Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-02 / 101. szám

HÉTFŐ, 1994. MÁJ. 2. MÉG 7 NAP 5 Startvonalban a 13-as lista: Egyesült Kisgazda Párt Az Egyesült Kisgazda Párt társadalomépítő programmal áll elő. Programunk a tagságot közös cselekvésre készteti. Tudjuk, hogy felelősek vagyunk a teljes magyar társadalomért. Szándékunkban elsődleges az agrárius eszmeiség. Szemléletünk a föld tiszteletéből, a termelő, gazdálkodó és a vidék érdekvédelméből indul ki. Ez nem rétegképviselet. Ez országmegtartó eszmerendszer és felöleli a társadalom mindazon tagjainak érdekképviseletét, akiknek a magyar nép erkölcsianyagi gyarapítása a célja. Kötelességünk az erkölcsileg, anyagilag és tudatilag súlyosan károsított magyar nép teljes rehabilitálása. Társadalmi gyökerünk széles. Beletartozik a gazdaszellemű kistulajdonosok népes tábora, és nem utolsósorban az értelmiség. Agrárprogram Célunk a magántulajdonon alapuló, hatékony mezőgazdaság megteremtése. Programunk meghatározó elemei: Szilárd tulajdonviszonyokat, és a tulajdonvédelmét akatjuk! Ennek érdekében minden eszközzel fel kívánjuk gyorsítani és lezárni a birtokbavételt. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk a földbérletnek, a bérlő védelmének és szükségszerűen, egyezségi alapon a polgári tagosításnak. A polgári tagosítás általános birtokrendezést jelent, lényegében egyegy település egészére vonatkozik. A magántulajdonon alapuló szövetkezések stabilitása érdekében teljes szabadságot kell biztosítani a földtulajdonosoknak, így válik lehetővé az állampolgár szabad döntésétől Párt területi lista 1. dr. Szeghő István, 2. dr. Sánta Sándor, 3. dr. Lévay Endre, 4. Pintér István, 5. Sebestyén István, 6. Engi József, 7. Tisóczki István, 8. Gera Imre, 9. dr. Oláh András, 10. Szűcs János, 11. Ocskó Mihály, 12. dr. Bite Ibolya, 13. Farkas Mátyás, 14. Szabó Tamás. Dr. Lévay Endre 2. sz. választókerület Pintér István 4. sz. választókerület Dr. Sánta Sándor 7. sz. választókerület függően a családon belüli és a családok közötti birtoköszszevonás egy táblába. A kárpótlás végrehajtása után szükségesnek tartjuk a belföldi földforgalom jelenlegi kötöttségének feloldását. Piacgazdaság kialakítása! Az agrárpiaci rendtartási törvény lehetőségeit kihasználva, siettetni fogjuk a terméktanácsok szerveződését, termelői képviselettel. Szorgalmazzuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari igényeknek is megfelelő banki rendszer átalakítását. A versenyképesség fenntartásával vissza kell szerezni a keleti piacokat. A jelenlegi exporttámogatásra használt pénzek nagyobb részét ne az exportőrök kapják, hanem fokozatosan át kell irányítani a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar infrastruktúrájának kiépítésére. A termelők védelmében a mezőgazdasági termékekre az Európai Unióban .elfogadott védővámrendszert kell kidolgoznunk és bevezettetnünk. Programunk középpontjában a magánvállalkozások, paraszti gazdaságok és azok szabad szövetkezése áll. Célunk ezek elindítása, a már meglévők erősítése. A földadót el kell törölni! Áttörést akarunk az agrárfinanszírozásban. Tudatában vagyunk, hogy a gazdálkodóknak különösen az induláshoz van szüksége tőketámogatásra. A vidék bankjának szerepére legalkalmasabb a takarékszövetkezeti hálózat, ezeket kell állami kedvezmény nyújtásával hitelszövetkezeti pozícióba hozni. A szövetkezetek konszolidációja másképp nem oldható meg csak a szövetkezetek valós átalakításával. Ugyancsak megoldandó a beruházási kedvezmények megteremtése. Agrárérdekű privatizációt akarunk! A mezőgazdaság privatizációja nem pártunk elképzelései szerint ment végbe. így most sorsdöntő kérdés a még meglévő feldolgozóipar és kereskedelmi hálózat termelői tulajdonba való juttatása. Átfogó terület-, vidékfejlesztési politikát akarunk! A vidéki életforma nemzeti, nemzetalkotó érték, így a vidéki munkahelyteremtés létkérdés. Hasonló jelentőséget tulajdonítunk a régi tanyák felújításának, újak építésének és azok infrastruktúrája megteremtésének. További programunk a népesedéspolitika, a környezetgazdálkodás, a tényleges érdekvédelem és a szakoktatás támogatása is. Egészségügy, szociálpolitika Mi a fájó ma az egészségügyben? Az, hogy a beteg többszörösen fizet. Egyszer a Társadalombiztosításnak - egyre többet, aztán a gyógyszerekért - sokat, és esetenként, igen, az orvosnak is! Amellett, hogy többfelé fizetnek, kiszolgáltatottan ülnek naphosszat és várakoznak az SZTK-folyosókon. Ha műtétre van szükségük, csak néhány mondatos, alig érthető felvilágosítást kapnak és ijedten várnak sorsukra, nincs megfelelő kapcsolat a műtétet végző orvos és a beteg között. A másik oldalról sem jobb a helyzet, az orvos keveset keres és túlhajszolt, aszszisztensek rosszul fizetettek. Tulajdonosi szemléletet kell behozni a rendszerbe, privatizálni kell ott, ahol ez lehetséges. Mit sérelmez az egyszerű ember a szociálpolitikában? Azt, hogy túlságosan sűrű a szociális háló, olyanokat is fenttart, akik nem szorulnak rá. A dolgozó ember fizet, mint munkavállaló, de mint munkáltató is - a Szolidaritási Alapba - csekélyke jövedelméből. Maga körül pedig látja, hogy rá nem szoruló hada él „mellékesen" munkanélküli segélyből. Keymes - híres közgazdász - már régen hirdette, hogy a legostobábbnak tűnő munka is hasznos a gazdaság szemszögéből, hát még az értelmes munka! Meg kívánjuk szűrni, hogy ki a rászorult, és az értelmes munkára próbáljuk „rávenni" az állás nálkül maradtakat. Például földet adnak Szeged környéki faluban a munka nélkül lévőknek, ha dolgozni akar. A másik véglet a végkielégítések magas összege! A több évtizedes munka utáni munkahely elvesztésekor helyénvaló a végkielégítés, de nem több milliós nagyságrendben. Az alkotmányossági rend programja Új alkotmányra van szükség, amelyet a most megválasztandó Országgyűlésnek ki kell dolgoznia. Szakítanunk kell azzal a gyakorlattal, amely az alkotmányozás szerepét az Alkotmánybíróság - normakontrolijával - megoldottnak tekinti. Az alkotmányos fejlődés kívánatos irányának tartjuk a kétkamarás parlament felállítását. Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztése Tovább kell erősíteni az önkormányzatok önállóságát. Kívánatosnak tartjuk régiók létrehozását, amelyek az európai integrálódási folyamatokat erősítenék. Javasoljuk az önkormányzati törvény módosításakor a polgármestereket közvetlenül válasszák. A jegyző és a polgármester viszonyában a feladatköröket és hatásköröket élesen el kell határolni. Az Egyesült Kisgazda Párt meghirdeti a nyílt, őszinte, demagógiától mentes, tiszta nemzeti eszméktől áthatott politizálást. Elutasítjuk a pártok milliárdos állami támogatásának szükségességét. Hitet teszünk a világos, követhető érdekképviseleti politizálás elve mellett. m Szabad György Szegeden A demokrácia hitele Kossuth Lajosra hivatkozom: amíg célt nem érünk, ötvözni kell a nemzeti és a demokratikus törekvéseket mondta Szabad György Kossuth szobra előtt a szegedi Klauzál téren. Az Országgyűlés elnöke a májusi választások előtti történelmi visszapillantásában a XX. századot mint a diktatúrák korát értelmezte: '20-as, '30-as években úgy tűnt, hitelét vesztette a demokrácia, a parlamentekkel szembefordulva a társadalmak egypárti vezetés alatt új kísérletekbe fogtak. A második világháború után a diktatúrák egy része leomlott, a baloldali rendszerek az alattvaló népeket, a magyarokat is, egy „nemzetközi" vízió vonzásában tartották. A diktatúrában egy röplap is kockázatos volt, ennél azonban többet kellett tenni, mert az ország veszélybe került. Lakitelken cselekedtek, a kiutat az alkotmányos múlt, az ezer esztendős örökség nyomvonalán találták meg. Nyilvános szónoklatában és azt megelőző sajtótájékoztatóján az Országgyűlés elnöke leszögezte: mindkét szélsőséggel szemben kell politizálni. Abban bízik, mondta, hogy e szélsőségek májusban megsemmisítő vereséget szenvednek. Különösen veszélyesnek nevezte, hogy a balodal és az „éles jobboldal" kapcsolatokat tart fenn a politika peremvidékével. Bratinka József MDF-es országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy e szélsőséges táborokból levegővel töltött zsákokat dobálnak súlynak álcázva a politika mérlegére. Említést tett más veszélyekről is: a népfrontosodási törekvésekről, amely a „szeressük egymást gyerekek" közhelye, mondanivaló nélkül; egy olyan lehetséges kormányról, amely felrúghatja a mai normákat: a kormány moderátor, tekintettel van a munkaadói és -vállalói érdekekre egyaránt, nem szövetkezik a szakszervezetekkel. Póda Jenő parlamenti képviselő „Varsó és Róma eleste után" a nemzeti középerők aggodalmát fogalmazta meg: olyan kormány kell, amely nem jelent „döccenőt" az ország demokratikus fejlődésében. Szabad György és Bratinka József az MDF kampányáról szólva kifejtették: a Magyar Demokrata Fórum takarékos párt, olcsón, de jól informál; esztétikus plakátjai könnyen eltávolíthatók, nincsenek tilos helyeken csúf falragaszai. A család és a nemzet alappillére az erkölcs Dr. Pászti Ágnes, a Konzervatív Piri alelnöke nyilatkozik lapunknak A bankárokkal és a vállalFotó: Schmidt Andrea kozókkal találkozott péteken Szegeden a Konzervatív Párt országos vezetősége és képviselőjelöltjei. Ebből az alkalomból nyilatkozott lapunknak dr. Pászti Ágnes, a párt országos alelnöke. • A Széchenyi által 1846ban alapított Konzervatív Párt tavaly szerveződött újjá. Minek köszönheti egyre növekvő népszerűségét? - Magyarországon szükség van egy tiszta, modern konzervatív pártra. Úgy vélem ezt az emberek is érzik. Ehhez kell még a taradíció, a kiváló csapatmunka, a szakértelem és a jó vezetés. A Konzervatív Pártban ezek az elemek adottak és a választásokra, úgy tűnik, beértek. Ezt bizonyítja az is, hogy a párt színeiben kitűnő szakemberek és megbízható, zömében fiatal, nagy munkabírással rendelkező képviselőjelöltek tevékenykednek. • Milyen a konzervatív ember? - A konzervatív ember cselekedeteiben nem azt teszi meg, ami jól esik, hanem szabadon teszi, ami helyes és jó. Ezért valljuk azt, hogy a család és a nemzet alappillére az erkölcs. • Kinek a szavazataira számítanak? - A munkaadók, a tulajdonosok, a vállalkozók, a szellemi tőkével rendelkezők, a fiatalok és a nyugdíjasok vokDr. Pászti Ágnes: Vissza kell szerezni az emberek bizalmát! (Fotó: Schmidt Andrea) saira, akik voltaképpen a párt tagságát és szimpatizánsait képezik. • Megválasztásuk esetén, hogyan képzelik el a munkát a T. Házban? - Mi mindig a választópolgárok valós érdekit felvállalva akarunk politizálunk. Nem szúnyókálni és újságot fogunk olvasni a Parlamentben, hanem következetes helytállással eredményt elérni, rászolgálva választóink bizalmára. • Ön szerint, május 8-a után mi lenne a politikusok legfontosabb feladata? - Mivel Magyarországon nem alakultak ki élesen elhatárolt pártstruktúrák, ezért semmi akadálya sincs annak, hogy a pártok összefogjanak az eredményesség érdekében és megpróbálják vissaszerezni az állampolgárok hitét. K. F.