Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-18 / 89. szám

8 A VÁROS DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. ÁPR. 18. • Kabarészombat, avagy: Bevették Szegedet Amikor farral álltak egymásnak. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ikkor még huszonkét hang volt - mondja a harmadik „B-s" Térítési díjak a szociális intézményekben A Csongrád Megyei Önkormányzat tájékoztatása a megye egészére, vagy több településére kiterjedő ellátási területű szociális intézményekben az 1994. április l-jétől érvényes intézményi térítési díjakról: Intézmény típusa, telephelye Intézményi térítíési díj napi összege havi összege Városi önkormányzati fenntartású intézmények Idősek ápoló otthonai: Csongrád Hódmezővásárhely* Fogyatékosok otthona: Hmvhely-Kútvölgy Megyei önkormányzati fenntartású intézmények Idősek ápoló otthonai: Csongrád: hagyományos emelt szintű Makó: főépület pavilon* Mórahalom Nagymágocs Óföldeák Fogyatékosok ápoló otthonai: Derekegyház Szeged Pszichiátriai betegek otthonai: Ópusztaszer: főépület pavilon Szentes Fogyatékosok rehabilitációs otthona: Ásotthalom Nem önkormányzati fenntartású intézmények Egyházmegyei Krízishelyzetmegoldó Szeretetotthon, Szeged, Teleki u. 18. UNITED WAY DM-SZEGED alapítvány háttérintézménye: Szeged, Szirom u. 4. Ft. 210 283 197 283 330 210 240 210 210 220 180 190 210 230 210 190 317 333 Ft. 6300 8500 5900 8500 9900 6300 7200 6300 6300 6600 5400 5700 6300 6900 6300 5700 9500 10 000 * Az emelt szintű ellátást biztosító részlegben a hely elfoglalásakor egyszeri hozzájárulást kell fizetni, melynek összege: Hódmezővásárhelyen (1 ágyas szobákban) 60 (XX) Ft/fő Makón (2 ágyas szobákban) 50 000 Ft/fő • Ma este Választási ankét az Ifjúsági Házban (Folytatás az 1. oldalról.) Pusztán abból következtetek, hogy sok éve járok a szegedi színházba, de egyszerre ennyi embert még sose láttam benne, mint szombaton este, az Élő Rádiókabarén. Ez nem föltétlenül azt jelenti, hogy sok éve nem volt e színházban egyetlen tömegvonzó előadás sem. Hanem inkább azt, hogy az emberek tekintve a hadjárat eddigi 13 csatáján is tömegelőket - éhesek. Hiányérzetük van. Aki jegyet vesz a kabaréra, annak vacsorára már biztos nem futja, aki nem vesz jegyet, az már az előző nap sem tudott vacsorázni - és erre jön még a heveny humorhiány-érzet. Akár lelkisegély-szolgálatosoknak is tekinthetjük tehát a Rádiókabaré - Hócipő stábját, erre mutat, hogy hálásak vagyunk nekik. (Farkasházyék nyertek egy üveg pezsgőt a színházigazgatótól, ez utóbbi részt vett már egy-két helyi csatában és az a véleménye. Szeged nem egy humoros város, ezért feltette, hogy négy percesnél nem kap hosszabb tapsot a kabaré, veszített, a taps csak az első menetben hat perc negyvennyolc másodperces volt és még jöttek hullámok.) Ezen a ponton önvizsgálatot tartok, vajon nem vagyok-é vétkesen elfogult, sőt korrupt zsurnaliszta, hiszen a szombat délelőtti ingyenes és frenetikus kabarén, a Deák Gimnáziumban. a helyiek és a humoristák focimeccsén, ahol Rózsa fü• Tudja valaki, hogy ki volt Kukovecz Nana? - kérdezte Farkasházy Tivadar a szombat délutáni közönségtalálkozón, a Fészek Klubban, de hangosan nem válaszolt neki senki. Viszont azt suttogta egy jólértesült egyén, hogy szocdem volt az illető, akár a Kétli, de Király Zoltán képviselő és szocdem pártelnök - aki Rózsa Edittel párban vendég volt a szegedi Élő Rádókabaréban egyszer, még tévés korában azt A Magyarországi Szlovák Fiatalok szegedi szervezetének és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szlovák Tanszékének szervezésében április 18-22-ig Szlovák hetet rendeznek a tanárképző főiskolán. A program: április 18. 17 óra: A hét ünnepélyes megnyitója, egybekötve Karol Ondrejcik grafikus kiállításának megnyitójával. 18 óra: Kerekasztal-beszélgetés a szlovák-magyar kapcsolatokról, 1945-től napjainkig. Meghívott vendégek: Szarka László történész, Tibor Zilka irodalomtörténész és Karol Wlachovsky, a budapesti Szlovák Kulturális Intézet vezetője. 19 óra: Videofilmvetítés: Néha (Gyengédség), rendezte: Martin Sulik. Április 19. 18 óra: Drámapedagógia a mai szlovák közoktatásban, lehetőségei a magyarországi nemzetiségi oktatásban. Előadó: Elena Zlatosova, a Szlovák Nemzeti Művelődési Intézet munkatársa. 19 óra: Videofilmvetítés: Vsetko co mám rád työrészett, Selmeczi ezt közvetítette, a többiek meg rugdosták - egymást (döntelen), s ahol szintén mindenféle fogadásokat lehetett kötni, én is nyertem egy CD-lemezt (Szabad hangok). De nem, mert ettől csak ideges lettem - nincs lejátszóm. így bátran elmondom, hogy szerintem egyáltalán nem azért vagyunk hálásak ennek az országot járó csapatnak, mert megetetnek bennünket; hanem a modorukért. A példájukért. Az Éló Rádiókabaré egyebek mellett: viselkedésminta. Mutatja, hogyan kell életben maradni olyankor is, amikor végletesen megcsappannak a létfeltételek. A dolog egyszerű, s a maga természetességében mégis lenyűgöző hatású - mint az a mondta volna, hogy nem is igaz, Kukovecz Nana avantgard festő volt, ez elterjedt a városban, fgy aztán a szegedi szenátorok nem merték megváltoztatni - az utca nevét. Ennyit a jólértesültségről; viszont ebben, a Kukovecz Nanáról elnevezett a szegedi utcában lakik Bagi Iván. Az Élő Rádiókabaré Tavaszi Hadjáratának minden eddigi csatahelyén - kortársával, az ugyancsak tizenhét, vagy tizennyolc éves pesti fiúval, Gábor Szilveszterrel együtt - a legügyesebb bajvívóként ünnepelte a közönség. Mindketten politikusokat utánoznak. A humoristák mondták, hogy a fiú a hazai pályától tartott, izgult, vajon itthon is lesz-e akkora sikere, mint másutt. (Mindaz, amit szeretek), rendezte: Martin Sulik. A vetítés után beszélgetés a film készítőjével. Április 20. 17 óra: Magyarországi szlovák költők irodalmi estje. Meghívott vendégek: Imrich Fuhl, Gábor Hattinger és Alexander Kormos. 18 óra: Videofilmvetítés: Ja milujem, ty milujes (Én szeretek, te szeretsz), rendezte: Dusán Hanák. 19 óra: A nyitrai BAGAR Színház előadása. Karol Horák: Nullpont - monodráma. Rendezte: Martin Kákos, előadja: Ida Rápaicová. Április 21. 18 óra: Videofilmvetítés: Vtáckovia, syroty a blázny (Madárkák, árvák és őrültek), rendezte: Juraj Jakubisko. 20 óra: Ali Stars Jazz Trio - Dodo Sosoka együttesének koncertje. Április 22. 19 óra: Videofilmvetítés: Postoj (Álláspont), rendezte: Vladimír Balco. Utána szlovák táncház. A rendezvények helye: a főiskola díszterme és klubja. Sz. C. Sz. pofon, amit a világ legjobb kapusa szerepkörben kapott a Deák tornatermében Fábry Sándor (s amitől színjátszó dizájn center lett a feje). Ha a Rádiókabaré nem érheti el a rádión keresztül milliós hallgatóságát, akkor fogja magát és eléri a hallhatóságát hatszázanként (plusz pótszékek); a humoristák nemhogy letörve nincsenek, még nekik áll feljebb és azzal fenyegetőznek, hogy ha esetleg a vidéki színházakban sem léphetnek már fel, akkor benyomulnak a totál privát szférába és lakásokban kabaréznak... Azt teszik, amihez értenek, amihez pedig nem értenek, azt megtanulják, mert szükség mutatkozik rá. Hogy mit bölcselkedem itt Lett. Amikor kilépett a színpadról, megpróbáltam beszélni vele. - Két éve kezdődött, azóta szerepelek nagyobb nyilvánosság előtt. Voltam a Friderikusz show-ban, a Petőfi-kabaréban, aztán jött a Kossuth-kabaré és most itt vagyok. • Igen, de mióta utánoz másokat? Mikor derült ki, hogy a sajátjánál sokkal több hangja van? - Egész kiskoromban; a családtagokat utánoztam, meg Kabost. Megpróbáltam a Ki mit tud?-ba bekerülni, de kiselejteztek. A bátyám a tévében dolgozik, ő vitt el Pestre, bemutatott, akinek kellett. Akkor még huszonkét hangom volt. • És most? - Nem mind volt jó, a hu(Foly tatás az 1. oldalról.) • De a muzsikusok csak a kezébe adják a gyereknek a vonót, nem? - Miért irányítsák olyan pályára a fiukat, amiből most nem lehet megélni? - kérdezett vissza. - A privatizáció betette a kaput a cigányzenekaroknak. Az új tulajdonosk első dolga az volt, hogy lapátra tegye őket. Én nem nézem le a tánczenekarokat, de egy étterem zenei szolgáltatásának fő profilja a cigányzene. • A bálteremben hallottam pusmogni, valami alapítványról... - Fátyol Jánosról - aki egyébként a nagyapám volt nevezzük el, májusban jegyzik be, ha minden igaz. A fiatal tehetségeket akarjuk felkarolni. A munka nélkül maradt kollégáknak próbálunk lehetőségeket keresni, akár külföldön is. Ezeknek az embereknek családjuk van, gyerekeiket el kell tartani valahogyan. • Mitől nemzetközi a bál? - Amerikából, Ausztriából, Németországból, Jugoszláviából és Romániából is hívtunk zenészeket. Sajnos éppen azok nem tudtak eljönni, akik a legközelebb laknak Szegedegy kabaré ürügyén? Talán lehetséges leírni egy monstre, este fél 8-tól éjjel fél 12-ig tartó poén-nevetés-sorozatkivonatot? Minek? Meg kell nézni az egészet a kábeltévén, a városi televízió csatornáján, hétfőn. Ki-ki meglátja, hogy voltak szuperjó percek, s volt, amikor leült kissé a dolog, ahogy az ilyen hosszú műsorban normális. Csak a lokálpatriotizmus miatt mondom, hogy külön figyeljenek: a harmadik szegedi „B-s" is befutott immár, Boncz, Bandó után Bagi Iván (akiről azért alább még olvashatnak is). Meghallják továbbá, hogy Gregor űj hobbija a régihez (sütés-főzés) közel áll, sejthető, hogy kifogyott otthon a babérlevele, ezért konyharím-faragással keresi a napi betevő (költői) babérokat. A fellépők között még többen is vannak, akik műfajt váltottak; szíves figyelmükbe ajánlom az el-újszegényedett mutogatós Selmeczit, az elhipnotizőrödött Nagy Bandót, az el macskásodon Friderikuszt, az elshamschulásodott Megyesit, az elgipszesedett Jusztot, az elmeszesedett Ihost - és legyen, a főnököknek is adjuk meg, ami jár nekik, nézzék majd az elkormánypártosodott Lippait és az elborozott Dlusztust. Figyeljék még, milyen gudluking tud lenni a dizájnos Fábry a szegedi Herczeg művész úr valamelyik főúr-, azaz pincérjelmezében is, ha akar, és remélem észreveszik, hogy csak azért tűnik rajta a ruha két számmal nagyobbnak a kelleténél, merthogy Fábryból szakadatlanul folyik — a humor, s az ő centrifugás száma a műsor vége felé facsaija ki belőlünk a nevetés- könnyeket. Sulyok Erzsébet szonkettőből csak olyan négyöt. De azok tökéletesek, legalábbis most azt mondják és én is így érzem. Ez hosszabb idő alatt derül ki. Az ember csinálja, vannak akik segítenek és megmondják, mi nem jó. • Úgy tudom, a Széchenyi Gimnázium tanulója; a fiam mesélte jó egy éve, hogy az edzésekre jár egy gyerek, aki... - Az iskolát hagyjuk, ha lehet... Tisztában vagyok vele, hogy tanulnom kell. Ha megbocsát, most el kell búcsúznom az ismerősöktől és még a tévések is várnak. Hát ennyi, úgy tűnik, Bagi Iván nem a szavak embere. A hangoké. A mértéktartó jóslatok szerint is sokat fogunk még hallani róla. S. E. hez... Még annyit hadd tegyek hozzá, hogy nagy köszönettel tartozunk a polgármesternek, Lippai Pálnak, aki nem csak fő védnöke, de a fó szponzora is lett a rendezvényünknek. A műsort követően - többek között Bangó Margitot, Szántó Károlyt, Kurina Terhes Irént hallgathatta az igazán értő közönség - megkezdődött a tánc, a múlatás. A cigányzenét Makai Rácz Géza zenekara, a tánczenét pedig ifj. Lakatos Zoltán együttese szolgáltatta. A bál névadójáról Makai Rácz Gézát faggattuk. - Együtt muzsikáltam vele Makón a Koronában, mindöszsze 16 éves voltam, amikor a tercprímása lehettem Fátyol Jánosnak. Soha nem felejtem el, amikor 1948-ban élő adásban muzsikáltunk Pesten a Magyar Rádióban. Kitűnő muzsikus volt János. Az különösen nagy élmény volt számomra, hogy apámmal, aki Honvédelem és közbiztonság címmel rendez választási fórumot ma este 6 órakor a Szegedi Ifjúsági Ház. Hat politikai párt jelezte részvételét: Fidesz (dr. Náfrádi Zoltán), Konzervatív Párt (dr. Pászti Ágnes, dr. Magyarossy Jóbrácsázott, együtt játszottunk az ő zenekarában. A prímás egyébként 5-6 éve halt meg, az utolsó munkahelye a Csirke vendéglő volt. • Géza bácsi 44 évet muzsikált, sokáig a Hágihan, a Hungáriában és még számos helyen. Milyen a jó prímás? - Minden nótát ismer, de nagyon fontos, hogy elfogadtassa magát, a muzsikáját a vendéggel és ne legyen tolakodó. • Mi a kedvenc nótája? - Szeressük egymást gyerekek... A szombat esti vígasságban ezt bizonyára valamennyi vendég így gondolta. Czutor Béla jelenleg állás nélküli zenész. Dobos és bőgős. - Szerencsém, hogy 12 évet Németországban dolgoztam onnan hoztam a feleségemet is -, megtanultam a németet, így zsef), MDF (Póda Jenő, Koha Róbert), MIÉP (Boros Imre, Bozsóki Mátyás, Veress Antal), MSZP (Annus József, Keleti György, Fritz Péter) és SZDSZ (dr. Kohán József). Vitavezetó: Kisimre Ferenc, a Délmagyarország munkatársa. tolmácsolással keresem kenyeremet, egyébként csak tengenék-lengenék a világban mondta. - Az utolsó munkahelyem a Tisza Szállóban volt. Sokan járnak hasonló cipőben, mint én. Szerintem legalább 50 cigányzenész él Szegeden, többségüknek nincs állása. Ezért remélünk sokat az alapítványtól. Valami olyasmire gondoltunk, mint Kiszin Miklós idejében volt, hogy képviseljük a muzsikusok érdekeit és odafigyelünk az utánpótlásra is. Biztos vagyok benne, hogy a nyaranta Szegeden megforduló külföldi vendégek hiányolják a cigányzenét az éttermekből. Hátha ezt belátják egyszer az új tulajdonosok, bérlők is. A táncteremben pedig lankadatlanul szólt hajnalig a fülbe mászó cigányzene. V. Fekete Sándor Szlovák hét a tanárképzőn • Zenész cigányok bálja 1 privatizáció elhúzta a nótájukat