Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-06 / 105. szám

PÉNTEK, 1994. MÁJ. 6. • Misimre Ferenc jelenti Berlinből Magyar választásokról - német szemmel MÉG 3 NAP 5 Tele van a német saj­tó a választásokról szóló írásokkal. Persze, nem a miénkkel. Az utóbbi né­hány nap két fő esemé­nye az itteni média szá­mára: a Nelson Mandela vezette ANC győzelme Dél-Afrikában, valamint a vasárnap Imolában halálos balesetet szen­vedett brazil autóver­senyzővel, Ayrton Sen­nával kapcsolatos hírek. A dél-afrikai és olaszor­szági, valamint a brazí­liai információk mellett helyet kaptak más, főleg a választásokkal kapcso­latos cikkek is. Sokat olvashattunk a hollan­diai parlamenti választásokról, melyek nem a várakozásoknak megfelelő eredményt hoztak, hiszen a konzervatív Luppers kormányfő, aki 12 évig volt az ország miniszterelnöke, csú­nyán megbukott, s kénytelen átadni a kormányrudat Wim Koknak, a szociáldemokraták vezetőjének. Sok szó esik a májusi német elnökválasztás­ról, s már most egyértelműnek tűnik, hogy a keresztényde­mokraták jelöltje, Herzog lesz a befutó. Az elmúlt héten itt-ott már olvashattunk a május 8-án sorra kerülő magyar választá­sokról is. A Deutsche Welle te­levízió már szólt az otthoni kampányról. A legnagyobb te­ret azonban kétségkívül a Frankfurter Allgemeine Zei­tung szentelte a választások­nak. Részletesen leítja a kam­pány menetét, ismerteti a pár­tok elképzeléseit, és foglal­kozik egyes pártvezetők, illet­ve a miniszterelnökjelöltek személyével is. Legalaposabb elemzést Boross Péter minisz­terelnökről ad, akiről azt állít­ja, hogy nyugodtságával, egy­szerű beszédstílusával igen ro­konszenvessé vált a választó­polgárok körében. Mi több, írja a tudósító, a „nemzet jóságos atyjának" is lehet nevezni, mert hófehér haja, szelíd mo­solya erre emlékezteti az em­bereket... A második helyen Horn Gyulát említi. Vele kap­csolatban kiemeli, hogy az el­múlt napokban a kormány elle­nőrzése alatt álló televízió több műsorban „leleplező" adatokat közölt róla, kiteregette pufaj­kás múltját, ám ez csak növeli népszerűségét. A szocialisták­ról megjegyzi, hogy a közvéle­ménykutatások szerint „utca­hosszal" vezettek a többpárti mezőnyben, ám ennek nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani, mert a választók a szavazófülkében másként voksolhatnak, mint arra az an­kétokon adott válaszukból kö­vetkeztetni lehetne. Kuncze Gáborral kapcsolat­ban is a .jóságos" jelzőt hasz­nálja, elsősorban magyaros ba­jusza miatt. A Fideszről pedig azt állítja, hogy ugyan február óta csökkent a népszerűsége, ám még mindig komoly ténye­ző a magyar politikai életben. Felfelé ível a Keresztényde­mokrata Néppárt népszerűsége is, s a választások nagy megle­petése lehet ez a csoport. A szétforgácsolt kisgazdapárt­(ok)nak nem ad komolyabb esélyt a cikkíró. A napokban Bonnban né­hány minisztériumban jártam és a magyar pártok választási esélyeiről kérdeztem több képviselőt. Nem bocsátkoztak jóslatokba, de érdekes mód mindannyian kiemelték: örül­nek annak, hogy nyugodt, csendes kampány volt Magyar­országon. Ők annak látták. Innen. • Mikulás napján találkoztunk a Stefánia klubban 21 Csong­rád megyében működő párt képviselőivel, ahol a résztve­vők aláírták azt a megállapo­dást, amelyet a kampány ide­jére lapjaink kínáltak. Az el­múlt időszak statisztikáját ké­szítve elmondhatjuk, hogy ilyen következetes, egyeztetett, a pártok igényeit és a lap szu­verenitását szem előtt tartó po­litikai munkára még nem volt példa a Délmagyarország 84 és a Csongrád megyei Hírlap kö­zel 50 éves történetében. A megállapodást aláíró 21 párt közül 17 élt azzal a lehetőség­gel, hogy egy sorshúzás nyo­mán fél újságoldalon bemutat­kozhasson az olvasóknak. Kö­zülük - a területi listát állító ­14 pártnak szintén sorsolás nyo­mán, lehetősége volt újabb fél kolumnán szólni a választópol­gárokhoz. Mindezt térítésmen­tesen ajánlottuk a pártoknak. Bemutattuk az összes képvi­selőjelöltet, valamennyinek megadtuk az esélyt, hogy saját szavaival szólítsa meg a lakos­ságot, s fényképét is közöltük, hogy azonosítani tudják a sza­vakat és a szavak mögött álló politikust. Eleget tettünk annak a felajánlásunknak, hogy híre­ket adtunk a különböző pártok rendezvényeiről és annak is, hogy a pártok által kért legje­lentősebb két Csongrád megyei rendezvényével kiemelten fog­lalkoztunk: fényképes tudósí­tásban és a pártvezetóvel ké­szített interjúval szolgáltuk a korrekt tájékoztatást. Indítottunk néhány olyan sorozatot, amely következetes­ségével, sokszínűségével és tartalmi gazdagságával példát­lan a vidéki magyar sajtó törté­netében. Kezdetben nem fo­gadta osztatlan elismerés a mo­zaikokból összeálló politikai arcképcsarnokunkat, de miután az olvasók megfejtették ennek a sajátos műfajnak, a mozai­kokból összeálló személyiség­képnek rejtélyét, szinte várták a következő jelentkezést. Ti­Kampányzátkő Mérlegen öl hónap politikai nyilvánossága Hát, ezt is megértUk, holnaptól kampánycsend, vasár­nap demokratikus és szabad választás. A második. Fon­tosnak tartjuk, hogy mérleget vonjunk arról a majd' napra öthónapos munkáról, amelyet a Délmagyarország, a Csongrád megyei Hírlap és az itt működő pártok vé­geztek a nyilvánosság kritikus színpadán. Zárkőnek szánjuk egy tulajdonképpen tisztességes, a kölcsönös megbecsülésen és korrekt magatartáson alapuló együtt­működés befejezéseként. zennégy országos pártvezető portréja rajzolódott ki hasábja­inkon, a közlés sorrendjében: Orbán Viktoré, Lezsák Sán­doré, Torgyán Józsefé, Horn Gyuláé, Pető Iváné, Pozsgay Imréé, Csurka Istváné, Surján Lászlóé, Palotás Jánosé, Nagy Tamásé, Király Zoltáné, Für Lajosé, Thürmer Gyuláé és Zwack Péteré. A helyi politikai élet jelen­tős személyiségei egy interjú­staféta, az általunk kampány­labdának nevezett sorozat ke­retében szembesülhettek egy­mással. Tizenketten - különbö­ző politikai pártállásu szemé­lyiségek - kérdezhették ellen­feleiket, illetve fejthették ki vé­leményüket, elsősorban a helyi kérdésekben. Felkérésünkre közel húszan fogalmazták meg véleményüket az elmúlt négy esztendő, általuk legfontosabb­nak ítélt politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változá­sairól a Szerintem című soroza­tunkban. Ezek vállaltan szub­jektív megnyilatkozások, egyé­ni vélemények voltak, amely egy plurális gondolkodás­módot és toleranciát hirdető társadalomban nemigen vitat­ható vállalkozás. A Hangpróba című rovatunkat azért indítot­tuk, mert sejtettük, hogy az ál­lampolgárok is mind nagyobb számban szeretnének beleszól­ni a politika alakulásába, van véleményük, és hisznek a nyil­vánosság erejében. Közel ötven véleményt közöltünk, döntő többségében nem politikusok­tól, nem szakemberektől. Ezek a gondolatok képviselték leg­közvetlenebbül a mindennapok gondjait, az állampolgár és a politika kapcsolatát, a földön járó realitásokat. Tíz alkalom­mal számoltunk be különböző közvéleménykutató intézetek felméréseiről, minden alkalom­mal betartva a megállapodás­ban rögzített feltételeket. Talán mondani sem kell. hogy mind­ezek mellett, hírértéküknek megfelelően tudósítottunk a pártrendezvényekről, politikai és társadalmi eseményekről és jelentős számban közöltünk a választásokkal kapcsolatos in­formációkat, tudósításokat, elemzéseket, szakcikkeket, in­teíjúkat. Természetesen tisztában va­gyunk azzal, hogy nem minden igényt elégítettünk, ki, hogy gyakorta kerültek homokszem­csék a rendszerbe, hogy követ­tünk el hibákat, hogy nem min­dig voltunk következetesek, hogy alkalmanként a könnyebb ellenállás irányát választottuk. Nem szeretnénk hibáinkat az­zal magyarázni, hogy egyes pártokkal akadtak nézeteltéré­seink, hisz zömükkel korrekt, becsületes és toleráns volt az együttműködés. Persze, akad­tak fenyegetőzők és haragosak, zúgolódók és durvák. De hát ­mondogatjuk mostanában elég gyakran - a demokráciának is vannak gyermekbetegségei, a szabad választásokat is tanulni szükséges. Mi nem sajnáltuk erre a tanulópénzt. A megállapodás ma érvé­nyét veszti. Bizonyára másként ítél meg bennünket hétfőn a győztes párt - ha lesz ilyen -, s másként a vesztes. Ha lesz má­sodik forduló - már pedig az előrejelzések egyértelműen jó­solják, hogy május 29-én újra az urnák elé járulunk -, az ad­digi három hétre új szabályok lépnek életbe. Lapjainkban ter­mészetesen az eddigi gyakor­latnak megfelelően a Közéleti Napló rovatunkban, a megálla­pított tarifák mellett közöljük a pártok híreit. Politikai és kam­pányhirdetéseiket fogadja hir­detési csoportunk. A pártok rendezvényeiről, a két forduló közötti eseményekről viszont a szerkesztőség által megítélt hírértéknek megfelelően foglal­kozunk. az általunk választott műfajokban. Reméljük, nagyot nem tévedünk. S ahogy ígér­tük, a választások lezárása után közös értékelésre hívjuk a ve­lünk együttműködő pártok kép­viselőit. „A főváros nem rivális" Villáminterjú Demszky Gáborral • Alapvető fordulat követke­zik a politikában: az új kor­mánynak nem küldetése, ha­nem megbízatása lesz, s rövid időn belül megszünteti a bi­zonytalanságot, elsó intézkedé­seivel megteremti a nyugodt kormányzás légkörét - mondta Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere az SZDSZ makói kampányzáró nagygyű­lésén. - Felhagyunk azzal a gyakorlattal, hogy az ország egyik fele üldözi a másikat, az­tán egy idő múlva szerepet cse­rélnek. Nem lesz tisztogatás, senki nem veszíti el az állását politikai nézetei miatt - ígérte Demszky. - Meg kell változnia a hatalom és a sajtó viszonyá­nak is: nem a sajtót kell kor­mányozni, hartfcm az országot -jelentette ki. Leszögezte, mindenképpen szükséges átte­kinteni az állami és önkor­mányzati feladatok viszonyát, túlságosan sok a dekoncentrált intézmény, célszerűnek látszik megszüntetni például a sport­igazgatóságokat, a regionális oktatási központokat. Az SZDSZ olcsó és takaré­kos államot akar, mindent megtesz, hogy enyhítse a sú­lyos központi adóterheket, hogy -adókedvezményben ré­szesüljenek a beruházások. Az önkormányzatok helyzetén so­kat javíthat egy differenciált helyi adórendszer kidolgozása, a szabaddemokraták azonban semmiképpen nem tartják in­dokoltnak a vagyonok meg­adóztatását. A pártok kampányáról szól­va Demszky megjegyezte, tisz­tességesebb és nyugodtabb a vártnál. Ami elfogadhatatlan, mondta, hogy a Híradó és A Hét propagandaeszközökké si­lányultak, ettől eltekintve tiszta küzdelem folyik a mandátu­mok megszerzéséért. • Az MSZP és az SZDSZ koalícióban, közösen fogja kormányozni az országot, a közvélemény legalábbis így döntött, a kutatási adatok szerint. így gondolják önök is? - Várjunk csak. A közvéle­mény-kutatási adatok csupán tendenciákat mutatnak, meg kell várni a választások vég­eredményét. Akkor dönt­hetünk, kivel lépünk koalíció­ra, vagy egyáltalán leszünk-e abban a helyzetben, hogy kor­mányzati koalíciós lehetősége­ket mérlegeljünk. • A főváros főpolgármeste­re általában igen fontos személy, némely országban és átmeneti időszakban a miniszterelnököt is helyet­tesítheti. Budapest liberális vezetésű önkormányzata mekkora súllyal vehetett részt Magyarország ügyei­nek intézésében? - Azt hiszem. Budapest rangjának megfelelő súllyal szerepeltünk a magyar politikai mm <* fiil életben. Május 8-a után azon­ban feltétlenül javítani kell a főváros és a kormány viszo­nyán, több bizalomra, széle­sebb korú együttműködésre van szükség. Arra számítunk, a következő kormány támaszko­dik a fővárosra is, nem pedig riválisnak tekinti. Ez az ott élők érdeke, hiszen a polgárok nem válogatják szét, mi a kor­mányzat, illetve mi az önkor­mányzat feladata - mindkét te­rületen előrelépést várnak. • Mely kérdésekben látták volna szívesen, ha a kor­mány kikéri a véleményü­ket? - Nincsenek ilyen kötelező kérdések. A négy év alatt azonban csupán négy alkalom­mal hívtak meg kormányülés­re, a téma az expo, illetve a lágymányosi híd volt. Számos alkalommal előfordult, hogy a törvényalkotási munkába nem vonták be a fővárosi önkor­mányzatot, vagy ha igen, állás­pontjára nem voltak tekintettel Ó. 1. • SZDSZ: A kampány vége Küldetés helyett megbízatás SZDSZ séta a Kárász utcán. (Fotó: Schmidt Andrea) Hétfőn teszik közzé a szavazás előzetes végeredményét Május 8-án reggel 6 órától 8 millió 17 ezer választópolgárt várnak az ország 176 egyni vá­lasztókerületének 10 ezer 870 szavazókörében. A választásra jogosultak közül 694 ezren most először voksolhatnak. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda vezetője aktuális választási kérdésekről szólva az MTI-nek elmondta azt is, hogy a szavazókörök zárását követően (19 óra) a szavazatok összesítéséről folyamatos tájékoz­tatást adnak. Várható, hogy éjfél tájban egy sajtótájékoztató keretében már olyan adatokat is közreadhatnak, amelyekből következtetni lehet a végeredményre. A szavazólapok összesítését először egy szá­mítógépes előfeldolgozó rendszer végzi el. Eze­ket az előzetes eredményeket május 9-én teszi közzé az OVB a Parlamentben, s ezt követően a BM Dunapalotában nemzetközi sajtótájékoz­tató keretében számolnak majd be a választás tapasztalatairól. A gépi összesítést követően manuálisan állapítják majd meg a választási bi­zottságok a választás végleges jogi eredményét, amelyet várhatóan csak néhány nappal a szava­zás után tesznek közzé. Az OVB hétfőn éjjel kialakított, s eddig még nem publikált álláspontja szerint, a választási bizottságok szabadon dönthetnek arról, hogy saját maguk kézzel összesítik-e a szavazókörök eredményét, vagy a köztisztviselői karra tá­maszkodva számftógépek segítségével végzik el ugyanezt a feladutatot. A választásokkal összefüggő hfr az is, hogy május 7-én 16 óráig kérhetnek személyesen iga­zolást az illetékes jegyzőktől azok a választópol­gárok, akik a szavazás első vagy második for­dulójában nem az állandó lakóhelyükön kíván­nak szavazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom