Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-19 / 116. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. MÁJ. 19. Félünk - kötelességből Szálljunk az út fölé! És vonatkoztassunk el az utóbbi négy év politikai eseményeitől, mai rokon- meg ellenszenveinktől. Tegyünk úgy, mint akik elfogulatlanok. Föntről egy balesetet látunk, amely 1990. július 24-én hajnalban történt, a 44-es úton, a 20-as kilométernél álló őztábla után, Lakitelek felé menet. Lezsák Sándor akkor úgy mondta el a történteket, hogy azon a szakaszon mindig lassítani szokott, mert az őzek gyakran az útra tévednek. A tábla után jobbra bokrok, a bekötő homokút torkában egy akác fogta el a belátást. Tökéletes baleseti helyszín. „ Üres volt az út - mesélte akkor Lezsák -, aztán hirtelen az akácfa mögül kibukkant egy autó. Fölkapcsolta minden lámpáját, és úgy éreztem, egyenesen nekem tart. Elvakított a fény, beletapostam a fékbe, a bekötőút előtt úgy tíz méterrel. Több mint harminc méter féknyom maradt utánam. Nyílegyenesen, ami a rendőrök szerint is arra utal, hogy nem aludtam el a volán mögött. Aztán balra rántottam a kormányt, és így sodródtam be a bal oldali árokba, fejre álltam a bozótosban." A rendőrségi vizsgálat egy olajfoltig jutott el, ami a baleset hajnalán még nem volt az úton, aztán megfeneklett a hatóság. Ami történt, legalábbis cserbenhagyásos baleset volt. De valószínűbb a szándékosság, mert korábban, 1990 februárjában, ugyanez már megtörtént Lezsákkal. Egy, a „baleset" számára rosszabbul kiválasztott helyszínen, a 44-es út másik bekötőútjánál, ahol a látási viszonyok jobbak voltak, s az éjszakában is észre lehetett venni, hogy kivilágltatlan személyautó mozog a homokúton. Ahogy Lezsák kocsija az úttorkolat közelébe ért, a sötét autó az út széléhez kanyarodott, és váratlanul fölkapcsolta a reflektorait, mintha szemből jönne... De akkor nem történt semmi. A másik baleset, amit odaföntről látunk, Horn Gyulával történt május 5-én este, Ernőd és Nyékládháza között, a 3-as úton. Ugyancsak számos gyanús körülmény. Nagy sebesség, vagy nem? Kivilágított teherautó állt, vagy sötétbe burkolódzó? Valami nagy fényt látott villanni a pártelnök - a Lezsák-ügyhöz hasonló motívum! de a hatóság emberei ezt nem akarják elhinni neki. Aztán a belügyminiszter izgalmakat kiváltó sajtónyilatkozatai... Sok-sok találgatásra okot adó körülmények ezek. Valószínűleg nem fogjuk megtudni, mi történt. Ahogy 1990 júliusában se tudtuk meg. Vagy ha igen. nem fogjuk elhinni, s még sokáig sötétlik majd bennünk az emlék. Már csak ilyenek vagyunk, és a viszonyaink annak kedveznek, hogy ilyenek is maradjunk. Ügy érzik a szereplők, a nagy politikában és a „kicsi életben", hogy kötelességük félni. Kinek a hazáért, nemzeti érdekből kell félnie, kinek pedig a jobb-rosszabb puszta létéért. És cselekednie, ijedtében. Ilyen állapotban pedig - megtapasztalhattuk, hisz nagyon-nagyon rfgóta tartanak nálunk ezek az állapotok mindenre képes az ember. Finoman szólva, nem éppen demokrata. Még akkor se, ha egyébként demokratikusan szavazták le, vagy választották meg. Zelei Miklós Megismétlődik a Dubcek-rejtély? A La Stampa című torinói újság szerdai számában Megismétlődik a Dubcek-rejtély címmel írást közöl Horn Gyula balesetéről. Tito Sansa, a Fiatban is érdekelt Agnellicsoport félmilliós példányszámot meghaladó országos napilapja budapesti tudósítója cikkében felteszi a kérdést: Meg akarták gyilkolni Horn Gyulát, az MSZP (volt kommunista) vezetőjét, akinek pártja az országgyűlési választások május 8-án megtartott első fordulójában a szavazatok 33 százalékával győzött? - Budapesten egyre nő a gyanakvás. Emlékeztetnek arra a rejtélyre, amely azt az 1992 őszén történt balesetet veszi körül, amelynek során Alexander Dubcek, a Csehszlovák Kommunista Párt volt főtitkára, a prágai tavasz hóse 70 nappal az eset után belehalt sérüléseibe - így a La Stampa. SZDSZ-hívők a SZOTE-n rendezett nagygyűlésen. (Fotó: Révész Róbert) • Kuncze Gábor Szegeden Az SZDSZ nem lesz statiszta Koalíció vagy egypárti kormányzás: ez a tétje a következő fordulónak - mondta Kuncze Gábor, a szabaddemokraták miniszterelnökjelöltje tegnapi szegedi sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ Csongrád megyei esélyeit különösen jónak nevezte: a 22 százalékos választói támogatás lényegesen meghaladja a négy év előttit. Az SZDSZ továbbra is pozitív kampányt folytat, húzta alá Kuncze Gábor, egy sajnálatos kivétel van csupán: a leendő miniszterelnök személye. Ha ugyanis lesznek koalíciós tárgyalások, fontos kérdésekben - például személyi ügyekben is - szükséges megegyezni. Szakértők kellenek, ám közülük csak egy a miniszterelnök, nem szerencsés ezt a problémát kiemelni. Erre azért került sor mégis, mert az iflSZP nem jelölte meg a maga emberét e posztra. Kuncze Gábor szerint másfél héttel a második forduló előtt azonban a választókkal már közölni kellett volna e fontos tényt. Amennyiben megkerülhetetlen, vagyis kormányzati tényező lesz az SZDSZ, kiérlelt javaslatokkal lép fel a koalíciós tárgyalásokon, közölte Kuncze Gábor. Megfogalmazza többek között azt is, milyen kormányzást akar. Ellenőrizhetőt: javasolja a házszabály módosítását, hogy több lehetőséget adjon az ellenzék kezébe. A koalícióra felhatalmazást a párt június 5-i küldöttgyűlése ad. Nyitott kérdés persze, az MSZP 50 százalék alatt vagy fölött teljesít. S noha az SZDSZ az ország érdekét mindenképpen a párt érdekei fölé helyezi, csak akkor vállalja a társulást - amelyet részletesen kidolgozott koalíciós megállapodásban kell szabályozni, s nem korlátozódhat 1990 mintájára a pozícióosztogatásra -, ha programjának fontos elemeit érvényesíteni tudja a kormányzásban, semmiképpen nem vállal statiszta szerepet, kiegyenlített koalícióra van szükség - hangsúlyozta Kuncze Gábor. A szabaddemokrata miniszterelnök-jelölt érdemesnek tartotta megjegyezni, az MDF mindenütt állva hagyja jelöltjeit, ezért nem alakulhat ki valódi MSZP-SZDSZ párharc: Rózsa Edit szegedi kerületében például semmi esélye nincsen Bratinka Józsefnek - latolgatott Kuncze. ó. J. • Fritz Péter, az MSZP Csongrád megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő. E mandátumát a május 8-án tartott választásokon a pártjára leadott szavazatok jóvoltából szerezte meg és az országban az elsők között lett tagja a magyar törvényhozási testületnek. • Elnök úr, gratulálunk és jó munkát kívánunk Önnek a Parlamentben! - Köszönöm szépen. • Az országgyűlési munka megkezdése előtt arra kérném, hogy pártelnöki minőségében válaszoljon néhány kérdésemre. Mindenekelőtt arra, hogy az elmúlt héten a sajtóban megjelent nyilatkozata szerint Ön a szegedi sajtóprivatizációt kudarcnak minősítette. EzJ az állítását fenntartja? - A fenti állítás egy sajtótájékoztatóról származik, s a kérdés így hangzott: vajon a francia belpolitikai viszonyok változása, a jobbratolódás érzeteti-e negatív hatását a Délmagyarországban? Erre én Géczi József képviselő úrral egybehanzóan azt válaszoltam, hogy: nem. A legvégén én egy szubjektív megjegyzést is hozzáfűztem. • Mit? - A kérdés ugyanis egy kicsit a privatizáció irányába hajlott el. Elmondtam, hogy nekem nagyon komoly negatív élményeim vannak és igazán nagy hiányosságot érzek magamban ebben, s azt az időszakot nagyon kellemetlenül éltem meg. Azt is elmondtam, miért. Nem azért, mert privatizálták a sajtót, hiszen az teljesen természetes jelenség. S nem is azért, hogy ki és mennyiért vette meg. • Hanem? - Én 1961-ben kerültem Szegedre. Végtelenül nagyra tartottam az itteni sajtót, s általában Szeged szellemi életét. Ami viszont ezt a privatizációt követte, az egyszerűen méltatlan volt mindenféle szellemi hagyományhoz, a város szellemiségéhez. Ez volt az első negatív élményem. • A másik? - Ami miatt én ezt kénytelen voltam elmondani, az az volt, hogy ráadásul rajtunk verték el a port. Tehát ennek a politikai hatása rajtunk csapódott le, holott semmiféle szerepünk, lehetőségünk nem volt a privatizációban. Ezt az országos központok intézték. Ezért érzem úgy, hogy ha annak idején más szerepünk lett volna ebben, akkor nem \ újságírásról Korrekt volt, maradjon is az. Frizt Péter, az MSZP Csongrád megyei szervezetének elnöke nyilatkozik lapunknak összegszerűségében, vagy a tulajdonos személyében lett volna más a dolog, hanem egyszerűen nem alakult volna ki ilyen áldatlan viszálykodás a sajtóban, amelynek hatásai, úgy látszik, még mindig megvannak... • Azóta azonban eltelt néhány év. Hogyan értékeli most a sajtó munkáját? - Jónak tartom. Ezt a sajtótájékoztatón is elmondtam és megköszöntem a tájékoztatást, a választás időszakában kifejtett munkájukat. Ez teljesen korrekt volt. Ha a helyi írott sajtót veszem alapul, akkor azt sokkal tárgyilagosabbnak kell minősítenem, mint amit sokan vélnek, vagy sokan állítanak. Összességében talán úgy fogalmaznék, hogy: a sajtó a helyén van most... • A Délmagyarország és a Csongrád megyei Hírlap tavaly decemberben megállapodást kötött a pártokkal a választási kampányban való kölcsönös együttműködésről. - Jelen voltam a megbeszélésen és az aláírásnál. • Befolyásolta-e a sajtó a választási kampány menetét és a választások eredményét? - Nem. A sajtó nem befolyásolta az eredményeket. Az egyes pártok anyagi lehetőségei voltak, amelyek eltéró arányú fizetett megjelenést eredményeztek. De ezt a sajtó nem tudja befolyásolni. A helyi írott sajtó szerintem ilyen vonatkozásban jelesre vizsgázott! • Mit vár a sajtótól az elkövetkező időszakban? - Azt, amit az utóbbi hónapokban tapasztaltam: korrekt tájékoztatást. Amit én mindenképpen másként fogok csinálni, mint az eddigi országgyűlési képviselők: nem tekintem a sajtó hasábjaira való hírnek, hogy megjelentem itt, vagy ott. Az nem hír. Hír viszont az, hogy mit végeztem ott és milyen eredménnyel járt az ottani munkám. • A Csongrád megyei országgyűlési képviselőket a sajtóban többször érte az a bírálat, hogy nem lobbiznak kellőképpen szűkebb környezetük érdekében. - Igen, én pontosan erre készülök és a megyei lobbiba mindenképpen szeretném, ha a más pártok soraiból bekerülő képviselők is részt vennének, nem csak a mi koalíciónkban lévő honatyák. Itt gondolok a térségi és a szakmai lobbikra, s úgy érzem, hogy a mi várhatóan összeálló képviselőcsoportunk tagjai erre kimondottan alkalmasak. • Milyen legyen a képviselő-újságíró kapcsolat, viszony? - Arról tovább sem kellene tudósítani, hogy nekünk rendezvényünk volt, vagy összeült valamilyen testületünk. Ez nem hírértékű. Csak arról, ami ténylegesen valamit nyújt választóknak, akiknek a jóvoltából és képviseletében a Parlamentbe kerültünk...Azt hiszem az lenne a megfelelő, ha rendszeresen, folyamatosan kapnák önök a híreinket a Parlamentben folyó munkáról: hozzászólásainkról, interpellációinkról esetleg a különböző munkacsoportokban végzett hatásos munkánkról. • Feltételezem, hogy minderre nem csak a képviselői megbízatás utolsó évében van szükség... - Pontosan. Azonnal. A képviselői munka első percétói kezdve! • Köszönöm a beszélgetést. - Örömmel álltam rendelkezésére. Mielőtt befejeznénk a beszélgetést, engedjék meg, hogy szívből gratuláljak a Délmagyarországnak. Boldog születésnapot és nagyon sok sikert kívánok a lapnak! Kisimre Ferenc POLITIKAI HIRDETÉS. POL ITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS. POLITIKAI HIRDETÉS. POLITIKAI HIRDETÉS 8 OK, HOGY Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? 2 m H le ogy Kuncze Gábor »gyen a miniszterelnök* P?- Jllllű' wím ..-yfm^mí-:,. SZDSZ