Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-03 / 102. szám

KEDD, 1994. MÁJ. 3. Rögtönzések Színháza KULTÚRA 7 Május 4-én, szerdán este 8 órától Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központ (Vörös­marty u. 3.) nagytermében sze­repel a budapesti Rögtönzések Színháza. Előadásuk érdekes­ségét az adja, hogy a színházi élmény a nézők élethelyzetei­ből, élettörténeteiből, álmaiból és ötleteiből születik meg, J. L. Moreno önismereti és terápiás módszere, a pszichodráma technikai elemeinek fölhasz­nálásával. A társulat tagjai: Szabó Judit. Váradi Mária, Kaposvári Anikó, Pitroff Ma­riann, Erdős Judit, Mátay Me­linda, Parádi József, Bakó Ti­hamér, Donáth Attila, Zánkay András, Simon Péter, Pálmai Kálmán, valamint a játék­mester, Kiss György Adám a történetek rejtett szálait, a me­sélők vágyait, motivációit is igyekeznek megjeleníteni. A Bartók Béla Művelődési Központ és az Universitas Diákcentrum által szervezett előadásra belépőjegyek a hely­színen kaphatók, 150 (diá­koknak 75) forintos áron. A Szegedi Akadémiai Bizottság hírei Ma 16 órától a Szent-Györ­gyi Albert Orvostudományi Egyetem és a SZAB Orvostu­dományi Szakbizottsága közö­sen, tudományos ülést szervez, melyen Robbert Benner pro­fesszor (Erasmus Egyetem, Amszterdam, Immunológiai Tanszék) tart előadást, dr. Bé­ládi Ilona egyetemi tanár el­nökletével. Május 4-én, holnap 18 órá­tól a Nyelv- és Irodalomtudo­mányi Szakbizottság Nyelvtu­dományi Munkabizottsága, a JATE Általános Nyelvészeti Tanszéke Szalamin Edit egye­temi docens „Az orosz beszélt nyelvi kutatások helyzete" c. előadásának ad helyt a Nyelvé­szeti Műhely aktuális rendez­vényeként. - Ugyanaznap dél­előtt 10 órakor Tarhoson , és 5­én de. 10 órakor Gyulán a SZAB Társadalmi Beilleszke­dési Zavarok Munkabizottsága más rendezőszervekkel együtt­működve, kihelyezett tudomá­nyos konferenciát rendez „A szociális beilleszkedés, szociá­lis gondoskodás" címmel. A kétnapos konferencián több előadás és referátum hangzik el. Május 5-én 17 órától a SZOTE Tudományos Ülések Bizottsága és a SZAB Orvos­tudományi Szakbizottsága, minden hónap első csütörtök­jén rendezi foglalkozását. Most Martonosi AntQl, a SZOTE vendégprofesszorának „A sejt­kalcium-szabályozás moleku­láris biológiája" c. előadására várják az érdeklődőket. Május 6-án 9 órától a SZAB Orvostudományi Szakbizottság és a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem együt­tesen kétnapos Dematológiai Tudományos Kongresszust szervez, nemzetközi részvé­tellel. E témakörből a kong­resszuson két nap alatt 40 elő­adást hallhatnak a résztvevők, kül- és belföldi előadóktól. Radnótisták sikere Végéhez közelednek az idei országos középiskolai tanul­mányi versenyek. Megérkezett néhány döntő eredménye is, melyben kiválóan szerepeltek a radnótista diákok. Számítástechnikában Kovács Zoltán IV. M osztályos tanuló 6., Papp László III. M osztályos tanuló 17. lett. (Mindkettőjük tanára Pasek Béla.) 5400 indulóból 62 diákot hívtak a döntőbe biológiából. Ide öt radnótis diák került, ahol Szegény Krisztina III. B osz­tályos 2. díjat nyert, osz­tálytársa, Ágó Katalin 12. lett. (Tanáruk: Gál Béla.) A ne­gyedikes Dancsházy Csaba 17. helyezést ért el az I. kategó­riában (dr. Szolnoky Jenőné). A II. kategóriában 22. Jároli József III. B osztályos (dr. Szolnoky Jenőné), 32. Kiszely György IV. A osztályos (Gál Béla) diák lett. Ajándék Dimovics Renátának • Április 16-án Budapesten „Rom-szom" (Cigány vagyok) címmel országos cigány nyel­vű vers- és prózamondó ver­senyt rendeztek, ahol Dimovics Renáta, a Kolozsvári Téri Ált­alános Iskola IV. osztályos ta­nulója 2. helyezést ért el. A vá­rosházán dr. Ványai Éva alpol­gármester 10 ezer forintos vá­sárlási utalványt adott át neki. (Fotó: Schmidt Andrea) • „Ma Magyarországon fiatal festőművésznek hagyomány­hoz kapcsolódva festeni, eny­hén szólva, nem valami ke­csegtető dolog. Aki pedig Hód­mezővásárhelyre jön ilyen szándékkal, az bizonyos szak­mai körökben gyanús vagy saj­nálatra méltó. A veszteség lis­tára íiják" - mondta Szalay Fe­renc festőművész a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban Búkor Tibor tárlatmegnyitójáH. A huszonhét éves kalocsai születésű, Vásárhelyen élő, Szegeden tanító Búkor Tibor 1991-ben végezte el a Képző­művészeti Főisl&tlát, ahol olyan mesterei voltak, mint Nagy Gábor és Patay László. A diploma megszerzése után visszatért az Alma Materba, a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolába. Itt rajzot és festést tanít. Munkát Szege­den, műtermet viszont Hódme­zővásárhelyen kapott. Volt már kiállítása szülővárosában, Sze­geden, Vásárhelyen és Auszt­riában. Tavaly ősszel elnyerte a szentesi Katona Kiss Ferenc nyugalmazott műszaki egye­temi tanársegéd, középiskolai rajztanár és festőművész fele­sége, néhai Túri Júlia tanítónő által létrehozott képzőművé­szeti alapítvány ösztöndíját. Búkor Tibor nem gyorsult fel a világgal, nem lett modem és absztrakt. Olajfestményei, ceruza-, illetve szénrajzai nyu­godtak, derűsek és kiszámítha­tóak. A táj- és önarcképeken, valamint a portré- és fatanul­mányokon kívül nemigen csi­nál mást. Ezekben viszont pro­fi. Ismer minden rezdülést, pil­lantást, mosolyt. Lírai képein idősebb rokonai köszönnek vissza. „ Világéletébemben realista stílusban dolgoztam. Mindig a „Mindig a látvány érdekelt" Egy fiatal festőművész poitiéja valamire rámondani, hogy szép, ha azt elemeztem, s vá­laszolni tudok a miértekre. Ha megtalálom a rendszert, akkor működik a dolog. Éppen ezért a nullpontról kell indulnom. Szerintem, akkor jó egy al­kotás, amikor átszakad a való­ság látszatfátyla, s az ember olyan tartományba jut a ceru­zájával, ahol még sosem járt. Búkor Tibor számára éppen ezért nagyon fontos a stúdium­rajz. Nemcsak a szó hagyomá­nyos értelmében. „Az alkotói folyamat állandó gyűjtögetés a mesterség körül: néha egy ér­dekes felület, egy színhang vagy egy izgalmas fény-árnyék jelenség ragad meg. Ez a sa­játos naplóvezetés folyamatos tevékenységet igényel. Korunk­ra jellemző a művészet indi­vidualizálódása. A pillanatnyi divatokon túl, nagyon erősen személyekre, magán mitoló­giákra és filozófiákra szakad a mesterség. Úgy látom, fennáll annak a lehetősége, hogy a művészet elveszíti reális kap­csolatát az emberekkel." Bú­kor Tibor nem tud elképzelni nagy művészetet anélkül, hogy az alkotó ne járná végig azokat a már említett rétegeket, lép­csőket, amelyek valahol a va­lóság látszatfátyla mögött hú­zódnak meg. „Boldog ember - mondta róla Szalay Ferenc -, mert napról napra gazdagodik, ahogy a látvány lényegéhez közelít. Kezében, egész életé­nek programja". Szabó C. Sziláid Önarckép látvány érdekelt. Amikor raj­zolni kezdek, kiderül, hogy a látvány mögött olyan rétegek húzódnak meg, mint a kompo­zíció, a forma, a szerkezet, a ritmus és az arány. Abban a pillanatban, amikor a látvány felszíni jelenségei mögé pró­bálsz bepillantani, akkor már absztrahálod a dolgokat. Ezek­ből néhányat el kell hagyni, néhányat pedig fel kell erő­síteni. Nekem ezt jelenti'a raj­zolás. Úgy érzem, ez már absztrakció, mert elvonatkozta­tok a valóságtól. Akkor tudom Felsőoktatás és gyakorlat Kétlépcsős informatikai képzés a lATE-n Három tanszék: a Számítás­tudományi, a Számítástudo­mány alapjai és az Alkalmazott informatikai, valamint az aka­démiai kutatócsoport tartozik az Imreh Balázs docens vezette tanszékcsoporthoz. Progra­mozó matematikusokat, prog­ramtervező matematikusokat, közgazdasági programozó ma­tematikusokat és számítástech­nika-tanárokat képeznek. Ter­mészetesen a matematikai tan­székek is bekapcsolódnak a képzésbe, melynek eszközigé­nyét pedig az egyetemi szá­mítóközpont biztosítja. A hőskor Kétségtelenül a matematikai elmélet dominált „az első fecs­kék" oktatásában: a számítás­technikai képzés 1963-as be­vezetése így is afféle haditett­nek minősült, hiszen az ügy apostolának, Kalmár László professzornak, valamint mun­katársainak egyebek mellett politikai-ideológiai természetű aggályokat is hatástalanítaniuk kellett. Amikor a főiskolai dip­lomát adó programozó mate­matikusi képzést indították, 1972-ben, már nyilvánvaló volt, ki látta helyesen a jövőt. (Természetesen Kalmár Lász­ló.) Az is kiderült, hogy a főis­kolai képzési idő - a három év - alatt nagyon jól el lehet sa­játítani azokat a gyakorlati is­mereteket, amelyekre az akkori nagy számítógépközpontok be­osztott munkatársainak szük­sége volt. Egyszersmind vilá­gossá vált, hogy a hároméves képzésben résztvevők között is vannak, akik szeretnék elmé­lyíteni tudásukat, ám a széle­sebb matematikai képzést csakis azok kaphatták meg, Nem nehéz megindokolni, miért éppen a számítástudo­mányi egyetemi képzés tervezőinek jutott először eszébe az ún. kétlépcsős szisztéma. A szegedi tudományegyete­men az ötéves mellé már 1972-ben bevezették a három­éves, főiskolai végzettséget nyújtó képzést, mert a számí­tógépek elterjedésével gyakorlati szakemberek tömegére volt szükség. A József Attila Tudományegyetemen - Kal­már László akadémikusnak köszönhetően - magyarorszá­gi viszonyok között korán, már 1963-ban megkezdődött a számítástechnikai oktatás. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, a legendák világába került a szovjet monstrum, a JATE első M-3-as számítógépe, s ma - világbanki pályázati pén­zek segítségével - igazán korszerű gépparkkal és tan­anyaggal oktatnak; az „időben kezdés" előnyeit azonban megőrizték és kamatoztatták az egyetemen. A kétlépcsős oktatási rendszer történetéről és jelenéről beszélgettünk Imreh Balázzsal, az Informatikai Tanszékcsoport vezető­jével. akik az ötéves programtervező matematikusi szakra jelentkez­tek. A párhuzamosságokat (egy­más mellett folyt az öt-, illetve a hároméves képzés), valamint a főiskolai szint lezártságát mégis csak hat év múlva le­hetett megszüntetni. Az 1978­ban bevezetett kétlépcsős (há­rom plusz két év) képzési szisztéma előnye - az akkor még kevéssé számító gazdasá­gosság mellett - az volt, hogy a legrátermettebbek akár két diplomát szerezhettek az öt év alatt, s nem voltak elhelyezke­dési gondjaik. Az első három év tanulmányi eredményétől, az államvizsga és diploma­munka minőségétől függött, kik folytathatják tanulmányai­kat az egyetemi szintű végzett­ségért még két esztendeig. A többiek a főiskolai végzettség birtokában elhelyezkedtek. Irány a gazdaság A következő informatikai tanügyi reform tíz év múlva, 1988-ban következett, amikor - ugyancsak három plusz ket­tes rendszerben - bevezették a közgazdasági programozó ma­tematikus képzést. Az első há­rom év tananyaga ugyanaz, mint a programozóknak, illetve kiegészül néhány közgazdasági stúdiummal. A harmadév végi szűrőn szintén csak azok men­nek át, akik megfelelő teljesít­ményt nyújtanak; ezután egy évig Budapesten, a Közgazda­ságtudományi Egyetemen ta­nulnak, majd az utolsó két fél­évre visszajönnek Szegedre. A két egyetem szerződésben szabályozott együttműködésé­nek jók az eredményei. Az első közgazdászprogramozók ta­valy végeztek, többségük ban­kokban, egyéb pénzintézetek­ben helyezkedett el. Új szakmák Imreh Balázs szerint a ké­tlépcsős oktatási szisztémát, s ezen belül is a más szakmára (közgazdaságtudomány) kiter­jesztett képzést az élet, a gaz­daság, a munkaerőpiac válto­zásai igénylik és igazolják. Az" 199(^-ben, világbanki fejlesz­téssel végrehajtott, a tananya­got és az eszközrendszert egy­aránt érintő korszerűsítés óta európai színvonalúnak mond­ható a szegedi informatikai képzés. A hallgatók Tempus­programok keretében külföl­dön is tanulhatnak, s tapaszta­lataik szerint az itthoni szak­mai képzési feltételek egyen­rangúak a nyugatiakkal (a nyelvtudás és -gyakorlás szem­pontjából viszont nagyon elő­nyös egy-egy külföldi egyete­men eltöltött szemeszter). Bár az informatika roham­léptű fejlődése folytatódik, s van mivel foglalatoskodni a szakma minden csínját-bínját elsajátítani óhajtó hallgatók­nak, az oktatók most is új vál­lalkozásokat készítenek elő. Jól érzékelhető ugyanis a társa­dalmi igény olyan szakembe­rekre, akik a számítógép mel­lett valamilyen más szakmához is értenek. A közgazdasági programozó matematikus­képzés sikerén felbuzdulva, most a Pénzügyi és Számviteli Főiskolával közösen tervezik egy új szak alapítását: ugyan­csak kétlépcsős rendszerben pénzügyi informatikusok kép­zését szeretnék elindítani. Az első három évet a főiskolán, a utolsó kettőt a JATE-n végez­nék a hallgatók. A tananyagot már kidolgozták, a szakalapí­tási kérelem folyamatban van, elképzelhető, hogy jövőre in­dulhat a pénzügyekhez is értő számítástudományi szak­emberek képzése. Mivel nagy igény mutatkozik a belügyi szakmákat és az informatikát ötvöző tudásra, a Rendőrtiszti Főiskolával is tárgyalnak a JATE oktatói egy új szakma kétlépcsős oktatásának beve­zetéséről. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom