Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-23 / 94. szám

14 KINCSKERESŐ SZOMBAT, 1994. ÁPR. 23. Magyar orvosok VÍZSZINTES: 1. Orvos, a himlő elleni védőoltás egyik hazai kezdeményezője (Mihály Ignác, 1773-1840). 10. Papírra vet. 11. Fésű is készülhet belőle. 13. Előtag: tíz (DEKA). 15. Fanyar erdei gyümölcs, névelővel. 16. Az oxi­gén és a szilícium vegyjele. 17. Titeli egynemű betűi. 19. SLN. 20. Puskát használ. 21. Tetteti. 23. LMG. 24. Irodai felszerelések. 26. Kecses erdei vad. 27. Félig nedves! 28. Pocsolya. 29. Zamata. 40. Földistennő (GAIA). 32. ...­Darja; közép-ázsiai folyó. 33. Megelégelő. 35. Nem is azok! 36. Sebész, az első korszerű magyar sebészeti tankönyv szerzője (Vilmos, 1876-1945). FÜGGŐLEGES: 2. Orra bukó. 3. Részére. 4. „Talpra magyar, ...haza!" (Petőfi). 5. Zápor vége! 6. Sára Sándor. 7. Hézag közepe! 8. Német város (KASSEL). 9. Sebész, a Lister-féle antiszeptikus sebkezelés hazai bevezetője (Sándor, 1821-92). 12. Rock and ... 13. Sebész, a hazai modern sebészet és ortopédsebészet megalapítója (Gyula, 1894-1937). 14. Gyermekorvos, a csecsemőgyógyászat egyik hazai megalapítója (1875-1929). 17. Gusztus. 18. Az élő szervezetet érő hatás. 22. Dobogó. 25. ...Madrid (spanyol sportklub). 26. A vízszintes 26. becézve. 29. ...­mozog. 31. Román női név (ANA). 32. Számnév, röv. 34. Cin. 35. Páratlan Edit! Szűcs Gyula Beküldendő: az öt magyar orvos neve. Beküldési határidő: április 27. Kérjük, hogy a megfejtést kizárólag levelezőlapon küldjétek el! Címünk: 6740 Szeged, Stefánia 10. A címzés mellé föltétlenül írjátok oda: „Gyermekrejt­vény!" Megfejtések - nyertesek Múlt heti keresztrejtvé­nyünk megfejtői horgászbot hiányában ceruzával is fog­hattak halat. Nem is egyet: éppen hét halacska akadha­tott horogra, illetve ceru­zavégre. Sorrendben: piszt­ráng, barrakuda, tonhal, üvegsügér, lepényhal, har­csa, csík. Örömünkre, nagyon sok ügyes horgász jelentkezett. Közülük sorsoltuk a nyer­teseket: Trembeczki Diána, Nagylak, Petőfi u. 8.. Dobay Zsófia, Szeged, Veresács u. 18., Tóth Pördi Zoltán, Szentmihály, Koppány köz 3., Miskolczi Móni, Szeged, Hársfa u. 107., és Márki Annamária, Tiszasziget, Móra Ferenc u. 23. várhatja a postán elküldött nyere­ményt. Persze többi kedves „hor­gászunknak" is köszönjük, hogy velünk játszott! Angol rejtvényünk már nehezebbnek bizonyult ­ezt a hozzán érkezett meg­oldások csekélyke számá­ból gondoljuk. „Let's go to the park!" - így szólt a rejtvény címe, s megfejtése a következő: bench, pail, path, table, sandbox. Akik mégiscsak megbir­kóztak a feladattal: Lajkó László, Bordány, József Attila u. 8., Szécsi Diána, Domaszék, Vasút u. 10., Szilasi Roland, Szatymaz, Árpád u. 18., és Tóth Mi­hály. Szeged-Algyő, Lőrinc u. 52. Minden kedves nyerte­sünknek gratulálunk! Az állatvilág óriásai és törpéi Az emlősök között találjuk a legnagyobt? állatokat. A „pál­mát" az ún. sziláscetek, vagyis bálnák - közöttük is a kékbál­nák - viszik el, nemritkán 30 méteres testhosszal és 130 000 kilós testsúllyal. Ez annyit jelent, hogy ha egy kék­bálnát vonatra szeretnénk „ül­tetni" - 13 vagonra volna szük­ség! Minek köszönhető, hogy ilyen hatalmasra fejlődnek ezek az állatok? Többféle oka van: mindenekelőtt a környezetük­höz alkalmazkodtak az elmúlt sok millió év során. Többnyire a sarkköri, hideg tengerekben élnek, és ott előnyükre válik a nagy test, a vastag (araszos) zsírréteg a bőrük alatt, mert ez védi őket a hidegtől - másrészt bőviben vannak tápláléknak, a világító rákoknak vagy más nevükön „krill"-nek. A szárazföldön az afrikai elefántok a legnagyobbak, hímjeik 3,5 m magasak, és súlyuk meghaladhatja a 7000 kilót, vagyis a 7 tonnát! A zsiráfok között akadnak olyan példányok, amelyek 5,8 méter magasan „hordják a fejüket" és súlyuk 2-3000 kiló. A medvék is meglehetősen termetes állatok, hiszen a ko­diakmedvék 8, a barnamedvék pedig 2,5-3 mázsásak. A majmok góliátjai a gorillák, álló helyzetben 1,8 méteresek, és testsúlyuk elérheti a 180-2 00 kilót. Az emlősök között a legki­sebbek az etruszk cickányok, testük mindössze 7 centire fej­lődik - amihez már a 2,5 centis farok is hozzászámít. Nemcsak törpe voltukról nevezetesek, hanem arról is, hogy szívveré­sük igencsak szapora: szívük percenként 1200-szor (az em­beri szív csak 60-80 alkalom­mal) dobban. És még valami ­levegőt percenként mintegy 300-szor szippantanak. Miért e nagy sietség? Miért ez a kap­kodás? A cickányféléknek élet­tani sajátsága a felfokozott anyagcsere, a szervezetben zajló folyamatok gyorsasága. Volt egyszer egy király­úrfi, akit tejben fürösztöttek, mézben hempergettek: addig-addig babusgattak, amíg bugyuta nem lett be­lőle. Iskolamestereket, ta­nárokat rendelt melléje a király, hogy tanítsák meg betűvetésre, s verjék bele a fejébe a törvényt, mert enélkül, ugye, nem kormá­nyozhatja majd az országot. Eltelik egy esztendő. A király maga elé hívja a fiát, hogy megegzaminálja: hadd lám, mit tud, mit tanult? Kinyit egy könyvet, a fia elejibe teszi: - No, olvasd! A királyúrfi elkezd gala­gyolni: - Áz, buki, véde, glágor... -kész! Valamikor régen így ne­vezték az ábécé egyik-má­sik betűjét. - Tudsz-e már mást is, drágalátos fiam? - Már hogyne tudnék? ­feleli az úrfi s abbahagyja az orra piszkálását. Inkább féllábon kezdett ugrálni, s közben vihogott, mint a ke­lekótya. Több se kellett a király­nak: nyomban szélnek eresztette az iskolames­tereket, tanárokat. Szentül hitte, hogy azokban van a hiba. Aztán kérdezgetni kezdte az udvaroncokat: nem tudnak-e valami jó tanítómestert. Az udvar­béliek beajánlottak neki egy öreg írástudót, mindenféle tudományban jártast, akit az egész világ bölcsnek titulált. A király hívatja a bölcset és felfogadja, hogy tömje teli tudománnyal az úrfi fejét, de úgy, hogy vízfo­lyásként fújja a törvény min­den betűjét. Csak az az egy kikötése volt őfelségének, hogy nevelje szépszerével, jó szóval a csemetéjét, mert a gyermek gyönge és ije­dős. De biz a bölcs kurtára fogta az úrfit. Napról napra mind keményebben bánt Olvasni tanul a medve - Román népmese ­vét írni-olvasni, tudd meg, hogy nem kerülöd el az akasztófát! A király nyomban fogatott az erdőben egy medve­bocsot és elküldte a bölcs­nek. A bölcs cserzett bőrből készített egy vastag könyvet. A könyv lapjai közé vékony hússzeleteket ra­kott. A medve, amint a man­csa közé kapta a könyvet, nyomban megérezte a hús szagát s elkezdett a maga medve-nyelvén dörmögni. Lapozott egyet, bekapta a húst, dirmegett-dörmögött, aztán megint lapozott, ke­reste a húst. Addig-addig, hogy végigforgatta a könyv valamennyi lapját. Közben dörmögött s kereste a húst. Eltelik a kiszabott esz­tendő. A király maga elé rendelte a bölcset, hogy mutassa be a medvéje tudományát. A bölcs fölvett egy vastag könyvet a király asztaláról. Amint a medve meglátta a vastag fóliánst, azonnyom­ban a hátsó lábára ágas­kodott, elvette a könyvet s kezdte forgatni a lapokat. Dörmögött, lapozott, még hangosabban dörmögött, végiglapozta az egész könyvet, aztán kezdte elöl­ről. A jelenlévők dőltek el a kacagástól. A király megkér­dezte a bölcset: - Miféle olvasás ez? Semmit sem értünk belőle. - Kérem alázattal, felsé­ges uram, a maga nyelvén olvas: medve-nyelven. Egé­szen jól lehet hallani. Most már a király is elnevette magát és megbo­csátott a bölcsnek. Mivel lát­ta, hogy helyén van az esze, végleg megfogadta a fia mellé tanítómesternek. Méhes György fordítása vele, mivel az úrfi csak tökéletlenkedett; semmit sem értett, semmit sem tanult. Végül a bölcs végig­húzott a hátán a vesszővel egynéhányszor, és így szólt: - Biz én kiporolom a bundádat, attól tán helyre libben az eszed kereke! Tanuld meg, hogy pálcából fakad a bölcsesség! Azon a napon mintha nyi­ladozni kezdett volna a királyúrfi esze. Este azon­ban a király meg a királyné sírva találták a fiukat. Kér­dezik, mi történt vele. Az úrfi elkezdi panaszolni, hogy így meg úgy: - Megvert a mester, mi­előtt feladta a leckét. A király abban a szent helyben tömlöcbe vettette a bölcset, hogy ítéljék halálra, vágják le a fejét, mert azok­ban a régi időkben ilyenek voltak a büntetések. Az ítélkezés napján a bölcset a király me'g a vé­nek bírósága elé vezették. Próbálta igazolni magát, bizonyítékokkal hozakodott elő; hiába. Végül is kitört nagy keserűségében: - Inkább egy erdőből beszabadult medvét taníta­nék írni-olvasni, mint felsé­ged fiát! Erre a csúfságra a király nyomban kimondta az íté­letet: - Ha egy esztendőn belül nem tanítasz meg egy med-

Next

/
Oldalképek
Tartalom