Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-21 / 118. szám

12 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1994. MÁJ. 21. A Szegedért Emlékérem kitüntetettjei Di. Csongor Győző Azt mondják, a XX. század vége a szakbarbárok kora. A szűk tudományos területek specialistáié, az egyes szakmák mélytengeri kutatóié. A polihisztorok kora lejárt. Nincs univerzális tudás, nincs világot átfogó ismeret. S lám, vannak nagy kivételek. Ilyen ebben a városban dr. Csongor Győző. A neves botanikus, Jókai növényneveinek kutatója, a kiváló helytörténész, történeti ismeretek tudója, szabadkőműves nagymester, a Dugonics Társaság újraalapftója, a 48-as forradalmak dokumentumainak gyűjtője, könyvek, kéziratok, levelek, érmek, pénzek sokaságának birtokosa - egyszóval egy teljes életet élő ember. Ugyanakkor szerény és szo'galmas, pontos és tág horizontú, nyolcvan felé közeledve is fiatalos és friss szellemű. Őt hallgatni, tőle tanulni, kéziratot kapni, helyreigazítást közölni, vitatkozni egyaránt élmény. Városképi jelentőségű figura, akit mindeddig nem becsült kellőképpen városa. Fiókjai tele vannak kész kötetek kézirataival, tanulmányokkal, dolgozatokkal. Valamennyi arra vár, hogy e város közkincse legyen. Azé a közösségé, amely ilyenné nevelte-formálta hűséges fiát, az egyik utolsó polihisztort. Németh Zoltán Németh Zoltán 1925-ben született, a Szegedi Állami Szent Imre Polgári Fiúiskola elvégzése után a kalocsai Szent István Gimnáziumban tanult, ott érettségizett. 1950-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-történelem szakán szerzett középiskolai tanári diplomát. Egyetemi évei alatt irodalmárnak készült, Sík Sándor, Baróti Dezső és Sőtér István hallgatója volt. A Gépipari Technikumban, a jelenlegi Déri Miksa Ipari Szakközépiskolában oktatott, s innen ment nyugdíjba 1986-ban. Tanári pályáján igyekezett azt a meggyőződését érvényre juttatni, hogy a humán és a reál műveltség egymástól elválaszthatatlan egységben alkotja az emberi civilizációt. Ennek szellemében bölcsészdiplomái mellé villamosipari technikusi oklevelet, mozigépészi, majd kazánfűtői képesítést is szerzett. A történelem tanítását egyéni módon tudta összekapcsolni a technikatörténet oktatásával, évekig szakfelügyelőként is dolgozott. Jelenleg a JGYTF kerettanterv-készítői teamjének tagja, illetve a JATE Pedagógiai Tanszékén a tanárjelöltek gyakorlati munkájának szervezője. Mint egy interjúban megfogalmazta: „Tanárrá lenni nagyon nehéz dolog. A tanárképzésben hiába vannak különböző módszerek, a fiatal pedagógusok azt az iskolát, azokat a tanári modelleket követik, amelyek őket tanították. Ezért nagyon fontos a kontinuitás. Új tanámemzedékek a régi tanárnemzedékek nélkül nem fejlődhetnek ki." Szekeres Mihály Vannak olyan művészek, akiknek alkotásait nemigen jegyzi a közönség. Szignózzák a képeket, szobrokat, emlékműveket, de ki kérdezi meg: ki tervezte a színház belső képét, ki álmodta meg egy középület díszeit, kinek a tervei nyomán született meg egy iskola teljes építészeti harmóniája, ki volt az, aki egy nagyszerű ötlettel otthont varázsolt a lakásból? Keresett, de máig nem elég elismert művészek az ipari formatervezők, a belsőépítészek. Él közöttünk negyed százada egy belsőépítész-tervező, aki úgy hagyta ott e városon keze nyomát, hogy sohasem hivalkodott, hogy egyetlen alkalommal sem tolakodott sem az építész, sem a képzőművész elé. S ezzel szolgálta leginkább hivatását, ezzel szolgált legtöbbet befogadó városának, Szegednek. Szekeres Mihály ritka megbízhatatlan, ritka szeretetreméltó ember. Ebben van személyiségének varázsa, jellemének tartása, tehetségének értékállósága. Hosszan lehetne sorolni alkotásait a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciójának belsőépítészeti munkáitól az újszegedi „továbbképző" úttörő jelentőségű kísérletein át a Deák Gimnázium, vagy több bank, kocsma, üzlet belső kialakításáig. S mindez igazolja: anélkül szeretik sokan Szekeres Mihályt, hogy ismernék. Pedig ha ismernék, még jobban szeretnék. Gyimesi Kálmán Gyimesi Kálmán 1933. május 13-án született Csengeren. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének és operaének szakán Lendvay Andor tanítványaként szerzett diplomát. 1962-ben olaszországi ösztöndíjat kapott, és a világhírű Gina Cignanál, a '30as, '40-es évek vezető drámai szopránjánál sajátíthatta el az olasz énekesi iskola legnemesebb hagyományait. 1962-es pályakezdésétől 1992-es nyugdíjba vonulásáig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese volt, s megkapta a SZNSZ Örökös Tagja kitüntető címet is. Gyimesi Kálmánnak énekesként meghatározó szerepe volt a Vaszy Viktor által megalapozott szegedi operaművészet európai rangra emelésében. Művészi pályája során a klasszikus-romantikus repertoár és a modern operák szinte valamennyi jelentős bariton főszerepét elénekelte, gyakran vendégszerepelt más hazai és külföldi operaszínpadokon is. Alakításait a magas szintű énekesi kultúra, és az énekesi produkcióval egyenrangú, kidolgozott színészi játék jellemzi. Emlékezetes szerepei között éppúgy megtalálható Simon Boccanegra, A trubadúr Luna grófja, a Tosca Scarpiája, mint a Bánk bán Tiborca vagy a Don Pasquale Malatesta doktora. Művészetét 1969-ben Lisztdíjjal, 1982-ben Érdemes művészi címmel ismerték el. Gyimesi Kálmán jelenleg önkormányzati képviselőként vesz részt a város közéletében, s továbbra is fellép a Szegedi Nemzeti Színház előadásain. Pál Tamás Szeged zenei életének meghatározó egyénisége, ma már nemzetközi hírű karmester és kamarazenei vezető. 1975 óta dolgozik Szegeden, azóta több fontos zenei posztot betöltött. ÉvScig volt a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója és a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezető karmestere. Irányítása alatt a szimfonikus zenekar 10 ország 37 városában lépett fel, sikeres hangversenyeken. 1985-ben fiatal előadóművészekből megalakította a Salieri Kamarazenekart, amely az ő vezetése alatt máig is a város zenei életének magas színvonalon játszó együttese. Pál Tamás irányításával a Salieri Kamarazenekar legfontosabb feladatának a barokk és klasszikus zeneirodalom művelését tekinti. Legnagyobb sikereit Bach, Haydn és Mozart korhű interpretációival érte el. Dirigensként feladatának tekinti az elfelejtett remekművek újrafelfedezését. Zenekarával több kortárs mű igényes megszólaltatójaként is felhívta a figyelmet. Nevéhez fűződik például a legújabb zenei irányzatot képviselő Henryk Górecki Kopernikusz szimfóniájának és Beatus Vir című kantátájának magyarországi lemezfelvétele, vagy a kortárs magyar szerzők közül Huszár Lajos Concerto Rustico című művének kiváló megszólaltatása. Elmélyült zenei műveltségű és igen árnyalt technikájú karmester. Hű szegedi polgárnak vallja magát. Dr. Mihálka György Kölesén született, kőhajításnyira Szatmárcsekéhez, Kölcsey Ferenc sírjához. A Himnusz hangjaira másként dobban meg a szíve, mint a más vidékről való magyarnak, bár mindnyájunknak dallamra kezd könnyezni egy kicsit a szeme olyankor. Karnagy tanára rosszul lett tgy alispáni ünnepségen, de a műsornak folytatódnia kellett, őt rendelte elő vezénylésre a kórusból az iskolai parancs. A Himnuszt vezényelte akkor is, és a Szózatot... Hány véletlennek kell közbeszólnia, hogy végre Szegedre jöjjön? Hegedülni tanult, de végzett hegedűtanára nem volt. Szakfelügyelő hallgatta meg a játékát, mondta is, jól szól, de a kéztartása nem tökéletes. Tessék elmenni Szegedre, és beirtakozni a Konziba! Hogy éppen hegedülni tanult, nem törvényszerű. HogJ szakfelügyelő éppen őt hallgassa meg, az se. Hogy a szakfelügyelőnek azonnal Szeged jusson eszébe, amikor a rossz kéztartására figyelmezteti, még inkább nem. Jött tehát Szegedre, de jött utána a háború is. Amikor Szegeden mégis befejezte a főiskolát. Fehérgyarmatra helyezték. Szeghy professzor nyúlt utána, és ugyanakkor kinevezték Szegedre is az alsóvárosi iskolába. Édesanyja azt ajánlotta, a szegedit fogadja el. Azóta itt van. És azóta karnagyi karjaiból gyönyörű dallamtik áramolnak át kórusaiba. A legtökéletesebb hangszeren .Játszik", az emberi hangon. Édesanyja szavai valágra váltak, a nagyobb lehetőségek szép gyümölcsöket érlelnek napjainkban is. Pataki Ferenc Láttam legutóbbi képeit: csak nem benőtt a feje lágya a szegedi képzőművészet fenegyerekének?! Mert Pataki Ferkó, ez a mokány, indulatoktól feszülő, az élet kihívásaira gesztusokkal válaszoló művész mindig is meglepetéseket tartogatott szűkebb környezetének éppúgy, mint az ország művészet iránt érdeklődő közönségének. Festett pompás portrékat, készített absztrakt nyomatokat, születtek ecsetje nyomán bibliai kompozíciók és emlékkép-kaleidoszkópok, idézte ecsetfutamaival a japán művészetet, precíz rézkarcaival kihívta Dürer világát. S mindezt a sokszínű, szerteágazó pompás világot összetartotta egy szertelen ember szigorú személyisége. Az, amit tehetségnek nevezünk. Tanított, szervezett, korrigált, talpalt másokért. De mindeközben, s mindennek elLenére festő maradt. Egyetemes művész, szegedi erőtérrel. Pataki Ferenc anélkül, hogy hosszabb időt töltött volna oktatással, iskolát teremtett. Ma már jó néhány fiatal alkotó letagadhatatlan mestere. Olyan művész, aki mértéket jelent, igazodási pontot jelöl ki. A Szegedi Szépmíves Céh egyik alapító vezetője olyan vállalkozáshoz adta a nevét és tehetségét, amelynek hozadéka minden bizonnyal nyeresége lesz e városnak. Akkor is, ha már búcsút intett ennek a közösségnek. Tér és Forma Építész Stúdió A tizenhárom építészből álló Tér és Forma Építész Stúdió 1990. májusában alakult, ezt megelőzően az alkotócsoport 1987-től kisszövetkezetként működött. Tagjai: Fekete Zoltán kertészmérnök, Kissné Gárgyán Éva statikus mérnök, Kiss István építészmérnök, ügyvezető, Kardos Imre építész üzemmérnök, Lakatos László statikus mérnök, Libor László építész technikus, Mérfalvi Nándor statikus mérnök, Sipos György építészmérnök, ügyvezető, Vesmás Péter építészmérnök, V. Zákány Ildikó építészmérnök, Weintráger Adolf építészmérnök, Medveczky Kazimir építész-belsőépítészmérnök és Balogh László építészmérnök (gyakornok). A csoport jelentősen hozzájárult a város arculatának színvonalas kialakításához, középületeikkel, magánházaikkal meghatározóan befolyásolják Szeged városképét. Munkáik között találjuk az Algyői Takarékszövetkezet makkosházi fiókpénztár-épületét, az algyői faluházat, az MNB Deák Ferenc utcai épületének bővítését, az Alsóvárosi Általános Iskola tornatermét, az Attila utcai Kapuátjárót, a Vörös-Fekete cipőbolt belső kialakítását, vagy a városon kívül az óföldeáki katolikus templom helyreállítását, a vásárhelyi Liszt Ferenc Általános Iskola bővítését és tornateremépítését, de ugyancsak iskolát bővítettek és tornatermet emeltek Jakabszálláson is. A stúdió 1992-ben az „Év lakóháza" kitüntetést kapta, valamint országos különdíjat a makói Szt. István tér 1. szám alatti lakóházért. Országos I. díjas lett a szegedi Barát utca 5. szám alatti lakóházuk, illetve lakóépületért kétszer kaptak megyei különdíjat.