Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-20 / 117. szám

PÉNTEK, 1994. MÁJ. 20. HAZAI TÜKÖR 5 • Tiltakozás az orvosegyetemen Egy laborban két státuson • Tűhegyi József alpolgármester sajtótájékoztatója Érvek, híresztelések helyett A víz- és csatornahálózat fejlesztésére benyújtott és a legutóbbi ülésen elfogadott francia pályázat nem először ad apropót összetűzésre frakciók között, illetve egyes képviselők- képviselőcsoportok híreszteléseinek, hangu­latkeltésének. Ez kimondva, vagy kimondatlanul sze­mélyre is szól - így értelmezi Tűhegyi József alpolgár­mester, s ezért hívta sajtótájékoztatóra tegnap délelőtt a vámházára az újságfrókat. A függetlenek kétszeri, sqj« tóbeli megnyilvánulása arra késztette az alpolgár­mestert, hogy „ bombasztikus hírlelések " helyett a té­nyekről, továbbá a költségvetés kialakításának minde­nütt gyakorolt technikájáról szóljon. zervatívok is megértették, hogy a víz- és csatornahálózat fej­lesztésére ez a legalkalmasabb pályázat. Vádaskodás helyett a függetleneknek is inkább a tényekkel kellene szembe­nézniük, összevetve az érdeke­ket és a megoldásmódok prak­tikus, hosszú távra előre mu­tató motívumait. Semmilyen tisztességtelenséget nem lát az alpolgármester a képviselők. A szegedi orvosegyetem gyógyszerészkarának munka­társai a nyilvánosság segítségét kérik a számukra elfogadhatat­lan helyzet mielőbbi megvál­toztatásához, s ennek okán jut­tatták el szerkesztőségünkbe tiltakozó soraikat. Ebből kiderül, hogy a Műve­lődésügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadé­mia felügyelete alá tartozó in­tézményekben megállapították és már ki is fizették a közalkal­mazotti törvény 72. paragrafu­sa 1. pontjában rögzített pótlé­kot, ami az egészségre ártal­mas munkakörökben dolgo­zóknak jár. Ezzel szemben a Népjóléti Minisztérium ideigle­nes fennhatósága alá tartozó intézményekben ezt a pótlékot csak az egészségügyi munka­körben dolgozó közalkalmazo­ttak kapták meg, az oktatás­ban, kutatásban tevékenykedők viszont nem. így fordul elő az a faramuci helyzet, hogy egy ku­tatólaborban dolgozó két mun­katárs közül az egyik több ezer forinttal többet visz haza, pusz­tán azért, mert egyikük akadé­miai, másikuk népjólétis státu­son van, mint kollégája, aki • (Folytatás az 1. oldalról.) „Végeredményét" tekintve rendkívüli légköri jelenségek zajlottak szerdáról csütörtökre éjszaka a Tisza-Maros torkola­tánál. A megfigyelésekről Dé­nes László meteorológus, a Ba­jai úti állomás ügyeletese szá­molt be. - A tényeket sorolom, fel­jegyzéseink alapján. A csendes eső szerda este 20.50 órakor kezdett csöpörögni. Éjjel há­romnegyed 2-ig 4 millimétert mértünk. Ekkor tört ki a 3 órá­ig tartó zivatar. Utána reggel negyed 6-ig újból csendes eső esett. Ez alatt 11,1 milliméter csapadékot mértünk; az éjsza­ka folyamán összesen 15,1 mm eső hullott. Mindezt a Bajai úti állomás területén jegyeztük. A Nyílt levelet írt a mi­nap a népjóléti minisz­ternek a SZOTE Gyógy­szerésztudományi Kará­nak 65 munkatársa. Nem sokkal később va­Jamennyi orvosegyetemi szaksatervezet megfogal­mazta tiltakozását a közalkalmazotti tör­vényben rögzített illet­ménypótlékok kifizeté­sének elmaradása miatt. ugyanazt, az egészségre ártal­mas munkát végzi. A Népjóléti Minisztérium államtitkára, dr. Jávor András az orvostudományi egyetemek rektorainak címzett levelében azt íija, hogy a közalkalmazotti törvény 72. paragrafusa nem alkalmazható a munkavédelmi törvény 18. paragrafusának 2. pontja miatt, ami azt mondja ki, hogy „az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés követelményei­nek teljesítése helyett a mun­káltató pénzbeli, vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat." - Felháborítónak tartjuk, széllökések másodpercenként 10 méteresek voltak, a zivatar a Domaszék-Algyő-Tápé sáv­ban vonult; telefonhívások alapján tudjuk, hogy sok ember rendkívüli elektromos jelensé­geket észlelt. A vihar különö­sen Algyő és Tápé fölött tom­bolt - ez a helyi zivatarok egyik sajátossága; a zivatar va­lószínűleg „megtorpant" a Ti­sza-Maros-szögben, a nagyobb vízfelületeknek ugyanis, a helyi zivatarok esetében, érvé­nyesül az eltérítő hatása. Az Algyő és Tápé térségéből jel­hogy a törvény betűje nem egyformán vonatkozik min­denkire - tolmácsolta szóba a tiltakozó levél aláíróinak véle­ményét s tiltakozását Somióné Laczkó Mariann, a gyógysze­részkar munkatársa. - Nem kis összegről van szó, hiszen a törvényben előírt pótlékokkal kiegészített fizetés havonta 8000 forinttal több. Számunkra nem lehet mindegy, hogy a ti­zenezres fizetésünk jó néhány ezerrel emlkedik, vagy sem. Az ország minden, orvos­egyetemmel rendelkező váro­sában a szegedivel megegyzó a pótlékhelyzet, s mindenütt fel­háborodást szült a megosztott­ság. Az orvosegyetemek szak­szervezetei május 11-én küld­ték el tiltakozó leveleiket a nép­jóléti miniszternek, amelyben követelik, hogy az orvosegye­temeken valamennyi, egész­ségre ártalmas munkakörben dolgzó számára fizessék ki a pótlékot. Elfogadhatatlannak tartják, hogy az érvényes jog­szabályok nem egyformán vo­natkoznak minden közalkalma­zottra, nevezetesen, hogy a Kjt. 72. paragrafusának illetmény­pótléka nem jár minden, egész­ségre ártalmas munkahelyen dolgozónak. A minisztérium válasza teg­napig még nem született meg. Kalocsai Katalin zett elektromos jelenségeket a Bajai úti állomás környékén nem tapasztaltuk. • - Tápén „klasszikus" vil­lámcsapás okozta a tűzesetet ­világosít fel Csúzi István törzs­zászlós, ügyeletes. - Négy gépjárművel és 17 tűzoltóval vonultunk ki, de ott volt a rend­őrség és a Démász is. Nagy szél nehezítette a munkánkat. Éjfél után 30 perccel riasz­tottak bennünket. Szerencsére, személyi sérülés nem történt. Az alpolgármester részlete­sen, történetiségében beszélt a francia Compagnie Generale des Eaux - CGE - víz és csa­tornahálózat fejlesztési pályá­zatának sorsáról. A kezdetek­től, közel három év óta polé­mia zajlik a privatizáció szük­ségességéről, illetve annak elvi megoldásairól. Az alapkonflik­tus mintegy másfél évvel ez­előttről ered - az alpolgár­mester véleménye szerint mára teljesen nyilvánvalóan inkább szocialista beállítottságú ­függetlenek és a liberálisok kö­zött. Hangsúlyosan az az elv érvényesült az előbbiek felfo­gásában, hogy külföldi tőke bevonása nélkül kell meg­oldani a korszerűsítést. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a privatizáció és a korszerűsítés tőkeerős szakmai befektetőket igényel, a CGE ajánlata után felkéréseket küldtek nagy cé­gekhez, ajánlatot kérve, ver­senyben való részvételre. Nem­zetközi kontroll alatt zajlott az ajánlatok megmérettetése, s így került a CGE pályázata novemberben a közgyűlés elé. Nem kapott a pályázat két­harmados többséget. A kudarc után elemezték munkabizott­ságban is, hogy milyen ellen­érvek hangzottak el, s miben kell megfelelőnek lennie a francia ajánlatnak a város ér­dekeit szem előtt tartva. Az új megállapodás tervezetbe már a 25 év helyett 15 éves kon­cesszió került, s olyan zára­dékot kapott a megállapodás, amely visszavásárlásra ad lehe­tőséget. További tényszerű adalékokat említett még Tűhe­gyi József alpolgármester, amelyek amellett szóltak, hogy érdemes ismét közgyűlés elé vinni a CGE pályázatot: a megállapodással önkormány­zati többségű üzemeltetési tár­saság jön létre, a beruházási kft-ből osztalékot nem kíván kivenni a francia partner, 400 milliós tőkeinjekciót hoznak a kivitelező vállalkozásba. Az sem mellékes, hogy a megfo­galmazott igények döntő része teljesül a CGE módosított pá­lyázatával, s ebben szerepel az is, hogy az önkormányzat a mindenkori víz- és csatornadíj meghatározója. A teljes foglal­koztatottság is fennáll tovább­ra, az 1993. decemberi helyzet­nek megfelelően. A tényeket mindenki megismerhette, s a jövő héten további, teljes rész­letességgel választ kaphatnak a CGE és a Kossuth Holding szakértőitől minden kérdésük­re. A novemberi ülés után mó­dosított CGE pályázatot és minden, jogos városi igény szerinti változtatást megismer­tek a képviselők. A korábban ellenvéleménnyel voksoló kon­illetve képviselők csoport­jainak vélemény alkotásával kapcsolatban. Ez akkor is így van, ha a magukat függetle­neknek nevező képviselők, mint nemleges szavazók, most erkölcsi korrumpálódásnak mi­nősítik a pozitív szavazást ­mondván, hogy a voksokat tu­lajdonképpen megvették, a 102 millió forint egyéni képviselői célokra történő felosztásával. Amelyben a konzervatívok nagy arányban részesedtek. Vi­szont arról egy pillanatra sem szabad elfeledkezni: a CGE szerződéssel keletkezett plusz költségvetési bevétel ezáltal is közösségi célokat szolgál. A konzervatív képviselők megfo­galmazott lakóterületi igényei szerint aprózódott egyes fe­ladatokra az összeg, míg a li­berális képviselők inkább a na­gyobb horderejű, célirányos fejlesztésekre fordítottak fi­gyelmet. A költségvetés alakí­tásának technikája a fölemlített esettel egyáltalán nem számít egyedi példának. Gyakorlat bármely városi önkormányzat­ban, csakúgy mint parlamenti munkában, csak általában kulisszatitkokat képeznek. Ám ez nem jelenti, hogy tisztesség­telenül, s nem a lakossági érde­keket, közösségi gondok meg­oldását szem előtt tartva járná­nak el. B. P. • Viharverte vidék Villámcsapás Tápén A nagynéni, az anya és a leány Munkásgyűlés a kábelgyárban (Folytatás az 1. oldalról) A Siemensről annyit minde­nki tud, élvonalbeli cégről van szó. Valójában a világ hatodik legnagyobb elektronikai kon­szernje. 1992-93-as árbevétele 82 milliárd német márka, nyeresége - forintra átszámol­va - 120 milliárd. Termékei­nek felét Németországban értékesttette, egynegyedét Nyugat-Európában. Kelet­Európába viszont csak egy szá­zalékot adott el, érthető tehát a Fotó: Révész Róbert • - Sokat még nem tudok mondani - szögezi le mindjárt az elején Dr. Wiedenmann, a Siemens konszern erősáramú üzletágának igazgatója. - Ma ugyanis csak ismerkedtünk a terjeszkedési szándék. A kon­szernhez tartozó, ám kevésbé közismert ÖKW - melynek le­ányvállalata lett a szegedi gyár - 4 milliárd schilling árbevé­telre tett szert. A Siemens ha­gyományosan két területen ká­belezi be a világot; hírközlési és az erősáramú hálózatokkal.' A telekommunikációs kábel­gyártásban csak az Alcatel elő­zi meg. A konkurrencia viszont egyre erősebb, ezért döntött úgy a konszern vezetősége, hogy terjeszkedéssel, volumen­növeléssel növeli esélyeit. A cég a dunamenti kábelipari szövetség célja éppen az, hogy az egyes gyárak együttesen elérjék azt a termelési méretet, azt a specializációs szintet, amellyel piacon lehet maradni. A bemutatkozásból egyér­telműen kiderült, olyan tőke­erős világcég tulajdonába ke­rült a magyar és a szegedi ká­belipar, amely már bizonyított. És az is bizakodásra ad okot. hogy az iparágat előzetes va­gyoncsökkentés nélkül, „tal­pon", sőt, nyereségesen priva­tizálták. Arra, hogy pontosan mit tartogat a jövő és a Sie­mens a szegedieknek, csak ké­sőbb, a konszern vezetőinek következő, nyár végi vagy őszi látogatásakor érdemes kitérni. Addig ugyanis, mind a szege­diek, mind a külföldiek feldol­gozzák, amit láttak, hallottak. Keczer A Siemens még csak szemlél konszernhez tartozó Öster­reichische Kabelwerke új le­ányvállalatával, a Szegedi Ká­belgyárral. • Azt azért bizonyára meg tudja mondani, milyen szándék vezérelte önöket a vásárláskor. - Speciális termékeknek speciális piacokat kell keres­nünk Európában, és növelnünk kell a termelési volument, ha versenyben akarunk maradni az egyre erősödő konkur­renciaharcban. És a termelést ­tekintettel az elmúlt évek elképesztő árcsökkenésére ­lehetőleg alacsony költségek mellett kell növelni, az pedig köztudott, hogy a munkaerő jóval olcsóbb Kelet-Európá­ban, mint Németországban vagy Ausztriában. " • Milyen -elképzeléseik vannak a Magyarországon gyártott termékekkel? Mi­lyen piacra szánják? - Természetesen ki fogjuk szolgálni a magyar fogyasztó­kat. Azután, mivel nincs értel­me bizonyos termékeket itt is és Németországban vagy Ausztriában is előállítani, az alacsonyfeszültségű kábelgyár­tást például át fogjuk helyezni Magyarországra. És néhány olyan terméket is itt fogunk ké­szíteni a nyugat-európai piacra, amelynél az alacsony költség rendkívül fontos. • Az itt dolgozókban bizo­nyára vannak kételyek, hi­szen a költségcsökkentés egyik legkézenfekvőbb esz­köze az elbocsájtás. - Mint mondtam, semmiről nincsenek még határozott el­képzeléseink. Először azt fog­juk megviszgálni, hogyan ér­hető el minél nagyobb haté­konyság, termelékenység. • Milyenek az első benyo­másai? - Tetszenek a tiszta gyárak, a hozzáértő vezetés, a minő­ségellenőrzés bevezetésére va­ló fogékonyság. K. G. Mostohagyerekek A béremelés hiánya miatt tiltakoznak a tűzoltók és a polgári védelmi dolgozók A gyakorlatilag „rendőrmi­nisztériumként" működő bel­ügyi tárca vezetése évek óta diszkriminatív módon kezeli az irányítása alá tartozó tűzoltó­ságot és a polgári védelmet. Jelzi ezt az is, hogy e területe­ken már évek óta nem volt le­hetőség bérfejlesztésre, a dolo­gi automatizmusok növelésére. A május 15-éig elkészített jövő évi költségvetési tervezetek szintén nem tartalmaznak sem­milyen fejlesztési lehetőséget ­hangzott el a hivatásos tűzol­tók és a polgári védelmi dolgo­zók érdekvédelmi szervezeté­nek csütörtöki sajtótájékoztató­ján. Gálos Imre és Bencsik Gé­za, a két szolgálathoz tartozó érdekképviseleti szervezet vezetője előbb Boross Péter, majd Kónya Imre belügymi­niszter is csak ígérgetésekre hagyatkozott, miközben - a szakszervezetek számára - úgy tűnik, szándékosan a hivatásos és a polgári alkalmazottak megosztására törekedtek. Sérelmeik orvoslásának nyomatékosítására aláírásgyűj­tést kezdeményeznek az érdek­képviseletek. Megdöbbenéssel tapasztalták azonban, hogy a parancsnokok számos helyen beosztottaikat megfélemlítve, kifejezetten megtiltották az alá­írások gyűjtését. A mégis összegyűlt mintegy négyezer aláírást tartalmazó petfciót csü­törtökön délután juttatták el a kormányzathoz. A szakszerve­zeti vezetők nehezményezték azt is. hogy évek óta nem kérik véleményüket az éves költség­vetés elkészítésekor, noha azt törvény írja elő. Propaganda­célzatú, emellett rosszul sike­rült politikai akciónak minősí­tették Kónya Imre belügymi­niszternek azt a döntését, mi­szerint májusban a két szolgá­lat hivatásos állománya bruttó 15 ezer forintos jutalmat ka­pott. A tűzoltók szerint a mi­niszter tisztességtelenül járt el, amikor elmúlt évi bérmaradvá­nyuk, tehát jogos járandóságuk terhére intézkedett a jutalom kifizetéséről. A miniszter ezzel jelentős feszültséget okozott a hivatásos és polgári alkalma­zottak között, utóbbiak ugyanis nem kaptak még ilyen jutalmat sem. Elmondták, hogy tovább­ra sem demonstrációval, ha­nem tárgyalásokkal szeretnék elérni jogos követeléseik telje­sítését. Bíznak abban is, hogy az új kormányzat szavahihe­tőbben, felelősségteljesebben foglalkozik majd problémáikkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom