Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-03 / 102. szám
KEDD, 1994. MÁJ. 3. Rögtönzések Színháza KULTÚRA 7 Május 4-én, szerdán este 8 órától Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központ (Vörösmarty u. 3.) nagytermében szerepel a budapesti Rögtönzések Színháza. Előadásuk érdekességét az adja, hogy a színházi élmény a nézők élethelyzeteiből, élettörténeteiből, álmaiból és ötleteiből születik meg, J. L. Moreno önismereti és terápiás módszere, a pszichodráma technikai elemeinek fölhasználásával. A társulat tagjai: Szabó Judit. Váradi Mária, Kaposvári Anikó, Pitroff Mariann, Erdős Judit, Mátay Melinda, Parádi József, Bakó Tihamér, Donáth Attila, Zánkay András, Simon Péter, Pálmai Kálmán, valamint a játékmester, Kiss György Adám a történetek rejtett szálait, a mesélők vágyait, motivációit is igyekeznek megjeleníteni. A Bartók Béla Művelődési Központ és az Universitas Diákcentrum által szervezett előadásra belépőjegyek a helyszínen kaphatók, 150 (diákoknak 75) forintos áron. A Szegedi Akadémiai Bizottság hírei Ma 16 órától a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem és a SZAB Orvostudományi Szakbizottsága közösen, tudományos ülést szervez, melyen Robbert Benner professzor (Erasmus Egyetem, Amszterdam, Immunológiai Tanszék) tart előadást, dr. Béládi Ilona egyetemi tanár elnökletével. Május 4-én, holnap 18 órától a Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Nyelvtudományi Munkabizottsága, a JATE Általános Nyelvészeti Tanszéke Szalamin Edit egyetemi docens „Az orosz beszélt nyelvi kutatások helyzete" c. előadásának ad helyt a Nyelvészeti Műhely aktuális rendezvényeként. - Ugyanaznap délelőtt 10 órakor Tarhoson , és 5én de. 10 órakor Gyulán a SZAB Társadalmi Beilleszkedési Zavarok Munkabizottsága más rendezőszervekkel együttműködve, kihelyezett tudományos konferenciát rendez „A szociális beilleszkedés, szociális gondoskodás" címmel. A kétnapos konferencián több előadás és referátum hangzik el. Május 5-én 17 órától a SZOTE Tudományos Ülések Bizottsága és a SZAB Orvostudományi Szakbizottsága, minden hónap első csütörtökjén rendezi foglalkozását. Most Martonosi AntQl, a SZOTE vendégprofesszorának „A sejtkalcium-szabályozás molekuláris biológiája" c. előadására várják az érdeklődőket. Május 6-án 9 órától a SZAB Orvostudományi Szakbizottság és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem együttesen kétnapos Dematológiai Tudományos Kongresszust szervez, nemzetközi részvétellel. E témakörből a kongresszuson két nap alatt 40 előadást hallhatnak a résztvevők, kül- és belföldi előadóktól. Radnótisták sikere Végéhez közelednek az idei országos középiskolai tanulmányi versenyek. Megérkezett néhány döntő eredménye is, melyben kiválóan szerepeltek a radnótista diákok. Számítástechnikában Kovács Zoltán IV. M osztályos tanuló 6., Papp László III. M osztályos tanuló 17. lett. (Mindkettőjük tanára Pasek Béla.) 5400 indulóból 62 diákot hívtak a döntőbe biológiából. Ide öt radnótis diák került, ahol Szegény Krisztina III. B osztályos 2. díjat nyert, osztálytársa, Ágó Katalin 12. lett. (Tanáruk: Gál Béla.) A negyedikes Dancsházy Csaba 17. helyezést ért el az I. kategóriában (dr. Szolnoky Jenőné). A II. kategóriában 22. Jároli József III. B osztályos (dr. Szolnoky Jenőné), 32. Kiszely György IV. A osztályos (Gál Béla) diák lett. Ajándék Dimovics Renátának • Április 16-án Budapesten „Rom-szom" (Cigány vagyok) címmel országos cigány nyelvű vers- és prózamondó versenyt rendeztek, ahol Dimovics Renáta, a Kolozsvári Téri Általános Iskola IV. osztályos tanulója 2. helyezést ért el. A városházán dr. Ványai Éva alpolgármester 10 ezer forintos vásárlási utalványt adott át neki. (Fotó: Schmidt Andrea) • „Ma Magyarországon fiatal festőművésznek hagyományhoz kapcsolódva festeni, enyhén szólva, nem valami kecsegtető dolog. Aki pedig Hódmezővásárhelyre jön ilyen szándékkal, az bizonyos szakmai körökben gyanús vagy sajnálatra méltó. A veszteség listára íiják" - mondta Szalay Ferenc festőművész a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban Búkor Tibor tárlatmegnyitójáH. A huszonhét éves kalocsai születésű, Vásárhelyen élő, Szegeden tanító Búkor Tibor 1991-ben végezte el a Képzőművészeti Főisl&tlát, ahol olyan mesterei voltak, mint Nagy Gábor és Patay László. A diploma megszerzése után visszatért az Alma Materba, a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolába. Itt rajzot és festést tanít. Munkát Szegeden, műtermet viszont Hódmezővásárhelyen kapott. Volt már kiállítása szülővárosában, Szegeden, Vásárhelyen és Ausztriában. Tavaly ősszel elnyerte a szentesi Katona Kiss Ferenc nyugalmazott műszaki egyetemi tanársegéd, középiskolai rajztanár és festőművész felesége, néhai Túri Júlia tanítónő által létrehozott képzőművészeti alapítvány ösztöndíját. Búkor Tibor nem gyorsult fel a világgal, nem lett modem és absztrakt. Olajfestményei, ceruza-, illetve szénrajzai nyugodtak, derűsek és kiszámíthatóak. A táj- és önarcképeken, valamint a portré- és fatanulmányokon kívül nemigen csinál mást. Ezekben viszont profi. Ismer minden rezdülést, pillantást, mosolyt. Lírai képein idősebb rokonai köszönnek vissza. „ Világéletébemben realista stílusban dolgoztam. Mindig a „Mindig a látvány érdekelt" Egy fiatal festőművész poitiéja valamire rámondani, hogy szép, ha azt elemeztem, s válaszolni tudok a miértekre. Ha megtalálom a rendszert, akkor működik a dolog. Éppen ezért a nullpontról kell indulnom. Szerintem, akkor jó egy alkotás, amikor átszakad a valóság látszatfátyla, s az ember olyan tartományba jut a ceruzájával, ahol még sosem járt. Búkor Tibor számára éppen ezért nagyon fontos a stúdiumrajz. Nemcsak a szó hagyományos értelmében. „Az alkotói folyamat állandó gyűjtögetés a mesterség körül: néha egy érdekes felület, egy színhang vagy egy izgalmas fény-árnyék jelenség ragad meg. Ez a sajátos naplóvezetés folyamatos tevékenységet igényel. Korunkra jellemző a művészet individualizálódása. A pillanatnyi divatokon túl, nagyon erősen személyekre, magán mitológiákra és filozófiákra szakad a mesterség. Úgy látom, fennáll annak a lehetősége, hogy a művészet elveszíti reális kapcsolatát az emberekkel." Búkor Tibor nem tud elképzelni nagy művészetet anélkül, hogy az alkotó ne járná végig azokat a már említett rétegeket, lépcsőket, amelyek valahol a valóság látszatfátyla mögött húzódnak meg. „Boldog ember - mondta róla Szalay Ferenc -, mert napról napra gazdagodik, ahogy a látvány lényegéhez közelít. Kezében, egész életének programja". Szabó C. Sziláid Önarckép látvány érdekelt. Amikor rajzolni kezdek, kiderül, hogy a látvány mögött olyan rétegek húzódnak meg, mint a kompozíció, a forma, a szerkezet, a ritmus és az arány. Abban a pillanatban, amikor a látvány felszíni jelenségei mögé próbálsz bepillantani, akkor már absztrahálod a dolgokat. Ezekből néhányat el kell hagyni, néhányat pedig fel kell erősíteni. Nekem ezt jelenti'a rajzolás. Úgy érzem, ez már absztrakció, mert elvonatkoztatok a valóságtól. Akkor tudom Felsőoktatás és gyakorlat Kétlépcsős informatikai képzés a lATE-n Három tanszék: a Számítástudományi, a Számítástudomány alapjai és az Alkalmazott informatikai, valamint az akadémiai kutatócsoport tartozik az Imreh Balázs docens vezette tanszékcsoporthoz. Programozó matematikusokat, programtervező matematikusokat, közgazdasági programozó matematikusokat és számítástechnika-tanárokat képeznek. Természetesen a matematikai tanszékek is bekapcsolódnak a képzésbe, melynek eszközigényét pedig az egyetemi számítóközpont biztosítja. A hőskor Kétségtelenül a matematikai elmélet dominált „az első fecskék" oktatásában: a számítástechnikai képzés 1963-as bevezetése így is afféle haditettnek minősült, hiszen az ügy apostolának, Kalmár László professzornak, valamint munkatársainak egyebek mellett politikai-ideológiai természetű aggályokat is hatástalanítaniuk kellett. Amikor a főiskolai diplomát adó programozó matematikusi képzést indították, 1972-ben, már nyilvánvaló volt, ki látta helyesen a jövőt. (Természetesen Kalmár László.) Az is kiderült, hogy a főiskolai képzési idő - a három év - alatt nagyon jól el lehet sajátítani azokat a gyakorlati ismereteket, amelyekre az akkori nagy számítógépközpontok beosztott munkatársainak szüksége volt. Egyszersmind világossá vált, hogy a hároméves képzésben résztvevők között is vannak, akik szeretnék elmélyíteni tudásukat, ám a szélesebb matematikai képzést csakis azok kaphatták meg, Nem nehéz megindokolni, miért éppen a számítástudományi egyetemi képzés tervezőinek jutott először eszébe az ún. kétlépcsős szisztéma. A szegedi tudományegyetemen az ötéves mellé már 1972-ben bevezették a hároméves, főiskolai végzettséget nyújtó képzést, mert a számítógépek elterjedésével gyakorlati szakemberek tömegére volt szükség. A József Attila Tudományegyetemen - Kalmár László akadémikusnak köszönhetően - magyarországi viszonyok között korán, már 1963-ban megkezdődött a számítástechnikai oktatás. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, a legendák világába került a szovjet monstrum, a JATE első M-3-as számítógépe, s ma - világbanki pályázati pénzek segítségével - igazán korszerű gépparkkal és tananyaggal oktatnak; az „időben kezdés" előnyeit azonban megőrizték és kamatoztatták az egyetemen. A kétlépcsős oktatási rendszer történetéről és jelenéről beszélgettünk Imreh Balázzsal, az Informatikai Tanszékcsoport vezetőjével. akik az ötéves programtervező matematikusi szakra jelentkeztek. A párhuzamosságokat (egymás mellett folyt az öt-, illetve a hároméves képzés), valamint a főiskolai szint lezártságát mégis csak hat év múlva lehetett megszüntetni. Az 1978ban bevezetett kétlépcsős (három plusz két év) képzési szisztéma előnye - az akkor még kevéssé számító gazdaságosság mellett - az volt, hogy a legrátermettebbek akár két diplomát szerezhettek az öt év alatt, s nem voltak elhelyezkedési gondjaik. Az első három év tanulmányi eredményétől, az államvizsga és diplomamunka minőségétől függött, kik folytathatják tanulmányaikat az egyetemi szintű végzettségért még két esztendeig. A többiek a főiskolai végzettség birtokában elhelyezkedtek. Irány a gazdaság A következő informatikai tanügyi reform tíz év múlva, 1988-ban következett, amikor - ugyancsak három plusz kettes rendszerben - bevezették a közgazdasági programozó matematikus képzést. Az első három év tananyaga ugyanaz, mint a programozóknak, illetve kiegészül néhány közgazdasági stúdiummal. A harmadév végi szűrőn szintén csak azok mennek át, akik megfelelő teljesítményt nyújtanak; ezután egy évig Budapesten, a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanulnak, majd az utolsó két félévre visszajönnek Szegedre. A két egyetem szerződésben szabályozott együttműködésének jók az eredményei. Az első közgazdászprogramozók tavaly végeztek, többségük bankokban, egyéb pénzintézetekben helyezkedett el. Új szakmák Imreh Balázs szerint a kétlépcsős oktatási szisztémát, s ezen belül is a más szakmára (közgazdaságtudomány) kiterjesztett képzést az élet, a gazdaság, a munkaerőpiac változásai igénylik és igazolják. Az" 199(^-ben, világbanki fejlesztéssel végrehajtott, a tananyagot és az eszközrendszert egyaránt érintő korszerűsítés óta európai színvonalúnak mondható a szegedi informatikai képzés. A hallgatók Tempusprogramok keretében külföldön is tanulhatnak, s tapasztalataik szerint az itthoni szakmai képzési feltételek egyenrangúak a nyugatiakkal (a nyelvtudás és -gyakorlás szempontjából viszont nagyon előnyös egy-egy külföldi egyetemen eltöltött szemeszter). Bár az informatika rohamléptű fejlődése folytatódik, s van mivel foglalatoskodni a szakma minden csínját-bínját elsajátítani óhajtó hallgatóknak, az oktatók most is új vállalkozásokat készítenek elő. Jól érzékelhető ugyanis a társadalmi igény olyan szakemberekre, akik a számítógép mellett valamilyen más szakmához is értenek. A közgazdasági programozó matematikusképzés sikerén felbuzdulva, most a Pénzügyi és Számviteli Főiskolával közösen tervezik egy új szak alapítását: ugyancsak kétlépcsős rendszerben pénzügyi informatikusok képzését szeretnék elindítani. Az első három évet a főiskolán, a utolsó kettőt a JATE-n végeznék a hallgatók. A tananyagot már kidolgozták, a szakalapítási kérelem folyamatban van, elképzelhető, hogy jövőre indulhat a pénzügyekhez is értő számítástudományi szakemberek képzése. Mivel nagy igény mutatkozik a belügyi szakmákat és az informatikát ötvöző tudásra, a Rendőrtiszti Főiskolával is tárgyalnak a JATE oktatói egy új szakma kétlépcsős oktatásának bevezetéséről. S. E.