Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-11 / 109. szám

• A fonográftól a computerek CD-ROM-jáig hatalmas út ve­zetett. Napjaikban szinte he­tente kell új fogalmakat tanul­nunk, csúcstechnikával ismer­kednünk, hogy azután egy-két esztendő múltán természetes­séggel épüljenek be mindenna­pi életünkbe. Jelek nélkül el­vesznénk a világban. Oly mindegy, hogy számítógépe­ken. telefonon, tévén, vagy rá­dión érkeznek hozzánk az in­formációk - vevők kell hogy legyünk rá. Mai Egy százalé­kunk, amelyben Jelfogó című mellékletünk kapott helyet töb­bek között a technika legújabb vívmányairól szól. Olvashat­nak még a röszkei kábelteleví­ziós hálózatról, egy videotéka üzleti filozófiájáról és arról is, hogy Kelet-Európában hogyan működnek a telefonok. Magda szülei Szegeden Szabadkai információink szerint a Csillag börtönben fogva tartott Magda Marin­kót - akit több, Magyarorszá­gon elkövetett kegyetlen gyil­kossággal vádolnak - ma első alkalommal látogatják meg szülei és élettársa. A magyar hatóságok eddig csupán Magda szabadkai vé­dőügyvédjének, Slavko Pet­ricnek engedélyezték egyszer (április 25-én), hogy beszéljen védencével, de az is magánjel­legű találkozás volt. Ekkor Magda, megerősítve szülei döntését, felhatalmazta Petri­cet, hogy képviselheti őt a sza­badkai bíróságon ellene folya­matban levő perben. T. T. Ritka látványosságban volt része kedden az esti órákban annak, aki az eget kémlelte. Ahol az idő­járás is kedvezett, napfo­gyatkozás szemtanúja le­hetett, tíz év óta az elsőé, amely Németország fölött is látható volt. Magyaror­szágon a jelenséget 19 óra 41 perctől napnyugtáig, azaz 20 óra 6 percig figyel­hettük meg. A kozmikus árnyjáték akkor vette kezdetét, ami­kor az újhold korongja a Nap elé ért. Lakóhelytől függően a napkorong 32­43 százalékát fedte el a Hold. Az elsötétedés foka északkeleti-délnyugati irányban növekedett. Ham­burgban 19 óra 37 perc­kor ért a Hold a Nap elé. Münchenben - akárcsak Magyarországon - 19 óra 41 perckor. Közép-Európában egyébként csak részleges napfogyatkozás volt, a világ egyes részein viszont úgynevezett gyűrűs fo­gyatkozást figyelhettek meg a szerencsés szemta­núk. A Csendes-óceántól Észak-Amerikán át az At­lanti-óceánon keresztül egészen Észak-Afrikáig (Marokkóval bezárólag) egy keskeny sávban látha­tó volt, amint a Hold a Nap korongján belül esik, úgy, hogy rajta kívül a Napból csak egy keskeny gyűrű „maradt". Huszonöt év után Magyar gépeltérítőt fogtak el Bécsben B. Gábor Lajos 1992 no­vemberében - vesztére - je­lentette a bécsi rendőrségnél autója eltűnését. A férfi gya­nússá vált, és az osztrák ható­ságok elkezdték alaposabban vizsgálni személyét. Kiderült, hogy már régóta körözik, még­pedig az amerikaiak, mivel ala­pos a gyanú, hogy 1967-ben ő térített Kubába egy repülőgé­pet. Annak idején a sikeres ak­ció után a férfi kereskedőként telepedett le Kubában, ahon­nan kétes üzelmei miatt 1990­ben hazatoloncolták Magyaror­szágra. Az osztrák közlés sze­rint itt folytatta kereskedői tevékenységét, s az amerikaiak a továbbra is érvényes letartóz­tatási parancsnak valamilyen okból nem tudtak érvényt sze­rezni. A csak vezetéknevének kez­dőbetűjével jelölt 50 éves ma­gyar férfi 1992 novemberében szintén üzleti ügyben utazott Bécsbe, ahol a belvárosban ha­gyott gépkocsijának hűlt helyét Magyar repülőgép-el­térító't fogott el és tolon­eolt Amerikába az oszt­rák rendőrség. Az ügy másfél évvel ezelőttre nyúlik vissza, ám az osztrák hatóságok szá­mára most zárult le, és ennek nyomán kedden tették közzé. találta. Ekkor jelentette a rend­őrségen, hogy az autót felte­hetően ellopták. Az alapos és körültekintő ellenőrzés alatt vizsgálati fogságban volt, majd amint bebizonyosodott, hogy ő a keresett személy, megkez­dődött az amerikai és az oszt­rák hatóságok közötti szokásos eljárás. A repülőgép-eltérítő magyart kiadták az ameri­kaiaknak, és a férfi a napokban Miamiban a bíróság előtt beis­merő vallomást tett - közölte a hírt a bécsi Kurier. Szegeden a lap! wmmmmt ni— !•!•» • SZERDA, 1994. MAJ. 11., 84/109. ALAPÍTVA: 1910-BEN ARA: 17 FT •••••••••••••• Bizalmat kapott a rektor A tanácsülés előtti pillanatok az orvosegyetemen: dr. Fráter Loránd rektor (balról a második) nem tűnik izgatottnak... (Fotó: Nagy László) • Dr. Fráter Loránd rektor mellett foglalt állást tegnapi, zárt ajtók mögött tartott ülé­sén a Szent-Györgyi Albert Orvostudo­mányi Egyetem egyetemi tanácsa. A SZOTE szenátusának 26 tagja azt köve­tően tárgyalt a rektor megbízatásának foly­tatásáról, hogy április 26-án az egyetem majd 250 tagú küldöttközgyűlése 119:112 arányban megvonta a bizalmat dr. Fráter Lorándtól és leváltását ajánlotta a sze­nátusnak. A tegnapi titkos szavazáson 20 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett e tes­tület a küldöttek két héttel ezelőtti dönté­sét elvetette. Mivel az egyetemi statú­tum szerint a küldöttközgyűlés csak ajánlásokat tehet a rektor visszahívására, a bizalmatlansági ügyben az egyetemi tanácsnak kellett kimondania a döntő szót, ez pedig dr. Fráter Loránd mellett hang­zott el. (Részletek az 5. oldalon.) Harmincesztendős a Molnár Dixieland Kullancs ellen nincs orvosság Úgy tűnik, Szegeden és kör­nyékén nagyobb a kullancs-pá­nik, mint az ország más terüle­tein. Magyarázható ez tán az­zal, hogy a rúzsai Makra Ág­nes tragikus sorsát errefelé so­kan ismerik. Ő az, aki egy kullancscsípéstől lett évek alatt fizikai ronccsá, s csak a mexikói maláriakezelés segí­tett rajta annyit, hogy felkelhe­tett a tolószékből. A szerkesz­tőségünkbe érkezett szépszámú telefonhívásból mindenesetre arra következtethetünk, hogy többen és jobban félnek a kul­lancstól manapság, mint né­hány évvel ezelőtt. S ha hinni lehet az aggó­dóknak, az idén lényegesen több helyen és nagyobb kullan­csok keltik a páni félelmet, aminek okán egyre többen ol­tatják be magukat a kullancs okozta betegség megelőzése érdekében. S éppen így tavasz táján, a kirándulási idény kezdetén, amikor mindenkinek eszébe jut a kullancs elleni védekezés, kénytelen- kelletlen a nép­egészségügyi szolgálat - ké­sőbbi intézkedésig - tilalom alá helyezte egy bizonyos so­rozatszámú oltóanyag felhasz­nálását. (Folytatás a 12. oldalon.) Tegnap este a nagyszínház­ban jubileumi koncerttel ünne­pelte 30. születésnapját a Mol­nár Dixieland Band, melynek jelenlegi tagjai: Molnár Gyula, Garay Márta Kiszin Miklós, Blaskovics László, Mucsi Árpád és Rakovics István mel­lett a hangversenyen fellépett még Louis Amstrong klarinéto­sa, Joe Murányi (USA) és a budapesti Bényei Tamás (trom­bita, banjo) is. Az együttes 1964 áprilisá­ban a Szegedi Ifjúsági Házban mutatkozott be, akkor még Szegedi Dixieland néven. A Jazzhíradóban megjelent sorok már akkor megelőlegezték Molnáréknak a hosszú távú sikert. (Folytatás az 5. oldalon.) Hatvannégytől kilencvennégyig, töretlenül Jubileumi koncert, telt ház előtt. (Fotó: Nagy László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom