Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-22 / 93. szám

6 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁQ PÉNTEK, 1994. ÁPR. 22. „A veszélyes pollenallergén nyírfa és kőrisfa elvirágzott. Helyükbe a tölgy, a platán és a dió lépett. Virágporszemeik közepesen, illetve gyengén allergének. A platán fiatal levelein képződő vörös szőrök a kifejlett levélről leválva és a levegőben lebegve ingerelhetik a szem- és az orr-nyálkahártyát. Kisgyermekes szülőknek ajánlom: a következő egy hétben, ha lehet, ne sétáltassák gyermekeiket a platánfás utcákban. A szerdai 'Csörög'-ből megtudtam, a Kossuth laktanya környékiek rettegnek a 'lassan virágozni kezdő' nyárfáktól; megnyugtatom őket, a nyárfák rég elvirágzottak. Amitől ők félnek, az a nyárfák terméseiből kiszabaduló magvak szőrképletei. A nyárfa magszőrei - a platán levélszőreihez hasonlóan - alig ártalmasak. Igaz, egy-két hétre elcsúfítják a környéket, de mi ez a kis kellemetlenség ahlwz képest, hogy egész évben ellátnak bennünket oxigénnel, felfogják az utca porát, árnyékot adnak." (1994. április 20.) Pollenjelentés, avagy mi is a csapdában vagyunk A fent olvasható pollenjelentést - és heti rendszerességgel a többit - dr. Juhász Miklós egyetemi docenstől kapja szerkesztőségünk, s az újság közvetítésével a város lakossága. A pollencsapdát, amelyet a tudományegyetem Ady-téri épületének tetején helyeztek el, mindig hétfőn nyitja a professzor, következik a mikroszkópos vizsgálat, a pollenjelentés megfogalmazása; mivel az egész egyetemi épületben mindösszesen három fax működik, dr. Juhász Miklós hazamegy, s otthoni számftógén továbbítja az Ausztriában székelő európai polleninformációs szolgáltató központnak a szegedi helyzetképet. A pollenjelentést megkapják tőle a SZOTE „illetékes" klinikái, a fülorr-gége és a bőrklinika, valamint a deszki tüdőgondozó is. Ingyen. Dr. Juhász Miklós eredeti kutatási területe mellett 1987-ben kezdett foglalkozni a parlagfűvel, s 1989-ben kezdte el a rendszeres pollenmérést; akkor már Szeged levegőjében sokkal több pollen volt, mint amennyit Európa bármely más városában mértek. Azóta folyamatosan drasztikus emelkedést mutatnak a mérések. • Minek „köszönheti" Szeged ezt az elsőséget? - A mesterem, dr. Simoncsics Pál és munkatársai 1970ben végeztek először méréseket, s akkor még egyetlen parlagfűpollen sem volt a levegőben. Az 1980-ban elvégzett országos felmérés toplistáján a 12. helyen szerepelt a parlagfű, s ha ma végeznének hasonló vizsgálatot, minden valószínűség szerint listavezető lenne. Többféle magyarázat létezik. Egyesek a „hét sovány esztendőre", a szárazságra, aszályra hivatkoznak; lejjebb került a talajvíz szintje, csökkent a gazdasági és az őshonos haszonnövények életlehetősége; a parlagfű és a többi igénytelenebb gyom került a helyükre, elnyomják ezeket, szaporodnak. Majd ha véget ér az aszályos időszak, mondják, akkor jobb lesz a helyzet. • De ha nem ér véget? Mi van az üvegház-hatással, a Kárpát-medence elsivatagosodásának jóslatával? - Fél fokkal emelkedett a hőmérséklet, ami kétségtelenül az éghajlati viszonyok változására mutat, arra, hogy tartós aszállyal és következményeivel kell számolnunk. De ezek csak az úgynevezett objektív magyarázatok. Sokak szerint a múlt rendszernek köszönhetjük a parlagfű elszaporodását is: a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az emberek érdektelenné váltak a környezetükkel szemben, a gyomok elterjedése a nemtörődömség következménye, vélekednek. Ám ha meggondoljuk, hogy a kárpótlás, a privatizáció során földhöz jutott, jórészt idős embereknek valószínűleg nem az most a legfőbb gondja, hogy a parlagfű irtásához szükséges legdrágább szereket - a parlagfű ellenáll a legtöbb gyomirtónak - megvegyék, ráadásul egyikük mögött sem áll a vegyszerekhez értő szakember, s a parlagon maradt földterület nem csökken, hanem ellenkezőleg - nem marad sok okunk a bizakodásra. Különösen ha azt a tudományosan bizonyított tényt is tekintjük, hogy a parlagfű magvai nem kevesebb, mint 30 esztendeig cslrázóképesek... Hogy miért Szegeden van a legtöbb parlagfű-pollen? Az ország legmélyebben fekvő területéről van szó, itt a legtöbb a napos órák száma, viszonylag magas a légnyomás, sehol egy hegy, mindenütt mezőgazdasági termelés, s ami már velejár, a parlagon hagyott földtömeg. Bácskából, sőt a Bánátból „érkezett" pollenünk is lehet, itt akadálytalan az útjuk, a csapda 80-100 kilométeres körzetben mér. • Éppen ön mutatott egy skandináviai pollenkalendáriumot, amely szerint ott 180 nyírfapollent mértek; a dánok félnek az allergiától, ezért az itteni nyaralási lehetőségekről érdeklődtek; mit tudott válaszolni? - Nem tudom, hogyan lehetnék diplomatikus, amikor itt 1991-ben 220-230 nyfrfapollent mértünk, mogyoró és éger is több van, a füvek pollenjeiből a skandináviai 40-el szemben májusban itt 80-100-at számoltunk, s akkor még nem szóltam a parlagfűről... Tény, hogy mi jobban bírjuk mindezt, mint a skandinávok, vagy a németek a maguk pollenjeit. • Az is tény, hogy az allergiás megbetegedések száma nő, s az utóbbi tíz évben a munkaképes korúak lettek allergiásak a legtöbben. Mit lehet tenni? - Szomorúan, de azt kell mondanom, kevés a reményem. Gondolja meg, hogy azok, akik megkapták a parlagfű allergiát, 3-4 év után magas százalékban váltak allergiássá a pázsitfüvekre is, sőt olyanok is voltak, aki már a tavaszi fákra - vagyis szinte egész évben betegek. A gyógyszerek nem megszüntetik a betegséget, csak csökkentik az érzékenységet; a beteg nem gyógyul meg, csak átvészeli a kritikus időszakot. Ha pedig nem szed gyógyszert, krónikus asztmává fajulhat a baj. Mármost: ha itt tízszer több pollen van a levegőben, mint másutt, s ha mindent megteszünk azért, hogy kiirtsuk a parlagfüvet - aminek egyébként nincs semmi jele -, akkor is számolnunk kell még a 30 évig tartó csírázóké pességgel... • Miért mondja, hogy semmi jele a védekezésnek? Az önkormányzat elfogadta az ön segítségével készült programot a parlagfű viszszaszorítására. - Nem mondom, hogy ez semmi. Csak azt, hogy a szép szavakkal és a jószándékkal még nem megyünk sokra. Az emberek arra gondolnak: mit jönnek nekem a pollenallergiával? amikor itt az AIDS, a rák, az alkohol, a drog? Nem gondolnak arra, hogy a gyerekük 18 éves korára súlyos asztmában szenvedhet... Vagyis tudatformálásra is szükség van, de a kutatások támogatására is. Lyon mellett működik egy parlagfű kutató intézet, a környéken évente 700 pollent mérnek; Bécsben 1800-at. Szegeden 16 ezret... Sulyok Erzsébet POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS Fényezőbemutató Bízom benne A Kritier magánvállalkozás és a Coloráma Bt. fényezési bemutatót rendezett tegnap Szegeden, a Cserzy Mihály utcában. Bemutatták a világszerte ismert, márkás Glasurit termékcsaládot, az autófényezés új technikáit, ismertették a komplett festékkeverő berendezések kihelyezésének lehetőségeit. A gyakorlati bemutatón, illetve az elméleti ismertető kötetlen beszélgetésén szakmai kérdésekre is választ kaptak az érdeklődők. Fotó: Schmidt Andrea Bízom az olyan emberekben, mint Szolnoki Andrea, akik szaktudásukkal, odaadásukkal, kitartásukkal szolgálják a magyar egészségügyet. Akiknek szívügye az ország ápolása, orvoslása. Mi nem baráti alapon fogjuk elosztani a pozíciókat. A szakértelem, a tapasztalat, a tisztesség és a munkakedv lesz a mérce. Meggyógyítjuk az egészségügyet. Együtt sikerülni fog SZDSZ Bízom az SZDSZ egészségügyi programjában. Szívvel és ésszel készült. Szívvel, mert gondol a kisnyugdíjasokra ingyen gyógyszerekkel. Olyan alapellátást akar, amihez mindenki hozzájuthat. Ésszel, mert több pénzt juttat a betegségek megelőzésére. Több háziorvos tevékenykedését ösztönzi. És tudom, hogy tisztességgel valósul meg.