Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-01 / 126. szám

SZERDA, 1994. JÚN. 1. EXKLUZÍV 3 • A Skorpió típusú pisztoly volt a közös nyom, amelyen a szerbiai és magyarországi nyomozók elindultak a határ mindkét oldalán, hiszen min­den gyilkosságot ilyen kaliberű fegyverrel követtek el. Szerbi­ában Magdát körözték és azt is tudták róla, hogy Magyaror­szágra szökött, ahol letelepe­dési engedélyt kapott. A ma­gyarországi gyilkosság-soroza­tok felderítése ügyében megin­dult nyomozás Magdára irányí­totta a figyelmet, aki mit sem sejtve és senkitől sem zavartat­va tette dolgát: gyűjtötte a ház­vásárláshoz szükséges pénzt. Mintegy 100 ezer márkára lett volna szüksége, ekkora összeg­hez azonban csak rablás útján tudott hozzájutni. A szabadkai Ivan Sinkovics által Magda kapcsolatba került a halálosztag belgrádi tagjai­val, akikkel házakba, lakások­ba hatolt be és devizát, aranyat, műtárgyakat rabolt úgy, hogy élő tanúkat sohasem hagyott maga után. Magda szegedi le­tartóztatásának körülményei többé-kevésbé ismeretesek, ezért ezt nem részletezzük, in­kább a kihallgatás körülménye­ire, az idegenlégiós vallomásá­ra összpontosítunk. Magdát egy különleges kárpittal bélelt cellában őrzik, előtte egy őr­szoba található, amelyben 24 órán keresztül két őrszem áll strázsát, és éberen figyelik a veszélyes fogoly minden moz­dulatát. A cellában történteket egy tévékamera rögzíti. Noha letartóztatása óta többen is meg­látogatták, kevesen tudják po­ntosan meghatározni, a Csillag melyik részében is őrzik. - Ahhoz, hogy valaki bejus­son a börtönbe, rengeteg enge­délyre van szüksége - meséli Magda egyik látogatója. - Ha­talmas vasajtón keresztül egy előcsarnokba értünk, ahol meg­kezdődött a motozás. A látoga­tóknak minden magukkal ho­zott tárgyat, holmit ott kellett hagyni. Egy másik mágneses ajtóhoz érünk, ahol az alapos motozást megismételték. Csak ezt követően juthattunk be a börtönbe. Egy magas rangú tiszt minden ajtót gondosan be­zárt mögöttünk. - Labirintusokon vezettek keresztül bennünket - szól közbe egy szabadkai látogató -, folyosókon mentünk le-föl, úgyhogy az ember rövid idő alatt teljesen elvesztette tájéko­zódó képességét. Akik találkoztak Magdával, mindannyian megerősítették: bilincs nélkül sose látták, keze­lába láncba van verve. Sem a látogatások, sem a hosszas győzködés nem puhította meg Magdát. Hosszú időn keresztül • Magda Marínko megszólalt • Négy embert öltem meg saját kezűleg A magyarországi gyilkosságokat nem vállalja semmit sem akart vallani, az őt terhelő vádakról nem nyilatko­zott. Időközben a szerbiai bel­ügyesek keményen dolgoztak, több száz tanú kihallgatása után egyre közelebb kerültek a bonyolult ügy megoldásához. Megkezdődtek a szabadkai és belgrádi letartóztatások, előke­rültek a bizonyítékok, meglet­tek a fegyverek, amelyekkel el­követték a kegyetlen'gyilkos­ságokat, sőt a rabolt tárgyak egy részét is megtalálták. A szakemberek megállapították, minden gyilkosságot Skorpió típusú, hangtompítóval ellátott pisztollyal követtek el. A ma­gyar rendőrségtől és nyomo­zóktól is adatokat kértek, majd a bizonyítékokat kicserélték. A magyar és a jugoszláv sajtóban megjelent írások és fotók (amelyeken Magda későbbi ál­dozataival látható) mintha ha­tottak volna, a tömeggyilkos „megenyhült". Amikor meg­tudta. hogy a nyomozás nem egy helyben topog és a határ túloldalán is rács mögé kerül­tek segítő társai, megérezte, szorul a hurok. Bűntársai val­lottak, s időközben megérke­zett a jugoszlávok kérelme is Magda kiadásáról. A Jugoszlá­viában fogva tartott bandata­gok két gyilkosság kivételével mindenért a Csillagban csü­csülő főkolompost teszik fele­lőssé. Állítólag szörnyű ke­gyetlensége miatt maguk is rettegtek tőle. Nyilván ez volt a döntő indíték, amiért a szer­biai belügyi dolgozók és a ma­gyar hatóságok, ügyvédek, nyomozók, ügyészek jelenlété­ben Magda elhatározta, ő is ki­pakol. • A jegyzőkönyvek alapján a főbűnös megerősítette részvé­telét a bajmoki, kecskeméti és orosházi gyilkosságok eseté­ben, fényképekről pedig azo­nosította a bűnszervezet többi tagjait is. A belgrádi csoport vallomása szinte megegyezik Magdáéval. A szemmel látha­tóan lefogyott, borostás arcú, de még mindig igen jó erőnlét­ben lévő Magda szinte meg­örült, amikor meglátta a szer­biai belügyi dolgozókat, közü­lük jó néhányat korábbról is is­Magda Marinko nem érez bűntudatot mert. Széles mosollyal az ar­cán, amely néha ideges görccsé torzult (nyilván így leplezte za­varát), a nyomozóknak beme­legítésképpen elmesélt néhány viccet, sőt a vallatás során ver­seket is szavalt. Néhány kelle­metlen kérdés hallatán, való­színűleg időnyerés céljából székre ugrált, bukfencet hányt, csinált néhány fekvőtámaszt, majd visszatért a rácsokhoz és folytatta vallomását. A szabad­kai Fehér Ida meggyilkolását arcrándulás nélkül beismerte, és el is mesélte a részleteket. Ez a megkövesedett arc abban a pillanatban újra meglágyult, amikor a nyomozók a házba történő behatolás körülményei­ről faggatták. - Azt gondoljátok, hogy az én képességeimmel megáldott embernek akadály egy bezárt ajtó, vagy egy magas fal? ­kérdezte büszkén Marinkó. ­Akárjátok, hogy mindenki sze­me láttára kiszabadítsam kezei­met a bilincsből? Látta, hogy nem hisznek ne­ki, ezért megismételte ajánla­tát, de a mutatványt csak akkor hajtja végre, ha a magyar ható­ságok megígérik, nem tesznek megtorló intézkedéseket és nem szigorítják meg őrizetét. A tolmács lefordította a merész ajánlatot, a magyar illetékesek pedig gyanakvó kíváncsisággal belementek a játékba: mutassa hát be tudományát. Magda szinte gyermeki örömmel kez­dett hozzá a produkcióhoz. Le­takarta kezeit egy pokróccal, és csak annak hullámzása jelezte, valami történik. Pillanatok alatt kihúzta kiszabadított ke­zeit a takaró alól és diadalma­san fölnézett. Mire a közönség felocsúdott, Magda kezeire pil­lanatok alatt visszakerült a bi­lincs. Ezzel az epizóddal véget is ért az arra a napra tervezett kihallgatás a rabolt holmiról, a zsákmány hollétéről nem volt hajlandó beszélni. A következő nap Magda felbőszült, mert a mm mmm S 475-576 576KByte • Véget értek a választá­sok. Szegeden miben kü­lönbözött az idei voksolás a négy évvel ezelőttitől? - Az 1990-es választásra a felkészülés nem volt olyan alapos, mint 1994-ben. Se gyakorlattal, se tapasztalat­tal, sem ismeretekkel nem rendelkeztünk, hiszen akkor a Hazafias Népfront válasz­tási rendszeréből kellett á­ttérni egy demokratikus, pártajánlattal ellátott válasz­tási rendszerbe. Annak ide­jén, jól emlékszem, amikor az első, úgynevezett szabad jelöléses időközi választást hirdettük meg, nagyon so­kan meghökkentek, amikor megjelent - éppen a Délma­gyarország hasábjain -, hogy: Nekünk minden jelölt egyforma!.. A felkészítési időszak négy évvel ezelőtt jóval kevesebb volt, mint most. Bár, akkor a kampány, jóval keményebbnek bi­zonyult az ideinél. Ez ter­mészetes is, hiszen 1990­ben rendszerváltás, most pedig egy politikai ciklus­váltás történt. S ez minden területen megmutatkozott: az apparátus felkészítésében, meg a pártokéban is. Hozzá kell tennem azt is, hogy az idei választás sokkal kultú­KÉRDÉS A szegedi önkormányzat jegyzőjéhez Dr. Tóth László. (Fotó: Gyenes Kálmán) ráltabb volt, mint a négy évvel ezelőtti. Elegendő végigmenni a városon, s jóllehet a hirdetési berendezéseken és a közvilágí­tási oszlopokon megtalálhatjuk a plakátokat, ám, a hídszerke­zeteken, a műemléképületeken, a fákon, a padokon, a szoborta­lapzatokon már nem. Erre vi­szont négy évvel ezelőtt volt példa bőven... • Volt-e valamilyen inci­dens, vagy nagyobb sza­bálytalanság a szegedi vá­lasztókörzetekben ? - Mindössze ilyen „tör­vénysértésről" érkezett beje­lentés, hogy: a szavazóhely be­járatánál a járdára írták fel a je­lölt nevét...A korábbi rendeke­zések 200 méteres körzetben tiltották meg a plakátok elhe­lyezését, most ilyen jogsza­bály-rendelkezés nincs, csak a szavazóhelyiség megkímélése szerepel a tiltó listán, tehát a járdán található felirat, önma­gában nem lehet a kampány­csend megszegését jelentő tény. Mondom, jelentősebb szabálysértés nem történt. • Hányan „ügyköd­tek" a szegedi választóke­rületekben azon, hogy technikai szempontból sikeresek legyenek a vá­lasztások? - Szegeden és 15 kör­nyező községben, telepü­lésen összesen 186 sza­vazókör fogadta a szavazó­polgárokat. Minden szava­zókör esetében a szavazat­számláló bizottság minimá­lis létszáma 5 fő volt. Há­rom személyt kötelezően a képviselő-testület választott meg, a többit a pártok dele­gálták. Az első fordulóban, amikor még többen voltak versenyben, nyilvánvalóan nagyobb volt a pártok által delegált bizottsági tagok száma is. Ezen kívül műkö­dött egy-egy választási bizottság is, mind a három kerületben. Melléjük szer­veződött a vá'asztási mun­kacsoport, amely a belső irányítást végezte. Summa summárum: mintegy 1500 fő dolgozott egy-egy vá­lasztási fordulóban, a legkü­lönbözőbb területeken. Kisimre Ferenc kecskeméti gyilkosság ügyé­ben az ő változata teljesen el­tért bűntársai vallomásától. - Azon a december 17-i vagy 18-i napon Sinkovics be­szélt rá, hogy fogadjam a belg­rádi banda tagjait, mert azok kiszemeltek valami jó, ma­gyarországi üzletet - mesélte tovább Magda. - Nem akartam velük tartani, de Sinkovics erő­szakoskodott. Tamasi Attilára vártunk, akinek információkat kellett volna szolgáltatnia a kecskeméti Horváth családról. Két napig etettem-itattam a belgrádi bandát, még a kupiba is elvittem őket. Attila ki akart bújni, győzögetett, hogy nincs a kellő adatok birtokában, vár­ni kell, amíg utánanéz a dol­goknak. Elvesztettük türel­münket és én két-három alka­lommal felhívtam Horváth At­tilát a lakásán. Mindig egy női hang jelentkezett. Végül el­mentünk hozzájuk, de csak az asszonyt találtuk otthon. Meg­próbáltuk kiszedni belőle, hol retegeti a pénzt, hiszen Hor­váthról tudtam, hogy deviza­űzérkedéssel foglalkozik és aranya is van. Alekszandar Se­kariccsal a ház előtt várakoz­tunk egy ideig a férjre, aztán átmentünk venni egy hambur­gert. Összetalálkoztam Ivan Dobnikkal, aki megerősítette a Horváthtal kapcsolatos gyanú­mat, ő is azt mondta, ki kell ra­bolni, sőt kinyírni - fűzi a kri­mifilmbe illő sztorit Magda, mintha egy régi baráti látoga­tásról számolna be. A belgrádi bandatagok vallomása halál­pontosan megegyezik Magdáé­val abban, hogyan hatoltak be a lakásba, hogyan molesztál­ták, kínozták a megrémült nőt. Magda akkor gerjedt be, ami­kor a bűntársai az ő nyakába próbálták varrni a gyilkossá­got. - Sinisa Petrics lőtte fejbe Dragutin Kujundzsicsot - ál­lítja bőszen Marinkó - ő céloz­ta meg Horváth.Attilát is. Alekszandar Sekarics végzett Horváthnéval, én akkor nem lőttem senkire sem - állítja. Mesélés közben hangulata többször is megváltozik, köz­ben hallgatóit is figyeli, milyen benyomást tesz rájuk vallomá­sa. Hevesen reagál, ha valaki nem tetszik neki, az egyik pil­lanatban felindultságában a vé­delmére kirendelt magyar ügy­védet is elkergeti. Mint meg­tudtuk, Magdának a börtönben nincsenek extra kívánságai, egyedül az dühíti, hogy gyer­mek- és állatmesékkel traktál­ják. Valami komolyabb olvasni valót szeretne. Semmire nem panaszkodik, ha valami nem tetszik neki, két-három napos éhségsztrájkba kezd, aztán folytatja a régi szerint. Vallo­mása logikus, válaszai több­nyire egyértelműek, csupán ha valami kizökkenti egyensúlyá­ból, akkor getjed be, nem vála­szol vagy elhallja a kérdést és másról beszél, esetleg fekvőtá­maszokat csinál. A szegedi Z. Nagy család január 23-áról, 24-ére történt lemészárlásával kapcsolatban váltig tagad mindent, esengve kéri, higgyenek neki. Ő gyer­mekeket sohasem ölne meg. Nem akarja megnevezni a két gyilkost, mert ahogy mondja, ő akar végezni velük, ha kiszaba­dul. Nagyon jól tudja, hogy magyarországi börtönben van és vallomásaiban is kínosan vi­gyáz arra, hogy minden egyes bűncselekményben kisebbítse saját szerepét, noha bűncselek­ményekben való részvételét nem tagadja. Az orosházi Németh Edit ja­nuár 4-én történt meggyilkolá­sáról elmondta, hogy Sinisa Petriccsel, Gorán Stavriccsal és Bozidar Miljanoviccsal be­törtek Németh Edit lakásába. A tippet Tamasi Attila adta, aki 30 millió forintos zsákmányról beszélt neki. Azt is beismerte, hogy a nő hevesen védekezett, ezért lekötözték és harisnyával tömték be a száját. Mielőtt vé­geztek volna észrevette, hogy az asszony még hörög, tehát él. Ő nem fojtotta meg szíjjal, ahogy azt bűntársai vallották. A szerbiai belügyi szervek dolgozói bíznak abban, ha egy hónapra is, de a magyarok köl­csönadják nekik Magdát, hátha odahaza jobban „megnyílik" ha szembesítik a banda többi tagjával. A szabadkai börtön­ben már be is rendeztek a szá­mára egy „összkomfortos" cel­lát, és rendkívül szigorú biz­tonsági intézkedéseket fogana­tosítottak. Hátha otthon elmon­dja azt, amit a Csillagban el­hallgatott. T. T. FRANCIA ÁRUK HETE Af\o/ .qp rendkívüli ° árengedménnyel Francia üvegáruk, kancsók, mokka-, leakészletek, tálak, tányérsorok, nyolcszögletű poharak, kelyhek stb. Csak most, 44 részes francia füstszínű étkészlet 3729 Ft, amíg a készlet tart. DISZKONT Szeged, Textilgyári út 3. Tel.: 62/319-922 Nyitva: H-P: 7-17 óráig, szombaton: 9-13 óráig. Új rendelő Béketelepen (Folytatás az 1. oldalról.) Lassan másfél évtizede volt Az önkormányzat mintegy 3 és félmillió forintos költséggel alakíttatta ki a korszerű orvosi rendelőt a régi pártházban. Ebben az összegben a fejlett európai színvonalat jelentő berendezés és műszerezettség is szerepel. Mint ezt dr. Ványai Éva alpolgármester avató be­szédében említette, jelentős ér­deme van a terület önkormány­zati képviselőjének, Kerekes Pálnak a rendelő létrejöttében, következetes képviselői mun­kájával vívta ki ezt az egész­ségügyi beruházást. Érdekes­ségként említendő, hogy a kivitelezés „ meózása " kivé­telesen pontos és szigorú lehe­tett, ahogyan az ezt megelőző kivitelezői igyekezet is : a kivi­telező Alexanders Kft ügyve­zetője ugyanis a családorvosnő férje. Hangsúlyozandó ezzel együtt, hogy a munkát az ön­kormányzat vagyonkezelő és vállalkozási frodája pályáztat­ta, s kedvező ajánlatával 11 cég közül nyerte el a munkát ez a kft. B. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom