Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-11 / 109. szám

» SZERDA, 1994. MÁJ. 11. GAZDASÁGI MELLÉKLET V. Az EPTEK-ben van fantázia! Ezt talán senki nem hitte volna: egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy túljegyezzék majdnem kétszeresen - az ÉPTEK Rt. kárpótlási jegy ellenében felajánlott 1,19 milliárd forintos részvénycsomagját. Az előzetesen kétkedők langyos várakozásait támasztja alá, hogy még április 20-án is megjelent a csábító hirdetés: „Az ön 20 ezer forintja most 70 ezret ér!" Merthogy 2 kárpótlási jegyért 7 részvényt kínáltak, s a jegyzési időt eredetileg május 1 l-ig írták ki. És láss csodát! Egy nap alatt 2138 millió forintnyi igényt regisztráltak. Egy olyan vállalat papírjára, amely a forgalmazást előkészítő Banque Indosuez munkatársai által készített'tájékoztatóból is kiolvashatóan piaci, és ezáltal pénzügyi nehézségekkel is küzd. A cég forgalma - az egykori monopolhelyzet megszűntével, a versenytársak megjelenésével és térhódításával - az utóbbi három évben egynyolcadára, 13 milliárdról 1,7 milliárd forintra esett vissza. Piaca egyelőre tovább zsugorodik. Igaz, vagyona még mindig értékesebb, mint amennyire a meghatározott cserearány (2 jegyért 7 részvény) alapján következtetni lehetne. Az is igaz, hogy többen láthatnak benne fantáziát, hiszen az ÉPTEK tavaly decemberben 1,5 milliárdos zártkörű kötvénykibocsátást tudott végrehajtani, és azóta ennek nagy részét lejegyezték. Annak ellenére, hogy a kibocsátó számára szokatlanul kedvező, öt évre szóló, 15 százalékos kamatozású papírról volt szó. Ez viszont a kötvényvásárló szempontjából nézve nem valami „bomba üzlet", csakis ha hosszabb távon más előnyt garantál. A kulisszák mögé senki nem lát. A kárpótlásijegy-részvénycserék történetének legolcsóbb papírja még a hivatalos névértékkel számolva is alig 43 százalékos, a piaci áron számolva pedig 19 százalékos árfolyamú. így aztán mégiscsak érthető, hogy nem hagyta hidegen a hosszú távon gondolkodó befektetőket. Természetes, hogy miattuk, nem pedig az alanyi kárpótoltak és a kisbefektetők érdeklődése miatt kellett idő előtt lezárni a jegyzést. Szakmai körökből származó információk szerint két, egymáshoz szoros szálakkal kapcsolódó nagy intézményi befektető készült már az első pillanatban lejegyezni az ÁVÜ által felajánlott teljes mennyiséget. Egyelőre az is csupán pletyka, hogy a most jegyzők között is meghatározó az az ASI-PAGO Kft., amely tavaly nyáron az ÁVÜ-től megvette az ÉPTEK 50 százalék + 1 részvényt kitevő tulajdonrészét 800 millió forintért. Részben E-hitellel, részben kárpótlási jeggyel fizetett. Most a maradék 49,9 százalékot kínálta a Vagyonügynökség, és oem csatlakozott. A korábbiaknál drágábban és viszonylag könnyen túladott az ÉPTEK-csomagon. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az új tulajdonosoknak hosszú távon ne érné meg a vásárlás. Hogy kik ők? Az az április 29-i közgyűlésig maradhat csak homályban. Mire önök ezt a cikket olvassák, addigra kiderül: vajon igaz-e, hogy az ASI-PAGO Kft. végül is meghatározó részesedést szerzett a cégben, hogy a nevezett társasághoz állítólag közelálló ÉPTEKvezetők valóban a tulajdonosok között vannak-e, hogy tényleg a Dunaholding áll-e az üzlet hátterében, mint ahogy ezt sokan tippelik? Egy ami biztos: az ÉPTEK elkelt. Teljes egészében privatizálták. A cég jövőjét az új tulajdonos, társaságok alakítják. Ha enynyire kapkodtak a részvényekért, bizonyára megvan a stratégiájuk is a cég felvirágoztatására. S akkor végül azok az eredeti kárpótoltak is jól járnak, akik nem tudtak ellenállni az olcsóság csábításának. Minitallozo ÁVÜ: Alig jön be készpénz. Diczházi Bertalan kormányfőtanácsos szerint az ÁVÜ-nek igen szűkösek a vállalati reorganizációra fordítható forrásai, mert április 15éig ugyan privatizációs bevételei elérték a 23,8 milliárd forintot, ebből csupán 5,8 milliárd forint a készpénz. Az összes bevételen belül a devizáért történő értékesítés tíz százalék alá csökkent. (Magyar Hírlap V. I.) A cégek egyharmadáról döntött az ÁVÜ. A gyorsított konszolidációba került cégek egyharmadáról _döntött az ÁVÜ Igazgatótanácsa a múlt héten. A társaságok problémái a program következtében nem oldódnak meg, csak akkor, ha tőkeerős befektetőt találnak nyilatkozta Lajtai György igazgató. (Magyar Hírlap V. 2.) Miniszteri áldás a bankfrigyre. Szabó Iván pénzügyminiszter nem tartja irracionálisnak az Országos Takarékpénztár igényét a Dunabank megvásárlására, és nem zárkózik el a két pénzintézet egyesítésétől. A pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy a kormány a következő ülésén tárgyal a bankrendszer jövőjéről, struktúrájának átalakításáról. (Pesti Hírlap V. 1.) Elhamarkodott volt az erdőprivatizáció. ...állítja a nemrégiben alakult Természetért Csoport. Kindler József, az ÁV Rt. igazgatótanácsának volt tagja úgy véli, hogy ami az erdőprivatizáció terén történik, gazdaságilag oktalan és káros, politikailag rövidlátó, környezetvédelmi szempontból pedig egyenesen tragikus. Az erdőprivatizáció csakis politikai érdekeket szolgál. (Magyar Hírlap V. 1.) Ellendrukker Első körben nem talál vevőre a szegedi Fesztivál Ételbár, az április elején lezáruló pályázatra senki sem nyújtott be értékelhető ajánlatot, nem tette le a 675 ezer forintra rugó bánatpénzt. A több mint 700 négyzetméteres üzlet bérleti jogának irányára 13,5 millió forint volt. A Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat a közelmúltban változatlan áron ismét meghirdette a Fesztivált - hasonlóan az ugyancsak pártában maradt Szeged Étteremhez -, a pályázatok benyújtásának határnapja június 14. Éri Ferenctől, a CS.M.V.V. igazgatójától megtudtuk, hogy rengeteg érdeklődő volt már az első körben is, de mindenki tulajdonjogot szeretne. A kisebb üzleteknél nem akkora probléma, hogy csak a bérleti jogot lehet privatizálni, a működési költségnek kisebb hányada a bizonytalansági tényezőt jelentő, bármikor változható bérleti díj. Mint a Első körben nem akadt kérő Kié lesz a Fesztivál? példa mutatja, nagy üzleteknél már akkor sem csábító az ilyen ajánlat, ha frekventált, jó forgalmú, bevezetett egységről van szó. Az igazgató azonban nem zárja ki azt sem, hogy a másik körben lesz érvényes pályázat - láttak már korábban ilyet. Városszerte beszélik, hogy legjobban magának a bérbeadónak, a Somogyi Könyvtárnak fáj a foga beékelődő Fesztivál Ételbárra. Ez. ügyben azonban a szegedi önkormányzatnak kellene a zsebébe nyúlnia, vállalva azt a nem egyértelműen népszerű döntést, hogy ezzel megszünteti a sokak által kedvelt és látogatott egységet. Veres Károlynétól, a vagyonkezelő iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy a kérdés valóban megjárt már néhány fórumot, döntés azonban még nincs. A város nem csak a privatizáció során bérleti díjért kifizetett milliókkal számol, az átalakításhoz szükséges húszm^lió is megfontolásra készteti. Gyuris György könyvtárigazgató bevallotta, hogy nagyon megnyugodott, amikor arról értesült, az első körben nem kelt el a Fesztivál. így megmaradt a remény, hogy enyhüljenek végre raktárgondjaik. A nem túl jó szemmel nézett albérlő eddig sem volt problémammentes, többször akadozott a bérleti díj kifizetése. Az infrastruktúrát melegvíz, fűtés, egyéb szolgáltatást - biztosító könyvtárnak már az inkasszóig is el kellett mennie, hogy jogos követelését érvényesítse. K. A. Fotó: Schmidt Andrea