András, Lázár Ervin, Utassy József, Halmos Béla, Kallós Zoltán, Szokolay Sán­dor, Bródy János, a Gulyás­testvérek, Bereményi Géza, Finta József, Makovecz Imre, Csete György, Melocco Mik­lós, Szalay Ferenc, Szervátiusz Tibor. Poszthumusz díjat kapott Latinovits Zoltán, Nagy László, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor. Szeretném elmondani:' a Nemzeti Gála előkészítése azt mutatta, hogy a különböző szférák - a bankvilág, az új vállalkozók, a sajtó - várják a kultúra integrált megjelenését, várják, hogy a magyar művé­szet ismét lámpás legyen az alagútban, amelynek a végén ott lehetne erős fénykén is. Vallom, hogy volt-van-lesz magyar művészet." Kő Pál elmondta még, hogy a kurató­rium rendkívül mobilis, a ta­gok állandóan ^erélődnek. Ez többek között azért is jó, mert nincs sem jobbra, sem balra húzás. A Nemzeti Gála Nagy Csa­ba tárogatóművész dallamaival kezdődött és Bródy János gitárzenéjével ért véget. A mű­sorban fellépett még a TÉKA és a Kalamajka együttes, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint a Petőfi Színház tár­sulata. Nagy sikert aratott Be­recz András a meséjével, és a gyönyörű hangú Jancsó Ad­rienn népballadáival. A napot a Gőzerő muzsikája zárta. Sz. C. Sz. Mozgásban a TÉKA. (Fotó: Schmidt Andrea) Magyar művészet: lámpás az alagútban • Új film Tombstone • Némi módosítással ugyan, de az önkormányzat közgyű­lése az elmúlt héten elfogadta a Közoktatási és Közművelődési Iroda óvodai csoportfejlesz­tésekre vonatkozó előterjesz­tését. A csoportfejlesztés azt jelenti, hogy a jobb kihasz­náltság érdekében néhány szegedi óvodánál módosultak a férőhelyek. Szeged önkormányzati óvo­dáiba az 1994-95-ös nevelési évre 1911 gyereket Írattak be, míg a férőhelyek száma csupán 1700. A beíratott gyerekek kö­zül 1820-nak szociális helyzet vagy tankötelezettség miatt kötelező az óvodai ellátása. Kötelező ellátás miatt tehát 210 gyereknek kellett plusz helyet biztosítania az önkor­mányzatnak: 63 helyet a meg­lévő városi csoportok 100 százalék fölötti kihasználá­sával, 57 helyet pedig az elfogadott csoportfejlesztéssel biztosítottak. A több óvodát érintő férőhelyhiányra tekintet­tel az önkormányzat oktatási bizottsága bizottságot állított fel - erre a törvény kötelezte -, amelyik javaslatot tesz fel­vételi ügyekben. A bizottság tapasztalatai nyomán az előterjesztés két „kis kihasználtsággal működő" peremkerületi óvoda, a három csoportos Béke telepi és a négy csoportos Tápé II. számú Majakovszkij téri óvoda esetében tartott indokoltnak egy-egy csoport megszűn­ték, barátság és gyűlölködés, a Rossz és a Jó összecsapása, megtudjuk, ki az igazi férfi és ki az igazi nő. Mindettől per­sze nem leszünk okosabbak, mert megszokhattuk már, hogy a Jó oldalán áll az igazság, ezért mindig győz. A kellékek ugyan megvannak, de közöttük akkora, szinte túlélhetetlen üresjáratokat találunk, hogy még arra is marad idő, amire egyébként a filmnézés miatt nem maradna. Tehát a westernkészítés és a gulyásfőzés közötti azonos­ságot abban találhatjuk, hogy mindhiába rakunk bele minden hozzávalót, ha az a csipetnyi valami hiányzik, amitől ize lesz a szánkban a dolgoknak. Podmaniczky Szilárd Fotó: Schmidt Andrea Óvodák, átcsoportosítás után tetését, mondván, hogy a fennmaradó csoportokban a jelenleg beiratkozott, valamint az év közben folyamatosan beiratkozó gyerekek elhelye­zése megoldható. A leadandó két csoportból a közgyűlés csak az egyiket, a Béke telepit fogadta el. Tápén - az algyői új általános iskola tervezéséből átirányított pénzből - marad a negyedik csoport is. Több férőhely lesz viszont ősztől a Belvárosi II. számú Óvod ai Körzet Rigó utcai Óvodájában, és az Északvá­rosi I. számú Óvodai Körzet Gáspár Z. utcai Óvodájában. A Rigó utcában plusz egy csoport (a férőhelyek száma 140-ről 160-ra nő), a Gáspár Z. utcá­ban pedig plusz két csoport indul (a férőhelyek száma 110­ről 160-ra emelkedik). A csökkentéssel munka nélkül maradó óvodapedagógusok és dajkák az önkormányzati elő­terjesztés szerint a megnövelt férőhelyű vodákban kaphatnak munkát. A szegedi óvodák átlag 105 százalékos kihasználtságúak. A csoportfejlesztés előtti ki­használtságban egyébként épp a Gáspár Z. utcai Óvoda ve­zetett 150 százalékos túlki­használtsággal, de 148 száza­léka van a Széksós utcainak, 134 százaléka a. Tisza partinak. A Tisza parti Óvodába idén 57 felsőlégúti betegségben szen­vedő gyermek jelentkezett, így szeptembertől asztmás gyer­mekek számára induló plusz csoportot szavazott meg szá­mára a közgyűlés. P. I. Főszereplő: Kurt Russell, Val Kiimer Rendezte: Georg P. Cos­matos 1881. október 26.-án megle­hetősen furcsa figurák gyüle­keznek Tombstone-ban (a vá­ros neve Sírkövet jelent), ahol szépen bele is keverednek égy évek óta dúló viszálykodásba, és csöppet sem sejtik, hogy számos komoly lövöldözésnek lesznek élő vagy félholt szem­tanúi... Az eset természetesen része a Vadnyugat történelmének, és gondolom, a film készítői hite­les források alapján állították , össze a filmet, benne a wester­nek vegykonyhájának minden kellékével. Van benne tehát pőzés, lövöldözés, szerencsejá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom