Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-09 / 133. szám

12 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚN. 9. • Országos és szegedi lakásügyek A középmezőny vitái Batta Pál, a Lakásbérlők Egyesületének (LABE) orszá-, gos elnöke hivatalánál fogva rálátással bír mindarról, ami a „lakás-fronton" történik e ha­zában. Ezért kérdeztük tőle: • Hova sorolható Szeged e mezőnyben? - Tegnap Szerencs városá­ban kirobbant a botrány: a he­lyi önkormányzat egy vállalko­zócsoportnak adta el értéke­sítésre a bérlakásokat a bérlők feje fölött. Ez az egyik véglet. Eszerint Szeged valahol a kö­zépmezőnyben tanyázik, ugyanis a leginkább kompro­misszumkésznek a főváros egyes kerületei, Kecskemét, Debrecen, Győr, Tatabánya és Székesfehérvár önkormányzata bizonyult. Feszültséggel teli a helyzet Szombathelyen, ahol teljes moratóriumot rendeltek el. Van néhány kisebb telepü­lés, ahol szintén elég szeren­csétlenül nyúltak e kérdéshez. Szerencsnél maradva: a LABE a Belügyminisztériumhoz for­dult jogorvoslásért: amennyi­ben a bérlők jogait nem veszik figyelembe, az Alkotmánybí­róság véleményét kéljük ki. • Milyen indokok alapján helyezi Szegedet a közép­mezőnybe? - Az önkormányzat vállalta az érdekegyeztetést, s az ere­deti elképzeléshez viszonyítva, a bérlők szempontjából lénye­ges javulást észlelünk. Az bizonyos, hogy az önkormány­zatok nem kaptak elég szakmai muníciót, s (gy történhetett, hogy például Szegeden olyas­mit vitatnak, amit az Alkot­mánybíróság már eldöntött. Tágabb kitekintést nyújtva, el­mondom, hogy néhány hete Zágrábban előadást tartottam az ottani lakásbérlők egyesü­letében a hazai privatizációs és kárpótlási gyakorlatról. Leg­alább ötször megtapsoltak... Ami onnan sikeresnek tűnik, mi, a magyarországiak, a rész­letek kegyetlen konfliktusai­ként éljük át. A LABE szegedi csoport­jának jogtanácsosa, dr. Szabó Ildikó Erzsébet a helyiek kez­deményezéséről beszélt: - Sérelmesnek, jogszabály­ellenesnek tartjuk az önkor­mányzat azon rendelkezését, mely szerint a bérlő a lakását kizárólag másik önkormányza­ti bérlakás bérleti jogáért cse­rélheti el. Ez a rendelkezés nem felel meg egy magasabb­rendi! jogszabálynak, a lakás­törvény rendelkezéseinek, mely a 29. paragrafus (2) be­kezdésében mindössze arra jo­gosítja fel az önkormányzatot, hogy helyi rendeleteiben a lakások bérleti jogának cseréjét csak más (bármilyen tulajdo­nú) lakás cseréjére korlátoz­hatja. E szűkítő rendelkezés rendkívül hátrányos; a köztár­sasági megbízotti hivatal már észrevételezte jogszerűtlensé­gét. A LABE szegedi csoportja eleve kifogásolja az önkor­mányzat eljárását, polgárelle­nesnek, öncsonkítóan kemény­nek tartja. Bíró Györgyné, a LABE szegedi elnöke beszámolója szerint: - A szegedi önkormányzat minden képviselőjéhez eljuttat­tuk írásbeli észrevételünket, álláspontunkat, melyben köve­teljük: adjanak helyt a köztár­sasági megbízott észrevételé­nek. Szokásos heti jogi fogadó­óráinkon, minden kedden 16 és 18 óra között a Kálvária sugár­út 8. sz. alatti IKV-klubterem­ben továbbra is vátjuk polgár­társainkat - azokat is, akik nem értenek egyet például a megállapított vételárral. P. S. Új film Zongoralecke Főszereplők: Holly Hunter, Harvey Keitel, Sam Neill, Anna Paquin írta és rendezte: Jane Lampion Egy fogyatékos ember, je­len filmben egy 6 éves kora óta néma nő, szerepeltetése már eleve felkínált drámai alaphelyzet. A kérdés csak az, hogy hogyan lehet egy finom szálakkal átszőtt, ám túltupí­rozás nélküli drámát összehoz­ni. Az új-zélandi - ausztrál csapat talán minden várakozást felülmúlóan jó munkát végzett. Ezt abból a szempontból ve­hetjük Így, hogy a film alap­története, egy bizonyos speci­ális szerelmi história megle­hetősen egyívű, majdhogynem egyszerű. A film talán leg­fontosabb módszere az, hogy a jelentek színtónusai sötétek, borúsak, néha alig látni va­lamit. A szem túlkápráztatásá­nak megvonásával viszont elérhető az, hogy a néző in­kább befelé figyel, inkább a szemében, mint a szeme előtt haladnak az események. E bel­ső világ megjelenítésére azon­ban feltétlenül szükség volt, hiszen a főszereplő egy néma nő, akivel Igy jobban együtt­élhető érzelmeinek alakulása. Ehhez persze szükség volt Holly Hunterre is, aki szigorú arcával, vékony, törékeny alkatával egyszerre sugároz ki­szolgáltatottságot és kikezd­hetetlenül kemény akaraterőt. Már több új-zélandi filmben felfedezhettük, hogy az ope­ratőrök olyan misztikus képi világba burkolják a jelenete­ket. amely átjárást enged egy valóságos és egy egészen „me­sés" világ között. A film másik nagy eseménye Flóra (Anna Paquin), a néma nő lányának játéka, aki ezért '94-ben meg­kapta a legjobb női epizódsze­replőnek járó Oscart. További díjak: '93-ban Canes-ban meg­osztott Arany Pálma-dlj és a legjobb női főszerepért járó díj, Cesar-dlj a legjobb idegen­nyelvű filmnek, Golden Globe: legjobb drámai színésznőnek. '94-ben Jane Campion a leg­jobb forgatókönyvért, Holly Hunter a legjobb színésznőnek kijáró Oscart vehette át. Mind­össze ennyi. Podmaniczky Szilárd Orosházi rablógyilkosság Félmillió a nyomravezetőnek Kiraboltak két idős asszonyt az Orosházához tartozó Szen­tetornyán vasárnap éjfél előtt. A bűnözők olyan súlyosan megverték őket, hogy egyikük belehalt sérüléseibe - a rendőr­ség félmillió forint jutalmat tű­zött ki a nyomravezetőnek. A Békés Megyei Rendőr­főkapitányság közleménye szerint június 5-én éjjel fél ti­zenkettő körül ismeretlen sze­mélyek erőszakos úton beha­toltak özvegy Makula Istvánné és özvegy Csákvári Pálné Orosháza-Szentetornya, Ká­rolyi Mihály utcai családi há­zába. A k'ét idős asszonyt a bű­nözők olyan mértékben bántal­mazták, hogy a 88 éves Ma­kula Istvánné a lakásban meg­halt, leánya, Csákvári Pálné súlyos, eszméletvesztéssel járó sérüléseket szenvedett. A rend­őrség nagy erőkkel folytatja az elkövetők földerítését. A me­gyei főkapitányság kéri azokat, akik bármilyen információval rendelkeznek a bűncselek­ménnyel kapcsolatban, vala­mint akik június 5-én éjjel 11 és fél egy között Szentetor­nyán kerékpárosokat láttak, je­lentsék a 07-es, vagy a 06-66­444-833) telfonszámon, illetve bármely rendőri szervnél. • Miből, s mennyiből élünk? Versenyelőny A jövedelemolló két szára egymástól távolodásának okait vizsgálva a Munkaügyi Mi­nisztérium szakemberei megál­lapították, hogy a bérek nálunk ma még nem a termelékeny­ségtől függenek. A munkálta­tók lehetőségei és a munkaerő­piaci viszonyok határozzák meg döntően a béreket. Ezzel függ össze, hogy 1993-ban tovább növekedett a különbség a költségvetési intézményekben dolgozók, il­letve a versenyszférában fog­lalkoztatottak között. A költ­ségvetésiek átlagosan 30 szá­zalékos hátrányban vannak. Ha az „átlagon" belül bo­garásszuk a számokat az derül ki, hogy a költségvetési intéz­ményekben dolgozó kutatók, pedagógusok, orvosok bére a legkevesebb. A különféle pót­lékok nélküli havi alapbér a társadalomkutatóknál 23 ezres­ről startol, csakúgy, mint az ál­talános iskolában tanítóké. A kisdiákok oktatóinak havi ke­resetátlaga (pótlékok nélkül) tavaly 23-25 000 forint volt, a középiskolai tanerőké 30 000, az egyetemi professzoroké pedig 62 000. (A professzori fizetés havi átlaga megegyezik a fiatal menedzsereknek kiho­zott havi pénzátlaggal...) Az orvosok bérskálája 28 000-től 63 000-ig terjed (a kezdők fizetései alacsonyak). A mér­nökök kicsit többről startolnak, náluk az átlagos havi kereset tavaly 31 000 és 57 000 forint között volt. A fentebb emiege­tetteknél sokkal jobb a jogá­szok bérezése: havi 52 000-töl 67 000-ig jegyzik. A versenyszférában dolgo­zókéval összevetve kiderül, az államtitkári havi fix a jobb cé­gek személyzeti igazgatói, ter­mék- és médiamenedzseri fize­téseivel van pariban...( A PR igazgatók e cégeknél havonta akár 200- 250 ezret is haza­vihetnek.) A versenyszférában az első számú vezetők átlagos havi keresetének 107 000 fo­rintot hozott össze a Munka­ügyi Minisztérium, a szakmun­kások átlaga kb. 40 000, a se­gédmunkásoké pedig 17 000. Szabó Magdolna •••••••••mnmhhhhhhhhhnhnhhmmi Tinédzserszex, óvszerrel Az általános jellegzetessé­gek és irányzatok mellett egyéb jelenségek is kirajzolód­nak a felmérésből. A szüzes­ségét elveszített tizennégy évesnél fiatalabb lányok csak­nem hetvenöt százaléka kény­szer hatására közösült először. Csupán ez esetek egyharmadá­ban fordul elő, hogy a tizenhét édesnél fiatalabb lányanyák gyermekének az apja is tizen­éves: az utóbbiak átlagosan hat évvel idősebbek. A nyolcvanas években jelentős arányban, mintegy huszonöt százalékkal csökkent az abortuszok száma a tinédzser lányok körében - a nyolcvanas évek elején ezer, szexuális viszonyt folytató lányra 95 abortusz jutott, a kilencvenes évekre ez a szám 72-re csökkent. Az Alan Guttmacher Intézet megítélése szerint a csökkenés nem kis részben a jobb védeke­zésnek, a különböző fogamzás­gátlók tudatosabb és folya­matos használatának köszön­hető. Míg 1972-ben minden ezer szexuálisan aktív, 15-19 éves lány közül 254 lett terhes, addig 199l-re 208-ra esett vissza a számuk. És ami külö­nösen szembetűnő, az intézet megállapítása szerint a házas­ságon kívüli vagy nem kívánt terhességek aránya magasabb a húszas éveikben járó nők között, mint a tinédzser lá­nyoknál: áz utóbbiak csupán töredékét teszik ki az egyedülálló anyáknak, az akaratukon kívül teherbe esett, vagy abortuszért folyamadó nőknek. A tanulmány eredményei azért érdekesek, mert a Clin­ton-kormányzat most kíván változtatni a kamaszanyák tá­mogatására kidolgozott szoci­ális program hangsúlyain. Mfg az előző republikánus kor­mányzatok elsősorban az ön­megtartóztatást, illetve az adoptálási rendszer kiszélesíté­sét szorgalmazták, a jelenlegi vezetés a szüzesség megőrzése mellett az alaposabb szexuális felvilágosító programokra és a A közhidelemmel el­lentétben, az amerikai ti­zenévesek nagyon is tuda­tában vannak annak, hogy érdemes védekezni­ük a nent kívánt terhesség ellen. Mi több. az Alan Guttmacher Intézet fel­mérése szerint a tinéd­zserek talán még a felnőt­teknél is nagyobb gondot fordítanak a különböző védekezési módokra: a szexuálisan aktív ka­maszok hetven százaléka rendszeresen használ fo­gamzásgátlót. Ugyanakkor a két éven át készült felmérés meg­erősítette a korábbi irány­zatot, nevezetesen azt, hogy az utóbbi évtizedek­hez képest jelentősen megnőtt a szexuális ta­pasztalatokkal rendelkező tizenévesek szánta. A ta­nulmány szerint a lányok ötven százaléka, a fiúk­nak pedig a kétharmada veszíti ei szüzességét tizennyolc éves kora előtt. A tizenöt évesek harminc százaléka is túlesett már az első szexuális közösülés élményén. korszerű fogamzásgátlók hir­detésére óhajt támaszkodni. Bár a néhány évvel idősebb nemzedéket érinti, mindenféle­képpen figyelmet érdemel egy másik, most közzétett jelentés is, amely szerint ijesztő mér­tékben megnőtt a rendszeresen alkoholt fogyasztók aránya a főiskolások és egyetemisták körében. A felmérés adatai azt mutatják, hogy az utóbbi évek­ben megháromszorozódott ­tízről harminc százalékra emel­kedett - azoknak a 18-20 éves lányoknak a száma, akik azért isznak, hogy szisztematikusan lerészegedjenek. Az egyetemi városokban előforduló erősza­kos cselekmények 95 szá­zalékát az alkohol okozza. Rácz Péter Teihes menyasszonyok A bolgár menyasszonyok 46 százaléka áldott állapotban tartja esküvőjét - hívták fel a figyelmet Burgaszban azon a tanácskozáson. A statisztikák azt mutatják, hogy nagyon sok fiatal kísérletezik mindenféle védekezés nélkül a szexuális tapasztalatok társas megszer­zésével, s nagyon gyakori a nem kívánt terhesség. Az or­szágos összesítések szerint a bolgár nők 40 százaléka 20 éves kora előtt köt házasságot, a 18. életévüket be nem töltött ifjú házasok részaránya 6 százalék. Hagyomány és modernizáció Értelmiség 94 nyári egyetem Tegnap a nyári egyetem ve­zetője, dr. Besenyi Sándor tájé­koztatott a részletes program­ról. Mint elmondta, a tavaly először bevezetett szekcióviták témájából indultak ki az idei program meghatározásakor; a kisebbségben élő magyarság megmaradásának feltételeiről úgy oszlottak meg a vélemé­nyek az előző nyári egyete­men, hogy a vita az egész kö­zép-európai szellemiség mo­delljének tekinthető. Az egyik álláspont - a zárt közösségek­ben élő határokon túli magyar­ság és a hazai konzervatív szel­lemiség képviselői - szerint a tradíció a megmaradás záloga. A szórványmagyarság, illetve az itthoni fiatal szakértelmiség véleménye szerint markáns értelmiségi szerepvállalásra, a modernizációt célzó cselekvés­re van szükség. A vita foly­tatásra érdemes, ezért válasz­tották az idén központi témá­nak a hagyományok szerepé­nek és az innovatív gondolko­dásnak az elemzését. Évről évre nagy figyelmet kelt a szellemi foglal­kozásúak körében - itthon és a határokon túl - a szegedi nyári egyetem. Az Értelmiség '94 nevű előadássorozat az idén július 24-én kezdődik és július 29-én zárul. Két ide­gen szóval határozták meg összefoglaló címét: Tradíció és innováció A közelmúltbeli tévéelnök, Hankiss Elemér azóta kutat, amióta nem elnökösködik; új eredményeit a szegedi nyári egyetemen hozza először nyil­vánosságra. Előadásának el­me: Világértelmezések válsága a mai Európában. A program „tradíció-napján" a népi kultú­ráról, a kisebbségi magyar és az anyaországi kultúra össze­kapcsolódásáról, a vallásos és világi kultúráról olyan szakte­kintélyek beszélnek, mint Kása László etnográfus, Fekete György országgyűlési képvise­lő, Pomogáts Béla akadémi­kus, Mártonfy Marcell pannon­halmi tanár; Bacsó Béla egye­temi tanár, az Atheneum fő­szerkesztője arra vállalkozik, hogy a többrétegű magyar kul­túra megközelítésmódjáról, a posztmodern szemléletről ad­jon áttekintést. Az „innováció-napon" Vá­mos Tibor akadémikus, Len­gyel László, Csepeli György tart előadást és szociológiai módszerekkel azt is megvizs­gálják, milyen modernizációs, innovációs szerepet vállalnak ma az egyes értelmiségi cso­portok. Az idén is vállalták a szer­vezők a szekcióviták előkészí­tését. Mint dr. Besenyi Sándor elmondta, az idő- és pénzigé­nyes szekciómunkára azért van szükség, hogy ne csak a szelle­mi elit reprezentánsai, hanem a mögöttük álló szakértői gár­da is megszólalhasson. Mint­egy 40 korreferátum hangzik el a civil művelődés, a vallási-vi­lági kultúra, az elektronikus média, az önkormányzati inno­váció és a műemléki építészeti szekcióban. A nyári egyetemre ismét meghívót kapnak a kisebbségi magyarok szervezeteinek ve­zetői, többen előadást is tarta­nak. A szervezők egyszer­smind fontosnak tartják a maj­dani új kormány reprezentán­sainak jelenlétét, mint a ma­gyar-magyar párbeszéd folya­matosságának egyik bizonyí­tékát. Az Értelmiség '94 nyári egyetem ugyanis e párbeszédet - és nem pártbeszédet - igyek­szik szolgálni, az alapvetően szakmai célok mellett. Remé­lik a szervezők, hogy ismét összegyűlik az anyagi fedezete annak a 80 ösztöndíjnak, amellyel határokon túli fiatal szakemberek vehetnének részt a nyári egyetemen. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom